Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-25 / 174. szám

A terv, amely 10 év múlva való .ág lesz. A terület határai: balról a Szabadság tér, jobbról a Tu­lipán utca. Fönt a Bartók Béla út, lent a Tanácsköztársaság útja. fMENTÉGETÖZES A FELSŐ. FOK MIATT.) Amikor egyik kollégámnak megmutattam az itt közölt kép eredetijét, hi­tetlenkedve csóválta a fejét. — Nem érem én azt meg, ami­korra mindez valósággá válik — mondta. Amikor figyelmez­tettem, hogy tíz évről van szó csupán, ami elvégre nem olyan, nagy idő eigy város történeté­ben, akkor sem lett sokkal op­timistább. Mindezt azért mondtam el, hogy ne legyen lelküsmeret- furdalása az olvasónak, ha el­ső nekifutásra kételkedik az újságíró szavahihetőségében. Tervekről, elképzelésekről lesz szó, Békéscsaba város történe­tének eddigi legnagyobb re­konstrukciójáról. ' Tudom, a szorgalmas újságolvasó hozzá­edződött már a bombasztikus szavakhoz, a leg-ekkel fokozott jelzőkhöz. Most mégis óhatat­lanul a felső fokot kell hasz­nálni, részint a városfejlesz­tés mértéke, részint a megva­lósítás rövid ideje miatt. A kérdés tehát: milyen lesz tíz év múlva Békéscsaba? (AMIRŐL A VÁRAKOZÁS ELLENÉRE MÉGSEM LESZ SZŐ.) Mindenekelőtt elkerülhe­tetlenül tennünk kell egy kité­rőt. E fejezetiben ugyanis az olvasható, amiről ebben a cikkben ,a várakozás ellenére sem lesz szó. Nem lesz szó arról, hogy 10 év múlva meg­szűnik-e a lakáshiány Békés­csabán. Nem foglalkozunk a Lencsési útra tervezett lakó­teleppel, az iparfejlesztéssel, a foglalkoztatottság alakulásával, a csabai gázprogrammal, a für_ dőépítéssel; noha valójában ezek határozzák meg, hogy mi­lyen is lesz Békéscsaba. Vizs­gálódásunk az egészhez képest viszonylag szűk területre ’kor­látozódik, ám ez a szűk terü­let — a szó képletes értelmé­ben is — a karaktert adó je­lentőséggel bír. Magyarán: csak a városközpont fejlesztéséről, pontosabban fogalmazva a vá­ros központi részének 10 éves távú fejlesztéséről lesz szó. Ar­ról a területről, amelyet a Szabadság tér, a Tanácsköztár­saság útja, a Tulipán utca és a Bartók Béla út határol. ‘ (EMELETES GARÁZS A FÖLDSZINTES VAROSBAN.) A Búdapesti Műszaki Egyetem Városépítő Tanszékén néhány hónappal ezelőtt készült él Bé­késcsaba központi részének beépítési terve. A terv alapján makett is készült, amelyről — természetesen a laikus számá­ra — könnyebben nyomon követhető a változás. Képzele­tünk helikopterén tegyünk hát egy városnéző sétát! A városképet a két, egyen-. ként 20 emeletes toronyház uralja. Az együk a Munkácsy utca és a Tanácsköztársaság útja sarkán áll, a másik pedig a Munkácsy téren. A két főút közötti területen egyetlen föld­szintes ház sem látható, s nincs beépítetlen telek sem. A háza­kat jókora zöld területek vá­lasztják él egymástól, s innen a magasból úgy tetszik, hogy megfogyatkozott az utcáik szá­ma. Sokkal több viszont az ember. Gondoljuk csak el, hogy 1980-ban ötször annyian laknak majd ezen a területen, mint 10 évvel korábban. Rö­vid sétánk utolsó pillantását áldozzuk az emeletes garázsok látványának. Megéri, márcsak a tréfa kedvéért is. így ugyanis elmondhatjuk, hogy néhány éven belül emeletes autópar­kolója lesz a most még „földszintes” városnak. (NÉGYEZER CSALÁD ŰJ LAKÁSA.) Mitagadás, a város­iközpontban még nagyon sok a földszintes, régi ház. Ezek mindegyike csákány alá kerül. A két főút között, valamint a Bartók Béla út déli és a Ta­nácsköztársaság útjának északi oldalán (mintegy 50—70 méte­res mélységben) a terv készí­tésekor 757 lakóház állt. Ebből lebontottak 620-at, marad . tehát 181. Felépítenek 3856 lakást, így összesen e területen 4037 család helyezhető eL Átlagos családnagyságot véve ez több mint 13 ezer embert jelent! Mi az, ami marad, jobban mondva milyen, már előzetesen elkészített kiviteli terveket vettek figyelembe a beépítési terv kimunkálásánál? Megmaradnak a jó állapotban levő emeletes épületek. A kivi­teli terve elkészült az alábbi létesítményeknek; (némelyiket már építik is) BM-székház és MEZÖBER-irodaház, a Szabad­ság téren; a Tanácsköztársaság útján, a Beloiannisz és a Kun Béla út között, valamint a 20. szám alatt levő lakóépület; a 3—5 szám alatt, az Irányi ut­ca sarkán áruház; a Kinizsi utca sarkán szolgáltató, és la­kóház; a Mednyánszky és a Gyóni Géza utca között lakó­épület; a Szigligeti utca sarkán GELKA-szerviz és 47 lakás; a Bartók Béla úton (a Dózsa és Damjanich utca között) MÉK— MÉSZÖV-székház; a Vozárik utca sarkán a lakatos ktsz épü­lete. A beépítési terv kidolgozásá­nál figyelembe kellett venni a következő, néhány hónappal előbb még csak program- szintű elhatározásokat is. (ezeknek egy részére már ké- 1 szül a kiviteli terv.). A posta, : a Március 8. téren megépítem ! dó lakóház alsó két szintjére költözik. A mostani GELKA helyén kap új otthont, a Mo­ziüzemi Vállalat és a Brigád mozi. A Munkácsy utcában kap helyet a lapnyomda és még va­lamilyen közintézmény. A Bar­tók Béla úton, valahol, a Dam­janich utca környékén fog- I technikai laboratórium, és j fogászati rendelő épül. A Petőfi utca sarkára szövetkezeti áru­ház kerüli Ä Petőfi utcai álta­lános iskola jelenlegi 14 tan­terme kettővel bővül és poli­technikai műhelyt is kap. Ter­veznek egy új 16 tantermes iskolát és egy 40 férőhelyes di­ákotthont. Lesz továbbá ezen a területen 180 bölcsődei és 300 óvodai férőhely. (EGY IIÄZBAN EZER EM­BER.) Tagadhatatlan, hegy most még izgalmas borzongást okoz elképzelni a tervekben megálmodott jövőt. így érez­hették a tervezők is, mert szó szerint ez áll a műszáki le­írásban: „A város jellegétől ma még idegen, nagy mennyiségű 9 szintes lakóépület elhelyezését a terv azon alapgondolattal oldja meg, hogy az összefüg­gő, átépítésre kerülő terület belső részén álljanak a közép­magas épületek, és az utcavo­nalak mentén az alacsonyabb, az ötszintes házak. így biztosí­tott az átmenet a város kömye. ző részének alacsonyabb be­építettségéhez. A belső, magas épületcsoportok az oktatási, gyermeknevelési intézmények megközelítését szolgáló, belső gyalogos tengelyre fűződnek fel. A megmaradó épületek mellé, azokhoz alkalmazkodó szintszá­mú, egyéni tervezésű házakat javasol a terv.” Későn kezdődött Békéscsaba rekonstrukciója, de — öröm az ürömben —, így legalább alaposan átgondolt terv alapján, valóban modem városközpont épül. A változás mennyiségi és minőségi vonatkozásban is óri­ási, lesz. Nézzünk erre egy pél­dát. Á megyeszékhely lakói hamar megszokták, s talán meg is sze. rették a környék