Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-23 / 172. szám

Pillantás az első félévre Kedvezően alakul a termelékenység Á HEH felmérése a fiatal mezőgazdasági szakemberek elhelyezkedéséről A közeljövőben várható, hogy megjelenik a Központi Statisz­tikai Hivatal hivatalos statisz­tikai értékelése a népgazdaság 1971. I. félévi fejlődéséről. Egye­bek között a munka termelé­kenységének alakulásáról. Az év első öt hónapjának végleges, va­lamint a VI. hónap becsült adatai alapján azonban már most vi­szonylag megfelelő képet adha­tunk a terrQglékenység féléves fejlődéséről. Az elmúlt félévben a termelé­kenység gyorsabban növekedett, mint a termelés. Az állami ipar napi átlagos termelése kb. 4,3 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, miközben a foglalkoztatott létszám csök­kent A létszámcsökkenés az em­lített időszakhoz képest kb. 0,5 százalék. Mindezek alapján az egy napra számított terme­lékenység az iparban mintegy 5 százalékkal emelkedett fél­éves átlagban. A termelés emelkedésének üteme megfelel a sok év átla­gának, feltűnő viszont a létszám- csökkenés. Erre hosszú idő óta nem volt példa. Az, hogy a ter­Hússeser fiatal vett részt KISZ*oktatáson Csütörtökön Békéscsabán ülést tartott a KISZ Békés megyei Végrehajtó Bizottsága. A részt­vevők elsőként a KISZ-oktatás 1970—71-es évi tartalmi tapasz­talatait vitatták meg, és megál­lapították, hogy a különböző ok­tatási formák jól szolgálták a fiatalok politikai-ideológiai kép­zését. Figyelemreméltó, hogy a mintegy 20 ezer fiatal oktatását irányító 648 propagandista közül 394 párttag. A vb-ülés résztvevői megtár­gyalták és elfogadták a KISZ megyei bizottságának és vég­rehajtó bizottságának második félévi munkatervét is. volt az i betűn: befejezése a régóta folyó kínai—amerikai megbeszéléseknek. A két ország., amely között 1949, a Kínai Nép- köztársaság megalakulása óta sohasem volt nemcsak diplomá­ciai kapcsolat, de tulajdonkép­pen semmiféle szabályos állam­közi kapcsolat sem, régóta ké­szül erre a magas szintű talál­kozóra. De térjünk csak vissza egy ki­csit az előzményeikre. 1945. szep­tember 2-ám Japán kapitulált és az addig Japán megszállás alatt levő Tajvan szigetet ismét Kíná­hoz csatolják. 1945-től 1949-ig a kommunisták vezette népi de­mokratikus mozgalom forradal­mi polgárháborúban megdönti a Csang Kaj-sek vezette Kuomin- tang-klikk uralmát és 1949 ok­tóber elsején kikiáltják a Kínai Népköztársaságot. Csang Kaj- sek, fegyveres erőinek maradvá­nyaival Tajvan szigetére mene­kül, ahol az amerikaiak segítsé­gével bábkormányt alakít, s ez­zel megakadályozza, hogy a Kí­nai Népköztársaság elfoglalja helyét az ENSZ-ben. 1950 júniu­sában Truman amerikai elnök, hogy megakadályozza Tajvan felszabadítását, elrendeld a szi­get amerikai megszállását. Ezek­ben az években semmiféle kap­csolat nem volt a két ország kö­zött. Az Egyesült Államok — kissé leegyszerűsítve a dolgot — egyszerűen nem akart tudomást venni a Kínai Népköztársaság létezéséről. Lassan azonban vál­tozató kezdett a helyzet. A teljesség igénye nélkül *— melés növekedése teljes egészé­ben a termelékenység emelkedé­séből származott, igen kedvező, ugyanakkor a termelés növeke­désének ütemével nem lehetünk elégedettek. Az 1971. évi népgaz­dasági terv a termelés 5,8 száza­lékos emelkedésével számolt, en­nek teljesítéséhez a II. félévben az eddiginél gyorsabb ütemre, 7 százalékos termelés-növekedésre lesz szükség. Ismeretes, hogy 1968—69. évek­ben az ipari munka termelé­kenysége stagnált, sőt bizonyos időszakokban csökkent 1970-ben e téren kedvező fordulat állt be, az idei évben is kielégítő a ter­melékenység fejlődése. Azt mondhatjuk, hogy a termelékenység kedvező ala­kulása most már nem átme­neti vagy véletlen jelenség, hanem a központi és vállalati intézkedések szükségszerű eredménye. Kétségtelen