Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-03 / 155. szám

waaRfi*Ba9BB*flaa»aaaBaaaBaBsaaaaaaBaBaaaaaaaaai

I

j

Szegedi

Ifjúsági

Napok

Az idén ötödször rendezik meg ; a fiatalok seregszemléjét Szege- • den, a szabadtéri játékok ide- • jén július 31-től, augusztus 2-ig. • E napokon az ország minden ; részéről indítanak külön if júsá- j gi vonatokat, autóbuszokat, • hogy a fiatalok vegyenek részt a • KISZ szegedi városi bizottsága : és az Express utazási iroda ren- ■ rendezvényén. A programban ; a városnézésen, a fesztivál mű- ; sorának megtekintésén kívül > sokféle szórakozási lehetőség : kínálkozik. Karnevál, utcabál, ; zenés műsor, Express-show, or- • gonabemutató, őszi ba rack kiál- S lítás, borverseny, nyárj tárlat. : Fellépnek a salgótarjáni Orszá- : gos Amatőr Könnyűzenei Fesz- ; tivál díjnyertesei. Megnézik az ( Állami Népi Együttes vendég- S játékában az Ecseri lakodalmast, • és Muszorgszkij: Borisz Godu- ; nov című operáját a Dóm téren. ■

Á kis matematikus

— Nagyon izgultál?

— Eléggé, főleg az országoson.

—• Eredmény?

— Első lettem.

— Jutalom?

Lengyelországi kirándulás.

Talán a jövő egyik nagy matematikusa ül velem szemben — jut eszembe, amikor beszélgetni kezdek a rendkívül szimpatikus kisdiákkal. Gulyás Misivel, aki most végezte az orosházi 3- as számú általános iskolában a hetedik osztályt. Nyílt tekintetű, koránál jóval érettebb gondolkodású, határozott, és mégis gyerek, alléi zavarba jön a bemutatkozásnál. De milyen versenyről is van szó, amelyen országos első helyezést ért el?

— Most, hetedikes koromban indultam először az úttörő szaktárgyi versenyen matematikából. Részt vettem már ötödikes, hatodikos koromban is, de csak versenyen kívül indulhattam.

— Nehéz feladatot kaptatok?

•— Fokozatosan erősödött az anyag a várositól az országosig. Az országos verseny Győrben volt, június első felében. Az első napon hat írásbeli feladatot kellett megoldani, másnap közönség előtt kellett ugyanezt csinálni.

— Mindet megoldottad?

— Á, nem sikerült. Az első nap

25 pont volt a maximum, én 23-at kaptam, aztán meg a lehetséges 16-ból, 15 és felet. Elszúrtam egy kicsit, mert az volt a feladat, hogy

....— és már pap

ír, ceruza után tekinget, hogy megmutassa, mi is volt a hiba. Gyorsan más témába kezdek, mert az egyszerűnek jóindulattal sem nevezhető matematikai feladat és a helyes megoldás rejtelmeiben aligha sikerülne ki«•

is megvagyok, kitűnő volt a bi- sám.

— Gratulálok. Es ezért a szép eredményért mi volt a jutatom?

— Otthon kaptam egy tollaslabda felszerelést, az országos első helyért lengyelországi túrára visznek, előtte meg a Bal- csira megyek 10 napra, mert •hogy a megyei első öt közé kerültem. Különben ezen a nyáron nem mentem volna sehova.

— Mivel töltőd ilyenkor az idődet?

— Segítek otthon, elmegyek a boltba, strandra járok este meg a tv-t nézem. S ha sok időm van, akkor keresek magamnak egy (jó feladatot.

— És ha nem sikerül megoldani?

— Nem hagyom abba, pontosan az a jó benne, hogy nehéz. Sokkal jobb érzés egy bonyolultat megoldani, mint egy köny- nyebbet, felér egy tollaslabda győzelemmel. Különben is rá kell szoktatni magam arra, hogy ne hagyjam abba, ami nehezen megy.

— Most milyen szinten fog- : lalkozol matematikával?

