Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-25 / 174. szám

Ideges gyerekek Hány szülő ST-SS ta a panasz: ideges a gyerek! Nem bírok vele! Makacs, visz- szafelesel, csavarog, konok, nem tanul, szemtelen és ki tudná még fieJsoroikn a sok panaszt Hány szülőben ég a kérdés szüntelen, mi történhetett, hogy a régen kedves gyerek így megváltozott? Fiaggatja, de hiába. Legtöbbször konok hall­gatás a válasz. Ideges a gyerek — de ideges a szülő is. Külö­nösen ilyenkor. Tehetetienségé- ben még a testi fenyítéstől sem niad vissza Pedig ezzel nem segít, még tovább rontja a hely­zetet A konok gyermekajkak még jobban összezáródnak, ezen az úton soha nem talál el gyermeke szívéhez. A szakadék mind mélyefbb lesz közöttük. Nagyon sokszor más jelensé­gek is kísérik ezt a magatar­tást a gyereknél; remeg a keze, minden hangos szóra összerez­zen, izzad a tenyere, lába, fél, kerüli a gyerekeket, súlyosabb esetben éjjel ágyhavizel, rán- gatódzik az arca. Mi okozhatja neteket? A legtöbb szülő tanácstalan, nem tudja, mit tegyen. Kétségek kö­zött gyötrődik, hol hibázta el a nevelést, vagy a beteg gyer­meket hol gyógykezeltesse? Az orvostudománynak van olyán ága is. mely ezekkel a problémákkal foglalkozik. Ez a mentalhygienia, lelki egészség­ügy. Vannak hálózati intézeted Budapesten és vidéken is. A gyerekeket a körzeti vagy is­kolaorvos irányítja ide. Itt szakszerű választ kaphat minden szülő gyermekének lelki egész­ségügyi problémádra. A gyereke, két először általános orvosi vizsgálatra küldik, aztán pszi­chológus foglalkozik vele. Fog­lalkozás közben megismeri a gyerek személyiségét, kutatja, hogy mi okozhatja a lelki vál­ságot? A beteg ezt nem is veszi észre, hiszen csak azt kérik tőle, hogy játsszon az elébe ra­kott játékokkal, vagy rajzoljon az eléje tett lapra, meséljen történeteket, játsszon bábszín­házát; Közben a pszichológus kér­dezget. A gyermek észrevétle­nül megnyilvánul játék, rajz, írás vagy beszélgetés közben. A játék, ahogy a gyermek össze­rakja a figurákat, színeket, vagy a rajzban a család elhe­lyezése, a színek alkalmazása és egyéb —..laikusnak jelenték­telennek tűnő dolgok — a pszichológusnak igen sok tény­nyel szolgálnak. Ezeket a meg­állapításokat kiegészítik a szü­lőkkel történő beszélgetésen szerzett tapasztalatokkal. A leggyakrabban belül ért csalódások, csapások, konfliktusok vagy viszályok okozzák, egyszóval családi mi­liő okozza a lelki problémát: Például egy iszákos szülő vagy szülők közötti viszály, válás, haláleset. De lelki válságba ke­rülhet az a gyerek is, akinek családi környezetében ugyan nem fordulnak elő ilyen kirívó esetek, de életéből hiányzik a szeretet, az otthon melege , a szülőd törődés, sokait van egye­dül. Sokszor előfordul az is, hogy féltékenység váltja kj ezt az állapotot, például egy újjonan született kistestvér, vagy egy idősebb testvér, aki kitűnő ta­nuló és állandóan példaképül állítják elé, míg őt állandóan szidalmazzák esetleg rossz ta­nulmányi előmenetele miatt, így már nincs ereje testvérével felvenni a „versenyt”. De adód­hat féltékenység egy másod­szor kötött házasságban is, ahol a szülők el vannak foglalva sa­ját érzelmeikkel, a gyerek nem kap elég szeretetet, és úgy