Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-20 / 169. szám
Ünnepi Hetek Szegeden Szombaton megkezdődött Szegeden az immár negyven, éves szabadtéri játékok idei programja. A négy évtizedes múlt természetesen csak az 1931-es nyitányra igazít el, a háborúval megszakadt hagyományt 1959-ben újították fel, azóta viszont nyaranta, rendszeresen. A legfrissebb adatok szerint általában négyszázezren fordulnak meg a városban ilyenkor, nyolcvanezren tekintik meg a játékokat, melyeknek idei öt premierjén, előadásain várják az egy- milliomodik nézőt. Jutalma öt évre szóló kétszemélyes bérlet. A Szegedi Szabadtéri Játékok történelme az ország legnagyobb népszínházának történelme. Szmbat este Hacsaturján Spartacus című historikus témájú balettjét mutatta be az Állami Operaház együttese annak a Seregi Lászlónak koreog- ráfiájával-rendezésével, akinek 1968 májusában Budapesten ez az első nagyszabású munka hozta meg az igád nagy sikert. „Sokat tanultam Howard Fast regényéből, mély az ókori rabszolgalázadás mindmáig legjelentősebb művészi megfogalmazása — nyilatkozott a rendező. — Az én szövegkönyvemben másképpen heroikus Spartacus, mint az eredetiben: csupán egy a névtelen ezrek közül, akinek hősiessége is azoké, kik példáját azóta követték.” A díszletező Forrai Gábor elhagyta az operaházi bemutató kellékeit, s a festett falak helyett a dóm sajátos hangulatú kőrengetegéhez, színhatásához alkalmazkodó mértani ábrákat komponált. A Spartacus megérdemelt szegedi sikere nincs előzmények nélkül, hiszen eddigi hetven bemutatója között szerepel a libanoni is, ahol a kétezer éves baalbecki romváros „természetes” környezetében rendkívül hasznos tapasztalatokkal gazdagodott. A szegedi premier főszereplői Fü- löp Viktor, Kun Zsuzsa, Havas Ferenc és Sipeüq Levente voltak, a fesztiválzenekart Pál Tamás dirigálta. Legközelebb július 23-án a Magyar Állami Népi Együttes mutatja be az Ecseri lakodalmas című műsorát Másnap, szombaton Muszorgszkij Borisz Godunovja kerül a közönség elé a bolgár Nikolai Gyuszelev címszerepével, Vaszy Viktor vezényletével, Szinetár Miklós rendezésében. Farkas Ferenc daljátékénak, a Csínom Palkónak augusztus 6-án, Illyés Gyula Dózsa György című drámájának szabadtéri premierje augusztus 15-én lesz. A Szegedi Ünnepi Hetek augusztus végén záródó programjában a szabadtéri játékok mellett természetesen tudományos, zenei, ifjúsági, sport- és más rendezvények is szerepelnek — köztük a már megnyílt ipari vásár, a lezajlott szakszervezeti néptáncfesztivál, maratoni verseny és a július 11- én megnyitott pedagógiai nyári egyetem. N. I. Diploma előtt Tulajdonképpen szeretnem kellene ezt a filmet. Jó színészek lüktető történetet játszanak el, egy amerikai fiatalemberről, egy kívánatos negyvenes szépasszonyról, és annak csinos lányáról. A szerelmi háromszög nem nélkülözi az iróniát, helyenként apró fricskát lövell az üzleti étet milliomosainak társadalmára, felvillantva közben a szellem és a tudás válságát is. Mégsem tetszett ez az amerikai film. Nem, mert indító képsoraival sokkal többet ígér, mint amit a később pergő jelenetek bizonyítanak. A szellemes, jó részletek ellenére sem lelkesedek ezért a filmért, mert csipkelődő hangvételét feladva szenti, mentális mázzal öntötte nyakon a történetet, s így akarja megfogni a nézők ezreit, sőt millióit A