Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-25 / 174. szám
360 ezer négyzetméter pázsitterületet, 15 ezer négyzetméter virágágyat, 42 ezer fát gondoz a Gyulai Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalat gaz, hogy tavaly ünnepeltük vállalatunk fennállásának 20 éves évfordulóját, a gyulai ker- ij tészet azonban jóval előbb, a j| levéltári okmányokból kitűnő- íj en már az 1895-ös évben meg- jf valósult Ekkor mindössze 5 il holdnyi területen sorfák, majd ;! később gyümölcsfák termelé- ir sével, a téli időben pedig jj szőlőoltványok előállításával ! foglalkozott A facsemeték ti között konyhakerti növényeket íj, és csemegeszőlőt termeltek. A j! húszas évek táján a faiskola már a lakosság szükségletét j[ sem tudta kielégíteni, ezért az ,j aikkori városi képviselő testűje let elhatározta a fejlesztést és íj támogatást adott üvegház épí- Ji léséhez. A virágkertészet kiala- jj kítása alapjául szolgált a ké- í' söbbi, ma már a bel- és külföl- j; di látogatók által elismert vi- ij rág-kultúsznak. Egy évitzeddel jr később tovább bővült a városi \ i kertészet feladatköre az ut- ii cák, terek egységes fásításával és gondozásával. Ezt a rpunkát , abban az időben nyáron 15— jj 20, télen pedig 6—8 dolgozó, ii főként asszony és leány vélj gézié. jj Ebből a kicsiny, de Gyula jí szempontjából mór akkor sem ji jelentéktelen üzemből alakult j iká a mi vállalatunk, a Gyulai j Kertészeti Vállalat, amelynek li alapitó levelében rögzítették a | féladatokat: parkfenntartás, faji csemete-, gyümölcs-, zöldíség-, virágtermel és, koszorúkészítés. A |j feladatok teljesítéséhez az egy- j! kori , 5 hold mellé több darab- tból álló 200 hold -áUamr iai>- I talékföldet- kapott vállalatunk, Jj ezen félül üvegház,' szolgálati 1 lakás épült és egy pár lófogat 1? jelentette az új vállalat induló £ alapját. Jelentős fejlődést hozott vál- " lalatunk életében az első 5 éves tervidőszak, amikor négy, Sc egyenként 1350 négyzetméter alapterületű üvegház, hozzá & központi kazánház, kéménnyel -' és 180 négyzetméter alapterü- *letű csomagolóépülettel gazda- * godott a kertészet. Ezeknek a - beruházásoknak az értékét nö- ^ véli, hogy azok a saját műszaki gardánk tervei alapján és szakembereink keze nyomán, saját vállalkozásban kerültek kivitelezésre és gyulai blokkház néven váltak ismertté szerte az országban. Ezekben a munkákban kitűnt dr. Kardos György műszaki vezető, Gyarmati Béla, Balogh István, Pusz- tabíró Károly szerelő, Farkas József és különösen Gróh András kőműves, aki itt remekéit élete első kéményépítésével. A második ötéves tervidőszak jelentősebb beruházása a csaknem ötmillió forint költséggel üzembe helyezett termálkút volt, amelynek vize fűtőanyag- megtakarítást eredményezett Ezt a jelentős mennyiségű meleg vizet ma már, a gázfűtés bevezetése óta a Gyulai Várfürdő rendelkezésére tudjuk bocsátani. A gázfűtés lehetővé tette a virágcserépgyártó részlegünk üzemeltetését is, amely a legújabb átalakítása óta évi 150 ezer darab különböző méretű virágcserép készítésére alkalmas, amiket boltjainkban árulunk a hozzá szükséges vi- rágfölddel együtt. Vállalatunk az eltelt húsz é\ alatt hat alkalommal nyerte e az Élüzem, illetve a Kiváló cí met. Ezt az évről évre történt fejlődésnek, profilbővítésnek köszönhetjük. Ezek viszont szükségessé tették a korszerű gépesítés bevezetését is. Az