Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-04 / 130. szám

Harminc kísérleti téma a nagyüzemi táblákon

Növényvédő szakemberek tapasztalatcseréje Békéscsabán, Kondoroson és a Hidasháti Állami Gazdaságban

Megyénk mezőgazdaságámaik

kemizálása gyors ütemben halad. Jól mutatják ezt azok a számok is, melyet Murányi Miklós, a Békés megyei Növényvédő Állomás igazgatója bocsátott rendelkezésünkre. Gabonavetésekből ebben az esztendőben 222 ezer holdat vegyszereztefe a termelőszövetkezeteik és az álla, mi gazdaságok. A kenyérgabona megmentése a gycwnosodástól a tavalyi igen kedvezőtlen időjárás utóhatásának áthidalásában rendkívül nagy jelentőségű. Ha ebhez azt is hozzászámítjuk, hogy a nagyüzemi gabonatáblákból 1969-ben — a rekordtermés évében — 180 ezer holdat vegy- szereztek, akkor a mostani eredmény a kemizálásfoan rekordnak számít. Hasonlóan alakult a kukorica vegyszeres gyomirtása is. Tavaly összesen 50 ezer holdon termelték az üzemekben korszerűen, kémiai eszközök segítségével kukoricát. Ebben az esztendőben 65 ezer holdon terem majd a kukorica kézi kapálás nélküL Napraforgóból tavaly 3 ezer holdon, az idén pedig 17 800 holdon alkalmazzák a kémiai anyagokat. Cukorrépából tavaly ezer holdon próbálták ki a legkülönfélébb vegyszereket, melyek közül a legjobbak — a Piramin és a Nata — hasznosságát most 6 ezer holdon i!ama- toztatják a megye nagyüzemedben.

A legújabb növényvédőszerek hatásának megfigyelésére külön kísérleteket szervezett a Bétermesztés-fejlesztési feladatok megoldására is vállalkozott a növényvédő állomás szakgárdája. A békéscsabai hűtőház a jövőben 1000—1200 vagon sárgarépát és petrezselyem gyökeret szeretne termeltetni, csakhogy a nagyarányú kézi munkaerő igénye miatt az üzemek erre nem vállalkoznak. Most azonban,

hogy a sárgarépának és a petrezselyemnek megtalálták a gyomirtó vegyszerét, nagy lehew tőség nyílik újabb export érdekeltségű termelésre.

Megyénk növényvédő szakembered június elsején, kedden a Hidasháti Állami Gazdaságban, a kondorost Dolgozók Tsz- ben és a békéscsabai Lenin Tsz- ben gyakorlati tapasztalatcserén vettek részt, ahol az idei növényvédelmi munka hatékonyságát tanulmányozták. Érdekessége ennek a szakterületnek az is, hogy három évvel ezelőtt még csak néhány üzem foglalkoztatott növényvédelmi mérnököt és szaktechnikust. Ma már 130 gazdaságban nagy hozzáértéssel szervezik a növény- védelmi munkát az erre a szakmára speciálisan felkészített szakemberek. Nagyrészt az ő szervező munkájuknak köszönhető, hogy a ikemizálásban, a növényvédőszer forgalmazásban és felhasználásban mérföldes léptekkel zárkózik fel megyénk mezőgazdasága a világszínvonalhoz.

— dupsi —

Biztatóan

indult

a szövetkezeti ipar

Egy közelmúltban végzett felmerés alapján vonták le a következtetést az QKISZ-ban: a szövetkezeti ipar tevékenysége 1971 első hónapjában jelentősen túlhaladta a tavalyi év megfelelő időszakának eredményeit — biztatóan indult a negyedik ötéves terv. A 780 ipari termelő- szövetkezet az év első negyedében 5,1 milliárd forint értékű munkát végzett — ez 14 százalékkal több a tavalyi első negyedévinél, s amit termelnek a szövetkezetek — azt él is tudják adni, mert a piac általában biztosított. A 255 építőipari szövetkezet is 6,5 százalékkal termelt többet a felmért időszakban. Ezek a szövetkezetek viszont — noha a lakosság részére végzett munkákra kedvezményeket is kapnak — inkább a közületi tevékenységet helyezték előtérbe. Ezért tavaszig csak 322 lakást adtak át a magánmegrendelőknek — kevesebbet,, mint egy évvel korábban. Növelték termelésüket a szolgáltatók is. A 74 szövetkezet 237 millió forint értékű munkát 1970 megfelelő időszakában. Ezen belül a lakosság részére nyújtott szolgáltató-javító tevékenységük viszont mindössze 1,3 százalékkal emelkedett.

