Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-20 / 169. szám

Több építőanyag kell a békésszentandrási belvizes lakóházak újjáépítéséhez Á lakásépítés évtizedek éta egyik legnagyobb feladat, nem­csak a városokban, hanem falun, illetve a községekben is. Holnap a Békésszentandrási Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottsága éppen a lakásépítés­ről tárgyal. Nem lebecsülendő eredmény, hogy a községben évente 30—40 új lakóház épült. Igaz viszont, hogy az építkezé­sek üteme még így sem felel meg az igényeknek, mert a régi épü­letek avulása ennél sokkal na­gyobb mértékű. Érthető, ha a szakigazgatási szerv vezetője — aki a jelentést a vb elé ter­jeszti, úgy véli, gyorsítani kell a lakóházak építését. Gyorsítani, de hogyan? Azok, nak a házhelyeknek a többségét, amelyek ezelőtt 5—6 évvel ren delkezésre álltak, már beépítet­ték. S pillanatnyilag nem is ez a legnagyobb baj Békésszentand- ráson, hanem az, hogy nincs ele­gendő építőanyag Ha például csak a belvízkárt szenvedett la­kóházakat vesszük — a jelentés szerint 33 ilyen épület van a községben, 28 építési engedélyt adtak ki 1971. I. félévben — és összehasonlítjuk a helyi ÁFÉSZ adataival, amely szerint ebben az évben a lakossági építkezé­sekhez 84 ezer téglát, 81 ezer cse­Harmincöt éves találkozó Kunágotán, a község elemi is­kolájában 1936—37-ben végzett tanulók 35 éves találkozóit szer­veznek. Két hatodik osztály volt növendéked határozták él, hogy 35 év után újra találkoznak. Az ünnepség július 31-én délután 2 órakor kezdődik az iskolában, este pedig közös vacsorán a mű­velődési házban folytatódik. Eddig közel ötvenen jelent­keztek, de a szervezők remélik, hogy nyolcvannál is többen lesznek ott az érdekes megem­lékezésen. repet és 2 ezer mázsa cementet értékesített, világosan kitűnik, hogy az építőanyag kevés. Hi­szen egy általános méretű, be­tonalapra épült lakóházhoz hoz­závetőlegesen 14 ezer vegyes mé­retű tégla szükséges. Vagyis a községben bejelentett építkezé­seknek csak mintegy 30 száza­lékára elegendő az eladott tég­lamennyiség. A belvízkárt szenvedett lakó­házak újjáépítése vontatottan ha­lad Békésszentandráson. Remél­hetőleg a végrehajtó bizottság olyan határozatot hoz, amely az építőanyagellátás javítását, il­letve az új házhelyek kijelölé­sét szorgalmazza. B. 3. Fonott kosarak exportra Az Erdőgazdasági Fűz- és Ko­sáripari Vállalat Békési Gyáregy­sége az első félévben főként kar- és kutyakosarakat készített. A termelési érték a tavaly első fél­évihez hasonlóan, elérte a 30 millió forintot. A termékeknek csak 4—5 százaléka került bel­földre, a többit főként a nyugat­európai országok vásárolták meg. Amerikába kutya- és ruhásko­sarakat, valamint tálcákat szállí­tottak. A második félévben előrelát­hatólag több fonott bútor készül majd. A vállalat fokozza a fűz­vessző hántolásának gépesítését, ami lehetővé teszi az alapanyag­költségek csökkentését és a mi­nőség javítását. Százőtvenmílliós beruházással új gyár épül Orosházán Orosháza környékén mindösz- sze egy évtizede láttak hozzá a békési kőolaj- és földgázmező tervszerű feltárásához s a termé­szeti kincs kitermeléséhez, hasz­nosításához. A szénbányáktól és erdőktől távol levő környéken gyorsított ütemben terjed a kő­olaj- és a földgáz-hasznosítás. Számos üzemben és főként Oros­házán, Békéscsabán és Gyulán a lakások ezreiben tértek át a kor­szerűbb, egészségesebb tüzelés­re. Az új tüzelés új