Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-20 / 169. szám
Több építőanyag kell a békésszentandrási belvizes lakóházak újjáépítéséhez Á lakásépítés évtizedek éta egyik legnagyobb feladat, nemcsak a városokban, hanem falun, illetve a községekben is. Holnap a Békésszentandrási Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottsága éppen a lakásépítésről tárgyal. Nem lebecsülendő eredmény, hogy a községben évente 30—40 új lakóház épült. Igaz viszont, hogy az építkezések üteme még így sem felel meg az igényeknek, mert a régi épületek avulása ennél sokkal nagyobb mértékű. Érthető, ha a szakigazgatási szerv vezetője — aki a jelentést a vb elé terjeszti, úgy véli, gyorsítani kell a lakóházak építését. Gyorsítani, de hogyan? Azok, nak a házhelyeknek a többségét, amelyek ezelőtt 5—6 évvel ren delkezésre álltak, már beépítették. S pillanatnyilag nem is ez a legnagyobb baj Békésszentand- ráson, hanem az, hogy nincs elegendő építőanyag Ha például csak a belvízkárt szenvedett lakóházakat vesszük — a jelentés szerint 33 ilyen épület van a községben, 28 építési engedélyt adtak ki 1971. I. félévben — és összehasonlítjuk a helyi ÁFÉSZ adataival, amely szerint ebben az évben a lakossági építkezésekhez 84 ezer téglát, 81 ezer cseHarmincöt éves találkozó Kunágotán, a község elemi iskolájában 1936—37-ben végzett tanulók 35 éves találkozóit szerveznek. Két hatodik osztály volt növendéked határozták él, hogy 35 év után újra találkoznak. Az ünnepség július 31-én délután 2 órakor kezdődik az iskolában, este pedig közös vacsorán a művelődési házban folytatódik. Eddig közel ötvenen jelentkeztek, de a szervezők remélik, hogy nyolcvannál is többen lesznek ott az érdekes megemlékezésen. repet és 2 ezer mázsa cementet értékesített, világosan kitűnik, hogy az építőanyag kevés. Hiszen egy általános méretű, betonalapra épült lakóházhoz hozzávetőlegesen 14 ezer vegyes méretű tégla szükséges. Vagyis a községben bejelentett építkezéseknek csak mintegy 30 százalékára elegendő az eladott téglamennyiség. A belvízkárt szenvedett lakóházak újjáépítése vontatottan halad Békésszentandráson. Remélhetőleg a végrehajtó bizottság olyan határozatot hoz, amely az építőanyagellátás javítását, illetve az új házhelyek kijelölését szorgalmazza. B. 3. Fonott kosarak exportra Az Erdőgazdasági Fűz- és Kosáripari Vállalat Békési Gyáregysége az első félévben főként kar- és kutyakosarakat készített. A termelési érték a tavaly első félévihez hasonlóan, elérte a 30 millió forintot. A termékeknek csak 4—5 százaléka került belföldre, a többit főként a nyugateurópai országok vásárolták meg. Amerikába kutya- és ruháskosarakat, valamint tálcákat szállítottak. A második félévben előreláthatólag több fonott bútor készül majd. A vállalat fokozza a fűzvessző hántolásának gépesítését, ami lehetővé teszi az alapanyagköltségek csökkentését és a minőség javítását. Százőtvenmílliós beruházással új gyár épül Orosházán Orosháza környékén mindösz- sze egy évtizede láttak hozzá a békési kőolaj- és földgázmező tervszerű feltárásához s a természeti kincs kitermeléséhez, hasznosításához. A szénbányáktól és erdőktől távol levő környéken gyorsított ütemben terjed a kőolaj- és a földgáz-hasznosítás. Számos üzemben és főként Orosházán, Békéscsabán és Gyulán a lakások ezreiben tértek át a korszerűbb, egészségesebb tüzelésre. Az új tüzelés új tüzeléstechnikai