Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-23 / 172. szám

.\i»ncrií visszahelyezték | államfői tisztségébe Libanonban leszállították az elnökjelölt gépét — Iraki repülő robbant (el a levegőben Tegnap reggel még azt je­lentették a hírügynökségek hogy Babiker' El-Nur Oszmán, a szudáni forradalmi tanács elnöke csütörtökön érkezik vissza Londonból Khartoumba. Társaságában van Faruk Osz­mán Hamadallah, a forradal­mi tanács tagja, akit az A1 Ahram szerint miniszterelnök­nek neveznek ki. Mindketten Londonban tartózkodtak, ami­kor Atta őrnagy és csoportja megdöntötte Nimerit. Az új kormány megalakításáról egyébként — Hamadallah tá­vollétében — Atta, a hadsereg főparancsnoka folytat előzetes tárgyalásokat. Ugyanő, a Reuter khartoumi jelentése szerint, ki­jelentette, hogy az új kor­mány magában foglalja majd a munkások, a parasztok, a katonák, az értelmiségiek és a nemzeti burzsoázia képviselőit. A kairói A1 Akhbar khartou­mi tudósítása szerint egész Szu­dánban nyugalom van. Ahmed El-Reih, a forradalmi tanács tagja elmondotta az egyiptomi laipnak, hogy a hadsereg összes fegyverneme támogatja az új vezetőket. * * * Tegnap délután viszont fur­csa fejleményekről számoltak be a tudósítások. A Reuter jelentette London­ból, hogy az a gép, amely Ba­biker El-Nur Oszmán alezre­dest, a szudáni forradalmi ta­nács új elnökét szállította fe­délzetén Londonból Khartoum­ba, útközben váratlanul leszállt a líbiai Benghaziban, ahol El- Nur Oszmán elhagyta a repülő­gépet. A BOAC légitársaság később közölte, hogy a VC—10 min­tájú gép a líbiai hatóságok rendelkezésére szállt le. ' A Reuter ezután jelentette, hogy csak két szudáni vezető, Eu-Nur Oszmán és Mohamed Mahguib maradt Benghaziban. A repülőgép utasai, akik Khar­toumba, Nairobiba, illetve Dar es Salaam-ba tartottak — szám szerint szazöten — visszatértek Londonba. A gép visszatéré­sét a BOAC „személyzetcseré- vel” indokolta. A BOAC szóvivője további kérdésekre nem volt hajlandó válaszolni; azt sem közölte, mi­ért nem folytathatta útját a gép Khartoumba. * * * Egy Szudán felé tartó iraki különgép „fontos személyisé­gekkel a fedélzetén” csütörtö­kön délelőtt a Szaud-Arábda-i Dzsiddától öt [kilométerre északra a levegőben felrobbant. Sem a robbanás oka, sem a fedélzeten tartózkodók személy- azonossága egyelőre nem isme­retes. A hírt az egyiptomi hírügy­nökség tette közzé. (Reuter) lapzártakor Érkezett: Az omdoumani rádió csütör­tökön délután bejelentette, hogv a július 19-én letartóztatott Ni­meri elnököt visszahelyezték ál­lamfői tisztségébe és rövidesen rádióüzenetet fog intézni az or­szághoz — közölték nyugati hír­ügynökségek a MENA-ra hivat­kozva. Az omdourmani rádió kö­zölte. hogy Nimerihez hű egysé­gek egy főhadnagy vezetésével elfoglalták a Rádió épületét. Az INA iraki hírügynökség tu-1 dósítója azt jelentette, hogy csü­törtökön, helyi idő szerint 16 óra 15 perckor a Szudáni Forra­dalmi Katonai Parancsnokság khartoumi főhadiszállását ágyú­tűz alá vették, A főhadiszállás épülete felett, amelyben a for­radalmi parancsnoki tanács tag­jai éppen üléseztek, repülőgép körözött. (INA) fi 25. négyhatalmi tanácskozás A volt szövetséges ellenőrző tanács nyugatberlini épületé­ben csütörtökön délelőtt meg­kezdődött a Szovjetunió berli­ni .valamint az Egyesült Ál­lamok, Nagy-Britannia és Fran­ciaország bonni nagykövete Nyugat-Berlinrői folyö tárgya­lás-sorozatának 25. ülése. Az ülésen ez alkalommal Kenneth Rush amerikai