érzi, „kilóg” a családból, felesleges­sé vált, érzelmileg bezárul, elmagányosodik. Tehát a pszichológus felku­tatja az okot, mitől rendült meg a gyermek lelki egyensúlya. Ezután határozza meg a gyó­gyítás módját. Sokszor hosszú és türelmes törődést igényel, — de megéri. Nem elég S*" *«S meghatározni, hegy milyen gyógymód alkalmazása lesz si­keres, meg kell változtatni a lelki betegséget előidéző miliőt is. Hiába kezelik a gyermeket bármilyen gyógymóddal, ha a betegséget előidéző miliő mind­untalan visszaveti a gyógyulás­ban. A szülőknek az orvossal szorosan együtt kell működnie a gyógyulás érdekében. Erre az orvostól részletes tanácsot kap. Például, ha a lelki egyensúly megbomlását a testvér iránti féltékenység okozta, akkor a szülőnek változtatni kell addigi magatartásán. Érezze a beteg gyerek, hogy egyformán szere­tik testvérével, és ha ő nem is tud olyan eredményeket pro­dukálni az iskolában, mint test­vére, azért egyformán fontosak a szülőknek mind a ketten. Minden szülőnek az a vágya, hogy testileg-lelkileg egészsé­ges utódja legyen. Ennek érde­kében azonban nemcsak a testi egészséggel kell törődnie, ha­nem a lelkiekkel is. A testi ellátottsággal nincs is baj, hi­szen a legtöbb szülő gondosan óvja gyermekét; ha hideg van, meleg holmit ad rá. ha éhes, ellátja a legjobb falatokkal —, hadd legyen jobb dolga, mint neki volt. Sokszor anyagi erején felül vásárol játékokat, beíratja kü­lönórákra, hogy fejlessze mű­veltségét. Ha elesik és vérzik, gondosan fertőtleníti, beköti a sebet, de... lelkileg már nem fordít iá annyi gondot, talán azért, mert külsőleg csak már akkor látszik, amikor komoly baj van? Fs'ífpülPC elgondolkodni LluriHüd ezen. Ennél a betegségnél is, — mint minden más betegségnél — legfonto­sabb a megelőzés. De ha már baj van, azonnali szakorvosi kezelés szükséges, — amíg nem késő! Fási Katalin iaaBaaaBaaBaaBaBBaBaiiaBaBaaaBBBaaBaaBBaBaaa*aia Az éhes róka Kedvetlenifi sompoly- gott a róka az erdőben, mert nagy ebetnékje volt. Unta már a sok szöcskét, bogarat, s jó falatra fájt a foga. Ad­dig ment, csavargóit, míg egyszer csak egy mókust látott meg a fán. Azt mondta neki: — Kicsi mókus, lá­tom unatkozol. Nos, gyere lejjebb, aztán csukd be a szemed, nyisd Id a szád. Bele fogok varázsolni egy édesbélű mogyorót. De a mókus nyomban átlátott a szitán, és nagyot kacagott. — Nem kell nekem bűvészmóka, hordd el magad, ravasz róka! Másnak csinálj hókusz­pókuszt, ne csapd be a kicsi mókust! Eloidalgott a koma mérgesen, s amint ment tovább, megpillantott egy nyulat. Mindjárt hanyatt dobta magát a fűben és keservesen wünyogott. — Ej, mi a baj, róka koma, megártott a jó lakoma? — kérdezte a nyúl, amint közelebb ért. — Tán a sok-sok jó falait csikarja a hasa­dat? — Jaj, dehogy is — panaszolta a róka. — Tüske ment a talpamba, s rettentően szúr, sa­jog. Segíts nyúlanyó, gyere, húzd ki a lábam. böL Nyúlanyó közelébe merészkedett, de nyom­ban látta, hogy a talpá­nak semmi baja sincs. Nézte innen, nézte on­nan, aztán azt mondta: — Semmi bajod, ne is tagadd, ván ravaszdi, szégyelld magad! Ugrott a róka, utána­kapott a nyúlnak, de az fürgébb volt, és mesz- sze szaladt. A koma pedig addig ment, míg egyszer csak leszólt