film alapötletét egy szerelmi háromszög szolgáltatja. Ben, a kedves, de kissé suta luxus-fiú iskoláinak elvégzése után visszatér a minden kényelemmel berendezett szülői házba. S bár tudományos szempontból komoly ígéretnek számít, a színpompás estélyen még sem szellemét, hanem egyszerű békaember produkcióját ünnepük nagy lelkesedéssel. Ezek a jelenetek villantják fel ötletesen a tudomány, a szellemi élet válságát. Kedvesen mulatságosak a következő jelenetek is, amelyben Mrs. Robinson, a szépasszony avatja be a szerelem gyönyöreibe a félszeg, s természetesen kezdő fiatalembert. A folytatás azonban a régi amerikai filmek sémája szerint készült: megérkezik az egyetemista lány, a fiú megszereti, de a negyvenes szépasszony féltékenységében megtiltja a fiatalok házasságát A lányt így más vezeti oltár elé, de az utolsó pillanatban megérkezik a fiú, és satöbbi, satöbbi... Mindez már csak jól szituált történet, amelyből hiányzik minden életszerűség. A film Charles Webb regényéből készült, Mike Nichols rendezésében. Az operatőr — Robert Surtees — elsősorban technikáját vonultatja fel annak érdekében, hogy képek és színék elevenségével, ritmusával elkápráztassa a nézőt. A három főszereplő helyenként jő figu- fát formál; Renről a luxukban tébláboló fiatalemberről Dustin Hoffman formált jellemző portrét, a szépasszonyt Anne Bancroft, lányát Katharine Ross alakította. Paul Simon hangulatos dalai helyenként elandalították a sze. replőket, és azt hiszem, a nézőket is. Már természetesen csak azokat, akik hagyták magukat.. Márkusa Baszk» ■■■■■■»■■■■■■■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a A Bolgár Népköztársaság fényképeken Jelenet Hacsaturján Spartacus c. balettjéből. • (Fotó: Enyedi Zoltán) Megjelent a Fáklya legújabb száma i Az ötéves terv új létesítményeiről nyilatkozik a Fáklya július 25-én megjelenő 14. számában Vaszilij Iszajev, a Szovjetunió Állami Terv bizottságának elnökhelyettese. A nyilatkozat méltatja az ipari beruházások méreteit, felhívja a figyelmet azok korszerűségére és a Szovjetunió színes térképén az olvasó követheti, milyen méretű ipari fejlődés várható az ország keleti részein. Színesen illusztrált riport számol be az Atlanti-óceán viharaival birkózó szovjet halászhajók életéről. A lap bemutatja a budapesti metró számára mozgólépcsőket építő teningrádi Kotljakov gyár munkáját. Olvashatunk a Központi Televízió egyik vetélkedőjének győzteséről, életmódjáról, eszményeiről, és bizonyára nemcsak a gyermekek számára érdekes a híres dimkovói játékbdrodalom bemutatása. A magyar kultúra Szovjetunió-beli terjesztésének fontos eseménye volt Szokolay Sándor Vémász című operájár nak észtországi bemutatója — az olvasó megismerkedhet az operát színrehozó Estonia együttessel. Közli a lap — mellékletben — Julian Szemjonov , „A keresztrejtvény-akció” cimű; kémregényének 6. folytatását. S 8. — Miért? — ismételte meg Schultz. — Magad indulsz Kiéld kisasszony megkeresésére? — Mondjuk. — Jól figyelj... Ajánlom, hogy maradj itt velem és szórakozd át az éjszakát... Egy asszony sem éri meg, hogy a karrierünket kockáztassuk érte. — A karrierünket? Te alighanem mégis tudsz valamit!? Schultz mesterkélten felkacagott. — Nem, barátocskám, igazán nem tudom, hol lehet Kiéld kisasszony ebben a pillanatban..., de bárhol legyen is, nem érdemes