— A harmadik osztályos kő- ; zépiákolai anyagnál tartok, nem ! sokára befejezem a gimnáziumi ! anyagot. Az általános iskolait, ; már negyedik osztályos korom- ; •ban ismertem.

— Kik irányítanak a tanulás- ;

ban? :

— Gonda József né. Garai Edit. S Győrös Gyula foglalkozott, illet- 2 ve foglalkozik velem, mindig el- : magyarázzák az anyagot, s így ■ aztán könnyebben megy.

— És a srácok mit szólnak eh- ;

hez? :

— Persze van úgy. hogy el- : felejtek kimenni hozzájuk, ha ; belemerülök a számokba. Nem ; nagyon értik mi a csudát „esi- : (pek”.„ szóval szeretek ebben a : matekban.

— Mi is szeretnél lenni?

A kérdés hallatára meglepetten 5 emeli fel tekintetét, kifejezve jj ezzel, hogy egyáltalán felesleges ; dolog volt ezt külön megkérdez- 3 <ná, hiszen ő már régen választott. :

— Matematikus. Ha lehet ku- ; tató, de előbb még sokat kell ta- j múlnom, gimnáziumba szeretnék ■ menni, matematika—kémia szak- ; ra.

— Jó tanulást és jó nyári va- Z kációt!

Komoly, megfontoltan vála- • szolé beszélgető partnerem most Z ismét kisdiákká változik, hirte- : len nem is tudja mit tegyen. !

—• Elmehetek? — kérdezi, s j amint kilép az utcára, boldogan, ! futva igyekszik hazafelé. Játé- ■ kosán kerget egy kavicsot maga • előtt s amikor utoléri, nagyot be- ■ lerúg, s aztán usgyí, utána.

Persze lehet, hogy közben gyö- ■ köt von és négyzetre emel.

Tóth Ibolya ■

Beat kislexikon

Köszöntse dobszó és csa- takiáltás; megjelent « beat kislexikon. Komolykodó kritikus most azt mondaná, hogy hézagpótló mű került az olvasó asztalára.

Bárhogy is fogalmazunk a beat kislexikon megszületett, 8 „csekély” 50 ezer példányban. Noha a könyvecske külsőre igénytelen az ára 22 forint. Olcsóbb is lehetett volna. Am, aki kicsit is érdeklődik a zene, s mindenek előtt a beat-zene iránt, s mondjuk nincs teljese-n tisztában olyasfajta mindennapos kifejezésekkel, mint Discjockey, folk- beat, undergrund, azoknak melegen ajánlható. Néhány sor erejéig ki-ki megtalálja itt kedvencét a Beatles- től Elvis Presley-ig, a frissen alakult Lokomotív GT-től Illésékig. A lexikon, bár zsebben is elfér, 250 nevet tartalmaz; zenekarokét, énekesekét, szerzőkét. A könyv írója Tardos Péter azt a bizonyosságot próbálja feltérképezni és körülhatárolni, miszerint a beat-muzsika t-» elsőként a zene történetében —> a fiatalok saját muzsikája lett, illetve első alkalom az, hogy a fiataloknak saját zenéjük van.

E megállapítás illusztrálásaként álljon itt a kislexikon néhány bevezető mondata, amely egyben arra is utal, hogy ez a kiadvány alapjában véve rendhagyó lexikon.

„Ez a kötet tulajdonképpen rövid összegezése annak a zenés műfajnak, amelynek múltja még egy évtizednyi sincs, de jelentősége, az ifjúságnak nemcsak zenei Ízlését formáló ereje talán túlszárnyalja az évtizedeket is. Lexikon és mégsem az. Mert a lexikon bizonyos tudományos szárazságot sugall, semlegességet a világ dolgai iránt, tömény adathalmazt, erről a fiatalosan duzzadó, játékosan kiszámíthatatlan muzsikáról, teenager művelőiről, a fiatalság minden szertelenségét magába olvasztó ritmusáról pedig száraz szavakkal írni olyan nevetséges lenne, mintha egy hivatalos rendelet szigorú figyelmeztetésekkel tele pontjait vidám gitárzene kíséretében adnák elő egy szórakozóhelyen

A Szegedi Ifjúsági Napok vendégei különböző rendezvényekben vesznek részt és díjtalanul utazhatnak a szegedi villamosokon, autóbuszokon. Akik megőrizték tavalyi részvételi jegyüket — mint törzsvendégek — a teljes részvételi díjból öt százalék engedményt kapnak.

