Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-24 / 173. szám

Az ipar újdonságai a második félévben A műszaki létesítmények a mezőgazdaság újabb eredményeit szolgálják Dr. Jurái Hrasko. csehszlovák akadémiku s nyilatkozata a szarvasi nemzetközi tanácskozásról A második félévben számos ipari üzemiben új termékek gyártását kezdik meg. A peremiartoni ipari robbanó­anyaggyárban megkezdik az összetett műtrágya gyártását. Az angol Spencer eég eljárása alapján olyan terméket állíta­nak elő, amelyben a szükségle­tek szerint variálható a kálium, a foszfor és a nitrogén aránya. A mezőgazdasági üzemek talaj- adottságaik és a termesztett nö- vényfóléknék megfelelően állít­ják majd össze igényeiket. Az új, hármas hatóanyagú műtrá­gyába mikroelemeket és talaj­fertőtlenítőket is kevernek majd. A peremartoni termelés­sel úgyszólván egyidőben meg­kezdik az összetett műtrágya- gyártást a Péti Nitrogénmű vök­ben is, ahol a nehézvegyipari kutatóintézet szabadalma alap­ján gyártanak foszfor- és nit­rogén hatóanyagú kettős műtrá­gyát A Lam,part Zománcipari Mű­vekben már megkezdték a kom­fortos típusú gáztűzhely készí­tését, mélynek mind sütőtere, ötven esztendővel ezelőtt hívták életre hazánkban az ifjú vöröskeresztesek mozgal­mát, s azóta a fiatalok száz­ezrei kapcsolódtak be a vö­röskeresztes munka céljainak megvalósításába. Ma már az úttörő- és KISZ-szervezetek keretem belül működö ifjú vöröskeresztes csoportok tag­jainak száma meghaladja a 257 ezret — mondotta Márté Mihály, a Magyar Vöröske­reszt ifjúsági osztályának ve­zetője. aki az első európai vöröskeresztes találkozó pén­teken megkezdődött kétnapos tanácskozásán fölelevenítette a hazai ifjú vöröskeresztesek mozgalmának 50 esztendős történetét, Ezt követően 21 csendesedett a Tajvan és a part­menti szigetek (Kimoj és Macu) körül kialakult, fenyegetően he­ves válság. Egy szándékos in- diszkréció (egy követségi tiszt­viselő „elszólása”) a világ tudo­mására hozta: a Myslinieczki- palotában megmondták a pekin­gi küldötteknek, hogy az Egye­sült Államok nem támogatná a tajvani aggastyán, Csang Kaj- sek esetleges partraszállási ter­veit... Ma már bizonyos, hogy az 1961-es laoszi válság idején hir­telen megváltozott, elcsendese­dett pekingi hangoknak az a ma­gyarázta, hogy Varsóban, a tár­gyalási szünetben „egyeztették a két ország álláspontját” és megállapodtak a konfliktus kor­látozásában. Az United States News World Report egy (1960-os) cikke azt is elárulja, hogy tár­gyaltak „az amerikaiak sorsá­ról Kínában, valamint az Egye­sült Államokban élő külföldi ál­lampolgárságú kínaiak helyzeté­ről. Jellemző módon az Egye­sült Államok például hozzájá­rult, hogy azoknak a kínai nem­zetiségű atom- és rakétaszakem­bereknek egy része, akik eddig közreműködtek az amerikai atomfegyver- és rakétaépítésben, a Kínai Népköztársaságba utazhasson”. De hát miért? Az amerikai imperializmus vezető politikusai hirtelen a béke híveivé váltak? Megértettek valamit a világban végbemenő változások történel­mi súlyából, a szocialista rend­szernek a világfejlődést megha­tározó erejéből, és ehhez igye­keztek hozzáformálni politikájuk távol-keleti vonalát? Ilyesmit gondolni egyet jelentene az im­mind égői gázömlés ellen biz­tosítottak. A komfort sütő az elő­zőtől csak annyiban tér el, hogy sütőtere automatikus hőfoksza­bályzóval van ellátva, így még jobban lehet benne sütni. Mind­két tűzhely alkalmazkodik a konyhabútorok