Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-06 / 132. szám
Gyümölcs, zöldség, baromfi Jelentés a piacokról GYULA A legutóbbi gyulai piac minősítésé a lakosság véleménye alapján: jó közepes, bár néhány áru bizony nem volt éppen a legolcsóbb. Üjburgonyáért 10 forintot is kértek, s a kevés paradicsom kilója 50 forintba került. Uborkát viszont már 8 forintért is lehetett kapni. A zöldborsó reggel még 7 forintért is elkelt, de a piac végén már 4,50-ért is kínálták. Űj sárgarépából 380 csomót árultak, 1,50-ért, 2 forintért. A 100 kilogramm retekből 50 fii-» lérért, 1 forintért lehetett vásárolni, a 80 kiló karfiolból 12—14, a 220 kiló földieperből 14—20 forintért. A csirke ára 36—40, a tyúké 20—22, a kacsáé pedig 20 —30 forint volt kilónként. BÉKÉSCSABA A megyeszékhely piacáról csirkéből és tyúkból közepes felhozatalról számolhatunk be, 230 pár várt a vásárlókra. Egy ötkilós tyúkot általában 110 forintért kínáltak. A tojás ára — akárcsak megyénk többi városában — 90 fillér és 1 forint körül mozgott, s tojásból egyébként 7—8 ezer darab érkezett. Üjbur- gonya 7—8 forintba került, de a legtöbb helyen hét forintért vásárolták. A fejeskáposzta ára 5, a kelkáposztáé 6 forint volt, míg a 2785 csomó retket átlagosan 1,20-ért, a 2717 kiló zöldborsót 7—8 forintért adták. Uborkából kevés volt a felhozatal, s kilónként 15 forintért árulták, holott korábban már 10 forint is volt az ára. A kevés uborkát így is már hajnal 5 órára felvásárolták. Zöldpaprikából 22 240 darab érkezett. Cseresznyéből 1700 kilóval jelentkeztek a termelők, 7— 14 forintos árban, s a 11 mázsa földieper, kilója pedig 14—16 forintba került. SZARVAS Néhány adat a szarvasi piacról: Sárgarépa — 48 kiló a felhozatal, 1 csomó ára 2—2,50 forint. Petrezselyem — 9 kiló, 20— 25 forint Űj burgonya — 650 kiló, 8—10 forint. Földieper — 336 kiló, 15—22 forint. Uborka — 150 kiló, 15 forint. Cseresznye — 751 kiló, 8—12 forint. Csirke — 52 kiló, 25—30 forint. Tyúk — 62 kiló, 20—25 forint OROSHÁZA Orosházán minden áruból bőségesen kínálták készletüket a termelők. 1351 darab tojás érkezett a piacra, 35 kilogramm uborka, ami 13—14, míg a paradicsom 40 forintba került. 816 kilogramm cseresznye ára kilónként 6 és 12 forint között váltakozott, de legtöbben nyolc forintért vásároltak. Földieper is volt bőven, 635 kiló volt a felhozatal, s 14—20 forintos áron kelt el. A borsó átlagára 6, a karalábé 1—2 forintot tett ki. Tanácskozik a „vezérkor” Boros József, a KPM Békés megyei Igazgatóságának vezetője, Komáromi József, a Debreceni Közútépítő Vállalat főépítésvezetője és Bacsó Sándor építésvezető megbeszélik a Szeghalom —Kertészsziget közötti útszakasz építési munkáit. A közel 8 kilométeres új út első szakaszának átadását a jövő hónapra terv ezik. A DÉMASZ Békéscsabai Kirendeltsége értesíti kedves fogyasztóit, hogy az alábbi napokban és helyeken hálózatépítés és karbantartás miatt áramszünetet tart* 1971. június 7-én 7 órától 16.00 óráig: Békéscsabáin az Aulich u.—Árpád sor—Deák—Berzsenyi u. által határolt területen. 1971. június 9-én 7 órától 16.00 óráig: Békéscsabán a Szigetvári u.—Szarvasi u.—Lázár u __ K inizsi u.—Tanácsköztársaság u.