Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-03 / 155. szám

waaRfi*Ba9BB*flaa»aaaBaaaBaBsaaaaaaBaBaaaaaaaaai I j Szegedi Ifjúsági Napok Az idén ötödször rendezik meg ; a fiatalok seregszemléjét Szege- • den, a szabadtéri játékok ide- • jén július 31-től, augusztus 2-ig. • E napokon az ország minden ; részéről indítanak külön if júsá- j gi vonatokat, autóbuszokat, • hogy a fiatalok vegyenek részt a • KISZ szegedi városi bizottsága : és az Express utazási iroda ren- ■ rendezvényén. A programban ; a városnézésen, a fesztivál mű- ; sorának megtekintésén kívül > sokféle szórakozási lehetőség : kínálkozik. Karnevál, utcabál, ; zenés műsor, Express-show, or- • gonabemutató, őszi ba rack kiál- S lítás, borverseny, nyárj tárlat. : Fellépnek a salgótarjáni Orszá- : gos Amatőr Könnyűzenei Fesz- ; tivál díjnyertesei. Megnézik az ( Állami Népi Együttes vendég- S játékában az Ecseri lakodalmast, • és Muszorgszkij: Borisz Godu- ; nov című operáját a Dóm téren. ■ Á kis matematikus — Nagyon izgultál? — Eléggé, főleg az országoson. —• Eredmény? — Első lettem. — Jutalom? Lengyelországi kirándulás. Talán a jövő egyik nagy ma­tematikusa ül velem szemben — jut eszembe, amikor beszélget­ni kezdek a rendkívül szimpa­tikus kisdiákkal. Gulyás Misivel, aki most végezte az orosházi 3- as számú általános iskolában a hetedik osztályt. Nyílt tekinte­tű, koránál jóval érettebb gon­dolkodású, határozott, és mégis gyerek, alléi zavarba jön a bemu­tatkozásnál. De milyen verseny­ről is van szó, amelyen orszá­gos első helyezést ért el? — Most, hetedikes koromban indultam először az úttörő szak­tárgyi versenyen matematikából. Részt vettem már ötödikes, ha­todikos koromban is, de csak versenyen kívül indulhattam. — Nehéz feladatot kaptatok? •— Fokozatosan erősödött az anyag a várositól az országosig. Az országos verseny Győrben volt, június első felében. Az első napon hat írásbeli feladatot kel­lett megoldani, másnap közön­ség előtt kellett ugyanezt csinál­ni. — Mindet megoldottad? — Á, nem sikerült. Az első nap 25 pont volt a maximum, én 23-at kaptam, aztán meg a le­hetséges 16-ból, 15 és felet. El­szúrtam egy kicsit, mert az volt a feladat, hogy ....— és már pa­p ír, ceruza után tekinget, hogy megmutassa, mi is volt a hiba. Gyorsan más témába kezdek, mert az egyszerűnek jóindulat­tal sem nevezhető matematikai feladat és a helyes megoldás rejtelmeiben aligha sikerülne ki­«• is megvagyok, kitűnő volt a bi- sám. — Gratulálok. Es ezért a szép eredményért mi volt a jutatom? — Otthon kaptam egy tollas­labda felszerelést, az országos első helyért lengyelországi tú­rára visznek, előtte meg a Bal- csira megyek 10 napra, mert •hogy a megyei első öt közé ke­rültem. Különben ezen a nyáron nem mentem volna sehova. — Mivel töltőd ilyenkor az idődet? — Segítek otthon, elmegyek a boltba, strandra járok este meg a tv-t nézem. S ha sok időm van, akkor keresek magamnak egy (jó feladatot. — És ha nem sikerül megol­dani? — Nem hagyom abba, ponto­san az a jó benne, hogy nehéz. Sokkal jobb érzés egy bonyolul­tat megoldani, mint egy köny- nyebbet, felér egy tollaslabda győzelemmel. Különben is rá kell szoktatni magam arra, hogy ne hagyjam abba, ami nehezen megy. — Most milyen szinten fog- : lalkozol matematikával? — A harmadik osztályos kő- ; zépiákolai anyagnál