berendezéseket, kőolaj- és gázipari szerelvényeket igényel. Ezért alakult meg az egykor Orosházi Vas- és Kályhaipari Lelkiismeretlen ügyintézés Miért nem kapott családi pótlékot egy háromgyermekes anya? A napokban felkereste szerkesztőségünket özvegy Varga Péterné, a mezőkovácsházi Alkotmány Termelőszövetkezet tagja. Elmondta, hogy a férje, aki ugyancsak a tsz-ben dolgozott, 1967. április 10-én halt meg. Három kiskorú gyermekét azóta egyedül neveli. A családi pótlék folyósítása férje halála után három hónap múlva megszűnt. Emiatt a tsz társadalom- biztosítási ügyintézőjéhez fordult, aki azt válaszolta, hogy nem jár családi pótlék, sőt három hónapot túlfizettek, amit sürgősen vissza kell térítenie. A férj halála után minden gond az édesanya vállára szakadt, aki a termelőszövetkezet téglaüzemében dolgozott, örült, hogy rendszeres munkához jutott. Gyermekei közül a legidősebb ekkor 15, a legfiatalabb pedig 12 éves volt. Minden fillért a fogához vert, nehogy a gyermekei hiányt szenvedjenek. S lám, most már a családi pótlékot sem kapja meg. Sőt vissza kell térítenie azt a három hónapot, amit tévesen fizettek ki. Néhány nap múlva ismét felkereste az ügyintézőt. Az felszólította. hogy válasszon az árvaellátás, az özvegyi nyugdíj és a családi pótlék között. Az előbtéletlenséget vagy a túlzó eredeti eskedést védenénk —, hogy a fiatalokkal kapcsolatos konfliktusok nem csekély része éppen ebből: igényességükből származik. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a most munkába lépő fiatalok, bármily fokú iskolából érkezzenek is, kétségkívül többet, pontosabban mást tudnak, mint amit annak idején a mai felnőttek tudhattak. Nyilvánvaló, hogy mindaz, amiért az elmúlt negyedszázadban dolgoztunk, végső soron éppen ebben: a felnövekvő ifjúság tudásának magasabb színvonalában gyümölcsözik, s természetes, hogy mindez az első munkahelyen is érződik, kamatozik. Végeredményben csak e tényező mérlegelésére alapozható a munkahelyi fogadtatás és további nevelésük is. S ez nemcsak a tudás minőségére, az iskolából hozott ismeretanyag bőségére vonatkozik, hanem arra is, hogy ezek a fiatalok — ismét természetesen a gyerekkorukban, felnőtté serdülésük közepette őket övező világ didaktikai hatásaként — nyíltak, őszinték, nehezen viselik el a tartalmatlan formaságokat, a szavak és a tettek különbségét. Ne féljünk az egyértelmű fogalmazástól: akad kevés munkahely, ahol a helyi társadalmi klíma nem a j legjobb talaj az iménti tulajdon- : ságók továbbfejlesztéséhez. S ha j ebből helyi viták, konfliktusok j származnak, talán nem felesle-; ges arra is gondolni, hogy eset- ! leg az adott körülményekben, j és nem szükségképp a fiatalok- - ban célszerű keresni a hibát. Fiatalnak lenni nem érdem, ; hanem állapot — és hozzátehet- { jük: tapasztalatlannak lenni j nem előny, hanem olyan indu- ■ lási fázis, amelyen mindenki át- : halad egyszer. S ha a bevezető- : ben azt említettük: az esemény j — a most végzett fiatalok első j munkába lépése —, megérde- • melné az ünnepélyességet, most 5 hozzátehetjük: a lényeg persze 5 nem a szónoklatok jelzőhaszná- « a lata és a fogadó transzparensek : felkiáltójeles mondatfüzére; et- j tői akár el is tekinthet a fiata- : lókat váró munkahely. Nem te- ; kinthet ed viszont attól, hogy a . fiatalokat ne csupán létszámnak, : státuszt betöltő plusz főnék, ■ munkaerőgyarapodásnak