tény, hogy az ed­digiekhez hasonló erőfeszítések­re van szükség e tendencia tar­tóssá tételéhez, hogy a IV. ötéves terv időszaka alatt a termelés- növekedés döntő többségét a termelékenység emelkedése fe­dezze. A termelékenység kedvezőbb fejlődésének okait keresve, min­denekelőtt érdemes megemlíteni a társadalmi közszellem kedvező átalakulását. Az MSZMP leg­utóbbi kongresszusán, a közel­múltban lezajlott szakszervezeti kongresszuson, több országgyű­lési ülésszakon nagy intenzitás­sal vizsgálták a termelékenység problémáját Az üzemi gyűlések­től felsőbb szintű gazdasági ve­zetők által tartott aktívákig, a fontos teendők meghatározása­kor rendszeresen szóba került a termelékenység gyorsabb növe­lésének szinte valamennyi té­nyezője, ezek eredményeként a társadalmi környezet kedvezőb­bé vált a termelékenység eme­lését szolgáló intézkedések szá­mára. Ismeretes módon megváltozott a vállalati jövedelem- és bérsza­bályozás rendszere. A változás lényege abban foglalható ösz- sze, hogy a vállalati eredmény érzékenyebbé vált az élő mun­kával való gazdálkodásra. A módosított szabályozók hatására a .vállalatok arra törekednek, hogy minél nagyobb mértékben hiszen a kínai—amerikai kap­csolatok teljes története könyv­tárnyi anyag! — érdekes most felvillantani néhány epizódot a kínai—amerikai kapcsolatok elő­készületi tevékenységéből. Az első, nem ritkán figyelmen kí­vül hagyott tény Csőn En-laj 1955-ös kijelentése. A bandungi konferencián mondta: „A kínai kormány hajlandó az Egyesült Államok kormányával leülni és tárgyalásokat kezdeni, hogy a Távol-Keleten mutatkozó fe­szültségek enyhítésének kérdé­sét és különösen a Tajvan te­rületén tapasztalható feszültség enyhítésének kérdéseit megvitas­sa”. Ez a mondat 1955. április 23-án hangzott el: a diplomácia titkos archívumaiban őrzött pa­pírosok tudnának csak felelni arra, hogy a válasz-mondatot ki és mikor mondotta ki — a lé­nyeg azonban az, hogy 1955. au­gusztus 1-én Svájcban, Genf ben a két ország követi-nagyköveti szinten tárgyalásokat kezdett. Három esztendőn át a semleges országban, a Léman-tó partjá­nak csöndjében tárgyaltak a kí­nai és az amerikai diplomaták. 1958 óta egy szocialista főváros, Varsó a megbeszélések színhe­lye. Igaz, voltak hosszabb-rövi- debb (néha egy évig tartó) szü­netek —. de a Peking—Washing- ton-párbeszéd lényegében tizen­hat éve tart. De hát miről tárgyaltak? Hi­vatalosan soha nem mondották meg egyik fővárosban sem, csak (nagyon is szándékos!) amerikai elszólásokból tudjuk, mi is zaj­részesülhessenek az úgynevezett kedvezményezett bérszínvonal emelésben, ennek viszont fel­tétele az egy főre jutó nyereség gyors növelése. Távolról sem ál­líthatjuk, hogy a jövedelem-sza­bályozás egésze hibátlan és a gazdálkodási modellben megfe­lelő arányok alakultak ki az élő munka igénybevétele és a tech­nika iránti érdeklődés között. Kedvezően befolyásolta a ter­melékenység változását a ká­ros munkaerővándorlás mér­séklődése. Bizonyos mértékű munkaerő mozgás az egészségesen fejlődő gazdaság szükségszerű velejáró­ja. Az utóbbi években azonban a fejlődést gátló úgynevezett káros fluktuáció növekedett elsősor­ban. A munkahely-változtatások száma az elmúlt 2—3 évben kö­zel duplája volt az azt megelőző évtized átlagának. Az ez évben tapasztalt mérséklődés összefügg a vállalati munkaerő-szükséglet enyhülésével és különféle gaz­dasági és jogi intézkedésekkel. A termelékenység az egyik leg­fontosabb közgazdasági kategó­ria, alakulását számtalan gazda­sági és társadalmi tényező moti­válja. Ha a termelékenység tar­tósan kedvezően alakul, ez se­gítséget nyújt a népgazdaság legfontosabb időszerű problé­máinak megoldásához is, így töb­bek között a beruházási piac fe­szültségeinek csökkentéséhez és az ország külkereskedelmi mér­legének javításához. Dr. Rózsa József Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője (Szegedi tudósítónktól) Szeged hagyományos ünnepi hetednek egyik legrangosabb ese­ménye az immár huszonhato­dik alkalommal megrendezett ipari vásár. Ennek mottóját a rendezők — a megyei város tanácsa és a vásárigazgatáság lőtt előbb Genfben aztán a len­gyel királyok egykori vadász- kastélyában, a Mysliwieczki-pa­lotában. Még mielőtt a részlete­ket próbálnánk összeállítani, hallgassunk meg két olyan ame­rikait, aki nyilván egészen pon­tos értesülésekkel rendelkezik, vagy rendelkezett a kínai—ame­rikai tárgyalások hangulatáról, tárgyáról, kilátásairól. Az első Dean Rusk — kijelentése pilla­natában az Egyesült Államok külügyminisztere 1965. augusz­tus 23-án egy sajtóértekezleten ezzel a mondattal képesztette el hallgatóit: „Azt hiszem, hogy az utóbbi tíz esztendőben Peking­gel több vitát folytattunk, fon­tosabb problémákról vitáztunk, mint minden más kormány, amely Pakinget elismeri...” A másik, nyilvánvalóan igen jól értesült férfiú, John G-ronouski volt, varsói amerikai nagykövet, aki jó néhányszor ült a varsói tárgyalóasztalnál, szemben kínai kollégájával. „Ezek a varsói be­szélgetések lehetővé teszik, hogy a két ország a problémák egész sorát vitassa meg, különösen a délkelet-ázsiai helyzetre vonat­kozólag. A délkelet-ázsdai hely­zet komolysága ezeket az össze­jöveteleket még fontosabbá te­szi” — mondotta G-ronouski, 1966-ban, az amerikaiak vietna­mi agressziója kiterjesztésének egyik kritikus szakaszában. Egy harmadik tanú azonban még en­nél is többet tud... IFolytatjuk) Gárdos Miklós £ A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium vizsgálato­kat végzett az agrár felsőokta­tási intézményekből kikerült fiatal szakemberek Végleges munkába helyezéséről. Az agrár felsőoktatási intémé- nyekben 1969-ben végzett mint­egy 1000 fiatal csaknem 60 szá­zaléka mezőgazdasági nagyüze­mekben kezdte meg a munkát. A vizsgálat megállapította, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek a korábbinál többet tesznek a fia­talok megfelelő foglalkoztatása és megtartása érdekében. A felmérések szerint a terme­lőszövetkezeteikbe került 592 fiatal közül az egyéves gyakor­lat után 82 százalékukat végle­gesítették, az állami gazdaságok pedig 183 kezdőből 160-at — 87 százalékot — foglalkoztattak to­vábbra is. Különösen kedvező, hogy az éves gyakorlati idő után általában az ifjú szakemberek 95 százaléka kapott önálló beosz­tást. Ezen belül jelentős előlép­tetéssel került felelős munkakör­be a tsz-ekben dolgozó fiatalok 29 az állami gazdaságokban foglal­koztatott ifjú szakemberek 19 százaléka. A termelőszövetkeze­tekbe irányított fiatalok 95 szá­zaléka már egyetemi vagy főis­kolai végzettségű szakember mellé került, s jelentős támoga­tást kapott feladatainak ellátá­sához. A termelőszövetkezetek­ben dolgozó ifjú szakemberek letelepedéséhez nagyban hozzá­járult az is, hogy a megyei és járási szakigazgatási szervek ál­lami támogatásként az egyéves — így fogalmazták meg: az ipar, a kereskedelem és a fo­gyasztók találkozója. A vásár célja tehát az, hogy kétéven­ként lehetőséget teremtsen e hármas randevúm, amelyen a nagyközönség meggyőződhet a termelő vállalatok fejlődéséről, a kereskedelem képviselői pe­dig üzleteket köthetnek, válla­lataik árualapját újdonságokkal tölthetik fél. Az elmúlt héten megnyílt, és július 26-ig megtekinthető Sze­gedi Ipari Vásárra 115 magyar vállalat mellett 50 jugoszláv termelő és kereskedelmi cég is eljöttt. Ez számokkal is kifejezi, hogy tavaly óta tovább terebé­lyesedett a Tisza-parti ipari seregszemle, hiszen csaknem húsz új kiállítóit üdvözölhettünk Szegeden. Növekedésről valló adat az is, hogy a régi, belvá­rosi területet immár kinőtte a Szegedi Ipari Vásár. Ezért is került új helyére, a város leg­nagyobb terére, a Marx-térre, ahol a kiállítók a tavalyi