*s**aaaaBaaM«aaaaaaaaBBaaaaaaaaaaBBaaaaaBBa

igazodnom. ”

— Miért szereted a matemati- 3 kát?

— Nemcsak a matematikát, ál- ■ tálában a természettudományos • tárgyakat szeretem. Tetszik tud- : ni itt lehet gondolkodni, semmi ! líra, semmi mellébeszélés, vagy ! megoldom az egyenletet vagy j nem. A többi tantárgy? Azokkal ;

Forró nadrág forró siker?

Alig ettől függ, ámbár a hetidnek van köze egymáshoz. Az idei nyár slágereinek kétségtelenül a nők a főszereplői: elég ha csak kettőt említünk, például a női foci. Jött, látott, győzött. Vagy a szóbanforgó nadrág. Ámbár a kerékpár versenyzők már nagyon régen ismerik (és hordják), igaz ők csak egyszerűen a sportfelszerelések közt tartják számon. Tudtommal a forró nadrágot a nők eddig is hordták, csak a mostanitól valamelyest eltérő anyagból és azt shortnak hívták. Persze nemcsak a divat, a kifejezések is változnak.

A férfiak kitörő örömére divatba jött „forró” hódít stranddókon, sétányokon — nemritkán — a szórakozóhelyeken is felfedezhető, — miért lenne feltűnő a színpadon?! A képünkön látható hölgyről aligha feltételezhető, hogy a siker kedvéért öltött forró nadrágot. Sikere néhány perccel előbb — mikor maxiban énekelt — ugyanolyan forró volt. Csakúgy, mint az ŐRI központi műsora többi szereplőjének, Hofi Gézának, Koós Jánosnak, Korda Györgynek és az Expressz zenekarnak, akik a napokban léptek fel a megye szabadtéri színpadain.

A csinos énekesnő pedig: Harangozó Teri.

iBBBaaaBaBBBBa«BBBBBBBBBaaBBBaBaBBBaaBaBBB«aa» «BaaaaBaaBBBaaeaBBaBBaaBaBaaaBBBaBaaaaaaaaaaaaaaaaaaaMeaBaaBBaassaaaBaaaaaaaeaaai

GAUDEAMUS UTÁN

Elhangzott a „Gaudeamus”, megszáradt a tinita az érettségi bizonyítványokon, 18 évesek ezrei vágnak neki nagy reményekkel a következő etápnak. Egyetem vagy termelőmunka — újabb haladék, vagy a nagybetűs élet sűrűje... A célok és az esélyek meglehetősen különbözőek, akárcsak a sokat emlegetett 18 évesek. Hogyan látják önmagukat, mennyire optimisták vagy pesszimisták, milyen elő- érzetekkel indulnak a felvételi vizsgákra, vagy a személyzeti főnök elé — erről na meg néhány „fiatalos apróságról” kérdezősködtünk az érdekeltektől.

„Négy éve azzal oltogatnalk bennünket, hogy nem is olyan vészes az az érettségi, alig volt arra példa az emberiség hányatott történelmében, hogy valaki ép ésszel ne élte volna túl. Ami ezt illeti, ezt most már én is aláírhatom. Valamit azonban elfelejtettek hozzátenni a definíciókhoz: konkrétan azt, hogy nem vészes ugyan, de nincs is sok értelme. Legalábbis nekem, meg a hozzám hasonlóknak nem. Azonkívül, hogy közepesnél jobb a négy év alatt véletlenül se jött össze, nem is igen töröm magam a doktori cím után. Műszerész akarok lenini, nem hiszem, hogy bárkinek is gondot okoznék ezzel. Most szépen elmegyek ipari tanulónak és azon fogok gondolkozni, hogy miért kellett nekem ehhez harmincöt sort bevágnom Tatjana leveléből Anyeginhez...”