átlagos széles­ségéhez, s a sütőtér üvegablak­kal van ellátva. Ebből a két gáz. tűzhelyből az év végiéig 15 OOO-et készítenek. A harmadik negyedévben há­rom különböző kalória-értékű Wallis-típusú olajkályha gyár­tását is megkezdik. A 4 000, 5 000 és 7 500 kalóriás kályhák — belföldi piacra kerülnek, az év végéig mintegy 30-40 ezer. A Fűzfői Nltrdkémlánál meg­kezdik az Afalon és az Arezin nevű növényvédőszerek hazai gyártását. Megegyezést kötöttek a nyugat-német Hoechst céggel, amely a hatóanyagot szállítja részünkre, a balatonparti üzem pedig késztermékké alakítja azt. Évente 500 tonnányit gyártanak majd, és ezzel teljes egészében kielégítik a hazai szükségletet. európai ország delegációinak vezetői a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Országház ut­cai tanácstermében meghall­gatták dr. Bencze Bélának, az Országos Mentőszolgálat főigazgatójának, az elsőse­gélynyújtó olimpia főparancs­nokának beszámolóját, amely a háromnapos verseny tanul­ságait, tapasztalatait össze­gezte. Délután a hazai ifjú vörös­keresztesek oktatásának prog­ramjáról, valamint a külön­böző országok vöröskeresztes társaságainak munkájáról s a további kölcsönös tapaszíta- latcsere-lehetőségekről ■ volt szói perializmus Lenln-megfogal- mazta, mindmáig érvényes jel­lemzésének teljes tagadásával! A miértre adandó válaszhoz hallgassunk meg újra néhány amerikai véleményt. Elsőnek i George F. Kennan 1964-es cik­két (New York Times Magazin) — ebben a nagy tapasztalaté amerikai diplomata kimondta: Washington —Peking-politikája idejét múlta. „A nemzetközi küzdőtéren megjelent a legutób­bi 20 esztendő legkecsegtetőbb fejleménye, Mao Ce-tung cső- _ portjának új álláspontja... Osto- ; baség lenne ölhetett kézzel ülni ! és teljesen figyelmen kívül i hagyni a kínai—szovjet konfllk- » tust és ki nem használni a ben- 5 ne rejlő lehetőségeket” — mond- : ta Kennan. És hallgassunk meg ■ másodikként egy igazán nem bé- ■ keangyalként fellépő amerikait, : Nixön alelnökét, Spiro T. Agnew 5 tavalyi ázsiai kőrútján éppen ■ Tajvan fölött mondta a repülő- j gépen őt áhitatosan hallgató új- : sógíróknak: „Nyolcszázmillió ■ kínait nem lehet egyszerűen tu- ! domásul nem venni...” i S nem sokkal az Agnew-mon-: dat után Varsóban érdekes dön- | tés született. A tárgyalófelek • szépen megköszönték a lengyel: kormány szívességét, a történél- ■ ml levegőjű palota rendelkezés- ! re bocsátását a tárgyalásokhoz,: de, mint mondták, „ezután, ha ■ sor kerül rá, egymás követségi ■ épületeiben találkoznak”, mert : „a tanácskozás bizalmas légköre ■ így még jobb lehet”. Százhar- j mincöt találkozó után tehát már : „bizalmas” jelzőt kapott a pár- s beszéd. Gárdos Miklós (Folytatjuk) Lapunk július 21-i számá­ban beszámoltunk arról, hogy a szocialista országok neves ag­ronómiád és talajtani szakembe. nei Szarvason az öntözéses te­rületek talaj térképezéséről tu­dományos módszertani tanács­kozást tartanak. Július 21-én a részvevők megállapodást írtak alá, melynek értelmében vala­mennyi szocialista országban egységes módszert követnek az öntözött területek talaj térképe­zésének, megfigyelésének kiala­kításában. A tanácskozás után megkértük dr. Juraj Hraskot, a Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémia tagját, akadémikust, hogy a tapasztalatokról nyilat­kozzon olvasóinknak. — Milyen tervekkel jött « szarvasi tanácskozásra? — Amikor a magyar rendező szervektől megkaptam a meg­hívót, nagyon