Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-06 / 132. szám

V. Lukács György (1885—19*71) Mély megrendüléssel és fájda­lommal tudatják, hogy Lukács György elvtárs, a Magyar Ta­nácsköztársaság volt népbiztosa, kétszeres Kossuth-díjas akadé­mikus. a magyar és nemzetközi forradalmi munkásmozgalom ki­emelkedő személyisége, a kiváló marxista filozófus és esztéta, aki 1918 óta volt tagja pártunknak, hosszan tartó, súlyos betegség után június 4-én 86 éves korá­ban elhunyt. Lukács György elvtárs teme­tése június 10-én, csütörtökön délben 12 órakor lesz a Mező Imre úti (Kerepesi) temető mun­kásmozgalmi panteonjában. Az elhunyt hozzátartozói, munka­társai, barátai és tisztelői a ra­vatalnál délelőtt 11 órától róhat­ják le kegyeletüket. A MAGYAR SZOCIALISTA Munkáspárt központi bizottsága A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Portugál gerillák akciója . Portugál városi gerillák vak­merő akciót hajtottak végre pénteken az ország luxemburgi konzulátusa ellen. A luxembur­gi rendőrség szombaton délelőt* jelentette be a támadás hírét. Kilenc fegyveres behatolt a konzulátusra és az ott talált hat embert — közöttük Mendes Cos- ta konzult — gúzsbakötve, do­kumentumokat zsákmányolt. Kozmosz-426 A Szovjetunióban pénteken földkörüli pályára bocsátották a Kozmosz—426 elnevezésű mes­terséges holdat. A szputnyik fe­délzetén elhelyezett berendezés segítségével folytatják a világűr kutatását a korábban ismertetett programnak megfelelően. 1 Egy hél a világpolitikában Így látja a hetet kommen tátorunk, Réti Ervin Bajok a lisszaboni vonalak körül... a portugál fővárosba tör­ténő kirándulás nem tett jót a külóntudósítók idegeinek. Ke­zükben a diktálásra kész cik­keiket gyűrve, hiába várták a telefonhívást — bajok voltak a lisszaboni vonalak körül. A szu­perbiztonság! intézkedések elle­• nére robbanások sora rázta meg a távbeszélőközpontot, s a kábelek akkor váltak használ­hatatlanná, amikor a legna­• gyobb szükség lett volna rájuk. A Pide, Portugália hírhedt po­litikai rendőrsége természetesen teljes apparátussal nyomoz a gyanított szabotázs-akciók ügyé­ben. Lehetséges, hogy valóban w valamelyik szélsőséges, gerilla­módszereket követő csoport kö- *'vette el a bombamerényleteket Ám már arra is volt példa, hogy hasonló eseteket a tömeges le­mészárlás ürügyéként használ­tak fel. Az átmeneti hírközlési válság okozott némi zűrzavart, a lényegen azonban nem változ­tatott. A világ, ha megkésve is, értesült róla, hogy bajok vannak a NATO-vezetés politikai irány- vonalávaL Ezúttal pedig különleges ér­deklődés előzte meg' és kísérte az Atlanti Tanácskozást, ugyan­is kétségtelenül előtérbe kerül­tek Európának, valamint a két alapvető katonai-politikai szö­vetségének, a NATO-nak, illetve a Varsói Szerződésnek viszony­latai. Amikor a hét derekán Nixon sajtóértekezletet _ tartott, és azon általában kevés újat mondott, a megfigyelők kiemel­ték annak jelentőségét, hogy hosszú idő után. az európai kér­déseket említette először. Ma már mindenki láthat­ja, hogy a szocialista országok milyen következetes és hosszú­távú 1 politikát folytatnak az európai enyhülés érdekében. — elegendő távirati stílusban utal­ni az összkontinentális biztonsá­gi értekezlet kezdeményezésére; a moszűcvai és varsói egyezmé­nyekre; a Nyugat-Berlin ügyé­ben tett konstruktív javaslatok­haderőcsökkentés érdekében. Mindezek az akciók örvendete­sen