a fáról egy madár: — Csörren, csurran, ne menj tova, mondd, mi újság, róka koma? A vidám szarka csör­gött, s amint a róka fel­nézett, megnyalta a szá. ját. — Sovány falat, de jó falat — gondolta magában, aztán hívo­gatni kezdte: — Gyere közelebb, szarka néne, és énekelj a fülembe valami szép altatót. — Csörr-csörr, talán szarka kéne a rókának ma ebédre? De a koma eáküdö- zött, hogy teleette ma­gát mókuscombbal, s nyűlgerimccel, és szu­szogni is alig bár. Egy kicsit szundikálni sze­retne, muzsika mellett. No a szarka mindjárt lejjebb szállt, s becsu­kott szemmel énekelt neki: — Szép az erdő, tar­ka-barka, rókát altat a jó szarka. Tente-tente, aludj róka, tán már horkolsz is azóta. Félszemóvel a komá­ra pillantott, s akkor vette észre, hogy a ra­vaszdi feléje settenke­dik. Hamar felröppent egy magasabb ágra, s onnan csörögte: — Nem is horkol, nem is morog, mert az üres gyomra korog! Azzal elrepült, a róka pedig vakkantott egyet utána, de csak egyet, mert egy csigát látott a fűben, és elhatározta, hogy azt eszi meg ebéd­re. Zsombok Zoltán A Népújság 10 fordulós rejtvénypályázata — Első -díj: 1000 forintos vásárlási utalvány Vízszintes: 1. Jelmondatunk eled része. 7. A mai meg van kever­ve! 8. Szláv helyeslés. 9. Betűk rendje. 10. Helyet foglalt. 11. Via... Knittel regénye. 13. RJ. 14. Hegy­csúcson található. 15. Vissza: szol- mizáeiós hang. 17. Tiltakozás. 18. Növény. 19. Becézett női név. 21. Kicsinyítőképző. 22. Területi Ellen­őrző Bizottság. 2ö. Idegen női név. 25. Jelfogó. 26. Kérdőíven is sze­repel. 27. sűrű facsoport. 28. Visz- sza: egyik oldal. 29. Velenoei ál­lamfő a középkorban. 30. Rangjel­zés. 31. Sportág. 32. Kötőszó. 33. Ülőalkalmatosság. 34. Fémet tartal­mazó ásvány. 35. Kiváló tehetség. 37. Férfinév. 38. Szaggatja. 39. Ba­laton ... 40. Személyes névmás. 41. BL 42. Somogy megyei község. 43. Feltételes kötőszó. 44. Becézett hibái #3. TA. 46. Terítő. 48. IZtf futás. Függőleges: l. Olaj angolul. %. Éneklő szócska. 3. Adata. 4. Kerti növény. 5. Régi római pénz. 6. Éra. 7. Jelmondatunk befejező része. 11. 1004 római számmal. 12. Az állóvíz. 16. Győzelem. 18. Nem az egész. 20. Keleti nép. 22. Fere ikerszava. 24. LT. 25. Monda. 27. Báb része. 29. Urmérték. 31. Férfinév becézve. 32. Ritkán ír valamit. 33. Fedi. 34. Díszít. 36. Vázlat. 37. Hamis. 3». Termet. 41. Régen így nevezték a gyalogos katonát. 43. Embert is csinálnak belőle! 44. Éjjeli mulató <+’). 44/a. Tollából él. 46. Kettőzve Komárom megyei város. 47. Kémiai elem. Beküldendő a vízszintes 1> vala­mint a függőleges 7. o Rejtvényszelvény 7. Egy recept: Túrós gombóc Két zsemlét meghámozunk, apró kockára vágunk és a sütő­ben megszikkasztjuk. Közben fél kiló tehéntúrót szitán áttö­rünk, két tojás sárgájával, egy egész tojással, kevés liszttel, csi­petnyi sóval, két evőkanál zsír­ral, a megszikkadt zsemlekoc- kákfcal és egy evőkanálnyi zsemlemorzsával összekeverjük. Lisztes kézzel gombócokat for­málunk belőle és lobogó fonó, sós vízben felíőzzük. Egy lábos­ban két kanál zsírban, vagy olajban zsemlemorzsát pirítunk, szép aranysárgára ebben pör­getjük meg a kifőzött gombóco­kat, amelyeket melegen, tejföl­lel meglocsolva tálaljuk.

Next

/
Thumbnails
Contents