Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-03 / 129. szám
Nyolcszázmillió forint ipari beruházásokra — Négyezer új munkahely — Tanácsi rendelet a lakások elosztásáról — Társadalmi bizottság alakult Ülést tartott a Békécsabai Városi Tanács Nagy horderejű Kérdésekben döntött június 2-án a városi tanácsülés Békéscsabán. Dr. Haraszti János tanácselnök előterjesztésére első napirendi pontként a város IV. ötéves tervének célkitűzéseiről szóló javaslatot, majd pedig a lakásügyi rendelkezésekkel kapcsolatos tanácsrendeletek megtárgyalását fogadták el. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Gyulavári Pál, az MSZMP városi bizottságának élső titkára, valamint Farkas Pál, a megyei tanács Vb osztályvezetője és Kovács Pál, a város országgyűlési képviselője. Minthogy a IV. ötéves terv •kiinduló pontját a . III. ötéves terv teljesítése adja, a végrehajtó hizottság erről is jelentést .tett a tanácsülésnek. A város III. ötéves tervéinek végrehajtásáról szóló beszámolót a testületi ülés egyhangúlag jóváhagyta ás egyben jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét mindazon szerveknek, dolgozóknak, akik munkájukkal hozzájárultak a város nagyarányú fejlődéséhez. A tanácsülés első felszólalód voltak: Vamtara János tanácselnökhelyettes, Marton Lóránt pénzügyi csoportvezető akik szóbeli kiegészítéssel tették még gazdagabbá a tervjavaslatot. Azután 12 tanácstag tett fel kérdéseket és 25 kérdésre hangzott el válaszadás. A felszólalók nagy megelégedéssel beszéltek- a IV. ötéves terviről, s annak a meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy a megyeszékhely' IV. ötéves terve — a tervtörvénnyel összhangban — a lakosság igényeinek megfelelően olyan dinamikus fejlődést ír elő, amely lehetővé teszi a lakosság életszínvonalának rendszeres és viszonylag gyors növelését, életkörülményeinek és kulturális ellátottságának további javítását. Néhány adat a tervből: Iparíejjl0sz!és — szolgástatás A IV. ötéves terv célkitűzésiéi között elsősorban az ipari beruházások megvalósítása, illetve további munkahelyek létesítése szerepei. Erre 800 millió forintot kívánnak fordítani. Az új beruházásokkal létesülő üzemekben és a meglevők fejlesztésével mintegy 4—5 ezer munkahelynövekedéssel számolnak. A nagyobb ipari beruházások között szerepel a cserépgyár 190 millió forinttal, melynek megépítését a déli iparterületre jelölték. • A gyár üzemeltetésével az ország cseréptermelésének mintegy 40 százalékát Békéscsaba adja majd. Az északi iparterületen 2000 vagonos siló. tranzit raktárak és egyéb átvevőhelyek kerülnek megépítésre, valamint takarmánykeverő üzem. A beruházási összeg meghaladja a 100 millió forintot. Folytatódik a kötöttárugyár építése, amely 50 millió forintot igények A megyei tanács Patyolat Vállalata kitelepül a Forgácsoló és Szerszámgyár korábbi telephelyére. A Cealba Szőnyegszövő Htsz telepe a városfejlesztési terv szerint szanálásra kerül. Üj telephelyet létesít az északi iparterületen, mintegy 14 millió forint értékben. Különböző szolgáltató iparágak fejlesztésére 80 millió forint költséget tervez a városi tanács. A lakossági szolgáltatások társadalmi és gazdasági jelentősége a korábbi évekhez hasonlítva emelkedést mutat. Ez összefüggésben áll az életkörülmények, ezen belül a reáljövedelmek változásával. A fejlődés ellenére a szolgáltatásokkal való ellátás színvonala még nem elégíti ki az igényeket, sem mennyiségben, sem minőségben. Az ipari szolgáltatások fejlesztését az elkövetkezendő években a fogyasztás általános fejlődésével összhangban kell biztosítani. A textiltisztító ipar tevékenységét — elsősorban a rekonstrukció útján — mintegy 80 százalékkal fejlesztik. Ez várható lesz a Békéscsabán működő Patyolat Vállalat új központi telephelyének kialakításával, 10 millió forint beruházással az 1972—1973-as évben. A Békés megyei Szolgáltató