Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-06 / 132. szám
Megnyílt a békéscsabai Ifjúsági Park Június 4-én, pénteken este megnyílt Békéscsabán a ligeti sörkert helyén az Ifjúsági Park, amelyet a városi KlSZ-bizott- ság és a vendéglátóipari vállalat kezdeményezésére hoztak létre. Már a megnyitó is kitűnően sikerült, hiszen csaknem kétszázan keresték fel ezen az estén az Ifjúsági Parkot, amelyet Ilovszki Lajos, a KISZ városi bizottságának titkára adott át a megyeszékhely fiataljainak. Ezzel a békéscsabai KISZ-esek régi vágya teljesült. A park hétfő kivételével minden este tmrja látogatóit, akik kulturált körülmények között szórakozhatnak itt. A zenét kedden és szerdán a Pallos-zenekar, péntekenként a Sigma, szombaton és vasárnap pedig mindig az ifjúsági és úttörőház Ciklon zenekara szolgáltatja, míg a legközelebbi csütörtöki programban az orosházi határőrség együttese szerepel. A KISZ-eseken kívül természetesen várják a parkba azokat az idősebb korosztályhoz tartozókat is, akik azért fiatalnak érzik magukat. A park bejárata, amelyen bizonyára sokan áthaladnak majd. A megnyitó napján jó hangulatot biztosított a Sigma-zenekar. Fotó: Demény Barokk zenemuyek bemutatója Szarvason Szeretnénk megőrizni és fejleszteni az emberek szép iránti fogékonyságát99 Május utolsó napjaiban Budapesten ülésezett a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Művészeti Választmánya. Az ülés egyik részvevőjétől, Voll- muth Friayesnétől. a TIT Békés megyei szervezetének társadalomtudományi szaktitkárától érdeklődtünk a rendezvény tapasztalatairól, a művészeti ismeretterjesztés gondjairól, megyei eredményeiről. — A- választmányi ülés a TIT tagjainak foglalkoztatottságát vizsgálta elsősorban, természetesen szóba kerültek azonban más természetű kérdések is. — Hány tagja van jelenleg a TIT művészeti szakosztályainak? — Az egész országban valamivel több mint ezer, Békés megyében pedig hatvankettő. A mi tagjaink közűi legtöbb a pedagógus, ők negyvenegyen vannak. A létszám egyharmada 30 év alatti, másik harmada 30—40 év közötti művészetkedvelőkből tevődik össze. S ez igen kedvező arány. — Milyen feladataik vannak az egyes szakosztályoknak? — Az elmúlt esztendőben a megyében háromszáznál több művészeti témájú — képzőművészeti, zenei, színházművészeti — előadást, filmklub-rendezvényt tartottunk s ezen összesen csaknem huszonnégyezren vettek részt. Az esetek túlnyomó többségében — s ezen a területen országosan az élen állunk — a szakosztály tagjainak sorából kerültek ki az előadók. Az előadók s előadásaink célja az volt, hogy a TIT sajátos eszközeivel az embert oly sok technikai, műszaki csodával elkápráztató korban megőrizzük és fejlesszük az egyén esztétikai, művészeti érzékét, a szép iránti fogékonyságát. — Sajátos eszközökről beszélt. Mit jelent ez részletesebben? — A könyvtől, múzeumtól, filmtől, televíziótól s a többi ismeretközlő és művészi élményt adó formától eltérően előadásaink jellegzetessége, hogy az előadó és a közönség közvetlen kapcsolatba kerül egymással, mindenki felteheti az őt leginkább és legidőszerűbben érdéklő kérdéseket, adott esetben élő vita alakulhat ki. Másfelől pedig' az előadó mindig egy határozott körvonalú, nagyon gyakran megközelítően egyforma felkészültségű és érdeklődésű, viszonylag kis közösséggel találkozik, tehát a hallgatóságnak megfelelő, messzemenően differenciált formában beszélhet témájáról. Különösen az úgynevezett tiszta szervezésű előadásokon van ez így, ahol egy üzem, intézmény, termelőszövetkezet dolgozói jelennek mer. — A jövő milyen terveiről esett szó a választmányi ülésen? — Legfontosabbnak bt előadói gárda minél jobb felkészítését tartjuk. Egyéni képzéssel s előadói konferenciák rendezésével, melyeken tartalmi és módszertani kérdésekkel egyaránt foglalkozunk. Egyebekben pedig elsősorban nem az előadások számának növelésére, hanem azok minőségének javítására gondolunk. És a minél jobb szervezeti előkészítésre. Ez pedig döntő módon a rendező szervek feladata. Akiknek segítségére szolgálnak például komplex témajávaslataink. Az elmúlt évben sokszorosították is ezeket