Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-22 / 171. szám

Kényszerű kerülők

(Kommentár nélkül)

„A Knézich utcában Lakom, Békéscsaba kellős (közepén. Ha. bar erre a Tanácsköztársaság útról nyíló közre az utóbbi időben az utca megnevezés kezd kicsit ironikusan hatni. Az eseményeik rövid sorrendje:

Két eye kezdődött. Először zsákutca lett, lebontották a

sarki épületeket, majd felvonulási épületeket építettek az utca kellős közepére, most pedig még a gyalogos-kijárást is megszüntették a főút felé. így egy füzetért, vagy villanyégőért alkalmanként 300 méterrel többet kell „Sétálni”, mint eddig |

Az utca egyik oldalán az ár- I kot téglatörmelékekkel, földdel bélelték ki. s így még az' esővíz sem tud kijutni. Esős j időben a sár miatt, télen a hő i miatt egyáltalán nem tudunk I járművel kimozdulni otthonunkból A vegyesipari válla- j lat szennyvíz-szippantója már j eddig két. alkalommal csúszott j bele az árokba, mivel a x-ak-: tárépületek és . az árok közti; kegkeny földúton közlekedni ; járművej — művészet. Nemre-1 gén egy cementet szállító te-1 henautó , próbált meg eljutni' rakományával a raktár ajta-1! jáig .sikertelenül. Ez is az árok. i ha csúszott.

Arra még gondolni is rossz, hogyha esetleg tűz üt Jai valamelyik épületben, akkor mihez kezdenénk. Ugyanis a tűzoltóautó csak „tisztes távolból” figyelhetné a tüzet, megközelíteni nem tudná. A sarkon levő kutat bekerítették. így ezután az ivóvízért Is dupla utat kell megtennhnk.

Az utcában három kisiparos műhely van. Az ő forgalmuk szintén nagyban függött a főutca közelségétől. De ekkora kerülőt még a törzsvendégek közül is csak kevesen tesznek meg. S ez már nemcsak kellemetlenség hanem komoly anyagi veszteség is.

B-a az ígért idő alatt el is < készül az épület — körülbelül 200 óránk fog rámenni csak arra. hogy naponta legkevesebb 3—4 alkalommal megtegyük azt a kényszerű kerülőutat, amelyet jobb szervezéssel, több jóakarattal, egy átjáró biztosításával meg lehetne szüntetni.

Előre is köszönöm a segítséget és várom a csütörtöki újságot. de mégjobban. hogy válaszolnak-e. és mát az illetékesek.

Az utca lakóinak nevében ifjú Szalai István. Békéscsaba, Knézich u. 8.”

Lakbér vagy zenedíj?

Jó azoknak, alak Békéscsabán, a Fehér Galamb kisvendéglő1 közelében élnek: esténként nem kell bekapcsolniuk a rádiót, te- í levíziót, hiszen az étteremből egyenesen a lakásukba hallatszik a kellemes muzsika. Hála a hangszóróknak, a környékbeli családok otthonában ingyen élvezhető a műsor, a régebbi és legújabb dalok vegyesen — kinek, kinek tetszése szerint.

„Sántító"

hírközlés

Csak elismerés hangján lehet szólni megyei kórházunkról. Sok szeretettel, nagy hozzáértéssel kezelik az odakerülő betegeket.

Néhány napos ottlétein alatt viszont határozottan bosszantott, hogy ' újsághoz csak véletlen szerencse! folytán lehet hozzájutni. Ez abból adódik. * hogy a kórház területén működő két pavilonban minden apróság kapható, de újság, folyóirat uem r

így aztan aki „hírekre éhes”, lesi a főbejáratnál naponta — a bizonytalan időben — érkező postást, aki a kórházban dolgozók küldeményeit kézbesíti, s attól vásárolhatja meg kedvenc újságját, képeslapját.

Vajon nem lenne helyesebb, ha a betegek érdekében egy újságárusító gombát is üzemeltetne a posta a kórház területén?