tekint- \ se, hanem — igazán minden £ szónoki fordulat mellőzésével — 5 a holnap megalapozásának, még • pontosabban a jövőt előkészítő i legfontosabb beruházás szívvel, : szeretettel fogadott személyi té- : nyezőinek! Tábori András ■ bi kettőt választotta. Elégedetten tért haza. örült, hogy az ügyintéző nem hozta szóba a visszatérítést. Sőt, ezentúl meg fogja kapni az árvaellátást és az özvegyi nyugdíjat is. Most azonban azt hallotta, hogy jogos lett volna a családi pótlékra. Mi az igaz? Jár vágy nem jár? A családi pótlék a legismertebb és legjelentősebb állami támogatás, ami a termelőszövet, kezeti tag családját is megilleti. A rendelkezés csupán két feltételt állít fel. Egyrészt hogy az édesanya évente legalább 80 tízórás munkanapot teljesítsen. (De egyedülálló nő dolgozó esetében, ha kettőnél több gyermeket nevel, még ezt sem írja elő.) A másik feltétel a gyermekekre vonatkozik. A családi pótlékot — a gyermek tizenhatodik életévéig, iskolai tanulmányok folytatása esetén tizenkilencedik évének betöltéséig, illetve akkor, ha munkaképessége a jogosultság ideje alatt kétharmad részben csökken — kell folyósítani. Márpedig ezek a feltételek özvegy Varga Péterné esetében megvoltak. Munkakötelezettségének minden évben eleget tett. Az özvegyi nyugdíjat ugyan megkapta, ami ugyancsak megillette, hiszen kettőnél több gyermekről kell gondoskodnia, Az árvaellátás folyósítására jogosult volt. De miért kellett választania jogosultságok között? S máért kellett megvonni tőle a családi pótlékot? Talán mégis megkapta, de más címen. Hiszen ekkora tévedést csak nem követett el tsz adminisztrátora?! A BÉKÉS MEGYEI NYOMDAIPARI VÁLLALAT 1970/71-es tanévben érettségiző fiákat felvesz magasnyomó gépmester és kéziszedő szakmunkástanulónak a gyulai és békéscsabai telepre. JELENTKEZES: Gyulán. Jókai u. 5—7sz. alatt, a személyzeti vezetőnél. * Felkerestük a Békés megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságot. még mindig abban a fel- tételezésben, hogy olvasónk panasza alaptalannak fog bizonyulni. Ám nem így történt. A nyilvántartás adatai félreérthetetlenül tanúsították, hogy özvegy Varga Péterné három gyermeke után járó családi pótlék folyósítása a férj halálát követő harmadik hónapban megszűnt. Tehát igaza volt. De mát tehet ezután? Beperelheti a termelőszövetkezetet, hogy 1967- től visszamenőleg megkapja a családi pótlékot. De nem akar újjathúzni a vezetőséggel. Egyik fia felsőfokú mezőgazdasági technikumba jelentkezett. Reméli, hogy a termelőszövetkezet támogatni fogja, talán ösztöndíjat is ad neki. Elgondolkoztató és bizonyos vonatkozásban érthetetlen is, az | ügyintéző magatartása. Hiszen' ismerte özvegy Varga Péternét, j tudta, milyen körülmények között él. Nem szólalt meg a lelkiismerete? Egyszer se jutott az eszébe közel négy év alatt, hogy a magáramaradt édesanya panasza után nézzen? Vagy csupán nagyfokú tájékozatlansága miatt történt ez így? Később mégis rájöhetett volna, hogy jogos Vargáné igénye. Ugyanis a termelőszövetkezetben más is került hasonló helyzetbe. És az megkapta a családi pótlékot! Miért nem tájékoztatta az édesanyát, hogy jogos az igénye, s írásban kérje annak teljesítését. Vagy attól tartott, hogy ügyintézői tekintélyén esik csorba, ha a téves döntését helyesbíti? Szocialista államunk sokrétű támogatást nyújt a nagy családoknak. Ezeknek a támogatásoknak a java a törvény