Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-24 / 173. szám
Az égi madár Sárrét szigete: Kertészsziget Követendő kezdeményezés a békéscsabai vasútállomáson Kötetlen beszélgetés kitüntetett dolgozókkal és szocialista brigádvezetökkel Bgy hirtelen kanyar után házak között folytatódik az út. A házak újaik, takarosak. Mintha tegnap építették volna őket Itt minden új. És mindenhol nagy a csend. Kertészszigetre érkeztünk. Á legenda Idős asszony. Kendője árnyékot vet a szemére. A kútról jön. — Igen ez az igazi sziget — mondja kurtáin. — Miért az igazi? — Mert volt több szigete a sárréti lápnak, de csak ezt az egyet hívták Kertészszigetnek. Az ám! A madár miatt — Micsoda madár miatt? — A fényes tollú, égi madár miatt Régesrégen történt Egy ember elhatározta, hogy megke_ resi a boldogságot s a nádason keresztül étlen-szomjan követte az égi madár útját míg ide nem ért erre a tenyérnyi szigetre. A fényes tollú madár sokáig keringett felette, mintha biztatta volna, hogy telepedjen le. Így is tett Megművelte a földet. A föld pedig gazdagon termett. De aztán... — Aztán? — Eljutott a híre annak a négy földbirtokosnak a fűiébe, akik magúkénak vallották a náddal benőtt világot. Ügy gondolták, ha a szigeten jó a föld, akkor a láppal is lehet valamit kezdeni. Ide hajtották a népét, hogy csapolják le a vizet s vágják ki a nádat Keserves élet volt az. — És az az ember? — Ki tudja? De az égi madarat gyakran látták. Bucsáról két csendőr járt ki Kertész- szigetre, hogy puskavégre kapják. Igen ám, csak ők nem látták soha. A fényes tollú madár csak a szegényeknek mutatkozott. Fáradt mozdulattal emeli fel a kannát. Az útkereszteződésnél befordul egy háziba. Á kút Tanácsháza. A csapóajtó nyikorgása élesen visszhangzik a folyosón. Dél van. A szobák üresek. Csak a szélső nem üres. Bállá Ferenc, a község párttitkára még dolgozik. — Az égi madár? Csak egy legenda. De szép jelképe annak, ami itt történt a felszabadulás óta. — Mi történit? — A Kertészszigeten néhány évtizeddel ezelőtt öt cseledház volt, s itt-ott néhány tanya. A boldogság madara nagyon magasan keringett. 1945-ben szállt le a szigetre. A földosztás! Akkor kezdődött itt az igazi élet. Lázas sietséggel épültek a családi házak. 1952-ben, lett község. Megépült a tanácsháza, az iskola. Utat kaptunk és villanyt vezették be a házakba. Felépült a kulturház is. Hamarosan befejezik annak az útnak az építését, amely összeköti a községet Szeghalammal. — Milyen jelentősége lesz ennek? — Nagy. Közelebb kerülünk egy olyan településhez, amely az itteni lakosság olyan igényét is ki tudja elégíteni, amelyre a község képtelen. Itt vannak például a szolgáltatások. Erről Kertészszigeten nem beszélhetünk, mert nincs. Kivéve a férfi fodrászatot, meg az élelmiszer és italboltot. De az is egy régi épületben kapott helyet. — Hányán Iáiknak a községben? — Ezerhatan. •— Hol dolgoznak? — Legtöbben az Egyetértés Termelőszövetkezetben. Megtalálták a számításukat. A termelőszövetkezet sok segítséget nyújt a községnek is. Az iskola építéséhez 100 ezer forinttal járult hozzá. — Milyen terveik vannak? — Óvodát szeretnénk építeni. A belvízrendezési tervünk már elkészült. A kivitelezés fél millió forintba került. — Melyik a legégetőbb probléma? — A kút. Kevés az ivóvizünk. A mostani nem tudja ellátni a község lakosságát Holtponton A tanácsházával szemben, a kövesút túloldalán áll a község legnagyobb épülete: a kultúrotthon. Csillag Benjámin, a kultúrotthon igazgatója, de ő a mozigép kezelője és a könyvtáros is. — Kultúra? Nehéz ügy ez nálunk. — Miért? — Nincs ■ ami felkeltse az , emberek érdeklődését. Nem az jj időről és a lehetőségekről van! szó. Az érdeklődés hiányzik. * — A könyvkölcsönzés? : —1 Százhetvenkilenc olvasója ■ van a könyvtárnak. ; — Melyik korosztályból? ' — Fiatalok. Itt sok a fiatal. : — TIT-előadás? — Nem, az se megy. Senki : se jönne el. A magyarnóta-est- : nek viszont nagy sikere volt A • filmeket is megnézik. | •— Tanfolyam? J —• Tavaly szerveztünk