Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-25 / 174. szám
A terv, amely 10 év múlva való .ág lesz. A terület határai: balról a Szabadság tér, jobbról a Tulipán utca. Fönt a Bartók Béla út, lent a Tanácsköztársaság útja. fMENTÉGETÖZES A FELSŐ. FOK MIATT.) Amikor egyik kollégámnak megmutattam az itt közölt kép eredetijét, hitetlenkedve csóválta a fejét. — Nem érem én azt meg, amikorra mindez valósággá válik — mondta. Amikor figyelmeztettem, hogy tíz évről van szó csupán, ami elvégre nem olyan, nagy idő eigy város történetében, akkor sem lett sokkal optimistább. Mindezt azért mondtam el, hogy ne legyen lelküsmeret- furdalása az olvasónak, ha első nekifutásra kételkedik az újságíró szavahihetőségében. Tervekről, elképzelésekről lesz szó, Békéscsaba város történetének eddigi legnagyobb rekonstrukciójáról. ' Tudom, a szorgalmas újságolvasó hozzáedződött már a bombasztikus szavakhoz, a leg-ekkel fokozott jelzőkhöz. Most mégis óhatatlanul a felső fokot kell használni, részint a városfejlesztés mértéke, részint a megvalósítás rövid ideje miatt. A kérdés tehát: milyen lesz tíz év múlva Békéscsaba? (AMIRŐL A VÁRAKOZÁS ELLENÉRE MÉGSEM LESZ SZŐ.) Mindenekelőtt elkerülhetetlenül tennünk kell egy kitérőt. E fejezetiben ugyanis az olvasható, amiről ebben a cikkben ,a várakozás ellenére sem lesz szó. Nem lesz szó arról, hogy 10 év múlva megszűnik-e a lakáshiány Békéscsabán. Nem foglalkozunk a Lencsési útra tervezett lakóteleppel, az iparfejlesztéssel, a foglalkoztatottság alakulásával, a csabai gázprogrammal, a für_ dőépítéssel; noha valójában ezek határozzák meg, hogy milyen is lesz Békéscsaba. Vizsgálódásunk az egészhez képest viszonylag szűk területre ’korlátozódik, ám ez a szűk terület — a szó képletes értelmében is — a karaktert adó jelentőséggel bír. Magyarán: csak a városközpont fejlesztéséről, pontosabban fogalmazva a város központi részének 10 éves távú fejlesztéséről lesz szó. Arról a területről, amelyet a Szabadság tér, a Tanácsköztársaság útja, a Tulipán utca és a Bartók Béla út határol. ‘ (EMELETES GARÁZS A FÖLDSZINTES VAROSBAN.) A Búdapesti Műszaki Egyetem Városépítő Tanszékén néhány hónappal ezelőtt készült él Békéscsaba központi részének beépítési terve. A terv alapján makett is készült, amelyről — természetesen a laikus számára — könnyebben nyomon követhető a változás. Képzeletünk helikopterén tegyünk hát egy városnéző sétát! A városképet a két, egyen-. ként 20 emeletes toronyház uralja. Az együk a Munkácsy utca és a Tanácsköztársaság útja sarkán áll, a másik pedig a Munkácsy téren. A két főút közötti területen egyetlen földszintes ház sem látható, s nincs beépítetlen telek sem. A házakat jókora zöld területek választják él egymástól, s innen a magasból úgy tetszik, hogy megfogyatkozott az utcáik száma. Sokkal több viszont az ember. Gondoljuk csak el, hogy 1980-ban ötször annyian laknak majd ezen a területen, mint 10 évvel korábban. Rövid sétánk utolsó pillantását áldozzuk az emeletes garázsok látványának. Megéri, márcsak a tréfa kedvéért is. így ugyanis elmondhatjuk, hogy néhány éven belül emeletes autóparkolója lesz a most még „földszintes” városnak. (NÉGYEZER CSALÁD ŰJ LAKÁSA.) Mitagadás, a városiközpontban még nagyon sok a földszintes, régi ház. Ezek mindegyike csákány alá kerül. A két főút között, valamint a Bartók Béla út déli és a Tanácsköztársaság útjának északi oldalán (mintegy 50—70 méteres mélységben) a terv készítésekor 757 lakóház állt. Ebből lebontottak 620-at, marad . tehát 181. Felépítenek 3856 lakást, így összesen e területen 4037 család helyezhető eL Átlagos családnagyságot véve ez több mint 13 ezer embert jelent! Mi az, ami marad, jobban mondva milyen, már előzetesen elkészített kiviteli terveket vettek figyelembe a beépítési terv kimunkálásánál? Megmaradnak a jó állapotban levő emeletes épületek. A kiviteli terve elkészült az alábbi létesítményeknek; (némelyiket már építik is) BM-székház és MEZÖBER-irodaház, a Szabadság téren; a Tanácsköztársaság útján, a Beloiannisz és a Kun Béla út között, valamint a 20. szám alatt levő lakóépület; a 3—5 szám alatt, az Irányi utca sarkán áruház; a Kinizsi utca sarkán szolgáltató, és lakóház; a Mednyánszky és a Gyóni Géza utca között lakóépület; a