Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-17 / 167. szám

Ritka régészeti leietek Mezffberényben Segített a helyi tanács és a megyei múzeumi igazgatóság Döntött a Legfelsőbb Bíróság Mikor jogos o betegségi segély? — Ami jár, az jár — Kártérítés a véletlenül elposztított salátákért Nagy mennyiségű és ritka értékű leletanyagot eredményei­tek a M ezőberény ben néhány nappal ezelőtt befejeződött ása­tások. A feltárást vezető Maráz Borbálától, a Munkácsy Mihály Múzeum munkatársától kértünk az eredményekről bővebb tájé­koztatást: — Az elmúlt esztendei árvíz­zel kapcsolatos földmunkáik so­rán a mezőberényi körtöltés és a békési országút kereszteződé­sénél régészeti emlékek kerül­tek elő, amiről Kerekes László, a gyulai Vízügyi Igazgatóság technikusa értesítette a múzeu­mot. Otóberben ásni kezdtünk a tavasszal megbolygatott terü­leten és ott koravaskori, tehát ie. 8—900 évvel ezelőtti umate- metőt találtunk. Az agyagumák. ban máglyáin elégetett holttes­tek hamvai mellett finom brom- tűk, nagyon szép bronzkarpere- cek és karcolással díszített csőn tlemezek voltak. — Mikor folytatták a feltár rást? — Ez év júniusának derekán. Hét lelkes, minden iránt érdek­lődő herényi földmunkás segít­ségével körülbelül négyszáz négyzetméteres területet vizs­gáltunk át Megtaláltuk a már októberben is sejtett bronzkori település nyomait A leletek­ből kiderült, hogy az akkori em­ber ismerte a kutyát, a szarvas- marháit, a lovat, s találtunk kecske vagy juhcsontokat A hosszú csöves csontok közül egy sem volt épségben — annakide­jén mindegyikből megették a velőt A tapasztóanyaghoz ke­vert törek-lenyomatok alapján tudjuk, hogy gabonát is ter­mesztettek a környéken. Nem találtunk viszont fegyvereket — Milyen eredménnyel járt az úgynevezett Tücsökhalmon folytatott feltárás? — Előkerültek az Alföldön. eddigi ismereteink szerinti leg­régebbi, a Körös-kultúrához tartozó népcsoport tárgyi em­lékei: csiszolt kőbalták, köröm- csipkedéssel díszített agyagedé­— X központ nem fogadná e! ezt a tervet. — Ingrid Kieldet likvidálni kell ■— mondta ki az ítéletet ha­tározottan. — Nemcsak az össze- kötönő életéről és a nála levő okmányokról van szó. Hiszen magad is jól tudod... Arnold néhány lepényre való tésztát dobott a serpenyőbe. Ügyesen csinálta és nagyon gyorsan. A lekváros üveget az asztal közepére helyezte. — Szeretem a krumplile­pényt édesen — jelentette ki. — Különben is édesszájú vagyok, csak nem akarom a jegyeimet édességre pazarolni Kloss felállt. — Most mi a szándékod? — nyugtalankodott az öreg. — Már megmondtam. Nem lá­tok más lehetőséget. Ha biztos volnék abban, hogy Ingrid kettő előtt még hazamegy... — Akkor? — Arnold már evett. Mohón falt. Ujjaival töm- ködte szájába a lepényt. — Van néhány jól elkészített plasztikjátékom — közölte a fő­hadnagy nyugodt hangon. — Ott hagynám Ingrid lakásában, idő­zíteném. Erre persze csak vég­szükségben kerülne sor, mert kár volna ezért a Frau Schus- terért. Most azonban — Mindig érzelgős voltál —• jelentette ki Arnold. Már tízre járt, amikor Kloss ismét megjelent Charlottenburg kerületben. Az „Aranysárkány”. ba ment, köpenyét és kisméretű, de annál nehezebb táskáját a ruhatárban hagyta. Idejött, mert fennforgóit annak lehetősége, hogy Ingridet Itt találja (Müller meghívhatta őt ide vacsorára; a leleplezéstől nem kellett tar­tania, hisz’ Kiéld kisasszony már régebben is összeszűrte a levet az SD magas rangú funk­nyek, szövőszék- és hálónéhe- zékak. Ezen a területen eddig még nem találtak hasonló korú leleteket. A Körös-kultúra