mozgásba hozták a diplomá­cia gépezetét, a héten például U Thant ENSZ-főtitkár támo­gatta sajtóértekezletén a.z SZKP főtitkárának tervét. A jelek sze­rint a jobboldali NATO-körök sem bonthatnak nyíltan zászlót, de lassítani akarják a kibonta­kozás} folyamatokat... Lisszabonban tehát nem ve­tették el, nem is vethették el — egészében — az európai bizton­sági konferenciát, de változat­lanul a nyugat-berlini rendezést állítják feltételül. Senki sincs az ellen,' hogy megtörténjék a nyugat-berlini problémák ész­szerű, az érdekelteket kielégítő megoldása, csakhogy érthetet­len. miért ne lehetne az egyes kérdésekről párhuzamosan tár­gyalni. Nemcsak időt takaríta­nánk meg és gyorsítanánk a ha­ladásit, de a különböző témákról folytatott megbeszélések jóté­kony kölcsönhatást gyakorol­hatnának. Nyugati menetrend „egymásutánisága” mögött az rejlik, hogy a viszonylag egy­szerűbb európai konferencia kérdését a bonyolultabb nyugat- berlini párbeszéddel fékezzék. Efbböl a szempontból a lissza­boni állásfoglalás nem volt po­zitív, igaz. A kölcsönös haderő­csökkentés kérdésében még a NATO sem tudott érdemleges feltételeket támasztani, gzek tu­lajdonképpen megindulhatná­nak. Mégsem árt megjegyez. nünk, hogy az Egyesült Államok részéről több hónapos „tapoga­tózásokat” és többlépcsős, NA- TO-n belüli tanácskozásokat sürgetett ez ügyben is._ vagyis láthatólag szeretnék az időt húz­ni, és a belső ellentéteiket csök­kenteni, mielőtt a kelet—nyugati viták asztalához ülnének. Min­dez alátámasztja a moszkvai Izvesztyija helyszínen levő tudó­sítójának szellemes megállapí­tását, hogy a NATO keretében valósággal két fiókblokk alakult ki Egyfelől az Egyesült Álla­mok, Anglia, Portugália és Gö­rögország, másfelől az összes ra; végül pedig a tbiliszi Breas- nyev-dnditványra a kölcsönös FIGYELEM! FIGYELEM! Közületi és lakossági bútorok, üzlet- és üzem­berendezések javítását, bútorok, üzlet- és üzem- 1 berendezések, nyílászáró-szerkezetek egyedi gyártását rövid határidővel, MINŐSÉGI KIVITELBEN VÄLLALJA GÄDOROSI asztalosüzemünk. Megrendelés: LAKATOS ÉS GÉPJAVÍTÓ KSZ, Orosháza, Táncsics M. u. 40. Ügyintéző: Kunos Károly. Telefon: 612. 217361 többi atlanti hatalom között né­zeteltérések sorozata mutatko­zott meg. Azt hiszem, hogy az Atlanti Törhb-nek ez a belső er­jedése lényegesebb mozzanat a mostani közlemény egyes ár­nyalatainál s megmutatja a szo­cialista kezdeményezések mesz- szemenő hatását. Ha drámai robbanás — mint a telefonköz­pontban történt — nem iá vár­ható mindez befolyással bírhat a NATO-vonalakra... A héten előtérbe került Euró­pa, de nem csendesek természe­tesen a válságterületek sem. Talán a Közel-Keleten követke­zett be az elmúlt hónap ese- ményzuhatagának némi apadása, Kairó a fő figyelmet — a szov­jet—egyiptomi szerződés aláírá­sa után — a vezetésben fellé­pett krízist követően belső kon­szolidációs programjának foly­tatására fordítja. Zűrzavaros a kép Jordániában, sajnos köny- nyen lehet, hogy ismét felújul valamilyen formában a polgár- háború. Szemmel láthatóan élénkültek az indokínai harcterek. A há­ború egyik legnagyobb ütköze­te zajlott le a kambodzsai fő­város határában és a hazafiak visszafoglalták a stratégiailag igen jelentős Snoul városát La­os zból összefoglaló jelentések érkeztek, ezek szerint a népi erők összefüggően kezükben tartják egész Kelet-Laoszt. Eb­ben a vetületben még fontosabb, nak ítélhetjük