— Gyóni G. u. által határolt területen. Az áramszünet ideje alatt a berendezések feszültség alatt levőnek tekintendőku 273039 ÉRTESÍTÉS! Felhívjuk a szajol—lökösházi, a békéscsaba—kötegyán —vésztői, a gyoma—körösnagyharsányi és a 'tniurony— békési vasútvonal mellett lakók figyelmét, hogy folyó hó 8—30 között fenti vasútvonal területén és állomás sain szövőlepke elleni védekező permetezést végzünk. A felhasznált vegyszer méreg. Méhekre veszélyes. A permetezett fák gyümölcsét, a fák alatt termett konyhakerti növényeket fogyasztani, valamint a fák alatt legeltetni a permetezéstől számított 14 napig nem szabad. A tilalom be nem tartása esetén előforduló mérgezésekért semmi felelősséget nem vállalunk. fl kollektiv szerződés elkészítésének és megkötésének feladatai A vállalatoknál a kollektív szerződések. Ezzé] kapcsolatban néhány fontos kérdésre hívnánk fel az érdekeltek figyelmét. A Munka Törvénykönyve 10. §. (2.) bekezdése a következőket rögzíti: „A kollektív szerződést a vállalat és a szakszervezet vállalati szerve köti meg. Tervezetét a dolgozókkal meg kell tárgyalni. A szerződés a dolgozók előtti kihirdetés után lép hatályba...” A törvény és egyéb jogszabályok tehát világosan előírták azokat a követelményeket, mezeket a kollektív szerződés elkészítésével és megkötésével kapcsolatban be kell tartani. A kollektív szerződés tervezetét a vállalat és a szakszervezet vállalati szerve közösen készíti el, majd megszervezi annak a dolgozókkal való megvitatását. A törvény előírja, hogy a kollektív szerződés tervezetét a dolgozókkal meg kell tárgyalni. Tehát nem elégséges csak az egyszerű ismertetés, a tervezet felolvasása. A dolgozókat olyan helyzetbe kell hozni, hogy megfelelően fel tudjanak készülni a vitára. Ehhez az szükséges, hogy időben megkapják a szöveges tervezetet. A tervezettel együtt olyan tájékoztatást ajánlatos adni számukra, melyből megismerhetik a vállalat előtt álló feladatokat és azokat a lehetőségeket, melyekkel a vállalat rendelkezik. Ellenkező esetben a dolgozók nem tudhatják, hogy mennyire reálisak a tervezetben lefektetett rendelkezések és megfelelő Ismeret hiányában nem tudják vélemépyüket kialakítani, javaslataikat a realitásoknak megfelelően megformálni. Az ismertetés módszere vállalatonként különböző lehet. Ez függ az adottságoktól. A szak- szervezet vállalati szervének azonban oda kell hatnia, hogy az ismertetés, a. tervezetnek a dolgozókkal való megtárgyalása érdemi jellegű legyen. A vállat: szakszervezeti szerv a dolgozók nevében jogosult a kollektív szerződés megkötésére. Ehhez viszont ismernie kell a dolgozók véleményét a tervezetről, mivel nem helyettük, hanem a nevükben írja alá a vállalattal szembeni kötelezettségeiket és jogaikat rögzítő szerződést. A tervezet ismertetésének és megtárgyalásának módja tehát nem lehet közömbös a szakszervezeti szervnek, mert a dolgozók érdekvédelmi feladatát látja el. A tervezet ismertetése és megtárgyalása a dolgozókkal vállalati feladat. A vállalat igaz. gatójának ez jogszabályban rögzített munkaköri kötelessége. Elmulasztása esetén fegyelmi leg felelősségre vonható. A tervezetnek a dolgozókkal való megvitatása után az elhangzott vélemények, javaslatok figyelembevételével kell elkészíteni a végleges szöveget, amelyet a vállalat igazgatója, a dolgozók nevében pedig a szakszervezet vállalati szervének titkára írja alá. A kollektív szerződést az aláírás után ki kell hirdetni. A Munka Törvénykönyve végrehajtási utasításának, 5. §. (3.) bek. kötelezi a vállalatot arra, hogy tegyen intézkedést annak érdekében, hogy a dolgozók megismerjék a már kész kollektív szerződés szabályait. Ezért a kollektív szerződést könnyen hozzáférhető helyen (helyeken) kell elhelyezni