alapítás évében meglevő egy pár lófogattal szemben ma az erőgépek, a szállító eszközök és kisgépek összértéke eléri a kétmillió forintot. Az alapítólevélben elsődleges tevékenységül a parkfenntartást' jelölték meg. Ebben a feladatkörben a hagyományok ápolása és folytatása mellet* a városképet előnyösen befolyásoló, korszerűen kiképzett és a lakosság kultúrált környezetét biztosító zöldterületek létesítésére és fenntartására törekedett vállalatunk. Ezen a vonalon jelentős mennyiségű és minőségi fejlődést értünk el. A rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint ugyanis 1950-ben a város parkosított területe 127 ezer négyzetméter volt, a gondozott terület az eltelt húsz év QHU0! alatt 484 ezer négyzetméterre növekedett, ezzel a Gyulán egy főre jutó zöldterület nagysága eléri a 17 négyzetmétert, ami országos viszonylatban is a legelsők között áll. A második és harmadik ötéves terv időszakában ugrásszerű volt a növekedés, a gondozás színvonalának emelése mellett az építési tevékenység került előtérbe. A legjelentősebb volt a Várfürdő és a vár környékének parkosítása, a Lenin emlékmű és az Április 4 téri parképítés, a felszabadulási emlékmű és liget, a szovjet temető kiképzése, a Népkert rendezése, a camping-tábor belső területének kialakítása. Ezek hatalmas munkát, erőnket csaknem meghaladó követelményeket támasztottak, de dolgozóink lelkesedésével, városszeretetével sikerült úrrá lenni minden nehézségen, az itt megfordulóik elimerésére. Az építési tevékenység következtében megnövekedett parkterületünkből gondozásunk alatt áll 360 ezer négyzetméter pázsitterület, a mintegy 15 ezer négyzetméter területű virágágyakban évről évre értékesebb, változatosabb színpompás egy- és kétnyári virágok díszlenek. Ezetk száma meghaladja a 100 ezret, a faállomány pedig 25-ről 42 ezerre növekedett, köztük jelentős helyet kaptak az örökzöldek is. Tíz játszóteret létesítettünk a város területén, s amellett, hogy építjük, gondozzuk a parkokat, a lakosság körében kifejtett tevékenységünkkel a társadalmi kiültetésre adott nagy mennyiségű növényanyaggal hozzájárulunk ahhoz, hogy Gyulát az Alföld Sopronjaként, a vlrágoik városaként tartsák nyilván. Foglaikozunk dísznövény-termeléssel, ez a részlegünk a korszerű üvegházak létesítése után áttért az értékesebb cserepes kultúrák meghonosítására. Ezek előállításában olyan lendületes volt az előrehaladásunk, hogy ma már nemcsak a város, és a megye szükségletét tudjuk kielégíteni, hanem dísznövényeink eljutnak az ország minden részébe. Faiskolánk elsősorban a parkosításhoz szükséges oltott díszfák, rózsák, cserjék előállításához volt hivatott szolgálni. A megnövekedett terület adta lehetőség, valamint a megnyilvánuló kereslet következtében egyes időszakban termelése elérIQ sm^sm ««1. JULIUS 25. te az évi egymillió forintot is. Faiskolánk a jövőben a lakosság ellátásához szükséges csemetéket termeli. Tevékenységi körünkben Jelentős helyet foglal el a koszorúrészleg munkája. Kezdetheti csak élőkoszorúk előállítását végeztük, majd áttértünk a parafino- zott műlevélből készült koszorúgyártásra. Ma 8-féle alapanyagból készített mintegy húszféle méretű és változatú koszorúinkkal az egész megyét ellátjuk. Ebben az időszakban építettük ki üzlethálózatunkat, s ma már a gyulai három boltunk mellett eredményesen tevékenykedik a sarkadi, az eleki, a medgyesegy- házi és a budapesti elárusítóhelyünk is. Termékeinkkel az évek folyamán részt vettünk az országos mezőgazdasági, majd az erfurti nemzetközi virágkiállításon. Ez előbbin egy arany-, három ezüst- és négy bronz-, az utóbbin pedig négy ezüst- és három bronzérem fémjelezte termékeink minőségét. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése óta beléptünk a kertészeteket informáló és termékeik elhelyezését elősegítő Kertészeti Egyesülésbe. Tagja lettünk a belföldi és az INTER- FLÖRA nemzetközi virágszolgálatnak, ami annyit jelent, hogy a világ minden tájára küldünk távirati megrendelés alapján virágokat és fogadunk megrendeléseket. Szinte hetenként fordulnak elő ilyen megrendelések különösen nagyobb ünnepek s név. napok alkalmával. Általános elismerés mellett rendeztük meg városunkban a III. Országos Virágkötészeti Versenyt és Kiállítást. Részt vettünk és díjat nyertünk a debreceni virágkarneva- lon, a modem lakáskultúra fejlesztése céljából több alkalommal rendeztünk virágkiállítást és vásárt. Elért eredményeink tevőleges résztvevői a kertészet dolgozói. Nagy örömünkre szolgált, hogy a jubileumi ünnepségünkön huszonhármán kapták meg az öttízéves, huszonötén a tizenegytizenöt éves, tizenöten tizenhat —húsz éves törzsgárda jelvényt, közöttük ketten az alapítás óta részesei, szemlélői, aktív résztvevői vállalatunk fejlődésének, ök hatvanötén jelenlegi létszámunk 40 százalékát teszik ki. Ezekben a napokban fejeztük be 70 000 import, holland, dán szegfűtő beültetését. Ezzel igyekszünk felzárkózni ahhoz az elképzeléshez, melyet ma már százezres nagyságban valósítanak meg hazánk nagy szegfű- termelő-tel epei, mint például Óbuda, a budaörsi Rozmaring és a sasadi termelőszövetkezet. Jelentős fordulatot hozott vállalatunk életében a mostani év. Gyula város tanácselnöke, dr. Vidó István kezdeményezésére megalakult a Gyulai Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalat, Ez még több feladatot ró ránk, kiterjesztette tevékenységünk körét. De úgy érezzük, hogy dolgozóink eddig tapasztalt lelkes munkájával, hozzáértésévé! megoldjuk ezeket a nem köny- nyű feladatokat is, mert most már nem csak parkokért, a virágos utcákért, hanem a váro6 tisztaságáért, az épületek nagy részének megfelelő állapotáért is a mi 21. évét élő vállalatunk a felelős. Hogy feladatainkat megoldjuk, ahhoz nagy biztatást adnak a vállalat dolgozóinak az Emlékkönyvbe rótt sorok, amelyek között olvashatjuk Losonczi Pál akkori földművelésügyi, Nagy Józsefné könnyűipari, dr. Trautman Rezső építésügyi miniszter elismerő sorait, a sok száz külföldi mellett. Trautman Rezső ezeket jegyezte be: „Munkájuk egész Gyula városában látható eredményeihez, a virágos utcákhoz, parkokhoz szívből gratulálunk.” Ezért szín. te jelszavunk az egyik szovjet vendégünk bejegyzése díszköny- vünkbe: „A virágok örömet okoznak és gazdagítják az életben az érzelmeket. Igazán boldog emberek lehetnek azok, akik ápolják azokat. Az emberi öröm kifejezéséhez, a bánat eynhítéséhez sok minden egyéb érzés kinyilvánításához alkalmas a virág. Az öröm és a bánat rejtőzik a virágban. Kell a *virág, igen sok virág, hogy szocializmusunk még szebb legyen és a szocializmus virágának szépsége virágozzék az egész világon.” Minden törekvésünk arra irányul, a régi mellett az újabb tevékenységünk is hasonló elismeréseket vívjon ki, x