egy* gépkocsivezetői tanfolyamot. Az ■ a baj, hogy nincs aktív klub- • élet. A fiatalok három dologért ! rajonganak: futball, tánc, zene. De nincs, ami összetartsa őket. — És a KISZ? Van. De hiányzik az aktivitás. Nincs kezdeményezés. Zó ja — Kislány, csupa vidámság. A ház felső lépcsőfokán áll meg — Jól ismerem az itteni fiatalokat. A legtöbben nagyon szeretik a községet s itt is akarnak maradni. Éppen ezért kellene szervezettebbé tenni a fiatalok életét. De mindenki másra vár. — Jár még iskolába? — Befejeztem az általánost. Szerettem volna továbbtanulni. — És? — Nem mentem. —i Hol dolgozik? — SehoL — Miért? Lesüti a szemét. Mintha szíven szúrták volna. — De dolgozom, nagyon sokat dolgozom — suttogja. A konyha ajtaján fellebben a mintás lepedő. Kis gyerekek tipegnek elő. —> A testvéreim. Tizenhárom testvérem van. A legkisebb másfél éves. — Az édesanyja? — Meghalt. — Édesapja? — Jól keres a tsz-ben, de iszik. Ég ha részeg, akkor... Arca sírásra torzul, de uralkodik magán. — Nem panaszkodom a sorsom miatt. A testvéreimnek szükségük van rám. Majd ha felnőnek, elmegyek dolgozná valahová. Czakó Hona 17 éves. A községben valaki Zójának nevezte el. Találóan. Az autó gyorsan szeld a kilométereket. Kertészsziget eltűnik egy kis erdő mögé, aztán az erdőnek is nyoma vész. Serédi János 12. — En..;. kezdte újra, majd színtelen hangon folytatta: — Csakis a lengyelek ellen dolgozom, A tábornok egy pillanatig hallgatott; merev arcvonásai minitha megenyhültek volna. — Bárcsak élhihetném... rándította meg vállát. — Apró és ügyetlen füllentések, kedves hölgyem. Az őszinteség másféle bizonyítást kíván. — Azt hittem — suttogta a lány — hogy ön, Heini parancsnoka, bizalommal lesz hozzám. — Valójában már csaknem teljesen mindegy volt számára, hogy ez az öregúr megajándékozza e őt bizalmával, vagy sem. Félt visszatérni Stockholmba, fél a magánytól. Egyszer arra kérte Müllert, hogy bízza meg igazán veszélyes feladattal; kész volt akár Varsóba is elutazni, még sohasem látta ezt a várost; megnézné az utcát, a helyet, ahol Heini elesett, megnézné azokat az embereket, akik ablakokból figyelték halálát és ha nem onnan lőtték is le, örültek, amikor eldördült a halálos lövés. Pedig Heini valójában velük tartott. Megölése árulás. Éppen Követésre méltó kezdeményezésről tájékoztatta lapunkhoz írt levélében szerkesztőségünket Barna László, a MÁV Szegedi Igazgatóságának személyügyi főelőadója. Mint írja, a békéscsabai vasútállomás párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetése a MÁV Szegedi Igazgatósága személyzeti és oktatási osztályának közreműködésével a közelmúltban kötetlen beszélgetésre hívta össze a munkában élenjáró és kitüntetett dolgozókat, valamint a szocialista brigádvezetőket; A vasutas művelődési otthon, ban, amelyet erre az alkalomra a szákszervezet nőbizottsá- ga ízlésesen kicsinosított, Kal- csó Imre szb-titkár üdvözölte a részvevőket, majd Annus István, a MÁV Szegedi Igazgatóságának osztályvezetőhelyettese tartott előadást. Ebben többek között elmondta, hogy a szakmai és társadalmi vezetés igény, ld és szükségesnek tartja a kitünteti dolgozók, a szocialista brigádvezetők és brigádtagok véleményét és javaslatát a balesetmentes szolgálat ellátásához, a munka jobb megszervezéséhez. Ezután elismeréssel szólt az állomás 11 éves múltra visz- szatékintő szocialista brigád- mozgalmáról és e mozgalmat Békéscsabán elindító és ma is igen jól dolgozó Dobosi László vonativezető Rákóczi szocialista brigádjáról. Ma már 28 szocialista brigádban csaknem 500. an dolgoznak és komoly részesed a békéscsabai vasúti csomópont nagyon értékes, többször is kitüntetésekkel elismert munkasikereinek. A legjobbak közé tartozik a Püski Imre rakodómunkás által vezetett, ezért követtem el én is.;, árulást. „Te semmit sem értesz ebből á háborúból — mondogatta nemegyszer Heini — buta kis liba vagy. Svéd libuska. De aranyos, és ennivaló” — tette hozzá mindig végezetük — Nekem bíznom kell a Ges- tapóval