Termelőszövetkezet a Tanácsköztársaság útján létesülő szövetkezeti házban, új vegytisztító szalont alakít ki 1972-re. Autószerviz létesül a Bartók Béla u. 46—48 szám alatt. A szolgáltatások többi ágának fejlesztése is szükség- szerű. A mezőgazdaságról szólva, annak termeléshozamót a III. ötéves tervhez i^épest 20 százalékkal kívánják növelni A terv a mezőgazdaság építkezéseire 70, gépesítésére 40 millió forintot irányoz elő. Ebből többek között öt év alatt megvalósításra kerül egy 3606 férőhelyes szakosított sertéstelep, három szakosított szarvasmarha-telep, bajta- tóház stb. Közlekedés — kereskedelem Az ipari és mezőgazdasági termelés növekedésével párhuzamosan nő az áru. és személy- szállítási igény is. A IV. ötéves terv során az áruszállításnál 30 —35. a személyszállításnál 20— 25 százalékos növekedéssel számolnak. A feladatok megoldásához több min+ 300 millió forint beruházási hitel szükséges. A központi pályaudvar korszerűsítéséhez, új szociális épületek épí' /léhez, valamint a Szolnok— Békéscsaba—Lökösháza vasútvonal villamosításához, a teherpályaudvar bővítéséhez, a Diesel és villamos vontatómozdo- .nyok részére központi műhely, valamint szerviz-színek építéséhez. a Békéscsaba—Szeged vasútvonal teljes felújításához 450 millió forintot a MÁV Vezérigazgatósága biztosít. A személyszállítás lebonyolítására további autóbuszok beállítása vál% szükségessé. El kell érni, hogy a tervidőszak végére — az útépítési program megvalósítását figyelembe véve — a város minden pontja megközelíthető legyen autóbusszal. Ehhez további 6 járat beállítása válik szükségessé. A IV. ötéves tervben útkorszerűsítésre és űj utak építésére 70 millió forint biztosítása várható, amiből évenként mintegy 14 millió forint kerül felhasználásra. A város kérésének megfelelően a KPM Igazgatósága hozzájárult ahhoz, hogy a Sallai utca helyett a békéscsaba—makói ösz- szekötő út átkelési szakasza a Jókai—Petőfi utcára kerüljön át. Előfeltétele az, hogy a Jókai utcáról a piac áthelyezésre kerüljön a városrendezési tervnek megfelelően. A feltételek biztosítása után 1971-ben a végleges csecsére sor kerül. A város lakosságának állandó növekvő pénzbevételei a növekvő keresletben, az áruforgalom emelkedésében nyilvánulnak meg A kereskedelmi tevékenység ellátásában számos kis- és nagykereskedelmi vállalat vesz részt, s tevékenységük a város szívóhatása következtében túlnő Békéscsaba határain. A lakosság kiskereskedelmi ellátását több mint 150 bolt biztosítja, a vendéglátást ötvennél több egység látja eL A tervidőszak alatt Békéscsabán a kiskereskedelmi forgalom meghaladja az 1 milliárd forintot. A fejlesztési programban elsődleges a kiskereskedelmi hálózat fejlesztését szorgalmazni, mivel a város rekonstrukciójával párhuzamosan 2745 négyzetméter alapterületű üzlet- helyiséget szanálnak. Ezek helyett új boltokat építenek, a terv szerint 51-et, közöttük az Uniiverzál Kiskereskedelmi Vállalat egy nagyáruházait létesít Lakásépítés — víz és gáz A tervidőszak alatt Békéscsaba területén OTP és tanácsi beruházással 2630 lakást építenek. Ebből az OTP 1670-et. A tanácsi lakásépítési program az ör utca, az Álmos utca, a Tanács- köztársaság útja és a kötöttárugyár. valamint az Ör, az Illés- házi, a Kazinczy és Tréfáit utca által határolt részen és a Dohánybeváltó területén. Ezen felül a Vécsei, a Tulipán, a Szigligeti, a Gábor Áron, a Bartók Béla út által határolt területen, valamint a Tanácsköztársaság útja 48—50 szám alatt valósul meg a program. A felsorolt helyeken 960 lakás épül fel, 289 millió forint beruházási összeggel. Az OTP által finanszírozott lakásépítkezések költsége meghaladja a 440 millió forintot A IV. ötéves terv célkitűzései között szerepel még 100 lakrészéé garzonház építése is. Az épület a Tanácsköztársaság út és az Álmos utca által határolt sarki területre kerül, melynek kiviteli