E kérdésem mellett még arra is í választ szeretnék kapni a posta illetékeseitől, hogy miért nem oldják meg zökkenőmentesen a telefonálni kívánók problémáját. A jelenlegi helyzet szerint ugyanis, ha valaki valamelyik osztályról telefonálni akar .akkor előbb az alközpont jelentkezik, » az ott szolgálatot tevő kénye-kedvétől függ, hogy meghívja-e a kívánt számot.

Ahol annyi ember megfordul,

mint a megyei kórházban, úgy érzem helyes lenne ezeket az alapvető hírközlési feltételeket mielőbb megnyugtató módon rendezni. Az! utóbbit esetleg egy nyilvános telefonnal.

Sz. A.

Miért büdös a víz?

Békéscsabán az a szólás járja, hogy ha sertésbűz terjeng ffl levegőben, akkor déli szél fúj és meleg lesz. Ha „hagymaiUatú” a város, akkor északi szél fúj és hideg lesz. Jó a csabaiaknak tehát, mert a meteorológiai jelzéseket nem kell központból várniuk. Annál inkább kellemetlen az a jelenség, ami időnként ta~ tapsztalható a lakásokban. Pontosabban azokban, ahová Kígyósról érkezik a tiíz. Mert néha furcsa dolgokat művel. Változtatja a színét, időnként sárgás-barna vagy barnás-fekete, emellett förtelmes szaga van. Ez bizony magyarázatra szorul, mert már sokan kifogásolták és kérdezték tűlünk mi ennek az oka? Most munkatársaink mondják el véleményüket, hogy miért büdös időnként Békéscsabán az ivóvíz?

t^UuimükA

dZJtÚxd

— I-egyen meg egy ok arra, hogy húzzuk az orrunkat.

—ei—

— Mert nem kötadzik.

v. d.

— Nem tudom. csak érzem.

— Mert a víz nem tud fogat mosni.

—va—ti

— Tényleg büdös? Lehet, én nem tudom, mert csak „tüzesvizet” iszom.

—srkí

— Talán, mert nálunk is filmet akarnak készíteni a „Bü- dösvíz”-rőL

—ík.

— Mert valami mindig bűzlik

Békéscsabán,

— Kérdezzék meg KÖJÁLr-t.

inkább a —meny.

— Nem a víz büdös, az emberek szaglása túl érzékeny.

d—ó

Senki földje?

Naponta járunk el a Kazinczy utcában levő szolgáltatóház előtt S bizony az a megállapítás, hogy ezzel a kis térrel j seníki sem törődik, senki sem gondozza. Gyomos, piszkos, elhanyagolt. Az embernek elfa- csaixxkk a szive, ha arra gondol, hogy milyen széppé lehetne tenni ezt a kis teret kevés munkával. Hiába írtunk a „Száraz medencéről” is, amely az ülő szoborral ott búslakodik, kaviccsal, szeméttel teledo- bálva. Talán nem annyira vészes a vízhélyzet Békéscsabán, hogy ezt a medencét ne lehetne megtölteni; hiszen azért készült, hogy víz legyen benne, a teret díszítse és nem szeméttárolónak. Vajon miért nincs gyomlálva, virágosítva a kis tér? Kinek lenne a feladata? Ügy tudjuk, hogy a Kertészeti és Köztisztasági Vállalatnak. Ök viszont úgy gondolják, hogy ez a kis terület a senki földje? Jó lenne már végre választ is kapni rá, hogy miért elhanyagolt ez a rész??

Minek

mosakodjunk?

