Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-25 / 174. szám

Mä;

Fortuna tréfái

(4. oldal)

Tárgyalóteremből

(4. oldal)

A szövődében csattognak a gépek

(5. oldal)

„Jelentem, a 14-es tételt húztam“

(5. oldal)

A Balassi Együttes Penzába látogat

(8. oldal)

Békéscsaba tíz év múlva

<9. oldal)

Bezárta kapuit

a három nagy címerező tábor

Turnus-váltás Szarvason, Orosházán és Felsőnyomáson

Hétszázharminc diáklány utazott haza a három legnagyobb kukoricacímere ző táborból, a

hét végén. Csárdaszálláson, Mezőhegyesen és a Bakuéi táborban pénteken és szombaton búcsúztak a fiatalok.

Legeredményesebben és ezért a legvidámabban a csárdaszállásiak zárták a tábor kapuit. Két heh átlagkeresetük 1010 forint, de az úgynevezett „hűségjutal- masok” 1200 forintot vihették haza. Ebben a táborban a legkisebb kereset is meghaladta a 800 forintot. Az ünnepélyes búcsúztatáson Asztalos Károly, az állami gazdaság igazgatóhelyettese és Karaba György, a KISZ megyei bizottságának munkatársa köszönte meg a becsületes munkát. A 80 diák két hét alatt 4 millió forintos értéket termelt.

Bakuéban 300-an dolgoztak. Tegnap tartották meg a tábor záróünnepségét. Ha nem is kerestek annyit, mint a szomszédos csárdaszállásiak, mégis elégedettek a 7—800 forinttal, amit haza vittek.

Mezőhegyestől is elköszönt a

352 lány. S ha az első héten nem is volt rendjén minden a tábor szervezésp körül, a második hét már kellemesebben telt. Az állami gazdaság illetékesei ha későn is, de beszereltették a hangosítást, voltak könyvek és újságok, s mi több, a fürdővízre sem kellett másfél óráikat várni. A második héten már beat-zene fogadta a munkából hazatérőket.

Felsőnyamáson, illetve Telekgerendáson harmincán címereztek 10 napon át. Itt is befejeződött a kellemes emlékekkel téli táborozás. Igaz, hogy az itt dolgozók csak a felét keresték meg

annak, amit például a csárda- szállásiak, de nem is „hajtottak” annyit, mint a rutinos „hűsóg- jutalmasok”.

Szarvason, Orosházán és Felsőnyomáson a hét végén turnus- váltás volt. Az eléki és batto- nyai lányok, akik Szarvason dolgoztak, nem panaszkodhatnak. 7—800 forint ütötte a markukat Az őket felváltó sarkad! lányok is legalább ennyit szeretnének hazavinni. Orosházáról a kovácsháziak köszöntek él és helyükbe a békéscsabai Kemény Gábor szakközépiskolások és a medgyesegyházi lányok mentek.

B. J.

Félidejéhez érkezett a SZOT-üdültetés

Géppel könnyebb a rakodás

Félidejéhez érkezett az üdülési szezon, s a SZOT idei 337 500 beutaltja közül már mintegy 200 000-en el töltötték szabadságukat az ország legszebb tájain levő SZOT- üdülőkben. A szakszervezeti üdültetésben résztvevők fele a nyári időszakra kapott beutalót, s több tízezren családjukkal együtt nyaralhatnak. A Balaton menti szakszervezeti üdülők az év folyamán mintegy 100 000 felnőttet és gyereket fogadnak.

Az üdülőkben igen kellemesen tölthetik az időt a beutaltak. A sport kedvelői legtöbb helyesn találnak sportpályát, ping-pongasztalt, az olvasni vágyók jól felszerelt könyvtárat, s természetesen sehonnan sem hiányzik a tv és a rádió. Balatonfüreden, a SZOT sétahajózási központjában 15, egyenként 12-15 személyes vitorláshajó és egy vízibusz áll a rendelkezésre.

A Margitsziget mellett horgonyzó Visegrád üdülőhajó március elejétől látja vendégül egy-egy hétre a vidéki dol- j gozókat. Eddig 2800-an ismerkedhettek meg a fővárossal, s találtak kikapcsolódást a kényelmesen berendezett hajón. Az egész éven át nyitvatartó SZOT-szanatóriumok: a hévízi, a balatonfüredi és a parádi eddig 5500 beteget látott vendégül, az év végéig további 4500 gyógyulást kereső kap 3—3 hetes «beutalót a szakszervezett őL

A legjobban dolgozó szak- szervezeti tagok külföldi útra szóló beutalót kaptak. Idén összesen 20 000-en „láthatnak világot” s közülük mintegy 14 000-en hajóúton vehetnek részt A Duna felső szakaszára Bécs—Melk útiránnyal eddig 16 csoportot — több mint 3000 dolgozót — vittek a SZOT-ha- jók, Pozsonyba és Pöstyénbe több, mint ezren látogattak, az alsó szakaszon pedig Újvidéket, Belgrádot és Tumu-Seve- rint mintegy 3800-an ismerhették meg. Ezek a hajóutak hatnaposak, de volt a SZOT akciójában 10 napos áldunai hajóút is. amelyen Constan- cát és Mamaiát is megtekinthették a részvevők.