az ajánlott lehetőségeket... — Néhány nap múlva jelentkezünk hasonló jellegű új kiadványunkkal. A művészeti szakosztály ebben a Dürer munkássága, Liszt és Bartók zeneszerzői pályája, a mai zenés színház, a színházépítészei története és a modem filmművészet című előadásokat ajánlja. Természetesen más témájú előadásokhoz is tudunk megfelelő szakembert biztosítani. — Mit várnak az elkövetkező időszaktól? — A művészeti szakosztályon belül szeretnénk tovább emelni előadói gárdánk felkészültségének színvonalát, szeretnénk további szakembereket megnyerni az ismeretterjesztő munkának, társadalmi vonatkozásban pedig célunk, hogy minél pontosabban, jobban tudjuk kielégíteni a különböző nagyságú, érdeklődésű, felkészültségű közösségek igényeit, emellett reményünk, hogy előadásaink nemcsak kielégítik a közönség érdeklődését, hanem mind újabb és újabb belső, őszinte igényt is ébresztenek majd. (DA-) A közelmúltban helybeli muzsikusok nagysikerű koncertjének adott helyet a szarvasi 2. számú általános iskola. Az Állami Zeneiskola tanárai és a városi kamarazenekar az 1970—71. tanévben műsorra tűzött igényes alkotások előadásával felejthetetlen élményeket nyújtottak a szép számú, lelkes közönségnek. A hangverseny első számaként a kamarazenekar Lang Gusztáv vezényletével Vivaldi G-dúr szimfónia No. 3. című művét szólaltatta meg. Ezután Händel E- dúr suite zongorára című alkotását Regős Imre tolmácsolta. Ezt követően két versenyművet hallottunk. Vivaldi D-dúr gordonkaversenyét Budai László, Sammartini C-dúr hegedűversenyét Hegedűs János adta elő. A koncert Bach d-moll suite gordonkára című művének interpretálásával folytatódott. A szólista Budai László volt. A műsor befejező számaként a zenekar Händel F-dúr concerto grosso Op. 6. című művét adta elő. A szólókat Gazsó György, Hegedűs János és Kugyela Balázs játszotta. Mind a zenekar, mind a szólisták igen gondosan készültek fel erre a magas színvonalú hangversenyre. A kompozíciókat szép megformálásban, a művészi tökéletesség elégésének igényével, stílusosan szólaltatták meg. A közönség szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a kitűnő produkciókat nyújtó közreműködőket. Őszintén örülünk, hogy Szarvas zenekedvelőinek a művészi szépség iránti igényét a he'lybeli muzsikusok is maradéktalanul ki tudják elégíteni. Reméljük, hogy a jövőben egyre többször vehetünk részt magas színvonalú koncertjeiken. F. A, Az Alföldi Köolaj- és Gázipari Gépgyár (Orosháza, Bajcsy Zs. út 41) FELVÉTELRE KERES egy fő gyakorlattal rendelkező közép- ’vagy felsőfokú technikumot végzet* gépésztechnikust gyártmányszerkesztői, 1 fő közgazdasági technikumot, vagy főiskolát végzett, felsőfokú munkaügyi szakvizsgával és legalább ötéves gyakorlattal rendelkező férfit vagy nőt önálló munkaügyi előadói beosztásba Jelentkezés a gyár személyzeti előadójánál. 217338 Naponta 450 autórádió f a Zsigulikba A székesfehérvári Videotonban • a rádiógyár 1. számú üzemében ■ két szalagon szerelik a Zsiguli ■ gépkocsikba rendelt autórádió- J kát. Naponta 450 autórádió ke- ; rül le a két szalagról. Az év ele- ! jétől mostanáig 40 000 autórádiót ! készítettek, azaz az ez évre ren- • delt mennyiség a 75 000 autórá- ! dió nagyobbik felét már össze- : szerelték. A két szalagból az • egyik július elején átáll a bel- 5 földi piacra kerülő, hat volttal * üzemeltethető autórádiók gyár- £ tására. Ebből 2000 darabot sze- ; relnek össze. ' Kis tégla nagy gyárból A Kettős-Sebes Körösi Vízgazdálkodási Társulat, Békés. Szánthó A. út 20 sz. Felvételre keres 1 fő kotrómestert 652-es kotróra, 5 éves gyakorlattal és 2 fő gépkezelőt. Továbbá 2 fő kotrómestert El—304- es tőzegkotróra 5 éves gyakorlattal és 2 fő gépkezelőt 11295 3 BMMBm 1 1971. JtJNIUS 6. Az ország legnagyobb téglagyárában, az Észak-dunántúli Tégla- és Cserépipari Vállalat kisbéri üzemében megkezdték a kisméretű téglák gyártását. A 90 milliós költséggel épült új gyár évente 50 millió téglát ad az építőiparnak. A későbbiekben az üzeft kerámia-födémet is gyárt majd. Képünkön: kemence-kocsira rakják az égetésre váró téglát. (MTI fotó: Matusz Károly felvétele)