után, a ko­rai rézkor elején, ie. körülbe­lül 2500-ban temetőnek hasz­nálták a mai Tücsökhalmot. Az úgynevezett tiszapolgári kul­túra jellegzetessége, hogy eb­ben az időszakban használta az ember először a rezet. Agyag- edények, kagylógyöngyök mel­lett réztűt és nagy ob nagy rit­kaság-számba menő aranytűt találtunk, amely arra utal, hogy ebben a korban megkez­dődött a társadalmi élkülönö- lés, hogy az arany a gazdagság jelképe lett. A következő földréteg a ko­rai bronzkor emberének temet­kezési helye volt, találtunk egy mesterségesen felhordott hal­mot, amelyet októberben fo­gunk feltárni — azt várjuk, hogy a halom középpontjában itt is el jutunk a más ásatások­ból ismert formájú sírig. A terület negyedik rétegéiből a korai népvándorlás emlékei kerültek elő. Csontvázak, agyagedények, -vaskések, övcsa­tok, bronzfibulák és hatalmas, a fém-tízforintos nagyságát is elérő borostyángyöngyök. — A tárgyi leletanyag mellett volt-e valamilyen különleges mozzanat, esemény a munká­ban? — Meglátogatta a féltárást egy magyarországi tanulmány­úton levő szovjet régész, aki- nék éppen ez a kor a szak­területe és elismeréssel fogadta a talált emlékeket. A másik dolog pedig: az ásatás költségeihez a megyei múzeumi igazgatóság mellett a mezőberényi községi tanács is hozzájárult Ez mindennél job­ban bizonyltja, hogy Mezőbe- rényben mennyire fontosnak tartják a Körös-vidék múltjá­nak, a sok száz, sok ezer év­vel ezelőtt élt emberek sorsá­nak megismerését cflonártusaívaiy, vagy Bertát & Schultzot, akik tudhatnak vala­mit Ingrid minden bizonnyal él akar majd búcsúzni Bertától, ha ezt még nem tette meg. A tereim zsúfolt volt; ugyanaz az énekesnő, ugyanaz a tangó és ismét szafeadságos Wehrmacht- tisztek díszegyemruhálbam. Azon­nal észrevette Schultzot; egyedül üldögélt annál az asztalnál, amelynél tegnap ültek mindnyá­jan. — Egyedül? — kérdezte, ami­kor hozzálépett. — Egyedül — Es Ingridet hol hagytad? — A százados hangjában leple­zetlen irónia csengett, — Éppen őt keresem — vá­laszolta Kloss. — Nem tudod, mi történhetett vele? — Ülj le és igyál. Ez a ko­nyak nem is olyan rossz. Csakis ismerősök kaphatják. Itt járt a Gestapo, öregem. Nagyon hiány­zol nekik. Fritz Schabe, a mi nagyszerű Hauptsturmführer Müllerünk jobbkeze keresett itt idegesen. Kloss megfogta az egyik po­harat. Már teljesen visszanyerte egyensúlyát, értette a művésze­tét annak, hogyan legyen ura arcának. Schultz éberen figyel­te, de a nyugtalanságnak még az árnyékát sem vette észre rajta. — Engem keresett? — kérdez­te közömbösen. — Mi a fenét akarhatnák tőlem? — Azt szeretnék tudni, mi történt Ingrid Kiéld kisasszony­nyal — válaszolta a százados ugyancsak közömbös hangon — Biztosan úgy gondolják, hogy a lány személyével kapcsolat­ban lehet valami mondaniva­lód. (Folytatjuk) Gyermekkórház a Magas-Tátrában Ö-Tátrafüred ma népszerű üdülőhely és turistaparadicsom a Magas-Tátrában. Már a múlt század utolsó éveiben is kedvelt phenőhedy volt ez a vidék. A Csehszlovák Köztársaság meg­alakulása,, 1918 októbere után az itteni üdülővillákat államosí­tották és két év múlva ezeknek szervezett együttesében nyitot­ták meg a gyermek tfoc-gyógy- intézetet. A beteg gyerekeket először a villákban Helyezték el; 1932-ben azután modern gyógy­intézetet építettek. Azóta itt gyógyítják a 3—16 éves korú tbc-ben szenvedő gyermekeket. Az intézetben az elmúlt 50 évben 22 552 gyereket gyógyí­tottak. Kiemelkedő sikereket ér­tek el a tüdősebészek; a fiatal pacienseken 900 sikeres műtéti beavatkozást hajtottak végre. A fokozott