nagy­követ elnökölt, s akárcsak az eddigi találkozókon, Pjotr Ab- raszimov berlini szovjet. Sir Roger Jacklinig bonni brit vala­mint Jean Sauvagna rgues bon­ni francia nagykövet vett részt. A nagyköveti szintű 25. négy­hatalmi találkozót a három nyugati nagyhatalom bonni nagykövetének és Kurt Neuba­uer nyugatberlini polgármester­nek — aki a szabadságon levő Klau® Schütz nyugatberlini kormányzó polgármestert he­lyettesítette — szokásos ru- tinmegbasaélése előzte meg. (DPA) Fasiszta fegyverraktár Torinóban Az olasz rendőrség a Torino közelében, Montanaro helység­ben titkos neofasiszta fegyver­raktárt fedezett fei. A raktár névleges tulajdonosát, Pietro Brezza torinói nagyiparost le­tartóztatták. Brezza azzal men­tegetőzött, hogy „szenvedélye” a fegyvergyűjtés. Az elkobzott 40 géppisztoly, 35 puska, számos revolver, rakétapisztoly és kézigránát, valamint mint­egy 15 OOO töltény, több akna és robbanószerkezet azonban azt bizonyítja, hogy Brezza ál­lítása nem felel meg a való­ságnak. A rendőrség több olyan amerikai gyártmányú géppus­kát is talált, amilyent az ame­rikai csapatok Vietnamban is használnak. Az olasz feketeingesek a fegyvereket nem csupán elrej­tették, hanem kiképzési célra fel is használták, A titkos fegyverrafctár ügyé­ben bírósági eljárás indult Az 1952-es egyiptomi forrada­lom évfordulóját az EAK népe a közel-keleti konfliktus ren­dezésének reményében és u- gyanakkor a harcra való felké­szülés jegyében ünnepli. Az ország jelentős területeit, a Si- nai-félszigetet még megszállva tartja az izraeli agresszor, a Szuezi-csatornát, amely oly fon­tos szerepet játszik az egyip­tomi nemzetgazdaság ban, még mindig zárva tartják. Súlyos csapás érte az agresz- szió során Egyiptomot és álta­lában az arab nemzeti felszaba­dító mozgalmat, de bármilyen konokul is törekedett rá Izrael, az agresszió fő célját nem érte el: nem sikerült megdöntenie sem a kairói, sem a damaszku­szi haladó rendszert. Sőt ma már elmondhatjuk: Egyiptom helytállt a gazdasági és politi­kai nyomással szemben, volt ereje arra is, hogy a szocialista országok segítségével újra föl­szerelje hadseregét. A kairói hadügyminiszter méltán mond­hatta legutóbb: a „hatnapos” háború nem ismétlődhet meg. Amikor 1952-ben Egyiptom népe megdöntötte a korrupt és maradi monarchiát, elindulha­tott a függetlenség útján. De a volt gyarmatosító hatalom nem nyugodott bele a brit megszálló csapatok eltávolítá­sába — amikor Egyiptom ke­zébe vette jussát, a Szuezi-esa- tornát, támadást indítottak el­lene, amelyben Izrael oldalán részt vett az angol és a francia imperializmus is. Egyiptom a- zonban helytállt, s nemcsak visszaverte a támadást, hanem hozzálátott a társadalmi átala­kulás programjához is. A szov­jet nép segítségével megépítette az iparosítás és az öntözés programját lehetővé tevő hagy nílusi vízierőmúvet, a pirami­soknál tizenhétszer nagyobb asszuáni gátat. Az évek fo­lyamán nagyot léptek előre a függetlenség megszilárdításáé­ban, a társadalmi fejlődésben. Államosították a bankokat, a biztosító társaságokat, az ipar többségét. Földreformokat haj­tottak végre, a dolgozó töme­geke; mind nagyobb mértékben vonták be a közügyek intézésé­be. A haladó nemzeti belpoliti­kát következetes antiimperialis- la külpolitika kísérte. Ennek a politikának jegyében került sor legutóbb a szovjet-egyipto­mi barátsági és együttműködési szerződés aláírására is, amelyet mi is. melegen üdvözöltünk. A magyar és az