keresni. — Ideadod a motorodat? — Veszedelmesen csökönyös vagy, Kloss. Odaadom abban a reményben, hogy egy kicsit kerekezel az utcákon és aludni mész. A friss levegő jót tesz neked. Felejtsd el Ingrid Kiéldet. Egyszer és mindenkorra felejtsd el... A motorkerékpár a Bismarckstrasse sarkán fékezett. Holdvilágos éjszaka volt, Berlin csillogó holdfényben úszott a háztömbök és a romok élesen kirajzolódtak, köröskörül falak mereA Bolgár Kultúra és a Megyei Művelődési Központ közös rendezésében szerdán délelőtt 11 órakor nyílik meg Békéscsabán a Bolgár Népköztársaságot bemutató fotókiállítás, Csaknem harminc tabló mintegy Célszáa fényképéből nyerhetünk: bepillantást a testvéri, ország életéi be. A kiállítás színhelye a Megyei Művelődési Központ, iiiiuiimiMiiimnnHHHiiiiniiinni deztek. Fantasztikus kép. Jó megfigyelőpontot talált magának az egyik kalapszalon kirakata előtt. Az üzlet ajtaját bedeszkáz- ták, őt nem láthatták, maga azonban nagyszerűen belátta az Al- bertstrasse szűk folyosóját, látta Ingrid házát is, sőt előtte az autót is, amelyből az imént Schabe szállt ki SS-katonák kíséretében. Éppen arra gondolt, hogy szerencséje volt, mert ha egy pár perccel előbb'érkezik, és elképzelt terve szerint Ingrid lakására megy, menthetetlenül rajtakapják a látogatáson. A beszélgetés Bertával azonban alaposan elhúzódott, volt min gondolkodnia Klossnak. Kitűnt, hogy Berta sokkal okosabb és érdekesebb, mint feltételezte első találkozásuk után. Még .a színházban találta és meghívta egy piciny kávéházba, amelyben a napnak ebben a szakában csak nyugdíjasok üldögéltek, meg szerelmesek. Hosz- szasan nem kellett magyarázgat- nia, miről van szó, mert Schabe már kihalgatta Bertát, aki szelíd mosollyal az .arcán, megjegyezte: „Ez a Schabe Gestapó- ról szeretne úgy festeni, mint Himmler”. Kloss elmondtál, Hogy aggócBfe Ingridért, és bár nem hivatalosan, de szeretne érdeklődni Bertánál, nem tud-e valamit, mert hátha könnyebben rábukkannának Ingrid nyomára... Berta semmit sem tudott, legalábbis semmiféle olyan tényt, amely nyomra vezethetne és ezt megmondta Schabénak is. Klosst aznban nemcsak a tények érdekelték; kérte, hogy meséljen Ingridről, szeretett volna minél többet megtudni róla. Igyekezett Berta Waschke kisasszony bizalmába férkőzni, s nem is sikertelenül, mert a lány beszélni kezdett. Ingrid, mondta, az utóbbi hónapok folyamán nagyon megváltozott. Éppen Heini halála óta. Nagyon szerették egymást, az idén lett volna az esküvőjük, ősszel, még a dátumot is megbeszélték már Koetl legutóbbi szabadsága alkalmával. Ingrid úgy döntött, hogy Berlinben telepszik le, bár »arról ábrándozott, hogy választottját Svédországba viszi, kiszakítja őt, ahogyan mondta, a háború karmaiból. Heini muzsikus volt. — Régóta ismertem a fiút is — mesélte Berta — régebbtől, mint Ingrid. A Zeneművészeti Főiskolára járt és óraadásból élt, mert apjával szakított — itt ránézett Klossra, egy kissé nyugtalanul fürkészte arcát — Heini apja magas rangú SD-tiszt, majd a nyugati területen Gauleiter. Nem akart pénzt elfogadni apjától; nagyszerű fiú volt, egészen kiváló. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy mindenben egyetértettem vele — egészítette ki gyorsan szavait és Kloss arra gondolt, milyen nehéz lesz majd kiszabadítani ezeket az embereket valamikor a szakadatlan fóW-ElawM'Wüi