Szigligeti utca sarkán GELKA-szerviz és 47 lakás; a Bartók Béla úton (a Dózsa és Damjanich utca között) MÉK— MÉSZÖV-székház; a Vozárik utca sarkán a lakatos ktsz épülete. A beépítési terv kidolgozásánál figyelembe kellett venni a következő, néhány hónappal előbb még csak program- szintű elhatározásokat is. (ezeknek egy részére már ké- 1 szül a kiviteli terv.). A posta, : a Március 8. téren megépítem ! dó lakóház alsó két szintjére költözik. A mostani GELKA helyén kap új otthont, a Moziüzemi Vállalat és a Brigád mozi. A Munkácsy utcában kap helyet a lapnyomda és még valamilyen közintézmény. A Bartók Béla úton, valahol, a Damjanich utca környékén fog- I technikai laboratórium, és j fogászati rendelő épül. A Petőfi utca sarkára szövetkezeti áruház kerüli Ä Petőfi utcai általános iskola jelenlegi 14 tanterme kettővel bővül és politechnikai műhelyt is kap. Terveznek egy új 16 tantermes iskolát és egy 40 férőhelyes diákotthont. Lesz továbbá ezen a területen 180 bölcsődei és 300 óvodai férőhely. (EGY IIÄZBAN EZER EMBER.) Tagadhatatlan, hegy most még izgalmas borzongást okoz elképzelni a tervekben megálmodott jövőt. így érezhették a tervezők is, mert szó szerint ez áll a műszáki leírásban: „A város jellegétől ma még idegen, nagy mennyiségű 9 szintes lakóépület elhelyezését a terv azon alapgondolattal oldja meg, hogy az összefüggő, átépítésre kerülő terület belső részén álljanak a középmagas épületek, és az utcavonalak mentén az alacsonyabb, az ötszintes házak. így biztosított az átmenet a város kömye. ző részének alacsonyabb beépítettségéhez. A belső, magas épületcsoportok az oktatási, gyermeknevelési intézmények megközelítését szolgáló, belső gyalogos tengelyre fűződnek fel. A megmaradó épületek mellé, azokhoz alkalmazkodó szintszámú, egyéni tervezésű házakat javasol a terv.” Későn kezdődött Békéscsaba rekonstrukciója, de — öröm az ürömben —, így legalább alaposan átgondolt terv alapján, valóban modem városközpont épül. A változás mennyiségi és minőségi vonatkozásban is óriási, lesz. Nézzünk erre egy példát. Á megyeszékhely lakói hamar megszokták, s talán meg is sze. rették a környék mindeddig egyetlen magasházát, a Dózsa György úti toronyházat. Most képzeljenek el egy ugyanilyen magas, de több mint 100 méter hosszú lakóházat. Mert ilyen is lesz! Egy-egy ilyen házban 300 család, összesen mintegy ezer ember lakik majd. S ott lesz még a két igazán magas toronyház is. (Csák zárójelben jegyezzük meg, hogy egy korábbi elképzelés szerint a Március 8 téren emeltek volna magasházat. Ezt a tervet — véleményünk szerint, helyesen — elvetették, illetve a 20 emeletes toronyhazat a Munkácsy utca sarkára tették át. Igaz, hogy a jó 50 méter magas épület így | is uralja a városképet; de nem zavarja és szabadon érvényesülni hagyja a történeti térsor — Kossuth, István király, Szabadság tér — hangsúlyos építészeti elemeit. A Tanácsköztársaság útját, amint az máris ki vehető, 3—4 emeletes, egyedi tervezésű, középblokkos épületek övezik majd. A földszinten üzletek lesznek, összesen mintegy más- j fél futballpálya nagyságú eladó-1 térrel. Már most biztosra vehe-1 tő, hogy — állam az állam- j ban — új centrum alakul ki a j városiközpontban. Mégpedig a { Munkácsy utca és az Irányi utca sarkán. Egyrészt azért, mert igen sok üzletet helyeznék ide, másrészt pedig a Jókai Színház előtt gyalogos teret alakítanak ki, s nem utolsósorban azért is, mert a most még girbe- görbe Munkácsy utca komoly forgalmat lebonyolító úttá lép elő.' (MI LESZ A KERÉKPÁROSOKKAL?) Az előzőekben már utaltunk arra, hogy a központban kevesebb lesz az utcák száma. Megtoldják ezt azzal a kiegészítéssel, hogy valójában nem is a számuk csökken — hiszen a lakóutcák kialakítása a- járdák és a közművek miatt j a régi utcák nyomvonalát követi —, hanem a forgalmi utak- | kai való csatlakozások .száma lesz kevesebb. A távlati tervekben a Bartók Béla út, amely kétszer kilenc és fél méter széles lesz, távolsági forgalmi út átmenő szakaszaként kezelendő, s a helyi közlekedés továbbra is a Tanácsköztársaság útján, valamint a Tulipán, a Petőfi és a Munkácsy utcán bonyolódik le. A Munkácsy és Irányi utcát kiegyenesítik és átépítik, így alkalmassá teszik arra, hogy az állomás felőli forgalmat