együttműködő emberben! — szólalt meg a tábornok. S nyomban utána elhangzottak azok a szavak, amelyeket a lány szeretett volna soha meg nem hallani. Ingrid úgy érezte, hogy álmából riasztották fel, s kegyetlen, minden értelmet nélkü. löző, sivár valóságba vezették, ahol minden ami ezután történik, csak fájdalom és kétségbeesés lehet. — Nőben kell bíznom — ismételte meg a tábornok —, olyan nőben, aki ugyanazzal a Müllerrél működik együtt, aki ehez a nőhöz a legközelebb álló embert tette el láb alól. — Mit mond?! — rikoltotta. — Heinit a lengyelek ölték meg! A tábornok nem ismert szánalmat. — Igen,ez a hivatalos verzió, kedves hölgyem — hangzott a felvilágosítás. — Most már nincs fizikai munkásokból álló Viharsarok szocialista brigád is. A vitaindító előadást csaknem két óra hosszáig tartó beszélgetés követte, amelyben őszinte vélemények hangzottak el a brigádmozgalom fejlődéséről és az esetenként még előforduló gátló körülményekről. Sok szó esett a termelékenység növelésének lehetőségedről, a munka- és a szolgálati fegyelem megszilárdításának szükségességéről, valamint arról, hogy a balesetmentes szolgálatot minden körülmények között biztosítani szükséges. Külön hangsúlyozták a felszólalók a jó emberi kapcsolatok jelentőségét. Elmondták, hogy a szocialista brigádok tagjai a kitüntetett» dolgozókkal együtt mindig ott vannak, ahol segíteni kell. A múlt esztendőben például tíz szocialista kollektíva tagsága 850 munkaórával segítette a belvízkárt szenvedett munkatársait. Ebben az évben viszont nyolc szocialista brigád csaknem nyolcezer forinttal támogatta a békéscsabai MÁV Nevelőotthon végzős ég életbe lépő növendékeit. Dicsérendő az is, ahogyan a szocialista kollektívák tagjai a fiatal dolgozókat oktatják, s ahogyan a bajba jutottalkat támogatják, esetemként pedig a megtévedteket jóindulatú, türelmes szóval és munkával a helyes útra vezetik. Egységes volt az álláspont abban is, hogy a kitüntetett dolgozók .és a szó« cialista brigádok tagjai mindenkor készek segíteni. Éppen ezért azt kérték, hogy bízzanak bennük és igényeljék közreműködésüket. okom, hogy ezt tovább leplezzem. Kiderült, hogy Koetl főhadnagy elárult bennünket, együttműködött a lengyel földalatti szervezettel. Müller sajátkezűleg likvidálta őt. Én szívesebben vettem volna a haditörvényszéket, de Müller módszerének is megvan a maga jó oldala: Koetl rokonainak, főleg apjának, nem volt semmiféle kellemetlensége, ön pedig, kisasszony... Azt hit. tem, Müller mindent megmagyarázott önnek... Ingrid hallgatott Már nem tudott sírni. Valahogy úgy érezte, hogy Heini hangját hallja: Buta kis liba vagy. Svéd libuska”. Aztán hirtelen azokra az emberekre gondolt, akiket a Gestapo kezére játszott. Látta a pályaudvaron a megölt férfi arcát. „Nem sikerült” — mondta Müller. Müller inkább maga gyilkolt. — Megismétlem a kérdést — folytatta a tábornok — hol van a levelem? Sokat törődött most Ingrid von Boldt tábornokkal vagy Kirstho- venhez küldött levelével! Némán, izzó gyűlölettel szemlélte a tábornokot. — Nem akar beszélni! — A tábornok türelme már fogytán volt. — Talán lenne szíves arra felelni, ki az a Kloss főhadnagy? Miért érdekli őt annyira az ön személye? Kloss? Ügy érezte, hogy rz „Aranysárkány”-ban a vele töltött est szinte már a mérhetetlenül távoli múlté. Mikor is volt az? — Klossnak nagyon fontos volt, hogy ön ne utazzék Stockholmba a hajnali vonattaL Ugyan miért? Hall engem, kérem? — Hallom — mondta kelletle•• Az UH Orosházi Üveggyár ] az alábbi munkakörökbe keres felvételre ■ dolgozókat: — 17 éven felüli női dolgozókat tivegssztáiyoző munkakörbe, { — kőműveseket, — hegesztőket, — lakatosokat, — esztergályosokat, — férfi segédmunkásokat rakodd és gépkezelő munkakörbe a Bérezés megegyezés szerint. Étkezést és munkásszállást térítés ellenében biztosít a gyár. Házaspárok részére munkavállalónként kb. havi : 200 Ft albérleti hozzájárulást fizet a gyár. ; ■ Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi osztályán, * ;