„Apámék forszírozzák a dolgot, jeletkezzem a jogi egyetemre. Ahogy én tudom, még a talajt is előmelegítették számomra: van néhány ismerőse, meg

r Ulis M,MRS

U 1971. JÚLIUS 3.

egy kis pénze is az öregemnek. Bn igazán nem akarok kiszúrni vele, de azt hiszem, az Onasszis-vagyon is kevés lenne a sikerhez. Felvételi magyar— történelembőd és az egyetlen évszám, amit valahogy megjegyeztem eddig, az a születési dátumom. Nem tudom érted-e, de az van, hogy nem tartom magam különösebb zseninek. A négyes érettségi ne vezessen félre — a fél osztály nekem dolgozott. így is tele másoltam hibákkal az írásbelimet. Hogy mi lesz? Először is, felvételi után letargia otthon, aztán vagy két hónap vakáció, ősztől meg segédmunka az apám műhelyében. Bicdkldszerelő az öregem, láncokat fogok olajozni, meg belsőket sallerozgatok. Persze, amíg mozi van a világon, meg csajok, meg egy-egy új Beatles- szám, addig nem sok helye van a lelkizésnek...”

A lányoknak mindig minden nehezebb. Már előre félek a szeptembertől: Pesten vállalok állást, jön az albérlethajkurá- szás, a filléres gondok meg minden. Nincs mese, vállalnom kell: a városban csak három női fodrászat van és a hat tanuló •helyére csak a mi osztályunkból kilencen pályáznak. Az érettségi ? Én se sok értelmét látom, szerintem a televízió előtt is össze lehet szedni — ha már nagyon hiányzik — az általános műveltséget”.

„Matematika—fizika szakra megyek, nem nagyon aggódom, nyertem néhány tanulmányi versenyt, nem sokat kell tanulnom az első évben. Szerintem hülyeség, amit a többiek a középiskoláról, meg az érettségiről mondtak: én igenis mindenkinek kötelezővé tenném az általános iskola után ezt a négy évet. Nemcsak a műveltség miatt, hanem azért is, mert 14 éves korban még nem dönthet önállóan az életéről az ember.”

„A barátnőim azt mondják, hogy nagyon tehetséges vagyok, és én is hiszek benne. Színésznő leszek, ha kell tízszer is nekivágok a főiskolán a felvételinek. Biztos vagyok benne, hogy ha nem is egyből, de majd felvesznek. Nem véletlen, hogy én az egész gjmiből a színjátszó kört tartottam a leglényegesebb« nék, a többi nékem csak a papír miatt kellett. Most az is megvan, eggyel kevesebb akadálya, hogy megvalósítsam az elképzeléseimet. Ha nem sikerül? Én arra nem is gondolok, az ember legyen biztos abban^ amit egyszer elkezdett.”

A K.-i gimnázium IV. e-sei, mint a nyilatkozataikból is kiderül, meglehetősen határozott emberek. A mokámy, fekete mű- szerészj elölt, a szeplős an ti-jogász, a televíziós műveltségű fodrászlány, a sok dioptriás matematikus és szuper-minis sztárjelölt egyaránt megingathatatlanul hisz a sikerben. Persze mindegyik a maga módján: a csavarhúzó és az Oscar-díj között a skála gyakorlatilag végtelen.

„Jó osztály volt” mondja a nyugdíj előtt álló osztályfőnök „értelmes, nyílteszű, önállóan gondolkodó, melegszívű gyerekek. 3,8 lett az érettségi átlaguk és ez nagyon szép eredmény szerintem. Az egyetlen baj, hogy úgy látom, nem veszik elég komolyan az életet, kicsit felelőtlenek. Na, de majd megtanulják. Mert ez az, amit csak a saját kárán tanulhat meg az ember...”

Hogy végül is milyen a K-i gimnázium IV. a osztálya? Nekem spéciéi tetszett. Igaz, az osztályfőnök által felsorolt jó tulajdonságokból és keveset fedeztem fél, ezzel szemben viszont jópofa, modern gyerekeket ismertem meg. Hogy nem elég érdeklődőek? Hát istenem... Egyelőre az is elég komoly elfoglaltság nekik, hogy 18 évegjglf

Csákányos János