költsége meghaladja a 16 millió forintot. A lakótelepi lakásépítkezéseken felül igény mutatkozik családi házak és társasháziak építésére is. A városrendezési tervek lehetőséget biztosítanak erre; a Kastély-szőlő és az Élővíz-csatorna közötti területen, a KISZ-lakóteleppel szemben. A város vízellátásának javítására 1968-ban megkezdődött a vízmű II. ütemének építése. A program szerint 42,5 millió forintos költséggel 10 ezer köbmé- ter/nap vízmennyiség szerezhető a Vandháti-telepről. A kivitelezési munkák folyamatban vannak, és a program a IV. ötéves tervben valósul meg teljes egészében. A vízmű kapacitásának bővítésével egyidőben az elosztó hálózatot is növelik. Az elkészült V. kerületi termálkút lehetőséget ad a fürdőépítés megkezdéséhez. A fürdő üzemeltetésénél elengedhetetlen e környék belvízi rendezése. Ezen felül biztosítani kell a fürdő szennyvizeinek elvezetését is, valamint a belvízcsatornák kiépítését. Tovább kell építeni a megkezdett déli csapadékvízelvezető rendszert is. Ezen belül szükséges a Bánát és Csányi utcák főgyűjtőjének kiépítése. A városközpont rekonstrukciója során további gázelosztó vezetékek építése indokolt. Ezenkívül az ipartelepek gázellátását is biztosítani kell szükség szerint. A múlt évekhez hasonlóan, a IV. ötéves tervben is évenként a DÉGÁZ elosztóhálózat építésére 6 millió forintot fordít. Így az ötéves terv során 30 millió forintos hálózatbővítés várható. A terv szerint Békéscsabán 1971 végén 2500, 1975 végéig pedig 6000 lakás gázfűtésre való rákötését kell biztosítani. Óvoda — napközi Az elmúlt tervidőszakban a tanács jelentősen növelte az óvodai férőhelyek számát. Ennek ellenére ebben az évben is csaknem 200 óvodás korú gyermek maradt ki az óvodából. Szükséges a IV. ötéves terv időszakában további óvodákat létesíteni. így a Szigligeti utcában 160, a Szegfű utcában 40, a Ku- lich Gyula Lakótelepen 50 gyermek elhelyezésére óvodát biztosítani. Ezenkívül még 400 óvodai helyet jelent az, hogy a vállalatok hozzájárulást kötelesek fizetni. Közismert, hogy a városban évek óta megoldatlan a napközis konyha kapacitásának növelése, a napközis óvodások és általános iskolai tanulók élelmezése. A megnövekedett létszám ötezer adagos konyha építését igényli. E feladat megoldására 8 millió forintot szánnak. Egészségügyi gyermekotthon építése kezdődik 250 férőhely létesítésével, melynek költsége több mint 30 millió forint. Intézkedik a terv továbbá az egészségügyi létesítmények növeléséről, valamint koordinált összegből kívánják megvalósítani a központi sportcsarnokot. A terv vitája nagy odafigyelést igényelt a tanácstagoktól és érdemi megtárgyalását mi sem igazolja jobban, mint az a tizenkét hozzászóló, akik minden igyekezetükkel erősítették választóik megbízását. Végül is a vita és az előterjesztés közös nevezőre jutott és a tanácsülés egyhangúlag elfogadta a város IV. ötéves tervét Megállapítható, hogy a IV.1 ötéves terv feladatai (3026 millió forint), célkitűzései meghaladják az előző ötéves terv előirányzatait, a, most tervezett összeg annak legalább másfélszerese, A feladatok megvalósítása nagy erőfeszítéseket kíván, és ehhez a tanácstagok aktív közreműködésére, a város lakosságának, valamennyi gazdálkodó egységnek, a társadalmi szerveknek a támogatására van szükség — állapította meg a tanácsülés. Ezt követően a tanácsülés elfogadta a végrehajtó bizottság által előterjesztett tervidőszak középtávú pénzügyi tervét. A középtávú pénzügyi terv forint előirányzatai megegyeznek Békéscsaba ötéves fejlesztési alapjában tervezett feladatokkal. A továbbiakban a tanácsülés munkáját a lakásépítési hozzájárulásról, valamint a lakáselosztásról szóló két tanácsrendelet megalkotása képezte. Az 1-es számú tanácsrendelet kiterjed a lakbér és a lakáshasználatbavételi díj növelésére, a lakáshasználatbavételi díj részbeni vagy teljes elengedésére, a