Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-25 / 174. szám
II Balassi Együttes Penzába készül Balassi Bálintról, a magyar reneszánsz híres költőjéről nevezték el az együttest az alapító fiatalok, még 1947-ben. Jövőre ünneplik a 25 éves jubileumot, és emlékeznek vissza az elmúlt évek sikereire, messzi utazásokra, arra, hogy bárhol is léptek fél Európában, táncaik nyomán mindenütt megszerették a magyar nép kultúráját. Fergeteges legénytáncok, lírai hangulatú leánytáncok, páros táncok születtek a békési tájon, ahonnan most újra nagy útra készülnek: a Szovjetunióba, a testvéri Penza megyébe utaznak, hogy ott is bemutassák ezeket a táncokat, hogy elénekeljék legszebb dalaikat. Indulás előtt beszélgetünk Bőm Miklóssal, a Balassi Együttes művészeti vezetőjével és koreográfusával. Felidézzük az együttes történetét, a penzai vendégszereplést, mely nagy megtiszteltetés számunkra. — Népi kultúránk gyöngyszemeit visszük ajándékba Penzába, az együttes nagy szorgalommal és igaz lelkesedéssel készül, — mondja Born Miklós, aki megalakulása óta tagja, és 1949 óta koreográfusa, ma pedig már vezetője az együttesnék. — Tavaly jártunk Leningrád- ban, Moszkvában és Dubnában, az idén, néhány hónappal ezelőtt Jugoszláviában vend égszerepelA BÉKÉSCSABAI „LENIN” TSZ zöldbabszedésre idénymunkásokat vesz fel, 14 éves kortól. Fizetés 1—2.— Ft között, minőségtől függően. Jelentkezés: Zöldségkertészeti iroda, Kisrét. (reggel 7 óráig). 273633 A HÜTÖHÁZ érettségizett fiatalokat hűtőipari szakmunkástanulónak felvesz. Jelentkezés a szem. vez.-nél. 8 1971. JÚLIUS 25. tünk. s most az/t hiszem az együttes történetének egyik legszebb útja áll előttünk, testvér- megyénk, Penza vár bennünket. „Magyar kaleidoszkóp” lesz a program címe, melyet Penzában és Penza megye városaiban bemutatnak. A táncok koreográfiáját Bőm Miklós készítette és a szólok nagyrészét ő táncolja. Hu- szonnégy éve táncol, fiatalos1 lendülete, akarata és gyönyörű tánca ma is ámulatba ejti a nézőket és az együttes tagjait. — A 25 éves jubileumra új műsort állítunk össze — mondja. Szeretnénk néhány magyar népballadát átkölteni a tánc for- manyelvóre. Azt hiszem, eat még nagyon kevés együttes próbálta meg. Jó lenne, ha egyszer ezt az új programot is bemutathatnánk penzad barátainknak. Augusztus 1-én a menetrendszerinti repülőgéppel utaznak Moszkvába, onnan vasúton Penzába. Tizennégy napot töltenék a Szovjetunióban, tizenegyszer lépnek fel a „Magyar kaleidosz- kóp”-pal és szereznek újabb, igaz barátokat a magyar tánckultúrának. S. E. Félévi mérleg a Békés megyei Moziüzemi Vállalatnál A Békés megyei Moziüzemi I Vállalat 1971. év első félévének statisztikájáról Nagy Ferenc, a vállalat igazgatója tájé-1 koztatta lapunkat. Ebben az időszakban 88 filmszínház működött Békés megyében, ebből 55 normál, 33 keskenyfilmet vetít. Előadásaik száma összesen 13 ezer 978, látogatóiké egymillió 563 ezer 636 volt. Ez az előadások számában 99,5 százalékos, látogatottságban pedig 103,4 százalékos tervteljesítést jelentett. A második negyedévben 2805 filmműsorhoz 4524 játszási nap tartozott, átlagosan két napra jutott egy film. Az előadások száma 6948, a látogatóké 766 ezer 400 volt. — Érdemes megfigyelni — mondotta a vállalat igazgatója —, hogy mindebből milyen részt képviselnek a városi filmszínházak. Békéscsabán három, Orosházán kettő, Gyulán kettő, Szarvason egy mozi működik. A nyolc városi mozi filmműso- rainak száma 340, előadási napjaiké pedig 694 volt. 1583 előadást rendeztek és ezeket 293 ezer 400 néző látta. Az adatokból csak egyetlen összehasonlítást emelünk ki. A városi mozik a megye valamennyi mozijának 9,1 százalékát alkotják, látogatottságuk A BÉKÉSCSABAI AFIT UDVARI SEGÉDMUNKÁST és közgazdasági technikumot végzett kezdő KÖNYVELŐT keres felvételre. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezni: AUTÓSZERVIZ, BÉKÉSCSABA. x pedig a megye valamennyi mozijának látogatottságához képest 38,4 százalék. Ha a filmek minőségi kategóriáik szerinti látogatottságát vizsgáljuk, a következőket tapasztaljuk. 1971. év első felében 1841 esetben vetítettek úgynevezett „A”-kategóriájú filmet és ezeket 156 ezer 295-en tekintették meg. Az .^’’-kategóriához tartoztak ebben a szezonban a Kitörés, a Sárika drágám, a Mint a bagoly nappal, a Zabriskie point és a Staféta című alkotások. E kiemelt filmek látogatottsága az egészhez viszonyítva tíz százalék. Ez sajnos nem a legjobb arány. Nagy Ferenc igazgató elmondta: a propagandaosztály sokat fáradozik azon, hogy a komoly, gondolatilag gazdag művészi filmeket vigyen a közönség elé. A nehézségek nem is annyira a városokban, hanem a falvakban jelentkeznek, ahol a lakosság nagy része csak a szórakoztató, kalandos filmeket igényli, Kétségtelen, szükség van a köny- nyebb „fajsúlyú”, izgalmas, nevettető műsorokra is, a film szórakoztató jellegét nem vitatjuk, csupán bízunk benne, hogy egyre növekszik majd a művészi alkotások iránti igény. Jó kezdeményezésnek bizonyult a szabadtéri filmszínház megnyitása Gyulán, a SZOT- üdülő mellett. Az előadások látogatottsága a tavalyihoz képest az idén emelkedett, 700 személynél is többen foglaltak már helyet a nézőtéren. — Ügy gondoljuk, hasznos lenne a békéscsabai ligeti szabadtéri filmszínház felújítása is, elsősorban a fiatalok miatt — jegyezte meg befejezésül a vállalat igazgatója. Sok fiatal látogatja az ifjúsági parkot, valószínűleg szívesen megnéznének egy-égy jő filmet is a szabadtéri moziban. (Hídvégi) R Martsdmá^ Az elmúlt napokban, hetekben egész sor hivatalos megnyilatkozás, tanácskozás, vizsgálat foglalkozott a nők helyzetével. Pontosabban azzal, hogy miként valósítják meg a gazdasági, társadalmi életben, általában az életben a nők helyzetéről tavaly hozott nagyjelentőségű párthatározatot és a megfelelő kormány- intézkedéseket. örvendetesek ezek a rendkívüli „nőnapok”, „nő-hetek”, bár feléleszthetnek olyan hiedelmeket is, hogy a nőkérdést, most egyszeriben vagy nem egyszeriben, de „megoldjuk”. Hogy a kérdés kampányszerű „felvetésével” nem megyünk sokra, nem elméleti feltételezés, hanem gyakorlati következtetés, éppenséggel a mór elvégzett vagy folyamatban levő vizsgálatokból. Ha például azokat a vállalatokat nézzük, amelyekben a túlnyomórészt, vagy nagy számban nők dolgoznak, akkor köny- nyű belátni, hogy már csak anyagi okokból sem lehetséges rövid időn belül minden sürgető problémát megoldani. Pedig nem is az anyagiak támasztják a legsúlyosabb akadályt. Az indokolatlan bérkülönbségek fokozatos csökkentésére, majd megszüntetésére például megfelelő terv készíthető, amit össze lehet egyeztetni a vállalat anyagi körülményeivel, lehetőségeivel. Még a kisgyermekes vagy családos asszonyok harmadik műszakjának megszüntetése is megoldható. A képzettséggel kapcsolatos tennivalók már bonyolultabbak. Egyrészt igen nagy feladatok állnak ezen a téren a vállalatok előtt, hiszen még mindig sok a szakképzetlen, tanulatlan asszony és leány, másrészt