Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-03 / 155. szám

Dürer művészete egész Európáé... Heribert Reisweben megnyitja a kiállítást. Gyulán, a Várban rendezte meg az NDK budapesti Kultu­rális és Tájékoztatási Központja Dürer születésének 500. évfordu­lója alkalmából a nagy művész emlékkiállítását. Jelen volt a megnyitón Enyedi G. Sándor, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára, Nagy János, a Megyei Tanács elnökhelyettese, Nyári Sándor, a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottságának titkára, Gyula vá­ros vezetői közül Török Károly, az MSZMP gyulai Városi Bizott­ságának osztályvezetője, dr. Be- reczki Sándor, a városi tanács vb titkára és a város politikai, társadalmi, kulturális életének több vezetője. A nagy számú érdeklődő előtt Szerdahelyi István, a gyulai mú­zeum igazgatója köszöntötte a megnyitóra érkezett Heribert Reiswebert, a központ igazgató­ját és köszönetét mondott azért, hogy Gyulán kerülhetett sor a Dürer-emlékkiállítás megrende­zésére. Ezt követően Heribert Reisweber emlékezett meg az évfordulóról, méltatva Dürer munkásságát, művészetét, amely az egész egyetemes emberiségé, s amelyet magáénak erez Euró­pa valamennyi nemzete. A megnyitó után a vendégek megtekintették a gazdag kiállí­tási anyagot, amely áttekintést nyújt a nagy művész egész mun­kásságáról. Az ifjúság pályaválasztásának tapasztalatai és a pályaválasztási tanácsadás továbbfejlesztése A% MTI hírmagyar ásója írja A Munkaügyi Minisztérium felmérést készített az ifjúság pályaválasztásának tapasztala­tairól, s a miniszter előterjesz­tése alapján a kormány csütör­töki ülésén határozatot hozott a pályaválasztási tanácsadás to­vábbfejlesztéséről. A miniszter előterjesztése rá­mutat, hogy a munkaerőutánpót- lás a negyedik ötéves terv idő­szakában és az azt követő évti­zedben szinte kizárólag az isko­lából kikerülő ifjúságra épül, s arra is felhívja a figyelmet, hogy a tanulmányaikat befejező korosztályok létszáma csökken. A szűkös munkaerőforrással te­hát a lehető legjobban kell gaz­dálkodni. Ezért rendkívül fontos a pályaválasztási tanácsadás, amelynek fő célja, hogy az or­szág várható munkaerőszükség­letét segítse össszeegyeztetni a fiatalok adottságaival, képessé­geivel, érdeklődési körével. A pályaválasztási tanácsadás az utóbbi időben hatékonyabbá vált. A fővárosi tanács az or­szágban elsőként megalapította a pályaválasztási intézetet, s im­már a fővároson kívül tíz me­gyében és két megyei városban működik hasonló intézmény, elősegítve az úgynevezett pálya- választási felelősök szakmai fel­készítését, fontos munkájuk ösz- szehangolását. Elengedhetetlen, hogy a pálya- választás előtt állók s nem utol­sósorban a szülők az eddiginél is jobban megismerjék az elhe­lyezkedési lehetőségeket, azokat a munkahelyeket, ahol a legtöbb munkaerőt várják. Meg kell szüntetni különféle tévhiteket is, hiszen egyes foglalkozásokat ma még sokan alá- vagy éppen túl­becsülnek, sok szülő nem veszi agrelembe a tudományos tech­nikai fejlődés nyomán kialakuló új munkaköröket, a leendő elhe­lyezkedési lehetőségeket. A fi­zikai dolgozók gyermekei általá­ban hátránnyal indulnak, ezért velük megkülönböztetett gond­dal és lelkiismeretességgel kell foglalkozni. Ma még sajnos az a helyzet, hogy a pályaválasztási tanácsadás éppen az arra leg­inkább rászoruló szülőkhöz és gyermekekhez jut el a legkevés­bé, s így nemcsak a jövő, de gyakran a jelen elhelyezkedési lehetőségeivel sincsenek tisztá­ban. Az eddiginél több támogatást kell nyújtani a fiatal lányok el­helyezkedéséhez, egész sor olyan munkakör várja ugyanis a nő­dolgozókat, amelyről éppen a legérdekeltebbek alig tudnak. Iskoláik elvégzése után országos átlagban a lányoknak mindössze 26 százaléka tanul szakmát, né­hány megyében azonban, mint például Baranyában és Komá­romban, ennél is jóval kisebb az arány. Behatóbban kell foglalkozni a fiatalok különböző sajátos cso­portjainak. mint például az egészségileg károsodottak s nem utolsósorban az állami gondozot­tak elhelyezkedési lehetőségei­vel. Jelenleg 36 ezer állami gon­dozottat tartanak nyilván, s szá­muk évről évre növekszik. Kö­zös feladat és érdek, hogy ők is megtalálják képességeiknek megfelelő helyüket a