rendelkezésein alapszik. A támogatások adminisztratív úton történő megvonása társadalmi érdeket sért. Igaz ugyan, hogy özvegy Varga Péterné már tói van a legnagyobb nehézségeken. Az egyik fia már keres. De joggal veti fel, hogy miért vonták meg tőle és három gyermekétől éveken keresztül a törvény nyújtotta támogatást? Erre a termelőszövetkezetnek kell válaszolnia. Mégpedig úgy, hogy a legrövidebb úton orvosolja sérelmét. Az esetből azonban le kell vonnunk azt a tanulságot; hogy a termelőszövetkezeteknek is sokkal nagyobb gondot kell fordítaniuk, arra, hogy ügyintézőik lelkiismeretesen végezzék munkájukat Serédi János sexes mcm. 2323 1971. JCLIUS 20. 3 Vállalat jogutódaként az Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyár. A fiatal üzemben többek között „ÉTI” típusú gázkazánokat gyártanak hazai és külföldi célra. Nagy előnyük, hogy családi házakban és társasházakban az egyedi lakásfűtésekre egyaránt alkalmasak s a fűtéssel egyidő- ben meleg vizet szolgáltatnak a háztartások számára. Ezenkívül korszerű égőfejeket, olajtüzelésre alkalmas berendezéseket, szerelvényeket állítanak elő. Mivel a termékek iránt megnőtt az igény, 150 millió forintos beruházással Orosháza déli ipartelepén új gyár épül. A tervek szerint a munkáslétszámot 440-ről hatszázra, az 55 millió forintos évi termelést pedig 110 millió forintra növelik. A szocialista országok talajtani szakembereinek értekezlete Szarvason Az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet rendezésében július 20-tól 24-ig tudományos módszertani értekezletet tartanak Szarvason, öntözött területek térképezéséről, a szocialista országok mezőgazdasági tudományos együttműködése keretében. Megvitatják az öntözővíz és a talaj kölcsönhatását, milyen talajokon és hogyan kell öntözni és hogyan kell megelőzni, már a tervezéskor, az öntözés esetleges kedvezőtlen talajtani hatását. Megvitatják továbbá a különböző talajtípusok öntözésének legbe- váltabb módszereit. (MTI) Rendelet a légszennyezési alapjárulék lizetéséről Nemrégiben írt elő határozatában a kormány a levegő tisztaságának védelmében fontos feladatokat. Ennek alapján most a Magyar Közlönyben jelent meg az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a pénzügy- miniszter közös rendelete a légszennyezési alapjárulék mértékéről és fizetéséről. Ismeretes, hogy a levegőt károsító ipari és építőipari üzemeket, szervezeteket a szennyezés veszélyességének megfelelően, rlégy veszélyességi kategóriába sorolták. Az új rendelet szerint azoknak a vállalatoknak és egyéb gazdálkodó szerveknek, amelyek a levegőt szennyezik, visszamenőleg 1971» január 1-től negyedévenként légszennyezési alapjárulékot kell fizetniük. Ennek összegét az árbevétel és a légszennyezési veszélyességi kategória figyelembevételével kell megállapítani. A rendelet alkalmazása tekintetében árbevételnek minősül az ipari és építőipari tevékenység értékesítési árbevételének az alvállalkozói munka értékével csökkentett összege. Az első két veszélyességi kategóriába tartozó lég- szennyezőknek az árbevétel 0,1 ezrelékét, a harmadik kategóriájú légszennyezők körében 0,8 s a legveszélyesebbeknek, a negyedik kategóriájú szennyezőknek az árbevétel 1,2 ezrelékét kell befizetniük. A kihirdetéssel hatályba lépett az új rendelet. Az 1971—72. első és második negyedére esedékes légszennyezési alapjárulékot egyszerre kell befizetni.