egyiptomi nép gyakorlati szolidaritása ölt tes­tet azokban az egyezmények­ben, amelyek gazdasági és kulturális kapcsolatainkat sza­bályozzák. Tovább léphetünk ezen a területen is, s mint Mahmoud Riad egyiptomi kül­ügyminiszter pár nappal eze­lőtt mondotta magyarországi látogatásáról beszámolva: a kölcsönösen gyümölcsöző koo­peráció nyomán új távlatok nyílnak kapcsolataink kiszéle­sítésére, áttérhetünk a távlati tervezésre, a hosszabb időszak­ra szóló ipari együttműködésre. Az említett látogatás során ismét megnyilvánult hazánk és az EAK teljes egyetértése a nemzetközi helyzet legfonto­sabb kérdéseit illetően. Az EAK támogatja a szocialista orszá­gok kezdeményezését az európai biztonsági konferencia mielőb­bi összehívása érdekében, mi pedig támogatjuk azokat az egyiptomi erőfeszítéseket, ame­lyek a közel-keleti válság mél­tányos rendezését, a térség tartós békéjének biztosítását célozzák. Az a véleményünk: a Biztonsági Tanácsnak nagyobb erőfeszítést kell tennie saját határozatának érvényesítése ér­dekében. Kifejezzük együttér­zésünket az EAK és az arab népek igazságos harcával. Azt kívánjuk Egyiptom népének, hogy sikerrel vívja ki a tartós és igazságos békét, s ennek gyümölcseit élvezve, folytassa a társadalmi átalakítás nagy művét, tegyen újabb lépeseket az általa választott úton, amely a szocialista építés felé vezet. Betiltották a Török Munkáspártot jf A Nixon —Mao kexssorítás élőit (1.) A „piros könyvecske" a tengerárról Genf és Varsó: a kézszorítás előzményei Tíz évi politikai szereplés után az alkotmányjogi bíróság — mint ismeretes — a napokban kimondta a Török Munkáspárt feloszlatását. Ez a párt egy év­tizeden át volt a török baloldal egyetlen legális képviselője, s ez alatt az idő alatt hat esetben indítottak ellene különböző vá­dak alapján birósági eljárást a hatóságok. A hetedik sikerrel járt: az alkotmányjogi bíróság magáévá tette az államügyész­nek azt az érvelését, hogy tavaly ősszel megtartott negyedik kong­resszusán a munkáspárt olyan határozatokat fogadott el, ame­lyek ellentétesek az ország ér­dekeivel. Hogy melyek ezek a határozatok? Magyarázatként e kérdésre elég annyi, hogy Tö­rökországban a katonák nyomá­sára idén tavasszal bekövetke­zett fordulatot megelőzően is törvény büntette a szocialista eszmék, de még a társadalmat osztályokra tagoló nézetek ter­jesztését is. Ami pedig az utób­bi hónapok politikai fejlemé­nyeit illeti, az igazságpárti kór- ! mány megbuktatása és Nihat» Erim kormányának megalakítá- * sa után a munkáspárt azonnal j és ismételten figyelmeztetett: a • „szélsőséges áramlatok” és az! „anarchizmus” elleni harc ürü- j gyén a munkáspártot is meg * fogják támadni. Márpedig, ami | a párt jellegét illeti, az nemcsak ! a terrorista szélsőségesektől volt: távol (akik egyébként valóban ; nagy károkat okoztak a török : belpolitikai életben), hanem a : kommunizmustól is. Jellemző, ; hogy a negyedik kongresszus • után egész csoportok léptek ki 5 a munkáspártból — amelyet az ; utóbbi években már frakcióhar- • cok gyengítettek — azzal az in- : doklással, hogy ezen a kongresz- ■ szuson a párt lemondott a szó- • cializmusért való harcról. Az al- : kotmányjogi bíróság döntése • mégis a „szélsőséges” jelenségek S közé sorolta ugyanezt a kong- : resszust, amely ellen radikális ; harcot hirdetett a jelenlegi kor- ■ mány. (MTI) Aikad jó néhány nyugati — elsősorban amerikai — újság, amely könnyedén leírta az elmúlt napokban: „radikális