Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-31 / 179. szám
Bea Ufess ti vá l Mezőkovács h á z ú n X megyej tanács vb művelődésügyi osztálya, a KISZ megyei bizottsága és a mezőkovácsházi Járási Művelődési Központ rendezésében augusztus 1-én délelőtt 10 órakor kezdődik a megye hat járásának 12 beat-zenekara részvételével a Békés megyei beat- zenekarok II. fesztiválja a Művelődési Központban. A tervek szerint ezentúl is minden év augusztus első vasárnapján tartják meg a seregszemlét, ezzel alkalmat nyújtanak a zenekarok és kedvelőik baráti találkozására, az együttesek szakmai képzésére. A fesztiválon a megyei zsűri külön-külön értékeli az egyes zenekarok zenei és művészi igényességére való törekvését. Az első hat helyezett Acs József szobrászon űvész-készí tette emlékplakettet kap. Ez a plakett lesz most mór minden évben a fesztivál állandó díja. A seregszemle zárásaként 17 órai kezdettel a győztes zenekar ad elő számaiból a szabadtéri színpadon —esi. Aquaglobus — Laiosmizséről r J£ Eejosmizas Vízgépészeti Vállalat a közismert acélszerkezetű ^Hidroglóbus” víztornyát ! továbbfejlesztette: az új típus — t kikötés nélküli — „Aquaglobus’'; • Most még újabb, esztétikailag tetszetősebb víztorony kialakításán dolgoznak. A lencse-alakú »Aqurtocuű tartályok több hengeres kivitelben készülnek majd. A hagyományos gömbalakú tartályok 25, 50, 100 és 200 köbméteres, az újabbak pedig 300, 500, és 1000 köbméteres nagyságban épülnek. Képünkön -, a gyár udvarán a 100 köbméteres „Aquatarus" tartályelemek sorja zását végzik a hegesztők. Háttérben a 200 köbméteres tartály, (MTI-fotó — Kovács Gyula I felv. — KSJ [ tan: Megérkezett hát München. i eszébe jut Rhode összehará- 1 csőit lakásberendezése, meg az ezredes felesége kövér, keilem- j kedő, időses asszony. Vendégszeretetét nem vette igénybe, a helyőrségi hotelban szállt meg, \ s másnap kiment a pályaudvarra. Azon a napon az utolsó vonat tizenhat óra ötvenkor indult. Kloss betette bőröndjét az egyik szakaszba, akkor még teljesen üres volt, a szószátyár Tiede ezredes később jöhetett, és elkezdett sétálgatni a peronon. Az aluljáró vaskorlátjától az újságbódéig és vissza. Mentek el mellette, nem is kevesen, de senki sem kérdezte, hogy Saint Gilles- be utazik-e. A távoli szemafor zöld lámpája is égett már, amikor az alagútból egy vasutast látott futni feléje. Csalhatatlan ösztöne azt súgta, hogy ez az ember, akire vár. A vonat hosszan, élesen fütyült, a gyors egymásutánban csukódó vagonajtók zajosan csapódtak. A férfi is felismerte Klosst. — Áthelyezésed — lihegte mindenféle bevezetés nélkül — nagyon meglepett bennünket. Összeköttetés helyben, Norman- diában. Majd megtalálnak. Jegyezd meg a jelszót: „Párizsban a legjobb gesztenyét a Place Pi- galleon lehet kapni”. A válaszod: „Zuzanna csak ősszel szereti” és megtudod még, hogy „Üj szállítmányt kapsz”. Ismételd meg. Klossnak azonban már nem volt ideje elismételni. A mozdony megrántotta a szerelvényt és gyorsítani kezdett. Felugrott a legközelebbi vagon lépcsőjére, s mire visszafordult, a vasutas már eltűnt a tömegben. ^ Ment a saját vagonja felé, az átjáróban összeakadt a szolgála- ■ tos kalauzzal, aki a mozgásban | levő vonatra való ugrálásbólE származó balesetekről tartott ■ neki kiselőadást Kloss türelmesen végighall- ■ gáttá a zsémbelő öreg vasutas • tanmeséjét, s közben a másik • vasutas három mondatát ismé- : telgette magában: „Párizsban a : legjobb gesztenyét a Place Pi- • galle-on lehet kapni”. „Zúzán- ■ na csak ősszel szereti”. „Üj szál- E lítmány kapsz”. Hirtelen félelem kerítette ha- 5 talmába. A helyzet kezdett vilá- E gosodni. Várjunk csak... Mit ■ mondott a félkarú orvos? Nem, ! nem is ő, hanem az ápolónő... Ki E kell szednie belőle, miket mon- 5 dott még lázálmában. A lány ■ gesztenyéket emlegetett. És ha : illetékes helyen jelentette, a zú- 5 zódásokat szenvedett tiszt furcsa ■ szavait? És ha a rokkant orvos ! megnyugtató tónusa csak játék, E hogy éberségét kijátssza? Amikor erre a munkára őt j jelölték, mindenre számítottak. E Megtanult felismerni soha nem ; látott embereket, társalogni csa- * ládjáról, amely nem az ő csa- ■ ládja, azt azonban nem sejtették • előre, hogy a saját agyának nem • tud majd parancsolni, és az S agyrázkódás okozta eszméletlen- ■ ségben, lázában elmondott egyes : szavaktól függ majd sorsa... Az E ápolónő idegen nyelvről is tett E említést. Lehet, hogy lengyelül ■ beszélt? Mintegy ködfátyol on át ■ saját gyermekkori szobácskáját j látja, az ablakot kockás pokróc j fedi. Ügy gondolta, hogy kisfiú, j és betegen fekszik otthon, skar- : látja van, hogy az édesanyja kö- * zeledik hozzá. Ha lengyelül hív- ! ta édesanyját... (Folytatjuk) í A mai Okány A 4232 lakosú Okány nemi sokban különbözik a többi ha-i sonló Békés megyei „se nemj kicsi, se nem nagy” községektől. Gondjai sem mások. A leg-! több szó esik a munkalehetőség! hiányáról, a sokszor ismétlődő belvízkárokról, a kommunális elmaradottságról. A község múltjában nincs érdekesség. A lakosság apraja, nagyja Schwarcz József és Schwarcz Andor birtokán dől. gozott cselédként, napszámosként Csak néhány családnak volt több-kevesebb földje. Aki kiszorult a faluból, eljárt kubi- kolni. A régi időiket két kastély jelzi, de a mai 30—35 évesek alig tudnak róluk többet, mint azt, hogy az egyik szociális otthon, a másik meg iskola, A község határához tartozó 10 ezer holddal is könnyű elszámolni: 5 ezer holdja van az Alkotmány, Ugyanannyi a Petőfi Tsz-nek. Az előbbi 1940-ben, az utóbbi 1959-ben alakúit meg. Ma már olyanok, mint az ikrek. A tagság jövedelme is rendszerint hasonló. A munkában azonban igyekeznék túltenmi egymáson. — Ha pedig már ikertestvérek, érdemes lenne jobban ösz- szefognáuk — vélekedik Horváth László, a községi pártbizottság titkára és meg is magyarázza, hogy elsősorban a szakosított szarvasmarha-tenyésztésre és a gépjavítóra gondol. Vegyük az előbbit A két tsz külön-külön, de egymás szomszédságában szarvasmarha-telepet létesített. Még szerencse, hogy nem külön-külön fúrattak kutat és nem építettek két egymással párhuzamos kövesutat! Mennyivel egyszerűbb és olcsóbb lett volna az egész beruházást, aztán az üzemelést is közös vállakózásban megoldani! Házi Albert, a Petőfi Tsz főkönyvelője egyetért Horváth László véleményével. Ígéri, hogy a tanulságot levonja belőle, s a jövőben igyekszik majd ennék helyességét másokkal is megértetni. flz idei terméskilátások jók A község mélyfekvésű, ha sok a csapadék „tavak” keletkeznék a földeken. Tavaly 10 millió forintos kárt okozott a belvíz a Petőfi Tsz-nek (s hasonlót az Alkotmány Tsz-nek is). Emiatt a tagság éves átlagkeresete mindössze 12 ezer forint volt, kétezerrel kevesebb, mint az előző évben. De a tsz felélte a tartalékát is. Az idei terméékilátásofe jók; amit Asztalos Antal, a tsz pártalapszervezeténék titkára néhány adattal is megvilágít: — Gabonából a tervezett 9 mázsa 30 kiló helyett 11—12 mázsára számítunk. Kukoricából a tavalyinak a négyszeresét, napraforgóból pedig a háromszorosát reméljük. A munkában helytálltak a dolgozók, a tavalyi rossz eredmény sem vette el a kedvüket. Különösen a traktorosok tettek ki magukért. Az őszi szántást, vetést nagy gondal, Időben befejezték. Tavasszal ismét igen szorgalmasan dolgoztak. Az asz- szonyok pedig a növényápolásból vették ki derekasan a részüket. Fazekas Béla tsz-elnököt hosz- szú évek munkájának elismeréseként a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki. Asztalos Antal úgy véli, hogy ez az elismerés a közös gazdaság szinte valamennyi tagjának szól. És hogy a jövőben ne okozzon milliós károkat a belvíz, megkezdik a vízelvezető csatornák építését. A terv elkészült, a megvalósítás költsége 20 millió forint Ebből az idén 1 milliót fordítónak a munkákra, 1972- ban, 1973-ban már többet és 1974-ben be is fejezik az egészet. Attól kezdve az ofkányiáknak már nem kell lesniük az eget, hogy a vízözönnel fenyegető eső végre mikor áll el. Előnyős lenne az összevonás A lakosságnak persze csak egy része él a két tsz-bői. Novak Józsefné, a községi tanács vb-titkára egy kimutatást tesz elém, amelyből kiderül, hogy helyben 897 férfi és 344 nő dolgozik, 200 férfi és 146 nő pedig máshová jár eL Ám még így is van jócskán munkaerőfelesleg. Méhes Sándor tanácselnök természetesen azt szeretné, ha minél többen dolgozhatnának Okányban. Van is elgondolás erre, amit ó így mond el: — A Mezőberényi Faipari Ktsz részlegét szeretnénk összevonni az ÁFÉSZ faüzemével. Az utóbbi hamarosan a régi malómba kerül. Félmillió forintot fordítottak az átalakításra. — Miért lenne előnyös az összevonás? — Mert szervezettebbé, gazdaságosabbá lehetne tenni a termelést. Bevezethetnék a két műszakot is, s a létszám megkétszereződne. Mint minden más fejlesztés, ez is elsősorban pénzkérdés. A községi tanács 100 ezer forinttal tud hozzájárulni és 200 ezer forintot kér még a megyei tar nácstóL Hogy kap-e, az kérdés. Az bizonyos, hogy a Mezőberényi Faipari Ktsiz részlege zsúfoltan és meglehetősen rossz körülmények közöt* dolgozik. A viszonylag kis szobák nem alkalmasak arra, hogy valamilyen ésszerű munkafolyamatot alakítsanak ki. Sok a felesleges anyagmozgatás. Budai László, aki azelőtt Budapestre járt dolgozni, mégis egészen rózsásnak tartja a helyzetet. Sok-sok fáradságos utazástól szabadult meg, amikor ide felvették. De megkérdezem tőle: ,— Munka után hol mosdik? :— Otthon. Itt csak kezet tudok mosni a lavórban,.. — Hol van ivóvíz? — A kannában. — Hol ebédel? — A műhelyben, deszkákon vagy bakon ülve A régi malomiján az ÁFÉSZ szociális létesítményt is épített Azon mindkét üzem dolgozói „osztozkodni” tudnának. Földesd Sándor, a részleg vezetője nem foglal állást, csak megjegyzi: — Ami jobban megfelel az igényeknek, azt erdemes csinálni. Télen sártenger van rajta Ha egy kicsit jobban vizsgálódunk, azt is megtudjuk, hogy Okányban jelenleg mintegy 150- en dolgoznak az iparban. A két faipari üzemben 50-em, a Petőfi Tsz tésztaüzemében 30-an, bedolgozóként a háziiparben 20-an, a tanácsi építőrészlegben 42-en és van néhány kisiparos is. De amikor a tanácselnökkel egy feketét szeretnénk meginni, kiderül, hogy a kultúrházból, a presszóból, a vendéglőből egyszerre vitték javítani a kávéfőzőt Egy-két hétig nem is lehet számítani arra, hogy visszahozzák. Okányban csak