megörültem. Számomra ünnep, még akkor is, ha munkáról van szó, ha bará­taimmal, régi ismerőseimmel találkozom és a szakma tudo­mányos kérdéseiről beszélgetek. Minden olyan tanácskozást, amely a talaj termőképességé­nek megőrzésével és növelésé­vel kapcsolatos, nagyon fontos­nak tartok. A szarvasira külö­nös módon készültem, hiszen magyar barátaimtól már eddig is sok hasznos talajtani ta­pasztalatokat kaptunk, melyeket Csehszlovákia szlovákiai részé­ben sikerrel alkalmazunk. Az öntözést és annak talajra gyakorolt hatását nagyon je­lentős tudományos témának tartam, melyet a mezőgazdasági termelés fokozására tudomá­nyosan is fel kel] dolgoznunk. Ez a szarvasi tanácskozás egy lépéssel közelebb viitt bennün­ket a téma jelentőségének meg­értésében. Ma olyan korban élünk, amikor a társadalom nagy anyagi áldozatokat vállal a mezőgazdaság hozamainak nö­velésére. Az öntözőrendszerek építésére gondolok, mélyek milliókba, milliárdokba kerül­nek. Az a meggyőződésem, hogy az öntözéses gazdálkodás és az öntözőrendszerek építése között nincsen meg a szükséges összhang Mi nagyon sokszor igen kiváló műszaki létesítmé­nyeket hozunk létre, igen jó minőségű kivitelezéssel. De ez még nem jelent jó mezőgazda- sági eredményt! Számos tapasz­talat azt tanúsítja, hogy a műszaki fejlődés sokkal gyor­sabb ütemű, mint a mezőgazda­ság dolgozóinak szemléletválto­zása, gyarapodása, Példákat tudnék felhozni arra, hogy a kiválóan megépített öniözőte- lepek, öntözőrendszerek a szak. szerűtlen használat következté­ben ellá pasi tattáfc a különben kiváló termőkópességű talajo­kat. Mi a szocialista államok­ban pontosan ezt szeretnénk megelőzni. S azt szeretnénk el­érni, hogy huzamos öntözéssel, a talaj termőképessége ne csök­kenjen, hanem növekedjen. A tanácskozáson elhangzott előadásokból úgy éreztem, hogy minden részvevő ország­ban hasonlóak a problémák, jóllehet a helyzetek megítélésé­ben, a részletekben esetleg má­sok. Ezért úgy értékelem a szarvasi megbeszélést, hogy a tudományos és gyakorlati mód­szerek kidolgozásában, már ami az öntözéses gazdálkodás fej­lesztését illeti, jó úton hala­— Professzor elvtárs említet­te, hogy a magyar talajtani szakemberekkel igen jó kap­csolatot tartanak. Tekintettel arra, hogy az ön által vezetett talajtani intézet Bratislavában működik, vagyis közel Magyar- országhoz, milyen tapasztalato­kat vettek át tőlünk, és mi­lyeneket adtak át nekünk? — A magyar és a csehszlovák tudományos akadémia között szocialista együttműködési szer­ződés keretében ápoljuk kap­csolatainkat. Ezen túl nagyon jó embertársi kapcsolat is ki­alakult közöttünk a Pozsonyban dolgozó talajtanosok, a magyar OMMI és a karcagi talajjaví- tási tudományos kísérleti in­tézet között. Ez a kapcsolat él és tartalommal töltődött fel az utóbbi évtizedekben. Ma nagy segítséget kaptunk magyar ba­rátainktól a szikes talajok osz­tályozásában szerzett tapaszta­latok átvételével. Ezeket a ta­lajjavításnál alkalmazzuk, ná­lunk is beváltak. Ezenkívül fel­használjuk az egyéb talajok ősz. tályozásának tapasztalatait is. A bratislavai intézet az OMMI rendelkezésére bocsátotta az erdőtalajok osztályozásának módszerét, a talajtérképezés gyakorlati tennivalóit, és a ta­laj tömegvizsgálati módszereit (Dr. Gelle László, az OMMI igazgatója, aki beszélgetésünk részese volt, megjegyezte, hogy a csehszlovák tapasztalatok és módszerek átvételével lerövidí­tették a kutatómunkára terve­zett