tartok, nem ! sokára befejezem a gimnáziumi ! anyagot. Az általános iskolait, ; már negyedik osztályos korom- ; •ban ismertem. — Kik irányítanak a tanulás- ; ban? : — Gonda József né. Garai Edit. S Győrös Gyula foglalkozott, illet- 2 ve foglalkozik velem, mindig el- : magyarázzák az anyagot, s így ■ aztán könnyebben megy. — És a srácok mit szólnak eh- ; hez? : — Persze van úgy. hogy el- : felejtek kimenni hozzájuk, ha ; belemerülök a számokba. Nem ; nagyon értik mi a csudát „esi- : (pek”.„ szóval szeretek ebben a : matekban. — Mi is szeretnél lenni? A kérdés hallatára meglepetten 5 emeli fel tekintetét, kifejezve jj ezzel, hogy egyáltalán felesleges ; dolog volt ezt külön megkérdez- 3 <ná, hiszen ő már régen választott. : — Matematikus. Ha lehet ku- ; tató, de előbb még sokat kell ta- j múlnom, gimnáziumba szeretnék ■ menni, matematika—kémia szak- ; ra. — Jó tanulást és jó nyári va- Z kációt! Komoly, megfontoltan vála- • szolé beszélgető partnerem most Z ismét kisdiákká változik, hirte- : len nem is tudja mit tegyen. ! —• Elmehetek? — kérdezi, s j amint kilép az utcára, boldogan, ! futva igyekszik hazafelé. Játé- ■ kosán kerget egy kavicsot maga • előtt s amikor utoléri, nagyot be- ■ lerúg, s aztán usgyí, utána. Persze lehet, hogy közben gyö- ■ köt von és négyzetre emel. Tóth Ibolya ■ Beat kislexikon Köszöntse dobszó és csa- takiáltás; megjelent « beat kislexikon. Komoly­kodó kritikus most azt mondaná, hogy hézagpót­ló mű került az olvasó asztalára. Bárhogy is fogalmazunk a beat kislexikon megszületett, 8 „csekély” 50 ezer példányban. Noha a könyvecske külsőre igénytelen az ára 22 forint. Olcsóbb is lehetett vol­na. Am, aki kicsit is érdeklődik a zene, s mindenek előtt a beat-zene iránt, s mondjuk nincs teljese-n tisz­tában olyasfajta mindennapos kife­jezésekkel, mint Discjockey, folk- beat, undergrund, azoknak melegen ajánlható. Néhány sor erejéig ki-ki megtalálja itt kedvencét a Beatles- től Elvis Presley-ig, a frissen ala­kult Lokomotív GT-től Illésékig. A lexikon, bár zsebben is elfér, 250 nevet tartalmaz; zenekarokét, éne­kesekét, szerzőkét. A könyv írója Tardos Péter azt a bizonyosságot próbálja feltérképezni és körülhatá­rolni, miszerint a beat-muzsika t-» elsőként a zene történetében —> a fiatalok saját muzsikája lett, illetve első alkalom az, hogy a fiataloknak saját zenéjük van. E megállapítás illusztrálásaként álljon itt a kislexikon néhány beve­zető mondata, amely egyben arra is utal, hogy ez a kiadvány alap­jában véve rendhagyó lexikon. „Ez a kötet tulajdonképpen rövid összegezése annak a zenés műfaj­nak, amelynek múltja még egy év­tizednyi sincs, de jelentősége, az ifjúságnak nemcsak zenei Ízlését for­máló ereje talán túlszárnyalja az év­tizedeket is. Lexikon és mégsem az. Mert a lexikon bizonyos tudományos szárazságot sugall, semlegességet a világ dolgai iránt, tömény adathal­mazt, erről a fiatalosan duzzadó, já­tékosan kiszámíthatatlan muzsiká­ról, teenager művelőiről, a fiatal­ság minden szertelenségét magába olvasztó ritmusáról pedig száraz szavakkal írni olyan nevetséges lenne, mintha egy hivatalos rende­let szigorú figyelmeztetésekkel tele pontjait vidám gitárzene kíséreté­ben adnák elő egy szórakozóhelyen A Szegedi Ifjúsági Napok vendégei különböző rendezvé­nyekben vesznek részt és díj­talanul