meg a laoszi ve- zetőfc hanoi utazását. (A nyu­gati kommentárok azért is oda­figyeltek, mert korábban állító­lagos laoszi—vietnami ellenté­tekről írtak, amire a jelenlegi találkozó közleménye csattanóé cáfolatot adott.) Dél-Vietnamban ugyan nem alakult ki egyetlen, inagy összecsapás, de Da Nan®tói Khe 'Sanh-ig számos amerikai támaszpont határában folyt a küzdelem. A párizsi Vietnam “tárgya­lások asztala mellett éles szó- csatákra került sor — előrelépés ismét nem történhetett — s a VDK és a DIFK küldöttei lelep­lezték a fogoly-szabadonbocsá- tással kapcsolatos amerikai ma­nővereket. (Először felajánlották számos fogoly kiengedését,a VDK humanitárius okokból hajlandó volt megfelelő lépéseket tenni g betegeik érdekében, végül Sai­gonban propaganda-kampányt kezdtek, hogy a foglyok „nem akarnák menni.”) Az esemé­nyek ismét bizonyítják, hogy Washington egyelőre sem kato­nai. sem politikai téren nem kí­ván érdemlegesen előre lépni a vietnami háború beszüntetése érdekében. 1971. JLMUS 6. Kongresszus Ulánbátorban Pontosan öt évvel a legutób­bi után — június 7-én — kez­dődik Mongólia ötvenéves párt. jának, a Mongol Népi Forradal­mi Pártnak XVI. kongresszusa. A kongresszus a félévszázados évforduló ünnepségeivel szerves egységet alkot. A márciusi ün­nep a múltra tekintett. Azt az utat, azt a számtalan súlyos ne­hézséget vette számba, amellyel a mongol kommunisták pártjá­nak fennállása óta meg kellett küzdenie. A kongresszus a jelen idők feladatairól szól majd. Mongóliát szinte a semmiből kellett felépíteni. Ötven évvel ezelőtt az ország a hatalmas síkságok, a véresen viaskodó feudális urak, a csöndes kolos­torok birodalma volt. Az, hogy jelentős ipara van ott, ahol az­előtt csak legelők voltak, hogy városok épültek a szétszórt sá- torfelepülések helyén —• egy nép erejének bizonyítéka. ötvenezer párttag képvisele­tében ülnek össze a párt kül­döttei Ulánbátorban, hogy mér­leget készítsenek öt év munká­járól. A legutóbbi kongresszu­son elfogadott program teljesí­téséről. a negyedik ötéves terv eredményeiről hangzanak majd el a beszámolók, erről folyik majd a vita is. És természete­sen nagy hangsúlyt kapnak majd a jövőre vonatkozó el­képzeléseik, tervek. Az üléste­remben jelen lesznek a világ számos tájáról érkező — a test­vérpárt okait képviselő — kül­döttségek is. Jelenlétük azt az igazságot példázza: a szocializ­mus sikeres építéséhez, agyőre ütemű fejlődéshez szükség van a szocialista országokkal, külö­nösen a Szovjetunióval való szoros együtWn űködésre. Néhány előzetes adat már napvilágra került Mongólia leg. párizsi tárgyalásokon képviseli hazáját. Természetesen a csata­tér a legfontosabb, de fontos a diplomáciai munka is. Életeket mentünk meg vele — mondta a közelmúltban egy interjújában Binh asszony és hozzátette: „hadd hangsúlyozzam, hogy nemcsak vietnami, hanem ame­rikai életeket is meg akarunk óvni, amikor újra meg újra kez­deményezzük a békés megoldás útjait-módjait. Ez forradalmi és humanista indítványaink alap­ja”. Az ideiglenes forradalmi kor­mány megalakulása óta az ame­rikai vezetés számos alkalom­mal megkísérelte, hogy a békés megodás alternatívájával szem­ben a katonai győzelem alternatí­váját állítsa, minden- ilyen pró­bálkozás kudarcot szenvedett. A Khe Sanh-i támaszpontnál, Dél- Laoszban, Kambodzsában jelen­tős győzelmeket arattak a népi erők. f\z indokínai térségben ki­alakult stratégiai