tüzeléstech­nikai berendezéseket, kőolaj- és gázipari szerelvényeket igényel. Ezért alakult meg az egykor Orosházi Vas- és Kályhaipari Lelkiismeretlen ügyintézés Miért nem kapott családi pótlékot egy háromgyermekes anya? A napokban felkereste szer­kesztőségünket özvegy Varga Péterné, a mezőkovácsházi Al­kotmány Termelőszövetkezet tagja. Elmondta, hogy a férje, aki ugyancsak a tsz-ben dolgo­zott, 1967. április 10-én halt meg. Három kiskorú gyermekét azóta egyedül neveli. A családi pótlék folyósítása férje halála után három hónap múlva meg­szűnt. Emiatt a tsz társadalom- biztosítási ügyintézőjéhez for­dult, aki azt válaszolta, hogy nem jár családi pótlék, sőt há­rom hónapot túlfizettek, amit sürgősen vissza kell térítenie. A férj halála után minden gond az édesanya vállára sza­kadt, aki a termelőszövetkezet téglaüzemében dolgozott, örült, hogy rendszeres munkához ju­tott. Gyermekei közül a legidő­sebb ekkor 15, a legfiatalabb pedig 12 éves volt. Minden fil­lért a fogához vert, nehogy a gyermekei hiányt szenvedjenek. S lám, most már a családi pót­lékot sem kapja meg. Sőt vissza kell térítenie azt a három hóna­pot, amit tévesen fizettek ki. Néhány nap múlva ismét felke­reste az ügyintézőt. Az felszólí­totta. hogy válasszon az árva­ellátás, az özvegyi nyugdíj és a családi pótlék között. Az előb­téletlenséget vagy a túlzó erede­ti eskedést védenénk —, hogy a fiatalokkal kapcsolatos konflik­tusok nem csekély része éppen ebből: igényességükből szárma­zik. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a most munkába lépő fiatalok, bármily fokú isko­lából érkezzenek is, kétségkívül többet, pontosabban mást tud­nak, mint amit annak idején a mai felnőttek tudhattak. Nyilván­való, hogy mindaz, amiért az elmúlt negyedszázadban dolgoz­tunk, végső soron éppen ebben: a felnövekvő ifjúság tudásának magasabb színvonalában gyü­mölcsözik, s természetes, hogy mindez az első munkahelyen is érződik, kamatozik. Végeredményben csak e ténye­ző mérlegelésére alapozható a munkahelyi fogadtatás és továb­bi nevelésük is. S ez nemcsak a tudás minőségére, az iskolából hozott ismeretanyag bőségére vonatkozik, hanem arra is, hogy ezek a fiatalok — ismét termé­szetesen a gyerekkorukban, fel­nőtté serdülésük közepette őket övező világ didaktikai hatása­ként — nyíltak, őszinték, nehe­zen viselik el a tartalmatlan formaságokat, a szavak és a tet­tek különbségét. Ne féljünk az egyértelmű fogalmazástól: akad kevés munkahely, ahol a helyi társadalmi klíma nem a j legjobb talaj az iménti tulajdon- : ságók továbbfejlesztéséhez. S ha j ebből helyi viták, konfliktusok j származnak, talán nem felesle-; ges arra is gondolni, hogy eset- ! leg az adott körülményekben, j és nem szükségképp a fiatalok- - ban célszerű keresni a hibát. Fiatalnak lenni nem érdem, ; hanem állapot — és hozzátehet- { jük: tapasztalatlannak lenni j nem előny, hanem olyan indu- ■ lási fázis, amelyen mindenki át- : halad egyszer. S ha a bevezető- : ben azt említettük: az esemény j — a most végzett fiatalok első j munkába lépése —, megérde- • melné az ünnepélyességet, most 5 hozzátehetjük: a lényeg persze 5 nem a szónoklatok jelzőhaszná- « a lata és a fogadó transzparensek : felkiáltójeles mondatfüzére; et- j tői akár el is tekinthet a fiata- : lókat váró munkahely. Nem te- ; kinthet ed viszont attól, hogy a . fiatalokat ne csupán létszámnak, : státuszt betöltő plusz főnék, ■ munkaerőgyarapodásnak