16 ütemben halad a jüvü évi termelés szervezése

NDK gyártmányú markoló-rakó lók közül válogathatnak a vevők a Békés megyei AGROKER Vállalat telepén. A sokhasznú gép kiválóan alkalmas földmar'iolásra, szervestrágya pótkocsira rakására és más munkákra. Ebben az idényben naponta i— 5-öt vesznek át a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok ebből az önjáró markoló-rakodó' *pből.

(Demény Gyula felvétele)

S A BOV Békéscsabai Gyárá- ! nak mezőgazdasági osztálya I már ez év első felében hozzá- | látott a jövő évi termelés szer- 5 vezéséhez, koordinálásához. S Vida Károly osztályvezető• helyettes arról tájékoztatta ! szerkesztőségünket, hogy je• lentős előrehaladást terveztek

• a pecsenyecsirke-nevelésben,

■ a minőség fokozásában. Meny■ nyiségi előrelépésre számíta- 1 nak a gyöngyös, a pulyka- és a « libatenyésztésben. Jövőre az

• ideinél lényegesen több máj• libát szeretnének felvásárolni, ezért a termelőüzemekkel

ilyen irányban is jő ütemből folyik a tárgyalás.

A jövő évi termeléspolitikai feladatok egyeztetése után, most már a szervezés a konkrét szakaszba lépett. A BOV Békéscsabai Gyárának feldolgozó kapacitásához igazítják a termelőüzemekkel közösen a tenyésztojás keltetését, a naposállatok nevelését rotáció szerint és a felvásárlást. A jövő évi termelés- szervezésnél figyelembe vették a belföldi piaci igényeket és az export- lehetőségeket.

Megtakarítás?

A IV. ötéves terv előirányzatai között csaknem 300 millió forintot hagytak jóvá a Békés megyed meliorációs munkára. Ebben az üzemi vízrendezés, a talajjavítás és a termőföld védelme szerepel elsősorban. Ebben az esztendőben 32 millió forintnál is nagyobb összeget kellett volna elkölteni az előbbi célokra, melyből június közepéig mintegy 26 millió forintot vették igénybe a mezőgazdasági üzemek. Június 18-ám (j millió forintot zároltak erről a számláról azzal az indokkal, hogy a mezőgazdasági üzemek az év első felében erre a nagyon fontos beruházásra, az ehhez szükséges állami erőforrásokra nem. tartanak igényt.

Június 18-án egyáltalán ne® lett volna szabad így megítélni a termelőüzemek helyzetét, hiszen a meliorációra engedélyezett ez évi összegből 26 millió forintot mégiscsak igénybe vettek, a felhasználást elkezdték. Ebből a pénzből elsősorban vízügyi társulásaink részesültek, melyek a termelőüzemektől befolyt saját erőforrásból az államival együtt egy nagyobb arányú vízrendezéshez kezdtek. A fennmaradó 6 millió forintot — amit tulajdonképpen zároltak — a búza betakarítása után szerették volna igénybe venni az üzemek kémiai talajjavításra, digó- zásra és altalajlazításra.

Az üzemek óvatossága a beruházás vállalására érthető, hiszen tavaly olyan esztendőt zártak, amely a tartalékalapokat is igénybe vette, sőt több tíz termelőszövetkezetet szanálási hitellel kellett átsegíteni erre az évre és a következő esztendőkre. A fejlesztési alapot évekre előre lekötötték az 1970. évi gazdálkodás eredményeinek kiegészítésére. Reménykedtek aZ idei jó búzatermésben, ami valóság lett. Így most már rendelkeznek olyan tartalékerővel, melyet az állami kedvezmények jól kiegészíthetnének meliorációs munkákra.

Kétségtelen, hogy a MÉM megtakarított az országnak 6 millió forintot a Békés megyei meliorációs számlán. Kérdés azonban, hogy ez a megtakarítás ésszerű-e ?

Nem mindegy sem a közösségnek, sem az államnak, hogy a meliorációra tervezett pénz milyen hatékonysággal térül visz- sza. Arról van szó, hogy ez csak pénz marad valahol az MNB számláján, vagy pedig a termelésben realizálódik. Szövetkezeti vezetőink szerint az ország és a társadalom akkor jár jól, ha a termelésben realizálódik, ha ezt időközben az illetékesek nem vonják vissza, hanem arra inspirálják az üzemben dolgozókat; vegyék igénybe, hasznosítsák a szövetkezet javára' Most nem ez történt. Hatmillió forintot, melyet korábban engedayeztek, elvittek Békés megye mezőgazdaságából. Lehet, hogy ennek hatáséra a termelési színvonal a korábbitól elmarad, noha a hatmillió -felhasználásával 60— 80 millió forinttal több áru is lehetne búzából, állati termékből.

Véleményünk szerint a beruházásra engedayezett összegeket melyek közkézen forognak és felhasználásukra egy-egy megye mezőgazdasága megmozdul — mint ahogyan ezt Békés megye esetében az év első felében tapasztaltuk — nem lenne szabad év közben megbolygatná, avormi. Sőt, arra kellene biztatni az üzemi vezetőket, a ter- maésben dolgozókat, hogy az engedayezett összeg célszerű és okszerű felhasználásáról gondoskodjanak! A mezőgazdasági üzemek jövedelme, az ország lakosságának éleim'szerbázisa csakis így fejlődhetne tovább azon az úton, melyet a IV. ötéves tervben politikai, társadalmi szervánk a termelőüzemek vezetőivel, a tagjava közösen határoztak meg.

Dupsi Károly