mindeddig egyetlen magasházát, a Dózsa György úti toronyházat. Most képzeljenek el egy ugyanilyen magas, de több mint 100 mé­ter hosszú lakóházat. Mert ilyen is lesz! Egy-egy ilyen házban 300 család, összesen mintegy ezer ember lakik majd. S ott lesz még a két igazán magas toronyház is. (Csák zárójelben jegyezzük meg, hogy egy ko­rábbi elképzelés szerint a Már­cius 8 téren emeltek volna ma­gasházat. Ezt a tervet — véle­ményünk szerint, helyesen — el­vetették, illetve a 20 emeletes toronyhazat a Munkácsy utca sarkára tették át. Igaz, hogy a jó 50 méter magas épület így | is uralja a városképet; de nem zavarja és szabadon érvénye­sülni hagyja a történeti térsor — Kossuth, István király, Sza­badság tér — hangsúlyos épí­tészeti elemeit. A Tanácsköztársaság útját, amint az máris ki vehető, 3—4 emeletes, egyedi tervezésű, kö­zépblokkos épületek övezik majd. A földszinten üzletek lesznek, összesen mintegy más- j fél futballpálya nagyságú eladó-1 térrel. Már most biztosra vehe-1 tő, hogy — állam az állam- j ban — új centrum alakul ki a j városiközpontban. Mégpedig a { Munkácsy utca és az Irányi ut­ca sarkán. Egyrészt azért, mert igen sok üzletet helyeznék ide, másrészt pedig a Jókai Szín­ház előtt gyalogos teret alakíta­nak ki, s nem utolsósorban az­ért is, mert a most még girbe- görbe Munkácsy utca komoly forgalmat lebonyolító úttá lép elő.' (MI LESZ A KERÉKPÁRO­SOKKAL?) Az előzőekben már utaltunk arra, hogy a központ­ban kevesebb lesz az utcák szá­ma. Megtoldják ezt azzal a ki­egészítéssel, hogy valójában nem is a számuk csökken — hiszen a lakóutcák kialakítása a- járdák és a közművek miatt j a régi utcák nyomvonalát kö­veti —, hanem a forgalmi utak- | kai való csatlakozások .száma lesz kevesebb. A távlati tervek­ben a Bartók Béla út, amely kétszer kilenc és fél méter széles lesz, távolsági forgalmi út átmenő szakaszaként keze­lendő, s a helyi közlekedés to­vábbra is a Tanácsköztársaság útján, valamint a Tulipán, a Petőfi és a Munkácsy utcán bo­nyolódik le. A Munkácsy és Irányi utcát kiegyenesítik és átépítik, így alkalmassá teszik arra, hogy az állomás felőli for­galmat lebonyolítsa, illetve a központtól elterelje. Erre azért lesz szükség, mert a Tanács- köztársaság útjának a Szabad­ság tértől a Munkácsy utcáig terjedő szakaszán nem lesz jár­műforgalom. Arról nem szól, nem is szól- j hat a terv, hogy milyen lesz i 10 érv múlva a közlekedés hely- j zete Békéscsabán. Az azonban i biztos, hogy több lesz az autó- [ busz, még több a személygép­kocsi. De mi lesz a kerékpáro­sokkal? Nem kell ahhoz jós­nak, s még bicikli-ellenesnek sem lenn?, hogy Idtnoncljuk: nem tíz, de mmden bizonnyal néhány esztendő múlva hatósá­gilag száműzik a kerékpárt, le­galább is a város főközlekedési útjairól. E prognózis helyessé­géhez már most bárki gyűjthet bizonyítékokat, ha figyelmesen végigsétál a Tanácsköztársaság útján. (PIHENÖLIGET.) És mi lesz az autósokkal? Lesz-e elég ga­rázs? Enyhülnek-e a már most szorító parkolási gondok? A tervezők erről sem feled­keztek meg. Két családra egy gépkocsit számolva több, mint kétezer autót kell majd elhe­lyezni itt. Ehhez adódik még a közintézmények majd félezres igénye. Az itt lakók gépkocsijainak egynegyede a kis garázsokban, egynegyede nagy garázsokban kap helyet. A két, egyenként három emeletes, emeletenként 72 autót befogadó garázst a Bartók Béla úton, a Beloiannisz és a Kun Béla utca között, il­letve a Vozárik és a Szemere utca között építik meg. Tárolót alakítanak ki néhány lakóház alatt, ám a kocsik felének még így is csak a „csillag-garázs” jut. Ez utóbbiban egyébként, úgy tűnik, nem lesz hiány, hi­szen a Tanácsköztársaság útját leszámítva e terület laza beépí. tettségű lesz. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a Tanács- köztársaság útja „levegőtlenné” válik. A Munkácsy tér, a to­ronyházzal a közepén is, meg­tartja zöldterület jellegét, s megnagyobbodik a Felszabadu­lás tér is. Ugyanis a Gábor Áron és a Petőfi utca között pihenőligetet alakítanak ki. (JEGYEZZÜK MEG A NE­VÉT.) Az itt vázolt terv 10 évre szól, s négy ütemben valósul meg. Az első ütem 476 lakás felépítését írja elő. a Gábor Áron, a Bartók Béla és a Tu­lipán utca között. Elkészül a Munkácsy téri toronyház (itt még szanálni sem kell), vala­mint megkezdődnek a Szabad­ság tér és a Munkácsy utca közötti munkálatok. E terület egymástól független építési le­hetőséget biztosít csak, ugyan­akkor építészetileg összefüggő együttest alkotnak majd az it­teni házak, amelyekbe egyéb­ként 186 lakást helyeznek el. A rekonstrukció második ütemében a Tanácsköztársaság útja és a Bartók Béla út kö­zötti lakóegységeket építik meg. A harmadik, úgynevezett kü­lönválasztott ütem prograjnja a Bartók Béla út déli oldalán lévő házsor újjááépítését írja elő, a negyedik pedig a Tanács- köztársaság útjának északi ol­dalának, a Trefort utcától ke­letre eső, s a Luther utcáig nyúló építését. Mint ahogy a beépítési terv készítői, úgy mi sem vállal­kozhatunk arra, hogy ponto­san megjósoljuk, mikor készül­nék el a rekonstrukció egyes övezetei. Ha ezt tennénk, ak­kor óhatatlanul elemeznünk kellene az amúgy is feszített programot bonyolító építőipar munkáját, a szanálás bonyolult, sok indájú ügyintézését, az épí­tőanyagellátást, stb. E cikk ke­retében, amint azt az olvasó észerevehette, — néhány elra­gadtatott kifejezést leszámítva — különben sem fűztünk kom­mentárt a 10 éves tervhez. Er­re még lesz alkalom és lehető­ség. Mindenekelőtt azt sze­retnénk, ha a megye lakos­sága, s főként a csabaiak rész­letesen ismernék a megyeszék­hely fejlesztési terveit. Ügy hisszük, e szándék megvalósí­tására jó szolgálatot tesz — egyelőre elemzés nélkül is — ez a részletes bemutatás. Nem lenne haszontalan dolog az sem, ha a tervek alapján készített makettet közszemlére tennék akár valamelyik üzlet kirakatá­ban, akár valamilyen — min­denki által könnyen megköze­líthető — közintézményben. Végezetül még valamire sze­retnénk felhívni az olvasó fi­gyelmét. Békéscsaba központ­jának rekonstrukciós tervét a műszaki egyetem városéoítési tanszékének tervező kollektívája készítette, Ihring Dénes adjunk­tus vezetésével. Jegyezzük meg a nevét! Brackó István *»iu>kép. a Sz..> i tér uin nézve. Az elméiben látható épüle -tv i/aliól jobbra: BM székház (épül), a megyei pártbizottság, a MEZÖBER irodaháza (hamarosan átadják), a moziüzemi vál­lalat és a posta tervezett épülete. Békéscsaba tíz év múlva

Next

/
Thumbnails
Contents