...kérdi hozzánk küldött leve-' lében egy kondorosi olvasónk, majd hozzáteszi, hogy úgyis piszkosak lesznek. Szerinte ez az elve a kondorosi vízmüvek dolgozóinak. ugyanis időközönként elzárják a vizet, mégpedig takarékosságból. Így aztán, ha este a munkából hazatérnek a dolgozók, hiába van fürdőszobájuk és a boylerben melegvíz ha az — bármennyire is áldják —, nem óhajt kifolyni a boylerből. Aratási időszak van, ezt figyelembe kellene venni, de este 7-kor már megszűnik a vízellátás a községben. Többek nevében azt kérdezi olvasónk, nem lehetne ezt a takarékosságot másképpen beütemezni? Mert ugyebár azt mindenki megérti, hogy takarékoskodni kell. a vízzel, különösen nyári időszakban, de azért mégse annyira, hogy ne is lehessen tisztálkodni.

Ügy gondoljuk, ezt a néhány sort olvasva. Kondoroson intézkednek a takarékossági időszak átállításáról.

Ám vannak „bakafántos” emberek, akik unják a folyamatos farsangot. Arra hivatoznak, hogy nyári estéken nemcsak aklcor szeretnének nyitott ablak mellett aludni, amikor már a vidám vendégsereg többször eidaloita, hogy „Nem, nem, nem,

Nem megyünk mi innen el”

Néhányon azt állítják, hogy a lakásukba hallatszó örökös, di- nom-dánom miatt reggel fáradtan ébrednek, ami szerintük a munkájuk rovására megy.

Mivel nemcsak kötelező udvariasság, de csendremdelet is van a világon, ezért jó lenne, ha a vendéglátóipar illetékesei mérsékelnék a Fehér Galambból áradó zajokat. Mindjárt csökkenne az „orvhaügutók” tábora, akik még zenedijait sem fizetnek a lakbérekhez.

lAndódy)

Györgykovács Béláné békési I olvasónk levelének soraiból leg- 1 alább is ez tűnik' ki. Felháborodottan írt a Kossuth utcai állapotokról.

„Ez év március—április kávában a Kossuth u. 16 — tüdőgondozó intézet — és a körülöttük levő házak előtt lefektették az új telefonkábeleiket — írja leveleben — Méteres árkokat ásták ki a földmarkolők. Jó, ez rendben van, szükség van a korszerű telefonhálózatra. Az árkokat betemették, úgy nagyjából. Az intézet saját költségvetéséből rendbe tette az épület előtti utcarészt, mintegy 20 méteren, hogy virágot ültethessünk bele.

Mi történt ezután?

Jött egy újabb földmarkoló, újabb árokásás. kábelfektetés,

lim. JULIUS 22.

a korszerű vi'Ilainyhálózatra. : Kendben vari. Kell a korszerű ; villanyhálózat. Megértettük. Ez_ | után szintén árokbetemetés kö- ! vetkezett, s kérésünkre a kóz- j ségi tanács mezőgazdasági ősz- s tálya rendbe tetette az utcai ; virágoságyást. Tele <s ültettük ! virággal, s szépen nyitották. : Gondoztuk, kapáltuk.

S mi történt, július ló-én? : Jött egy újabb földmarkoio,! az össze- nyíló virágokat meg- j int egy árokba temette. Tudó- ; másunk szerint a DÁV utasí- ; tására. Kérdésünkre, hogy mi- ■ ért történik ez, a munkások ázt : felelték, jött egy újabb ren- ; delkezés, miszerint közvilágí-; táshoz szükséges kábeleket más ; tervezés alapján kell lefektet- • ni. Az előző nem volt megfe- j lelő. ■

Jó lenne, ha egy kicsit előre : gondolkoznánk, hogy egy költ- : ségből ne csináljalak kettőt — j fejezi be olvasónk —, a paitko- • sítási meg felesleges szorgal- 5 mazni. ha ez úgyis kárba- { | veszett munka.” :

10

Szikrázó tekintettel meregették egymást; von Boldt tábornok életében még nem fordult .elő. hogy holmi Oberleut- nantot egyenrangú partnerkéBt kellett volna kezelnie.