és az elhelyezésre vonatkozó tájékoztatást ki kell függeszteni. A tájékoztatásban azt kell közölni, hogy hol található meg a kollektív szerződés. ' Olyan helyen kell elhelyezni, hegy . a dolgozók közül bárki akadályoztatás nélkül hozzájuthasson. A kollektív szerződés kihirdetése ezzel a kifüggesztéssel történik meg. A kihirdetés pontos dátumát rögzíteni kell Erre azért van szükség, mert a kihirdetés napjától kell számítani a hatályba lépés idejét. A kollektív szerződés hatályba lépésének pontos dátumáról a kollektív szerződés rendelkezik. Ha azonban nem határozza meg, hogy mely időponttól lép érvénybe, akkor rendelkezéseit az Mt. V. 5. §. (2.) bek. szerint a kihirdetést követő 15. naptól kell alkalmazni. A jogszabályok rögzítik azokat a kérdéseket, amelyéket a kollektív szerződésben kell rendezni és azokat is, amelyeket lehet. A kollektív szerződés tehát csak olyan kérdésekben hozhat rendelkezést, amelyekre a törvény, illetve az egyéb jogszabályok feljogosítják, egyéb esetekben nem. Ha mégis megteszi, a rendelkezés érvénytelen. A kollektív szerződés nem rendelkezhet úgy, hogy az igazolatlan késés, illetve mulasztás idejét a vállalat levonja az évi fizetett szabadságból. Ebben az esetben nyilvánvaló a törvénysértés. Ugyanis a kollektív szerződés olyan juttatást vont meg a dolgozótól, amit nem a vállalat hanem magasabb jogszabály biztosít számára. A törvénysértés mellett a kollektív szerződés azt a hibát is elkövette, hogy olyan kérdést szabályozott, amelyre a jogszabály nem jogosította fel. Ha valamely kérdésben a szabályozás kötelezően elő van írva, a jogszabály csak elveket, kereteket határoz meg. A kollektív szerződés csak ezen elvek alapján és a meghatározott kereteken belül rendelkezhet a vállalati sajátos helyzetnek megfelelően. Az ettől eltérő rendelkezés ugyancsak érvénytelen. Az egyik kollektív szerződés úgy rendelkezett, hogy vállalati felmondás esetén a segédmunkások felmondási ideje 10 nap. Ez a rendelkezés is törvénysértő, ezért érvénytelen. A vonatkozó rendelkezés a felmondási időkeret alsó határát ugyanis 15 napban határozza meg. Ezt alacsonyabban nem lehet megállapítaná. A felsorolt esetekben nem az egész kollektív szerződés lesz érvénytelen, hanem csak az adott jogszabálysértő rendelkezés. Ezért azt kell módosítani. Abban az esetben viszont, ha á kollektív szerződés megkötésé, re vonatkozó előírást lényeges szabályokat nem tartották be: nem tárgyalták meg a dolgozókkal, nem az aláírásra, jogosultak írták alá, vagy nem hirdették ki, akkor az egész kollektív szerződés érvénytelen, s mindaddig nem léphet érvénybe, nem lehet alkalmazni, amíg nem teljesítik a jogszabály előírta követelményeket. A 14/1970. sz. (XI. 20.) MüMrendelet 9. §. értelmében a már hatályba lépő kollektív szerződés oktatását a vállalatoknak meg kell szervezni. „A vállalat köteles gondoskodni arról, hogy a kollektív szerződést a dolgozók megismerjék. Különösen köteles megszervezni a kollektív szerződés oktatását mindazoknak a részére, akiknek munkaköri kötelessége a kollektív szerződés rendelkezéseinek alkalmazása. (Pl. a termelési egységek vezetői főművezetők, művezetők, brigádvezetők, stb.) E dolgozókat, valamint a szakszervezeti bizalmiakat a vállalat köteles a kollektív szerződés, illetőleg a módosítások egy-egy példányával is ellátni.” Ai nktatÁct töblb he,iyen Hl Unlűluol elégségesnek ítélik úgy megoldani, hogy az említetteknek §gy-egy példányt biztosítanak. Ez