helyzetet je­lenleg az jellemzi: a vietnami háború amerikai eszkalációjá­nak fokozása csupán azt érte el, hogy a térség népei közös egy­ségfrontot alakítottak a közös ellenség ellen. Az indokínai háború végéig, a vietnami nép teljes felszabadu­lásáig még sok nehézséget kell leküzdeni. De ebben a küzde­lemben a függetlenségéért har­coló nép és kormánya számíthat a szocialista országok, köztük Magyarország, és az egész ha­ladó emberiség aktív támogatá­sára. Két éve, 1969. június 6-án ala­kult meg „valahol Dél-Vietnam- ban” (a hírügynökségek igy je­lentették) a Dél-vietnami Köz­társaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya. Egy függetlenségért harcoló nép alakította meg kor­mányát. Olyan vezető testületet, amelynek már a kezdet kezdetén számtalan nehé2 és fontos fel­adat jutott: összefogni a függet­lenségért küzdő hazafiakat, meg­szervezni a felszabadított terü­letek közigazgatását, ellátását, képviselni a világ előtt Dél-Vi­etnam harcoló népét Az ideiglenes kormány meg­alakulása óta eltelt két év alatt jelentősen megnőtt a Dél-viet­nami Nemzeti Felszabad! tási Front katonai és politikai tekin­télye, ereje. Bizonyítják ezt a harctéren elért sikerek és bizo­nyítják azok a számadatok is, amelyek a nemzetközi fórumo­kon elért eredményekről beszél­nek. Dinh Ba Thi, a Dél-viet­nami Ideiglenes Forradalmi Kor­mány budapesti nagykövete né­hány napja a sajtó képviselőit arról tájékoztatta, hogy eddig 27 ország ismerte el a DIFK-et és létesített vele diplomáciai kap­csolatot. Más államokban — így Finnországban, Norvégiában és Dániában — a Dél-vietnami Köztársaság tájékoztató irodát állított fel. A kormány tagjai között a nemzetközi békeharé- nak jól ismert személyiségei vannak. Közülük talán a legis­mertebb Nguyen Thi Binh asz- szony, külügyminiszter az egyik legnehezebb feladatot látja el: a utóbbi, 1966—70-es ötéves ter­vének eredményeiről. Az ada­tok azt mutatják: továbbra is igen gyors a mongol ipar fej­lődése és egyre nagyobb sze­repe lesz az ország népgazda­ságában. A nemzeti össztermék az előzetes adatok szerint 22,7 százalékkal, az ipari összter­melés viszont 58,9 százalékkal növekedett. A népgazdaság be­ruházásainak értéke 5,3 milli­árd tugrik volt, (1 tugrik kb. 3 forint) 1,5 milliárddal több, mint a harmadik ötéves terv­ben. A fő mezőgazdasági ága­zat az állattenyésztés is megfe­lelő ütemben fejlődik. A szarvas­marhaállomány például 1970- ben 5,5 százalékkal volt na­gyobb, mint 1969-ben. Az állat- tenyésztés további fejlesztése az új — ötödik — ötéves terv fontos feladata lesz. A Szovjet­unió nagyon nagy segítséget nyújt ebben is. Közreműködé­sével számos mezőgazdasági — és a mezőgazdasághoz kapcso­lódó ipari létesítmény épül. A mongol gazdaság eredmé­nyed, a mongol kommunisták következetes internacionalizmu­sa, hűsége a marxizmus—leni- nizmushoz, és a pozitív politi­ka, amelyet az ország a nem­zetközi fórumokon képvisel — nemzetközi elismerést, tekin­télyt szerzett Mongóliának. A Mongol Népköztársaság ötven­két országgal tart fenn diplo­máciai kapcsolatot Hazánkkal az együttműködés és a barát­ság számtalan szála fűzi egybe a távoli, de céljaiban, törekvé­seiben hozzánk igen közeli or­szágokat Kongresszusa alkalmából kí­vánunk új, nagy sikereket * mongol népnek és vezető ere­jének az ötvenéves Mongol Né­pi Forradalmi Pártnak. 1 A DIFK születésnapján

Next

/
Thumbnails
Contents