fordulat történt Kína és az USA viszo­nyában.” Már fogadásokat is kötnék arra vonatkozólag: mit is jelent a Pekingben és Wa­shingtonban egyszerre közölt bejelentés, amely szerint „Ni­xon elnök, Csou En-laj minisz­terelnök meghívását elfogadva, 1972 májusa előtt látogatást tesz a Kínai Népiköztársaságban”. A kérdéseik lényege így foglalható össze: mikor utazik Nixon Pe- 5 kingbe; milyen témákról tár­gyal majd Csou En-laj-jal (és egészen bizonyos Mao Ce-tung- gal is); milyen mélységű meg­állapodásit kötött a további kap­csolatokra vonatkozóan rejtel­mes pekingi repülőútján, Kína mai vezetőivel Henry Kissinger, Nixon elsőszámú külpolitikai ta­nácsadója? A feltett kérdésekre akkor könnyebb a válaszadás, ha kellő figyelemmel vizsgáljuk Nixon rendkívüli tv-nyilatkoza tanaik egyik részletét. „Amint az el­múlt három évben többször hangsúlyoztam, nem lehet tartós és szilárd béke a világban a Kí­nai Népköztársaságnak és 750 milliós népének részvétele nél­kül. Ezért tettem több kezdemé­nyező lépésit, hogy megnyissuk a kapukat országaink normálisabb kapcsolatai előtt” — mondta Nixon. Az elnöki megjegyziések természetesen nemcsak arra a különleges engedélyre vonatkoz­nak amelynek alapján, sok év után először, amerikai és kínai asztali teniszezők labdái pattog­hattak egy kínai pingpongasztal fölött. A kereskedőknek és új­ságíróknak adott amerikai uta­zási engedélyek .számos kereske­delmi korlátozás, embargó-ren­delkezés megsemmisítése előzte meg a republikánus elnök nem­zetbiztonsági tanácsadója repü­lőgépének pakisztáni startját és kínai földreszállását. Sőt: a Nixon-féle „nyitást” hosszú esztendők politikai elő­készítő munkája előzte meg, egyáltalán nemcsak a republiká­nus párt politikusainak oldalá­ról. Most, hogy Nixon belpoli­tikai ellenlábasai, a demokraták, stinte egyöntetűen üdvözlik az elnök elhatározását. érdemes visszapillantani az USA Kína­politikájának néhány esztendejé­re. Volt persze az amerikai—kínai viszonyban igen sok látványos szitkoződás, átok-özön íenyege- tódzés is. Ha Pekingből körül­belül ötszáz „utolsó és legutolsó figyelmeztetést” küldtek Wa­shingtonnak amerikaiak légi vagy tengeri határsértései miatt, ame­rikai politikusok és sajtóembe­rek sem voltak restek nyugtala­nítóan fenyegető hangú nyilat­kozatok sorában ..skrupulus nél­küli agresszornak”, „véreskezű terrorista bandafőnök gyüleke­zetének” /titulálni a pekingi ve­zetést, kormányt, politikai sze­mélyeket. Nemcsak Kínában ismerték jól Mao Ce-tung híres kis vörös könyvét a „Mao-bibüiát” — en­nek hatodik fejezetében találha­tó az a kínai csoportok által oly sokszor hangosan felolva­sott idézet: „Az amerikai impe­rializmus mindenütt garázdálko­dik, ezáltal önmagát teszi a vi­lág népednek ellenségévé, és egy­re jobban elszigetelődik... A világ népeinek az amerikai ag- resszorok ellen zúduló haragos tengerárja feltartóztathatat­lan ...” Most azonban Peking­ben már készülnek az „elszige­telt” Egyesült Államok elnöké­nek fogadására és teljességgel valószínűtlen, hogy Nixont „a harag tengerárja”, sokkal inkább a kínai udvariassággal korszerű­en párosuló diplomáciai etikett várja majd. A Kissinger—Csou En-laj' be­szélgetés ugyanis csak pont Hűtőszerelőt és villanyszerelőt legalább 5 éves gyakorlattal felveszünk, azonnali belépéssel is. Jelentkezés: Békés megyei Elelmíszerkiskereskedelmi Vállalat, Gyula, Megyeház u. 2. Gondnokság. T.: 310. Az EAK nemzeti ünnepe

Next

/
Thumbnails
Contents