Az elgondolás rendkívül kockázatos volt, de mégis úgy vélte, hogy más megoldás nincs. Meg kellett győződnie arról, hogy Ingrid Kiéld valóban von Boldt kezében van. s ha egyáltalán szabadul .szabadságát nem nyeri vissza hajnal előtt. Tudta, hogy a tábornokkal nem lesz könnyű a beszélgetés.viszont neki is voltak nagyszerű adui. Az igazat megvallva, nem jutott ideje megfejtem a rejtjeles írást de abban biztos volt, hogy von Boldt kereste a kapcsolatot Ingrid útján Kirsthovennel. Tegyük fel. hogy Stolp az előző napon átadta Kiéld kisasszonynak az amerikai hírszerzés rezidenséhez címzett üzenetet, ám rögtön utána a tábornok megtudta (könnyen lehet hogy éppen Schultztól, mert a játékban Schul tznak is jutott szerep), hogy Ingrid a Gestaponák dolgozik. Megijedt, hogy a konspiráció visszafelé sül el, azonnali beavatkozásra szánta el magát. Vajon likvidáltatta Ingridet?... Ha Kloss ezt biztosra vehetné! Ismerte azokat a tábornokokat, akik Sztálingrád után zúgolódni kezdtek a Führer ellen. Nyugat felé kacsintgattak, de készek voltak a végsőkig harcolni a Kelet ellen. Nem hagyhatta tehát figyelmen kívül azt a lehetőséget sem, hogy Boldt mégis szót ért Ingriddel, sőt talán még magával Mutterrel is...

Először az Oberkommando der Wehrmacht volt útjának célja, a tábornok ugyanis itt dolgozott. Az ügyeletes tiszt csodálkozva fogadta és kijelentette, hogy von Boldt már nem tartózkodik az irodáiban és a lakására csak kivételesen fontos ügyekben szabad telefonálni. Kloss bemutatkozott és azonnali telefonösszeköttetést követelt.

Ma senkit sem fogadok — hallotta von Boldt hangját, miután Kloss a szolgálati előírásnak megfelelően jelentkezett.

— Arról a feladatról van szó;

amellyel tábornok úr Stolp főhadnagyot bízta meg — mondta halkan, de nyomatókkal. A vonal másik végén hirtelen csend támadt; az öreg porosz minden bizonnyal gondolkodott.

— Jöjjöp — hangzott’ a kurtán megfogalmazott nyers hívás.

A kertajtóban Wehrmacht-katona állt. Mihelyt meghallotta Kloss nevét, megnyomta a gombot és az ajtó'kitárult; a villába vezető lépcsőfeljárón már ott várakozott Stolp főhadnagy. Hajadonfőit állt, bekötözött fejjel.

Remélem, nem ismer fel — gondolta Kloss — igyekeztem elváltoztatni a hangomat., es ha felismerne is.— A tábornok úr már várja — vetette oda szárazon Stolp.

Köpenyét az előszobában hagyta; egy pillanatig habozott, de aztán fekete táskáját mégis magánál tartotta. Elgondolkodott a plasztikkal töltött játékszeren, amely a táska fenekén lapult szép csendben a papírok közt Abban az esetben, ha más megoldás nem kínálkoznék... Óriási szoba, nehéz bútorok, az íróasztal fölött hatalmas Bismarck- portré. A falakon — még Hln- denburg és Clausewitz. Von Boldt tábornok a saját, otthoni szentélyében nem helyezte el a Führer fényképét. Az erős, nap- ‘ barnított arcú férfi ott ült á mély fotelban az Íróasztal mögött, arcát enyhén elhúzva tartotta a monokli alatt. Úgy méregette Klosst. ahogyan a fegyelmezetlen alantasokat szokás méregetni. Akik odáig merészkedtek, hogy feletteseik nyugalmát jelentéktelen ügy^cskékkel zavarják. Boldt tábornoknak már régóta ez a jelszava: „Amíg én

Túl sok a pénzünk