azonban nem elegendő. Az oktatásra azért van szükség, hogy a kollektív szerződés rendelkezéseit a vállalatnál mindenki egységesen értelmezze. A kollektív szerződés nem tankönyv, ezért kerülni kell az olyan kérdések Rögzítését, melyek nem a kollektív szerződésbe valók. Nem kell például olyan fogalmakat rögzíteni, hogy mi a munkaviszony, vagy mit értünk munkavégzés, vagy a fegyelmi vétség fogalma alatt, stb. Néhány kollektív szerződésből nem tűnik ki az sem, hogy melyik a kollektív szerződés rendelkezése és melyik a központi jogszabály, mert valósághal belemásolják a jogszabályokat. A kollektiv szerződés csak további rendelkezéseket fűz a Mt és Mt V. szabályaihoz, de nem tartalmazza azokat. A leghelyesebben ott járnak el ahol a kollektív szerződéshez mellékelik a Munka Törvénykönyvét is, így a dolgozók együtt tudják tanulmányozni a kollektív szerződés rendelkezéseit és a központi jogszabályt. A kollektív szerződésekIfpl együtt készülnek mellék- n»l letek és függelékek is. A vállalat és a dolgozók jogaira és kötelezettségeire, valamint ezek végrehajtási elveire vonatkozó minden rendelkezés alapszövegét a kollektív szerződésben kell rögzíteni. A mellékletben csak az ezeket kiegészítő terjedelmesebb felsorolásokat, például munkás és alkalmazotti Besorolási táblázatot, bértáblázatot, munkaruhára jogosító munkaköröket és azon munkaköröket és azon munkakörök jegyzékét. melyekben nőket és fiatalkorúakat nem lehet foglalkoztatni. A mellékleteket sorszámmal kell ellátni, melyet a kollektív szerződésben fel kell tüntetni az adott kérdésnél, hogy az érdeklődő minél köny- nyebben rátaláljon. Nem kell viszont külön részesedési, bér- és prémiumszabályzatot készíteni. Az ezekről szóló rendelkezések már elavultak, helyükbe lépett a kollektív szerződés. Ezeket a kérdéseket a jelenlegi szabályok szerint tehát a kollektív szerződésben kell rendezni, és nem kell felesleges energiát elfecsérelni arra, hogy ezeket megalkossák. Függelékeket nálunk főleg a gyáregységeik .kötnek. Azok az egységek, amelyek távol esnek a vállalati központoktól. A függelékben csak olyan kérdéseket lehet rendezni, melyeket a vállalati kollektív szerződés megenged és csak olyan keretek között, melyeket az meghatároz, Vagyis munkaidőbeosztást, egyenlőtlen munkaidőt, munfca- norma-kialakítast, túlmunka- szabályozást, munkaruhajutta- tás. szabályozást, a részesedési alap címeinkónti felhasználását, stb. Az ilyen függelékekre azért van szükség, ment az egységek földrajzi elhelyezkedése következtében helyi, sajátos feladatok adódnak, melyeket a kollektív szerződésben nem lehetne egyértelműen rendezni. Néhány vállalatunk bedolgozókat is alkalmaz. A bedolgozói munkaviszony részletes szabályait is a kollektív szerződés függelékéiben kell rendezni, mivel az eltér a többi dolgozó munkaviszonyát rendező szabályoktól. Előfordul, hogy a kollektív szerződés egyik vagy másik rendelkezését módosítják. Ez a módosítás is a kollektív szerződés egyik függelékét képezi. A függelékek a kollektív szerződés kiegészítő részei. Ezért azok eredeti példányait csatolni kell a kollektív szerződés eredeti példányaihoz és ezen túlmenően el kell juttatni mindazokhoz, akik a vállalati kollektív szerződés példányaival rendelkeznek. Ezek azok a kérdések, melyekre felhívjuk mindazok figyelmét, akik a kollektív szerződés elkészítésében és megkötésében közreműködnek. Lipcsei Imre az SZMT Közgazdasági Munkabizottságának vezetője *