terü­letnek mintegy kétszeresét, ke­reken 15 ezer négyzetmétert töltöttek meg áruikkal. A megnyitást követő napok­ban Szegeden járt párt- és álla­mi vezetők — közöttük Apró Antal és Nyers Rezső elvtár­sak — egybehangzó elismeréssel beszéltek a látottakról. Kifejez­ték többek között azt a véle­ményüket, hogy az egyre sokasodó vidéki vásárok sorá­ban a szegedi a legrangosabb. S ezt elsősorban azzal érdemli ki, hogy minden vonatkozás­ban a belkereskedelem, tehát a hazai fogyasztók érdekeit szolgálja. Külön érdeme a ren­dezőknek, hogy a jugoszláv vállalatok közül is csak azok­nak biztosít kiállítási lehetősé­get, amelyek részesei a határ­menti árucsereforgaloirmak, va­gyis termékeik megvásárlásá­val szűkíthető a hiánycikkek köre. Mint minden ipari vásáron, gyakorlati idő lejárta után mint­egy 400 fiatalnak adtak letele­pedési segélyt, összesen 4,5 mil­lió forintot. Az állami gazdaságok viszony­lag kevés kezdőt fogadtak, de a korábbi jó tapasztalatoknak megfelelően eredményesen segí­tették szakmai fejlődésüket. Va­lamennyi állami gazdaságban megfelelően berendezett két-há- rom személyes gyakornoki szo­bában lakhatnak a fiatalok, na­gyon kedvezményes térítési díj ellenében, s általában 11—13 fo­rintért napjában háromszor jut­hatnak meleg ételhez. Az állami gazdaságok országos központja évente háromnapos vándorgyű­lést tart a fiatal szakemberek részére, hogy bemutassa a leg­fejlettebb mezőgazdasági üze­mek munkáját. Több esetben külföldi tanulmányutat szervez­tek, és jelenleg is tárgyalnak a szocialista országokkal a fiatal szakemberek csere-gyakorlatá­ról. Az egyéves gyakorlati idő után első munkahelyéről eltávo­zott fiatal szakemberek nagy része valamilyen egyéb MÉM- intézménynél, vállalatnál, állat­egészségügyi intézménynél he­lyezkedett el. A kihelyezettek­nek összesen 94 százaléka dol­gozik a MÉM felügyelete alá tar­tozó szerveknél. A legtöbb in­dokolatlan mozgás a városokban volt., mert részben a vezetők türelmetlensége, másrészt a fia­talok túlságosan nagy igényei miatt nem kerülhetett sor a vég­legesítésre. a szegedin is sor került a leg­korszerűbb termékek és kiállí­tási installációk kitüntetésére. Ez megtörtént július 17-én, szombaton. A szakértőikből álló zsűri összesen hatvanhárom, a termékversenybe benevezett gyártmányt bírált el, s ezek közül tüntette ki az arra legér­demesebbeket. A Békéscsabai Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat most elő­ször szerepelt a Szegedi Ipari Vásáron. Annál nagyobb siker­ként könyvelhetik el a gyár konstruktőrei és valamennyi dolgozója, hogy a kitüntetettek közé került egyik legújabb gyártmányuk, a gumirugózású pótkocsi család. Ez a rendkívül sok ötlettel megszerkesztett az anyagmozga­tásban szinte korlátlanul hasz­nosítható kis utánfutó joggal nyerte el a szakemberek és a nagyközönség tetszését egyaránt. Annál is inkább, mert mint a gyár képviselői elmondották: ko­rántsem kísérleti gyártmányról van szó. Bár a „GUPO” új ter­mék- máris nagy kereslet nyil­vánul meg iránta bel- és kül­földről egyaránt. Ennek megfe­lelően fel is készültek gyártásá­ra, s még ebben az évben több száz darabot adnak át az első megrendelőknek. A későbbiek során pedig — a szükségszerű felszerszámozást követően — akár több ezres szériákban is gyárthatják ezeket az oly sok te­rületen hasznosítható kis kocsi­kat Nem került ugyan a díjazot­tak közé. cLg ettől függetlenül nagy sikert arat a vásár, látoga­tóinak körében a Békéscsabai Konzervgyár ízlésesen elrende­zett kirakata, valamint a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetke­zet legszebb termékedből össze­állított kollekciója. S ez nem is csoda, hiszen a jó étel és a szép bútor egyaránt népszerű min­den kiállításon. Bedő Nándor Sikeres szereplés a Szegedi Ipari Vásáron Á „GUPO" jött, látott és győzött!

Next

/
Thumbnails
Contents