időt. így a tapasztalatokat szinte egyik évről a másikra át­ültették hazai viszonyaink közé.) — Professzor elvtárs két na­A Központi Statisztikai Hiva­tal a népszámlálási adatok fel­dolgozása mellett rendszeresen végez különböző elemzéseket a népgazdasági tervezés munká­jának megkönnyítésére, az álla­mi és más szervek tájékoztatá­sára. A háztartási költségvetések statisztikai megfigyelése négy­ezer családra terjed ki. A lakossági jövedelmek ala­kulását is állandóan figyelem­mel kíséri a KSH. Legutóbb például 16 000 háztartást keres­tek fel a kérdőbiztosök, s rész­letes adatokat gyűjtöttek a csa­ládok összetételéről, foglalkozási körülményeiről, jövedelmi viszo­nyairól, sőt a személyes rendel­kezésű jövedelmek mellett a társadalmi juttatások — ingye­nes egészségügyi, oktatási, üdü­lési, szolgáltatás, stb. — mérté­két Is szemügyre vették. A szociális témák közé tarto­A BÉKÉSCSABAI „LENIN” TSZ idénymunkásokat vesz fel, 14 éves kortól. Fizetés 1—2,— Ft között, minőségtől függően. Jelentkezés: Zöldségkerté­szeti iroda, Kisrét. (reggel 7 óráig). 273633 pót töltött Szarvason, hogyan tetszett Tessedik városa? — Szarvas kellemes alföldi kisváros. Örülök annak, hogy Tessedik egykorú működését, ennek eredményét tanulmányoz­hatom, láthatom. Nekünk Cseh­szlovákiában van egy Tessedik községünk. Amikor a nagy előd 250 éves jubileumát ünnepelte a magyar gazdatársadalom, mi is megemlékeztünk róla Nyit- rán egy tudományos tanácsko­zás keretében. Akkor tudtam meg, hogy intézetem egyik asz- szisztense Tessedik községben született. Családi ünnepséget rendeztünk és Tessediková-nak „kereszteltük” eL Legutóbb két éve jártam Ma­gyarországon. Akkor Szolnokon beszélgettünk a talajjavítás nagy magyar úttörőjének életé­ről. Érí^ már akkor is említet­tem, hogy nálunk létezik egy Tessedik község, Magyarorszá­gon viszont nincsen ilyen. Tré­fásan meg is jegyeznem, lehet­ne vitatkozni azon, hogy Tes- sedik a miénk-e, vagy pedig a magyaroké. Akkor jót derültek ezen, mert köztudott, hogy Tes­sedik Szarvason dolgozott, itt élt, itt tanította az embereket a természet erőinek fékezésére, a talaj termőképességének nö­velésére. Most a tanácskozás befejezése után köszönetemet szeretném kifejezni a magyar rendező szerveknek azért, hogy számom­ra lehetővé tették a részvételt, meghallgatták véleményem, tu­dományos tapasztalatom e nagy jelentőségű témáról — fejezte be nyilatkozatát dr. Juraj Hras­ko akadémikus. Dupsi Károly zik a gyermekgondozási segélye­zés vizsgálata. Az 1967 dereká­tól a múlt év közepéig ilyen se­gélyben részesült illetve a já­rulék megszüntetését kért vala­mennyi anyáról statisztikai la­pot állítottak ki. (Az első három évben a dolgozó anyák kéthar­mada — mintegy 200 000 nő — vette igénybe a segélyt.) A KSH erről a témáról újabb részletes vizsgálatot tervez. Az egészség- ügyi vonatkozású adatgyűjtés sorában jelentős, hogy 1966-tól kezdődően — előreláthatólag tíz évre kiterjedő — megfigye­léseket végeznek az egyre gya­koribbá váló cukorbaj és a gyo­morfekély kimenetelének tanul­mányozására. A továbbiakban a halálozási okok általános meg­figyelése mellett a szívinfark­tus esetek speciális vizsgálatát is programba veszik. A HÜTÖHÄZ érettségizett fiatalokat hűtőipari szakmunkás­tanulónak felvesz. Jelentkezés a szem. vez-nél. x Az első európai ifjúsági vöröskeresztes találkozó szakmai tanácskozása Érdekes felmérések a KSH programjában

Next

/
Thumbnails
Contents