lakáshasználatbavételi díj megfizetésére, részletfizetési kedvezmény, halasztás engedélyezésére. II lakásra jogosultság Az új szabályok értelmében egyszeri lakáshasználatbavételi díjat köteles fizetni az, akinek 1971. június hó 1. után új építésű vagy megüresedett tanácsi bérlakást utalnak ki. Kimondja többek között az új tanácsi rendélet: A lakáshaszn ála tbavételi díj mértékét a tanács nem növeli, mivel lakbérövezeteket nem állapít meg. A kormányrendelet felhatalmazza a tanácsot, hogy a komfort nélküli és félkomfortos lakás kiutalása esetén az igénylő kérelmére az egyébként fizetendő lakáshasználatbavételi díjat részben vagy egészben elengedje. A helyi rendelet a kedvezményt szociálpolitikai megfontolás alapján szabályozza, a keresők és eltartottak száma és aránya szerint alkalmazza, és két mértéket határoz meg: az elenge4és 50, illetve 100 százalékos lehet a kereső-eltartott arány függvényében. A rendelet intézkedik arról is, hogy a részletfizetési kedvezményeket — szociálpolitikai indokoltságát vizsgálva — a lakáscsere esetében megszüntetheti. A rendelet megszorító intézkedést tartalmaz arra az esetre, ha a fiatal házaspár részére megelőlegezett kedvezmény — gyermek hiányában — megszűnik, és a házasságot időközben felbontották. A 2-es számú tanácsi rendelet a tanács rendelkezése alatt álló lakások elosztásáról, az igények táirsadalmi elbírálásáról szól. Az eddig hatályban levő, valamint az új rendelkezések is, a városi tanács végrehajtó bizottságának hatáskörébe utalja a tanács beruházásában épülő lakások elosztását. Jelenleg a városi tanács végrehajtó bizottsága és az Országos Takarékpénztár között a telepszerű, többszintes lakóház építésére vonatkozóan van érvényes megállapodás, mely szerint az így épülő lakások 80 százalékára a tanács jelöl ki vevőt. Család és vagyoni helyzet A rendelet többek között a kereset szerinti elosztás elvével összhangban érvényesíti, hogy minden lakásigénylő anyagi teherbíró képességének megfelelően vállaljon részt a lakás megszerzése, fenntartása vagy építése költségeiből. A rendelet — a központi irányelvekkel összhangban — az egyes lakásellátási formára vonatkozó jogosultságot az igénylő és családja jövedelmi és vagyoni helyzete alapján szabályozza. A rendelet továbbá a laikás- kiutalási és lakásértékesítési névjegyzékre vonatkozó főbb szabályzókat sorolja fel. A lakáskiutalások társadalmi ellenőrzését szélesíti a névjegyzékek nyilvánosságra hozatala. A kifüggesztésre kerülő névjegyzék-tervezettel szemben minden állampolgár a közszemlére tétel időpontjától számított 45 napon belül észrevételt tehet, melyet a lakásügyi hatóság, a társadalmi bizottság közreműködésével köteles kivizsgálni. Célja a rendeletnek, hogy a legsúlyosabb körülmények között élő családokat, a romos, életveszélyes, egészségtelen lakásokban lakókat tekinti elsődleges jogosultnak, függetlenül attól, hogy a lakásban bérlőként, tulajdonosként vagy egyéb jogcímen laknak. Ezt követik sorrendben azok a családok, akik lakással nem rendelkeznek, végül, akiknek van lakásuk, de zsúfolt körülmények között élnek. A rendelet a lakásügyi társadalmi bizottság megalakítását írja elő. Ennek megfelelően a tanácsülés a bizottság tagjainak számát 1 Írben állapította meg. Tagjaivá választották Dénes F erencné, Aradszki Mihály, Adamik Emvlia, Pados András, Bánki Mária, Jancsó József tanácstagokat. A városi pártbizottságot Várai Mihály, a Hazafias Népfront városi bizottságát dr. Hars Márta, az SZMT-t Kára Menyhértné, a városi KISZ-bi- zottsagot Irházi Lajosné, a városi Vöröskereszt-szervezetet Mosonyi Istvánná képviseli a lakásügyi társadalmi bizottság- zan. A bizottság tagjainak megbízatása két év időtartamra szól. Mindkét rendelet a Mihdrdetés napján lép életbe A városi tanács ülése bejelentések és indítványok megtárgyalásával ért véget. Rocskár János 1971. JÚNIUS 3. **