társada­lomban. (MTI) 1911. JŰLIUS 3. II szakszervezeti szervek mindinkábii elősegítik az úiitómozgaSom kibontakozását KOTA­tájékoztató Az elmúlt napokban jelent meg tízezer példányban a Kóru­sok Országos Tanácsa Tájékoz­tatójának első száma. Dr. Kiss Kálmánnak, a KÖTA elnökének bevezetője után az alig egy esz­tendős szervezet eddigi mun­kájáról, a szakszervezeteknek és a tanácsoknak a kórusmozgal­mat segítő szerepéről, a debre­ceni és tartui kórusfesztiválról, a kórusok minősítéséről, egy három évtizedes Bartók-bemu- tatóról olvashatunk cikkeket. Közli a kiadvány a KÓTA tiszt­ségviselőinek névsorát, mellék­letként pedig Farkas Ferenc Batsányi János szövegére írt Biztatás című kánonját. Már az új folyóirat első szá­ma után ki lehet mondani: hasznos segítője lesz a világhírű magyar kórusmozgalom további fejlődésének, a KÓTA tartalmi és szervezeti tevékenységének. Az Állami Balettintézetben befejeződtek a felvételi vizsgák. A korábbi esztendőkhöz hason­lóan az idén is sokszoros volt a túljelentkezés: 700 fiú és lány adta be felvételi kérelmét. Kö­zülük 25 leány és 21 fiú került be a szeptemberben induló első év­A Szakszervezetek Békés me­gyei Tanácsának Elnöksége jú­nius 1-én tárgyalta az újító­mozgalom helyzetét. A beszámo­ló megállapította többek között, hogy — ha kis mértékben is, de — az előző évekhez képest ta­valy nőtt az újítók száma. Az el­fogadott és bevezetett újítások éves gazdasági eredménye a me­gyében meghaladta az 5 millió forintot. A dolgozók újítói tö­rekvését elősegítették a szak- szervezeti szervek, amelyek igyekeztek elérni, hogy a gaz­dasági vezetők megfelelő anyagi elismerésben részesítsék őket. A vállalatok, üzemek nagy része azonban még nem ismerte fel a kormányrendelet adta le­hetőségeket. Több helyen olyan újítási szabályzatot készítenek, amelyek visszatartják a dolgo­zókat az újítástól, így például a nyomdász szakmában és a helyi­iparban. folyamra. A 10—14 éves leendő táncosok a pályára való felké­szülés mellett az intézetben folytatják középiskolai tanul­mányaikat és a diplomával együtt kapják kézhez az érettsé­gi bizonyítványt is. Visszaesés mutatkozik a mező- gazdasági üzemekben is, ahol alacsonyan szabják meg a díja­zást. Csökkent a vasas szakmá­ban az újítások száma, bár ezen a területen volnának lehetősé­gek. A textiliparban emelkedett az újítók aránya, a fejlődés azonban nem kielégítő. Legered­ményesebb az újítói tevékeny­ség az élelmiszeriparban. Az újítómozgalom helyzetéért felelősek a szakszervezeti szer­vek is, amelyek mindinkább igyekszenek elősegíteni a moz­galom kibontakoztatását. Né­hány vállalatnál már évek óta megrendezik az újítási hónapot. Az ösztönzőbb díjazás mellett egyes helyeken feladatterv vagy pályázat kiírásával keltik fel az érdeklődést. Üjításra tesznek vállalást a szocialista brigádok és törekednek erre azok is, akik­nek az munköri kötelességük. Az SZMT Közgazdasági Mun­kabizottsága létrehozta az újí­tók megyei klubját, ankétokat tart, közreműködik a készülő vállalati újítási szabályzatok el­készítésében és szaktanácsadás­sal is segíti az újitó-mozgalmat. A négy évvel ezelőtt rendezett iparjogvédelmi tanfolyam pél­dája alapján ez év végén is to­vábbképzést szervez majd a szakszervezeti újítási felelősök­nek és a vállalati újítási elő­adóknak, hogy minél többen el­sajátítsák az iparjogvédelemmel kapcsolatos ismereteket. V. B. HraiBBnsBBaaasussnH Hétszáz jelentkező 46 helyre — Befejeződtek a felvételi vizsgák az Állami Balettintézetbe Ma zárul négy megye népművelőinek békéscsabai továbbképzése Lapunkban már többször be­számoltunk arról, hogy a Me­gye! Művelődési Központ négy megye: Békés, Csongrád, Szol­nok és Hajdú-Bihar népművelői számára továbbképző tanfolya­mokat szervezett. A tanfolya­mok nagy sikert hoztak, hasz­nos hozzájárulást az új népmű­velési metódusokat kutató nép­művelők munkájához. A tanfolyamok ma fejeződnék be. Jobboldali képünk a klubve­zetők egyik foglalkozásán ké­szült, Kasznár Mária, a telek- gerendási klub vezetője, mint játékmester új közös játékra ta­nítja kollégáit. Lent: a bábszak­kör vezetők tanfolyamán a deb­receni bábosok gyönyörű bábu­kat készítettek. Vezetőjük Tóth Sámdomé, a kép jobbszélén. (Fotó: Demény)

Next

/
Thumbnails
Contents