utazhatnak a szegedi villamosokon, autóbuszokon. Akik megőrizték tavalyi részvé­teli jegyüket — mint törzsvendé­gek — a teljes részvételi díj­ból öt százalék engedményt kap­nak. *s**aaaaBaaM«aaaaaaaaBBaaaaaaaaaaBBaaaaaBBa igazodnom. ” — Miért szereted a matemati- 3 kát? — Nemcsak a matematikát, ál- ■ tálában a természettudományos • tárgyakat szeretem. Tetszik tud- : ni itt lehet gondolkodni, semmi ! líra, semmi mellébeszélés, vagy ! megoldom az egyenletet vagy j nem. A többi tantárgy? Azokkal ; Forró nadrág ­forró siker? Alig ettől függ, ámbár a het­idnek van köze egymáshoz. Az idei nyár slágereinek kétségte­lenül a nők a főszereplői: elég ha csak kettőt említünk, példá­ul a női foci. Jött, látott, győ­zött. Vagy a szóbanforgó nad­rág. Ámbár a kerékpár verseny­zők már nagyon régen ismerik (és hordják), igaz ők csak egy­szerűen a sportfelszerelések közt tartják számon. Tudtommal a forró nadrágot a nők eddig is hordták, csak a mostanitól va­lamelyest eltérő anyagból és azt shortnak hívták. Persze nemcsak a divat, a kifejezések is változ­nak. A férfiak kitörő örömére di­vatba jött „forró” hódít strand­dókon, sétányokon — nemrit­kán — a szórakozóhelyeken is felfedezhető, — miért lenne fel­tűnő a színpadon?! A képünkön látható hölgyről aligha feltéte­lezhető, hogy a siker kedvéért öltött forró nadrágot. Sikere né­hány perccel előbb — mikor maxiban énekelt — ugyanolyan forró volt. Csakúgy, mint az ŐRI központi műsora többi szereplő­jének, Hofi Gézának, Koós Já­nosnak, Korda Györgynek és az Expressz zenekarnak, akik a na­pokban léptek fel a megye sza­badtéri színpadain. A csinos énekesnő pedig: Ha­rangozó Teri. iBBBaaaBaBBBBa«BBBBBBBBBaaBBBaBaBBBaaBaBBB«aa» «BaaaaBaaBBBaaeaBBaBBaaBaBaaaBBBaBaaaaaaaaaaaaaaaaaaaMeaBaaBBaassaaaBaaaaaaaeaaai GAUDEAMUS UTÁN Elhangzott a „Gaudeamus”, megszáradt a tinita az érettségi bizonyítványokon, 18 évesek ez­rei vágnak neki nagy remények­kel a következő etápnak. Egye­tem vagy termelőmunka — újabb haladék, vagy a nagybe­tűs élet sűrűje... A célok és az esélyek meglehetősen különbö­zőek, akárcsak a sokat emlege­tett 18 évesek. Hogyan látják önmagukat, mennyire optimisták vagy pesszimisták, milyen elő- érzetekkel indulnak a felvételi vizsgákra, vagy a személyzeti főnök elé — erről na meg né­hány „fiatalos apróságról” kér­dezősködtünk az érdekeltektől. „Négy éve azzal oltogatnalk bennünket, hogy nem is olyan vészes az az érettségi, alig volt arra példa az emberiség hánya­tott történelmében, hogy vala­ki ép ésszel ne élte volna túl. Ami ezt illeti, ezt most már én is aláírhatom. Valamit azonban elfelejtettek hozzátenni a defi­níciókhoz: konkrétan azt, hogy nem vészes ugyan, de nincs is sok értelme. Legalábbis nekem, meg a hozzám hasonlóknak nem. Azonkívül, hogy közepesnél jobb a négy év alatt véletlenül se jött össze, nem is igen töröm ma­gam a doktori cím után. Mű­szerész akarok lenini, nem hi­szem, hogy bárkinek is gondot okoznék ezzel. Most szépen el­megyek ipari tanulónak és azon fogok gondolkozni, hogy miért kellett nekem ehhez harmincöt sort bevágnom Tatjana levelé­ből Anyeginhez...” „Apámék forszírozzák a dol­got, jeletkezzem a jogi egyetem­re. Ahogy én tudom, még a ta­lajt is előmelegítették számom­ra: van néhány ismerőse, meg r Ulis M,MRS U 1971. JÚLIUS 3. egy kis pénze is az öregemnek. Bn