fodrász, kőműves, ács és asztalos kisiparos van, a GELKA hetenként egyszer jár ki Szeghalomból. Egy gond a sok közül. Legalább any- nyi szó esik a községen átvezető mintegy 800 méteres makadám útról is, amelyet néhány éve javítottak, kiszélesítettek, de fedőréteggel nem vontak be, s emiatt alaposan megrongálódott — Ezen közlekednek a járművek, Zsadány felől Vésztőn át Szeghalomra, a tsz-ek traktorai az állomásra. Télen sártenger van rajta. A kátyúk miatt idő előtt tönkremennek a gépjárművek — magyarázza Méhes Sándor. A legnagyobb gondot azonban a vízhiány okozza, amiről Horváth László, a pártbizottság titkára beszél: — Valamikor a lakosság a község központjában lévő egyetlen kútra járt vízért Az 1969- as évek elején azonban alig jött már víz, emiatt új kutat fúrtak és megkezdték a vezetékek építését is. Az utcák társultak és mind több házhoz bekötötték a vizet. Közben a kút hozama csökkent Ma már ismét új kutat kellene fúrni, de nincs hozzá pénz. Illetve csak kevés van; A hálózatbővítés tüakadt I Repülj páva nyomán Mostanában a lakosság talán a legtöbb figyelmet a kultúrház tevékenységére fordítja. A történet 1970. március 1-re nyúlik vissza^ amikor Hőgyes János — hat társával — a Repülj páva nyomán megalakította a citera- zenekart. A citerások május 1- én léptek fel először az ,.inter- nátus” kertjében, és nagy sikert: arattak. ősszel Püspökladányba hívták meg őket. Dr. Csenki Imre népzenei kutatónak megtetszett az együttes játéka és az ő javaslatára Sárrétudvarin önálló műsoros estet adtak. November 1-én megalakult a 22 tagú vegyes kórus, majd Móga Sándorné és Hajdú Istvánná citera duója is jelentkezett. Az idén januárban Végh József férfifodrász !0—13 évesekből öttagú ifjúsági citeraze- nekart szervezett és hasonló korúakból egy 30 tagú kórus is létrejött Már évék óta szerepel a 16 tagú népi tánccsoport, amelynek Kincses Imréné pedagógus a vezetője. Mindezekről Tóth Sándor, a kultúrház igazgatója tájékoztat, aki az okányi népi hagyományok lelkes gyűjtője Jelenleg az Okányi lakodalmast dolgozza fel. Egyébként a kultúrházat egy régi épületből alakították át Szerény is, kiesd is. A nagyteremben mindössze 200 személy részére van hely. Pedig óriási az érdeklődés a népzene iránt Csakhogy új kultúrház építésére nincs lehetőség Az a félmillió forint amit a tanács erre a célra tartogatott új kút fúrásán ra megy el. Végül még valami Miről is lehetne még beszélni? Talán arról, hogy a községi* nek másfél év óta egy orvosa van. Dr. ölbey István lelkiismeretesen ellátja feladatát de két körzet betegeinek a gyógyítása túlságosan igénybe veszi. Szeptember 1-én végre megérkezik a másik orvos, dr. Bölcskei Lajos személyében. A lakása hamarosan elkészül. Felesleges lenne valamilyen idillikus képet festeni OkányróL Nem mentségül mondom, de arról bárki meggyőződhet, hogy a tanács azon fáradozik, hogy a község minden gondját megoldja. Máról-holnapra azonban nem megy. Legtöbbször anyagi okok miatt Annyi azonban bizonyos, hogy a lakosság szorgalmas munkájával igyekszik az ország közös kasszájának a forintjait gyarapítani. Megérdemli ,hogy vissza is kapjon belőle. Pásztor Béla Megvételre ajánlunk jó állapotban: 1 db Robur LO 2500 típusú tehergépkocsit; 1 db Warsawa 223 típusú személygépkocsit. Megtekinthető: Műanyagfeldolgozó és Játékkészitő KTSZ. Szarvas, Kossuth tt 37 alatt. Ügyintéző: Orovecz József. Telefon-: 327, illetve 344. Btmmmsrrr, 1971. J ÜLI LS XL