(MTI)

kés megyei Növényvédő Állomás Mezőkovácsházán az Űj Alkotmány Tsz-ben, a Hidasháti Állami Gazdaságban, a kondorosi Dolgozók Tsz-ben, a békéscsabai Lenin Tsz-ben, az orosházi Űj Elet Tsz-ben, a békési Kossuth Tsz-ben és a Vizesfási Állami Gazdaságban. A három kiemelt megfigyelési téma: a paradicsom & a lucerna növényvédelme, továbbá a növények megporzásá- ban szerepet játszó rovarok védelme és elszaporítása mellett olyan kísérleteket állítottak be, mint a gabona vegyszeres tavaszi gyomirtása, a gabona őszi vegyszeres gyomirtása, a gabona lisztharmat elleni megvédése. A kukorica gyomirtó vegyszerei közül 30-at próbálnak ki ebben az esztendőben. Tovább folytatják a cukorrépa vegyszeres termesztésének megfigyelését különböző szerekkel 16 fajta kezelésben.

Ebben az esztendőben növénys

I ÚJRA ÁLLVÁNYOK

ÉRTESÍTJÜK TISZTELT VÍZFOGYASZTÖINKAT

hogy 1971. június 1-től a közhálózatból vett vízzel

kertet, parkot, tereket locsolni szigorúan tilos!

A vízkorlátozás betartását ellenőrizni fogjuk, a szabálysértőkkel szemben a Békés megyei Tanács 1/1968. sz. rendelet 54. § j) pontja szerint szabálysértés^' eljárást indítunk, mely 1000,— Ft-ig terjedő pénzbírságot von maga után.

B. M. VlZ- ÉS CSATORNAMŰ VÁLLALAT

272928

Jó néhány hete lebontották már az állványokat a felújítása közben is üzemelő gyulai Petőfi mozi homlokzata elől. Most újra állványok takarják a friss csempét, mint ezt vasárnap délután készült fényképünk bizonyítja. (A járókelők azt mondják, beázás miatt). Nem tudjuk a pontos okot, de az a véleményünk: egy felújításnál kétszer állványozni — legalábbis luxus...

(Fotó: Fábián István)

Fiatal mezőgazdasági technikust,

mailárosnak

alkalmazunk

Fizetés megegyezés szerint.

Magvető Mg. Tsz. Gerla.

272992

Hz életnívó és a szolgáltatások

A

z életnívótól elválaszthatatlan a lakosság napi szolgáltatási igényének a kielégítése. Kétséget kizáróan nálunk a társadalom, az egyén anyagi fejlődésének egyik mutatója, hogy sok lakásban van mosógép, televízió és a technika más víVmánya. Ugyanakkor hozzátartozik az igazsághoz: ezeknek a gépeknek a beszerzése, megvásárlása nagy beruházást jelentenek -egy-egy családnak, s ha nincs biztosítva folyamatosan, hogy megjavítják és rendesen, amikor bármelyik is elromlik, akkor életszínvonal-politikánk van alávágva, mert az elégedetlenséget szül és joggal. Tár-1 sadalmi rendünk természetéből fakad, hogy nálunk nem követelnek munkát, kenyeret, mert van munka, s aki dolgozik, van kenyere, de azt, mondjuk nagyon megköveteli bárki is, ha gázpalackot vesz, beleöli a pénzét, hogy használni tudja, ha kifogy belőle a gáz, be tudja cserélni telt palackra. És az természetes nálunk, az életnívó növekedésének a jelzője, hogy a falvakban is használnak palackos gázt vagy éppen porszívót, s a géppel mosott ruhából sem mindenki kézzel csavarja ki ma már a vizet, hanem a köznyelven centrifugának ismert géppel „vereti” ki. De az már nem társadalmi rendünk természetéből ered, hogy azért ne tudja használni valaki a porszívót, mert elromlik benne egy tizenvala- hány forintos golyóscsapágy és annyit kell utánajárnia, mint egy külföldön elhunyt rokona utáni hagyatéki ügyben. És mi várható mondjuk, ha tovább szaporodnak a személygépkocsik, melyek egyre inkább szükségletet elégítenek ki, a munkábajá- rás eszközei, az egyes emberek feladatkörével járó dolgok ellátásénak tartozékai? Ügy vélem, ha nem bővítenék, nem szaporítanák a karbantartási, javítási hálózatot, akkor kevesebb lenne az időt rabló, idegeket emésztő lótás-futás, ha nem hoznánk be az országba személygépkocsikat. De ezt senki nem akarja, mint ahogyan azt sem, hogy bármilyen szolgáltatást végző vállalat monopolhelyzetben legyen, mint ahogyan napjainkban a GELKA. Már azzzal is lehetne enyhíteni ezen a helyzeten, ha ipari szövetkezetek műhelyeiben is csinálhatnák a garanciális javításokat. De a gyárak csak a GEL- KA-val kötnek szerződést a garanciális javításokra, mert nem látják biztosítva ezek feltételeit az ipari szövetkezetek műhelyeiben. Szerintem ma már vannak arra képes ipari szövetkezetek, hogy jól felszerelt műhelyekben tudnák végesmi a garanciális javításokat. Ehhez persze egyeztetésre, összehangolásra lenne szükség, hogy mely ipari szövetkezetek tudják biztosítani a minőségnek megfelelő javításokat.

T

ermészetesen a lakosság ipari szolgáltatása sokrétű, a lakáskarbantartástól a cipősarkalásig terjed. Bár ez nem valamiféle terminológikus körülhatárolása a szolgáltatásoknak, csupán utalás arra, hogy mi mindenre szükséges odafigyelni. Mert ugyebár, ha valakinek a cipője sarka megkopik, kell, hogy legyen olyan műhely, ahol megjavítják vagy valaki, aki megjavítja, mert nem dobhatja el az egy, vagy két hónapja, vagy éppen két hete vásárolt cipőt. Kell, hogy legyen valaki, aki az időette ereszcsatornát megjavítja, vagy kicseréli. Bár kormányrendelet is van a lakosság szolgáltatási igényeinek a jobb kielégítésére, de ez csak lehetőséget nyújt és nem oldja meg azokat a kínzó feszültségeket, amelyek megvannak a lakosság szolgáltatásának a szférájában. Igaz, hogy

1970-ben az ipari szolgáltatás értéke Békés megyében meghaladta a 217 millió forintot, de a számok nem „beszélnek” arról, hogy az elmúlt két esztendőben tovább növekedtek az igények, egyebek közt a fehérnemű-mosás, a vegytisztítás, a gázszerelés, a gépjárműjavítás, a lakáskarbantartás iránt és hogy a szolgáltatások arányai r.cm bővültek, s ezért tovább növekedtek az igények és azok kielégítése közötti feszültségek. Periférikusnak tűnő, de a feszültséget élesen vetítő eset volt az, amikor egy üzemi munkás néhány csatornát megcsinált és pénzre büntették meg. Ez az eset utal a feszítő igényekre, hiszen, akinek elromlott a csatornája, keresnie kellett valakit, aki azt megcsinálja, és utal arra, hogy a szolgáltatások körét többféle módon lehetséges és szükséges bővíteni. Milyen akadálya lehet annak, hogy azok a szakmunkások, akik munkaidőn kívül hajlandók szakmunkába vágó javításokat végezni, hogy erre enegedélyt kapjanak? Ha van ilyen akadály, el kell hárítani, hiszen munkaviszonyon kívül jelenleg is 474 ipargyakorló van és 152 ilyen nyugdíjas.

N

agyszerű dolog az, hogy a IV. ötéves tervben a szolgáltatások fejlesztésére Békés megyében együttesen 213 millió forintot szándékoznak fordítani a különböző szervek, ipari egységek. Gépkocsi javítás fejlesztésére 85 milliónyit, a textiltisztítás bővítésére 34 milliónyit, az elektroakusztikai és háztartási gépek javításának bővítésére 19 milliónyit, a lakáskarbantartás feltételeinek javítására 26 milliónyit és egyéb ipari javítások beruházására 48 milliónyit. E beruházások megvalósulása esetén 90 százalékkal növekedne a textil- tisztítás, a lakáskarbantartás 100 százalékkal bővülne, a gépkocsi- javítás 180, a háztartási gépek javítása ugyancsak 180, az elektroakusztikai cikkek javítása pe- dik 60 százalékkal. Amikor ezekről a kecsegtető számokról beszélünk, ugyanakkor arról is szólnunk kell, hogy a technika fejlődése sokkal nagyobb arányú szolgáltatási felkészültségünknél. Ezért vált egyebek közt követelő szükségessé, hogy legyen minél több jól felszerelt ipari szövetkezeti műhely, ahol a háztartási és elektroakusztikai gépek garanciális javítását is végeznék, hogy minél több szakmunkás kapjon engedélyt munkán kívüli ipargyakorlásra. Érdemes azt is megfigyelni, hogy a fejlett államokban a mi értelmezésünk szerint valóságos hobby az, hogy a családoknak van otthon kalapácsuk, harapófogójuk, csavarhúzójuk, szóval szerszámuk van, hogy a kisebb javításokat megcsinálhassák maguk vagy éppen valamelyik hozzáértő szomszédjuk, barátjuk és olyan kisebb alkatrészeik is vannak, hogy ne kelljen mondjuk egy villanykapcsolóért az üzletbe szaladniuk, ha elromlik. Az a körülmény is erre késztette a fejlett államok lakosait, mert a szolgáltatás a legdrágább.

I

lyen, vagy hasonló hobby- mozgalmat — ha ugyan jó az elnevezése —, nálunk is jó lenne kibontakoztatni, kevesebb mérget ennének az emberek, és nem terhelnék annyira apró javításokkal a szolgáltató műhelyeket, s több erő jutna azokban a szakképzettséget igénylő munkához. Persze ehhez az is kell, hogy lehessen szerszámot kapni. És ez már a központi szervek feladatkörébe tartozik, még akkor is, ha üzemekben gyártják a szerszámot, mert ösztönözni kell arra a termelőegységeket, hogy a kereskedelem bőven ellássa a lakosságot ilyen szerszámokkal.

Cserei Pál