tekint- \ se, hanem — igazán minden £ szónoki fordulat mellőzésével — 5 a holnap megalapozásának, még • pontosabban a jövőt előkészítő i legfontosabb beruházás szívvel, : szeretettel fogadott személyi té- : nyezőinek! Tábori András ■ bi kettőt választotta. Elégedet­ten tért haza. örült, hogy az ügyintéző nem hozta szóba a visszatérítést. Sőt, ezentúl meg fogja kapni az árvaellátást és az özvegyi nyugdíjat is. Most azonban azt hallotta, hogy jogos lett volna a családi pótlékra. Mi az igaz? Jár vágy nem jár? A családi pótlék a legismer­tebb és legjelentősebb állami támogatás, ami a termelőszövet, kezeti tag családját is megilleti. A rendelkezés csupán két felté­telt állít fel. Egyrészt hogy az édesanya évente legalább 80 tíz­órás munkanapot teljesítsen. (De egyedülálló nő dolgozó ese­tében, ha kettőnél több gyer­meket nevel, még ezt sem írja elő.) A másik feltétel a gyer­mekekre vonatkozik. A családi pótlékot — a gyermek tizenha­todik életévéig, iskolai tanul­mányok folytatása esetén tizen­kilencedik évének betöltéséig, illetve akkor, ha munkaképessé­ge a jogosultság ideje alatt két­harmad részben csökken — kell folyósítani. Márpedig ezek a feltételek özvegy Varga Péterné esetében megvoltak. Munkakötelezettsé­gének minden évben eleget tett. Az özvegyi nyugdíjat ugyan megkapta, ami ugyancsak meg­illette, hiszen kettőnél több gyermekről kell gondoskodnia, Az árvaellátás folyósítására jogosult volt. De miért kellett választania jogosultságok között? S máért kellett megvonni tőle a családi pótlékot? Talán mégis megkapta, de más címen. Hiszen ekkora té­vedést csak nem követett el tsz adminisztrátora?! A BÉKÉS MEGYEI NYOMDAIPARI VÁLLALAT 1970/71-es tanévben érettségiző fiákat felvesz magasnyomó gépmester és kéziszedő szakmunkás­tanulónak a gyulai és békéscsabai telepre. JELENTKEZES: Gyulán. Jókai u. 5—7sz. alatt, a személyzeti vezetőnél. * Felkerestük a Békés megyei Társadalombiztosítási Igazgató­ságot. még mindig abban a fel- tételezésben, hogy olvasónk pa­nasza alaptalannak fog bizo­nyulni. Ám nem így történt. A nyilvántartás adatai félreérthe­tetlenül tanúsították, hogy öz­vegy Varga Péterné három gyermeke után járó családi pót­lék folyósítása a férj halálát követő harmadik hónapban megszűnt. Tehát igaza volt. De mát te­het ezután? Beperelheti a ter­melőszövetkezetet, hogy 1967- től visszamenőleg megkapja a családi pótlékot. De nem akar újjathúzni a vezetőséggel. Egyik fia felsőfokú mezőgazdasági technikumba jelentkezett. Re­méli, hogy a termelőszövetkezet támogatni fogja, talán ösztöndí­jat is ad neki. Elgondolkoztató és bizonyos vonatkozásban érthetetlen is, az | ügyintéző magatartása. Hiszen' ismerte özvegy Varga Péternét, j tudta, milyen körülmények kö­zött él. Nem szólalt meg a lel­kiismerete? Egyszer se jutott az eszébe közel négy év alatt, hogy a magáramaradt édesanya panasza után nézzen? Vagy csupán nagyfokú tájékozatlansá­ga miatt történt ez így? Később mégis rájöhetett volna, hogy jo­gos Vargáné igénye. Ugyanis a termelőszövetkezetben más is került hasonló helyzetbe. És az megkapta a családi pótlékot! Miért nem tájékoztatta az édes­anyát, hogy jogos az igénye, s írásban kérje annak teljesítését. Vagy attól tartott, hogy ügyin­tézői tekintélyén esik csorba, ha a téves döntését helyesbíti? Szocialista államunk sokrétű támogatást nyújt a nagy csalá­doknak. Ezeknek a támogatá­soknak a java a törvény rendel­kezésein alapszik. A