lebonyolítsa, illetve a központtól elterelje. Erre azért lesz szükség, mert a Tanács- köztársaság útjának a Szabadság tértől a Munkácsy utcáig terjedő szakaszán nem lesz járműforgalom. Arról nem szól, nem is szól- j hat a terv, hogy milyen lesz i 10 érv múlva a közlekedés hely- j zete Békéscsabán. Az azonban i biztos, hogy több lesz az autó- [ busz, még több a személygépkocsi. De mi lesz a kerékpárosokkal? Nem kell ahhoz jósnak, s még bicikli-ellenesnek sem lenn?, hogy Idtnoncljuk: nem tíz, de mmden bizonnyal néhány esztendő múlva hatóságilag száműzik a kerékpárt, legalább is a város főközlekedési útjairól. E prognózis helyességéhez már most bárki gyűjthet bizonyítékokat, ha figyelmesen végigsétál a Tanácsköztársaság útján. (PIHENÖLIGET.) És mi lesz az autósokkal? Lesz-e elég garázs? Enyhülnek-e a már most szorító parkolási gondok? A tervezők erről sem feledkeztek meg. Két családra egy gépkocsit számolva több, mint kétezer autót kell majd elhelyezni itt. Ehhez adódik még a közintézmények majd félezres igénye. Az itt lakók gépkocsijainak egynegyede a kis garázsokban, egynegyede nagy garázsokban kap helyet. A két, egyenként három emeletes, emeletenként 72 autót befogadó garázst a Bartók Béla úton, a Beloiannisz és a Kun Béla utca között, illetve a Vozárik és a Szemere utca között építik meg. Tárolót alakítanak ki néhány lakóház alatt, ám a kocsik felének még így is csak a „csillag-garázs” jut. Ez utóbbiban egyébként, úgy tűnik, nem lesz hiány, hiszen a Tanácsköztársaság útját leszámítva e terület laza beépí. tettségű lesz. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a Tanács- köztársaság útja „levegőtlenné” válik. A Munkácsy tér, a toronyházzal a közepén is, megtartja zöldterület jellegét, s megnagyobbodik a Felszabadulás tér is. Ugyanis a Gábor Áron és a Petőfi utca között pihenőligetet alakítanak ki. (JEGYEZZÜK MEG A NEVÉT.) Az itt vázolt terv 10 évre szól, s négy ütemben valósul meg. Az első ütem 476 lakás felépítését írja elő. a Gábor Áron, a Bartók Béla és a Tulipán utca között. Elkészül a Munkácsy téri toronyház (itt még szanálni sem kell), valamint megkezdődnek a Szabadság tér és a Munkácsy utca közötti munkálatok. E terület egymástól független építési lehetőséget biztosít csak, ugyanakkor építészetileg összefüggő együttest alkotnak majd az itteni házak, amelyekbe egyébként 186 lakást helyeznek el. A rekonstrukció második ütemében a Tanácsköztársaság útja és a Bartók Béla út közötti lakóegységeket építik meg. A harmadik, úgynevezett különválasztott ütem prograjnja a Bartók Béla út déli oldalán lévő házsor újjááépítését írja elő, a negyedik pedig a Tanács- köztársaság útjának északi oldalának, a Trefort utcától keletre eső, s a Luther utcáig nyúló építését. Mint ahogy a beépítési terv készítői, úgy mi sem vállalkozhatunk arra, hogy pontosan megjósoljuk, mikor készülnék el a rekonstrukció egyes övezetei. Ha ezt tennénk, akkor óhatatlanul elemeznünk kellene az amúgy is feszített programot bonyolító építőipar munkáját, a szanálás bonyolult, sok indájú ügyintézését, az építőanyagellátást, stb. E cikk keretében, amint azt az olvasó észerevehette, — néhány elragadtatott kifejezést leszámítva — különben sem fűztünk kommentárt a 10 éves tervhez. Erre még lesz alkalom és lehetőség. Mindenekelőtt azt szeretnénk, ha a megye lakossága, s főként a csabaiak részletesen ismernék a megyeszékhely fejlesztési terveit. Ügy hisszük, e szándék megvalósítására jó szolgálatot tesz — egyelőre elemzés nélkül is — ez a részletes bemutatás. Nem lenne haszontalan dolog az sem, ha a tervek alapján készített makettet közszemlére tennék akár valamelyik üzlet kirakatában, akár valamilyen — mindenki által könnyen megközelíthető — közintézményben. Végezetül még valamire szeretnénk felhívni az olvasó figyelmét. Békéscsaba központjának rekonstrukciós tervét a műszaki egyetem városéoítési tanszékének tervező kollektívája készítette, Ihring Dénes adjunktus vezetésével. Jegyezzük meg a nevét! Brackó István *»iu>kép. a Sz..> i tér uin nézve. Az elméiben látható épüle -tv i/aliól jobbra: BM székház (épül), a megyei pártbizottság, a MEZÖBER irodaháza (hamarosan átadják), a moziüzemi vállalat és a posta tervezett épülete. Békéscsaba tíz év múlva