gondoskodás eredmé­nye, hogy Szlovákiában csök­ken a fiatalok tbc-s megbetege­dési arányszáma. Az intézet munkatársainak kutatásai most főleg a betegség megelőzésére — a profilaktikára irányulnak. Ha­marosan új, 250 ágyas pavilon­nal bővítik a kórházat. Itt ta­lálnak majd gyógyulást a lég­zőszervi megbetegedésekben szenvedők és lehetőség nyílik a tüdőműtétek utókezelésére is. Az intézetben folyó munka felkeltette a külföldi tüdőspeci- álisták érdeklődését is. Már 1946—47-ben amerikai és fran­cia orvoscsoportok látogattak ide. 13 évvel ezelőtt az akkori szovjet egészségügyminiszter, M. Kovrigina tekintette meg az itt folyó terápiás munkát; ^ azóta kambodzsai, japán, algíri és majdnem az összes európai or­szág orvosai látogatták meg a híressé vált Magas Tátra-i gyógyintézetet. A Külkereskedelmi Miniszté­riumhoz tartozó vállalatok dol­gozóinak 65—70 százaléka nő. Fokozottabb megbecsülésük, munkájuk elismerése, szakmai képzésük fokozása érdekében a Külkereskedelmi Minisztérium a korábbi párthatározat alapján irányelveket dolgozott ki. Ki­mondják például: a lehetőség szerint biztosítani kell, hogy a tartós külszolgálatra kerülő nő­dolgozók képzettségük szerint tanácsosi és kereskedelmi titkári beosztást is kaphassanak. A dolgozók szakmai képzésé­nek és továbbképzésének terve­zésénél és szervezésénél az eddi­ginél jobban figyelembe kell venni a dolgozó nők és anyák Egy halászati tsz tagja megbetegedett, de a szövetke­zet csak december 1-ig folyó­sított részére betegségi segélyt, azután arra hivatkozva, hogy a téli időszakban úgysem tudná foglalkoztatni, a segély folyó­sítását beszüntette. Az illető a szövetkezet vezetőségi bizottsá­gához fordult, amely azonban elutasította, mire pert indított a tsz ellen, s ebben december 1-től a következő év március 1-ig terjedő időre járó beteg­ségi segélyét követelte. A járás- bíróság helyt adott a kereset­nek ,de fellebbezésre a megyei bíróság elutasította. Törvényes­ségi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a kö­vetkezőképpen határozott: — A vonatkozó rendelet ér­telmében a december elseje és a következő év március elseje közötti időszakban csak akkor jár betegségi segély, illetve a már megállapított segély csak akkor folyósítható tovább, ha a munkahelyi vezető igazolása szerint a segélyre jogosult ré­szére ebben az időszakban is megfelelő munkát tudnának biztosítani — hangzik a hatá­rozat. A bíróságnak nemcsak jo­ga, hanem kötelessége, hőgy ennek az igazolásnak helytálló­ságát vizsgálja. Ebben az eset­ben a tsz olyan igazolást adott, hogy a beteget a kérdéses idő­szakban nem tudták volna fog­lalkoztatni. A járásbíróság ál­tal kihallgatott több szövetke­zeti tag és szakértő véleménye ellentmondó volt A tógazda­sági brigádvezető és több tag azt állította, hogy a munkás- létszám kevés volt és ezért a szóbanforgó időszakban a nád­körülményeit. Annak érdeké­ben, hogy magasabb képzettsé­get igénylő munkaköröket is be_ tölthessenek, családi körülmé­nyeiktől függően adjanak ré­szükre munkaiidőkedvezményt továbbképző nyelv- vagy más szakmai képzésen, tanfolyamon való részvételhez. A középisko­lát jó eredményei elvégzett te­hetséges nődolgozók egyetemi és főiskolai továbbtanulásához is nyújtsanak segítséget. A külkereskedelmi miniszter kötelezte az érdekelteket;, hogy a minisztériumban és a válla­latoknál augusztus 15-ig a nők helyzetének javítására részle­tes intézkedési tervet dolgozza­nak ki. (MTI) kitermelést nem tudták idejé­ben elvégezni, viszont a szak­értő ellenkező álláspontra he­lyezkedett. A pontos tényállás megállapítására további bizo­nyításra van szükség. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és új eljárásra, valamint új határozat hozata­lára utasította. A tsz ácssegédje 1969­re munkadíj és részesedés fejé­ben 41 ezer forintot kapott. A múlt évben a szövetkezet zár- számadási közgyűlése úgy ha­tározott, hogy a terven felüli nyereségből minden tag évi összkereseténék húsz százalé­kát kapja, de ebből nem része­sednek azok, akik 1969-ben, il­letve 1970. első negyedében in­dokolatlanul kiléptek vagy tag­ságuk más címen megszűnt. Az ácssegédet a múlt év március 1-i hatállyal a tagok sorából törölték; de időközben a ter­ven felüli nyereségből 8 200 fo­rintot felvett, ezért ennek az összegnek visszafizetésére köte­lezték. Az ácssegéd a határozat hatályon kívül helyezéséért pert indított. A járásbíróság és a megyei bíróság elutasította. Törvényességi óvásra a Legfel­sőbb Bíróság a következő ál­láspontot foglalta el: — Minden termelőszövetke­zetben a munka szerinti el­osztás érvényesül, a díjazásnak pedig a teljesítményhez kell igazodnia. A terven felüli nye­reségből csak azok részesedhet­nék, akik a többletjövedelmet biztosító közös munkában tény­leg részt vettek. Azonban a termelőszövetkezeti munkadíja­zási rendszer alapelveivel nem egyeztethető össze, hogy a munka elvégzése után, tehát utólag, olyan feltételeket szab­janak ki, amelyek a közös munkában elért eredmények­től függetlenül, a tag korábban szerzett jogait csorbítják, vagy a tagot ezektől a jogaitól meg­fosztják. Tehát a zárszámadás­kor a közgyűlés a munkadíj­hoz és a kiegészítő részesedés­hez vaió jogosultsághoz — a le­zárt évre vonatkozóan — nem állapíthat meg új feltételeket és — visszamenőleges hatály- lyal — a korábbiakat sem mó­dosíthatja. Nem lehet tehát a már kifizetett összeget azon a címen visszakövetelni, hogy a tag az új, illetve a módosított feltételeket nem teljesítette. A munkadíj és a kiegészítő ré­szesedés kifizetésének feltételeit mindig előzetesen kell megha­tározni és a tagokkal közölni. Repülőgépes, vegyszeres gyomirtást végeztek egyik tsz- ben. Ennek során a község felett elszálló repülőgépekből kicsöpögött és porlasztóit álla­potban földet ért Dykonirt vegyszer hatására egy hivatásos kertész három parcellában ki­ültetett fejes saláta termése elpusztult A kertész, a tsz és a Repülőgépes Növényvédő Ál­lomás ellen kártérítési pert in­dított. A járásbíróság és a me­gyei bíróság részben ellentétes ítéleted után törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság • a következő álláspontra helyez­kedett: a történtekért a tsz nem felelős, csak a Repülőgé­pes Növényvédő Állomás. Ezért a szövetkezettel szemben a ke­resetet elutasította, míg az ál­lomást teljes kártérítés fizeté­sére kötelezte. Azt is kimond­ta, hogy a teljes kár úgy szá­mítandó ki, hogy a saláta ér­tékesítéséből elérhető vételárat csökkenteni kell a saláta sze­désének és piaci értékesítésé­nek költségeivel, amelyek — tékintve, hogy a termés a par­cellán pusztult el — elmarad­tak. Tehát az állomás a szak­értő által megállapított „ab- telephely”-árat köteles megfi­zetni. a e. FELVESZÜNK az Orosházi Üveggyár gépészeti szereléséhe* lakatos, hegesztő, ács- állványozó szakmunkásokat és segédmunkásokat MAGAS KERESETI LEHETŐSÉG! Minden héten szabad szombat. Munkásszállást, heti hazautazás! költséget biztosítunk. Jelentkezés: GÉP. ÉS FELVONÓSZERELŐ VÁLLALAT KIRENDELTSÉGE. Orosháza, Veres J. u. L Hétfő déltől szerda estig. * Nők a külkereskedelemben i

Next

/
Thumbnails
Contents