igazán nem akarok kiszúr­ni vele, de azt hiszem, az Onasszis-vagyon is kevés lenne a sikerhez. Felvételi magyar— történelembőd és az egyetlen év­szám, amit valahogy megjegyez­tem eddig, az a születési dátu­mom. Nem tudom érted-e, de az van, hogy nem tartom ma­gam különösebb zseninek. A né­gyes érettségi ne vezessen fél­re — a fél osztály nekem dol­gozott. így is tele másoltam hi­bákkal az írásbelimet. Hogy mi lesz? Először is, felvételi után letargia otthon, aztán vagy két hónap vakáció, ősztől meg segédmunka az apám műhelyé­ben. Bicdkldszerelő az öregem, láncokat fogok olajozni, meg belsőket sallerozgatok. Persze, amíg mozi van a világon, meg csajok, meg egy-egy új Beatles- szám, addig nem sok helye van a lelkizésnek...” A lányoknak mindig minden nehezebb. Már előre félek a szeptembertől: Pesten vállalok állást, jön az albérlethajkurá- szás, a filléres gondok meg min­den. Nincs mese, vállalnom kell: a városban csak három női fodrászat van és a hat tanuló •helyére csak a mi osztályunk­ból kilencen pályáznak. Az érettségi ? Én se sok értelmét látom, szerintem a televízió előtt is össze lehet szedni — ha már nagyon hiányzik — az általános műveltséget”. „Matematika—fizika szakra megyek, nem nagyon aggódom, nyertem néhány tanulmányi versenyt, nem sokat kell tanul­nom az első évben. Szerintem hülyeség, amit a többiek a kö­zépiskoláról, meg az érettségi­ről mondtak: én igenis minden­kinek kötelezővé tenném az ál­talános iskola után ezt a négy évet. Nemcsak a műveltség miatt, hanem azért is, mert 14 éves korban még nem dönthet önállóan az életéről az ember.” „A barátnőim azt mondják, hogy nagyon tehetséges vagyok, és én is hiszek benne. Színésznő leszek, ha kell tízszer is neki­vágok a főiskolán a felvételinek. Biztos vagyok benne, hogy ha nem is egyből, de majd fel­vesznek. Nem véletlen, hogy én az egész gjmiből a színjátszó kört tartottam a leglényegesebb« nék, a többi nékem csak a pa­pír miatt kellett. Most az is megvan, eggyel kevesebb aka­dálya, hogy megvalósítsam az elképzeléseimet. Ha nem sike­rül? Én arra nem is gondolok, az ember legyen biztos abban^ amit egyszer elkezdett.” A K.-i gimnázium IV. e-sei, mint a nyilatkozataikból is ki­derül, meglehetősen határozott emberek. A mokámy, fekete mű- szerészj elölt, a szeplős an ti-jo­gász, a televíziós műveltségű fodrászlány, a sok dioptriás ma­tematikus és szuper-minis sztárjelölt egyaránt megingatha­tatlanul hisz a sikerben. Persze mindegyik a maga módján: a csavarhúzó és az Oscar-díj kö­zött a skála gyakorlatilag végte­len. „Jó osztály volt” mondja a nyugdíj előtt álló osztályfőnök „értelmes, nyílteszű, önállóan gondolkodó, melegszívű gyere­kek. 3,8 lett az érettségi átla­guk és ez nagyon szép eredmény szerintem. Az egyetlen baj, hogy úgy látom, nem veszik elég komolyan az életet, kicsit felelőtlenek. Na, de majd meg­tanulják. Mert ez az, amit csak a saját kárán tanulhat meg az ember...” Hogy végül is milyen a K-i gimnázium IV. a osztálya? Ne­kem spéciéi tetszett. Igaz, az osztályfőnök által felsorolt jó tu­lajdonságokból és keveset fe­deztem fél, ezzel szemben vi­szont jópofa, modern gyerekeket ismertem meg. Hogy nem elég érdeklődőek? Hát istenem... Egyelőre az is elég komoly el­foglaltság nekik, hogy 18 éve­gjglf Csákányos János

Next

/
Thumbnails
Contents