támogatá­sok adminisztratív úton történő megvonása társadalmi érdeket sért. Igaz ugyan, hogy özvegy Var­ga Péterné már tói van a legna­gyobb nehézségeken. Az egyik fia már keres. De joggal veti fel, hogy miért vonták meg tőle és három gyermekétől éveken keresztül a törvény nyújtotta tá­mogatást? Erre a termelőszövet­kezetnek kell válaszolnia. Még­pedig úgy, hogy a legrövidebb úton orvosolja sérelmét. Az esetből azonban le kell vonnunk azt a tanulságot; hogy a termelőszövetkezeteknek is sokkal nagyobb gondot kell for­dítaniuk, arra, hogy ügyintézőik lelkiismeretesen végezzék mun­kájukat Serédi János sexes mcm. 2323 1971. JCLIUS 20. 3 Vállalat jogutódaként az Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyár. A fiatal üzemben többek kö­zött „ÉTI” típusú gázkazánokat gyártanak hazai és külföldi cél­ra. Nagy előnyük, hogy családi házakban és társasházakban az egyedi lakásfűtésekre egyaránt alkalmasak s a fűtéssel egyidő- ben meleg vizet szolgáltatnak a háztartások számára. Ezenkívül korszerű égőfejeket, olajtüzelés­re alkalmas berendezéseket, sze­relvényeket állítanak elő. Mivel a termékek iránt megnőtt az igény, 150 millió forintos beru­házással Orosháza déli ipartele­pén új gyár épül. A tervek sze­rint a munkáslétszámot 440-ről hatszázra, az 55 millió forintos évi termelést pedig 110 millió fo­rintra növelik. A szocialista országok talajtani szakembereinek értekezlete Szarvason Az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet rende­zésében július 20-tól 24-ig tu­dományos módszertani értekez­letet tartanak Szarvason, öntö­zött területek térképezéséről, a szocialista országok mezőgaz­dasági tudományos együttműkö­dése keretében. Megvitatják az öntözővíz és a talaj kölcsön­hatását, milyen talajokon és hogyan kell öntözni és hogyan kell megelőzni, már a tervezés­kor, az öntözés esetleges ked­vezőtlen talajtani hatását. Meg­vitatják továbbá a különböző talajtípusok öntözésének legbe- váltabb módszereit. (MTI) Rendelet a légszennyezési alapjárulék lizetéséről Nemrégiben írt elő határo­zatában a kormány a levegő tisz­taságának védelmében fontos feladatokat. Ennek alapján most a Magyar Közlönyben jelent meg az építésügyi és városfej­lesztési miniszter és a pénzügy- miniszter közös rendelete a lég­szennyezési alapjárulék mérté­kéről és fizetéséről. Ismeretes, hogy a levegőt ká­rosító ipari és építőipari üzeme­ket, szervezeteket a szennyezés veszélyességének megfelelően, rlégy veszélyességi kategóriába sorolták. Az új rendelet szerint azoknak a vállalatoknak és egyéb gazdálkodó szerveknek, amelyek a levegőt szennyezik, visszamenőleg 1971» január 1-től negyedévenként légszennyezési alapjárulékot kell fizetniük. En­nek összegét az árbevétel és a légszennyezési veszélyességi ka­tegória figyelembevételével kell megállapítani. A rendelet alkal­mazása tekintetében árbevétel­nek minősül az ipari és építő­ipari tevékenység értékesítési ár­bevételének az alvállalkozói munka értékével csökkentett összege. Az első két veszélyes­ségi kategóriába tartozó lég- szennyezőknek az árbevétel 0,1 ezrelékét, a harmadik kategóriá­jú légszennyezők körében 0,8 s a legveszélyesebbeknek, a negye­dik kategóriájú szennyezőknek az árbevétel 1,2 ezrelékét kell befizetniük. A kihirdetéssel hatályba lépett az új rendelet. Az 1971—72. első és második negyedére esedékes légszennye­zési alapjárulékot egyszerre kell befizetni.

Next

/
Thumbnails
Contents