ezzel kapcsolatban már bizonyos fajta ellenállással is számolni keU. Nem is szólva a családosok tényleges nehézségeiről, lekötöttségéről, amit ugyancsak nem lehet figyelmen kívül hagyni. Mégsem « a fajta „ellenállás” a legproblematikusabb, hanem sokkal inkább az az ellenérzés, amit az ilyen kötelezettség nem ritkán az intézkedésre és a nehézségek elhárítására hivatottak körében kelt. És ezzel elérkeztünk a legfontosabbhoz, a szemlélethez. Persze, egyre ritkábban találkozunk olyan vezetővel, aki nyíltan hangoztatja maradi álláspontját. De nincs is „szükség” erre. Akár a már említett szakképzést vizsgáljuk akár a nőkre, nézve ártalmas munkahelyeket vagy a többgyermekes asszonyok gondjait, netán a csecsemőjüket gondozó anyák visszatérését — annyi tényleges nehézséggel találja magát szemben az illetékes vállalati vezető hogy bőven van mibe belekapaszkodnia. És még csak azt sem mondhatja senki, hogy az „egyéb” szempontok lényegtelenek, elhanyagolhatók. Mindez azonban csak azt bizonyítja, hogy manapság, amikor a tervek kielégítő végrehajtása is, a hatékony gazdálkodás is elsőrendű követelmény, a törődés a nők foglalkoztatásának sajátos kívánalmaival éppen annyira az! És ezért jelentős, részben szemlélet kérdése, közszellem kérdése, hogy egyik vagy másik helyen mire mennek e feladatok megoldásában. Akadnak még, akik úgy védelmezik a férfiak — természetesen gondosan titkolt — „előjogait”, mint az utolsó hadállásokat, amit ments isten föladni. És nem veszik észre, hogy mennyire idejét múlta magatartás ez. És elsősorban ezért nevetséges. Akár gazdasági, akár társadalmi oldalról vizsgáljuk a helyzetet, egy adott vállalat, munkahely állapotait, nyomban kiderül, hogy éppen ellenkező magatartásra volna szükség. Ésszerűségre, amely a nők problémáit illetően is sokkal közelebb áll az igazságossághoz, mint bármely más álláspont. Végül is a nők érdekei és a népgazdaság érdekei nem ellentétesek. És a férfinem is virágzó népgazdaság, egészségesen fejlődő vállalatok, intézmények megvalósítására törekszik. Csak hát a megoldás nem éppen egyszerű. b. j. Egy orosházi versmondólány Albert Katalin egy éve boltvezető Orosházán — kedvességéért, udvariasságáért a környék lakói szívesen keresik fel az általa vezetett üzletet. Ez a szerény, halkszavú lány 1970-ben és az idén is első lett a Békés megyei KISZÖV szavalóversenyén. Hogyan lett versmondó? — 1958-ban, az általános iskola elvégzése után meghívtak az orosházi művelődési központ ifjúsági színjátszó-csoportjába. Beszéd- és mozgástechnikai gyakorlatokat végeztünk, mesedarabokat játszottunk és verseket mondtunk. Utóbbiért nem lelkesedtem túlságosan, mert az iskolában nem rajongtam a költeményekért Nem is sikerült első versmondó-bemutatkozá- som. Sok szép szerepet eljátszhattam azonban különböző színdarabokban, Bródy Sándor Dadájában, Wolf Hazafiak című drámájában és Kos Károly Budai Nagy Antal című művében. Aztán lassanként mégis megszerettem a verseket is, többször vettem részt versenyeken, különböző politikai és társadalmi ünnepségeken, emlékezéseken. Eddig mondja Albert Katalin, s azt már mi tesszük hozzá, hogy 1961-ben első lett az ipari tanulók országos szavalóversenyén, hogy Orosháza legjobb versmondójaként tartják számon, s hogy mindemellett még a fiatalok segítésére is marad ereje, hogy alapító tagja volt a KISZÖV orosházi Irodalmi Színpadának és nem hagyta abba a színjátszást sem. Mert szereti a verseket, az irodalmat, a művészetet. Zóna János
