Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-24 / 147. szám
(Folytatás az 1. oldalról) érintett szervvel és partnerrel összehangoltan végezzék el. Világos és megalapozott középtávú tervek ott készülnek, ahol a vezetők igénylik a vállalati kollektíva érdemi beleszólását. Ahol lehetőség nyílik a jó elképzelésék, ötletek és javaslatok gazdag kibontakoztatására és az építő bírálatra is. Népgazdaságunk fejlődésének egyik feltétele az energiaellátás biztosítása. A gyors ütemű fejlődéshez mind több és gazdaságosabb energia kell. ötéves tervünkben azzal számolunk, hogy az energiahordozókon^ belül a i szénhidrogének aránya az 1970. évi 43 százalékról 1975-re 53— 55 százalékra növekszik. Az energiaforrások szerkezeti átalakulása egyrészt a hazai energiahordozók termelésének megváltozott lehetőségeire, másrészt a szocialista országokból, mindenekelőtt a Szovjetunióból származó kőolaj- és földgáz importra épül. A fokozódó energia- igény ugyanakkor jelentős feladatokat hárít a hazai szénbányászatra.Elsősorban a jó minőségű szénnel és a kedvező gazdasági feltételekkel rendelkező szénmedencék fejlesztését szorgalmazzuk. Fock elvtárs ezután hangsúlyozta, hogy a szénbányászat még hosszú évekig a népgazdaság jelentős energiabázisa marad, majd beszélt az építőipar helyzetéről és feladatairól — Az építőiparban — mondotta — több milliárd forint beruházással létrehozzuk a hazai könnyűszerkezetes építési mód modem, magas termelékenységű sze'rkezetgyártó ipari bázisait Könnyű szerkezetekkel gyorsan és sokféle variációban állíthatunk fel kereskedelmi, szociális, ipari, mezőgazdasági és középületeket. Gyártási kooperációk megvalósításával, jól bevált 11- cencek alapján a negyedik ötéves terv utolsó évében 2 millió négyzetméter alapterületű épületet készítünk könnyű szerkezetekből. Ezáltal évente 10 milliárd forint értékű épitési kapacitással gazdagodik az ország. A számítástechnikai program célja a modem gazdaságban ma már nélkülözhetetlen számítástechnikái módszerek elterjesztése, az ehhez szükséges számitógépek gyártásának megalapozása. A program széles körű nemzetközi együttműködést irányoz elő és a szakemberképzés fejlesztésére is kiterjed. A termelő ágazatok szerkezetének alakításával a központi, hosszútávú fejlesztési programok végrehajtásával kedvezőbb feltételeket teremtünk egész népgazdaságunk színvonalának emeléséhez, az életszínvonal to- - vábbi folyamatos, rendszeres növeléséhez. A kormány az országgyűlés elé kívánja terjeszteni távlati elképzeléseit, hogy információt nyújtson és segítséget kérjen a további munkához. Fock Jenő ezután ismertette a harmadik ötéves terv mezőgazdasági eredményeit, majd így folytatta: Az előttünk állő évek egyik fő feladata a szocialista megőgazdasági nagyüzemek további szilárdítása. A műszaki es a tudományos haladás eredményeinek következetes felhasználásával kedvező termelési arányokat alakítunk ki. Magasfokú munkaszervezettséggel, szakosítással, a koncentráció előnyeinek kihasználásával biztosítjuk a magasabb termelékenységei Erőink koncentrálásával biztosítani kívánjuk a zavartalan sertés- és marhahúsellátást. A nagyüzemi sertéstenyésztést nagy erővel, gyors ütemben fejlesztjük. A háztáji gazdaságok szerepe a lakosság ellátásának javításában és a jövedelmek növelésében továbbra is nagyon jelentős ezért fenntartásukra, fejlesztésükre nagy figyelmet fordítunk. A mezőgazdaság előtt álló feladatok nemcsak nagyok, ha2 mmm 1971. JÜN1US 24. M Összeült az országgyűlés nem sok vonatkozásban újszerüek. Meggyőződésünk azonban, hogy azokat képesek leszünk megoldani. A közlekedésről szólva hangsúlyozta: a vasiét technikai rekonstrukciója, a járműpark bővítése erőnkhöz, lehetőségeink* hez képest folyamatosan történik. A távolsági autóbuszközlekedésben lényeges fejlődést értünk eL A városi és főleg a fővárosi autóbuszközlekedés nem tudta követni a városfejlesztés ütemét. . Jelentős beruházásokkal, nagy összegű juttatással javítjuk, fejlesztjük az egész közlekedést. Szorgalmazzuk a közúti közlekedés, az úthálózat fejlesztését, a fővárosban a Metro, a gyorsvasúti hálózat mielőbbi kiépítését. A növekvő személy, és tehergépkocsi. — illetve aütóbusz- park — karbantartására fejlesztjük a szerviz- és javító létesítményeket. Mindezek megvalósításának eredményeként a személy, és áruszállítási igényeket mind a hazai, mind a nemzetközi forgalomban korszerűbben és gazdaságosabban elégítjük ki. A hírközlés rekonstrukcióján belül kiemelt feladatnak tekintjük a távbeszélőhálózat bővítését. Tisztelt Országgyűlés! A negyedik ötéves terv nagy feladatainak megvalósításában, további fejlődésünkben meghatározó a nemzetközi gazdasági együttműködés. Külgazdasági kapcsolatainkban döntő szerepet töltenek be a szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió és a KGST szervezetéhez tartozó más szocialista államok. Kormányunk nagyra értékeli a KGST tevékenységét. .Együttműködésünk a szocialista országokkal még nagy lehetőségeket rejt magában- Az együttműködés fő kereteit az 1971— 75-ös időszakra a népgazdasági tervek koordinálásával alakítottuk ki. Kormányunk iránymutatónak tekinti a párt X. kongresszusának megállapítását, amely szerint a Magyar Népköztársaság teljes mértékben támogatja a KGST-országok arra irányuló törekvését, hogy minél sokoldalúbban valósuljon meg a* önálló nemzetgazdaságokon alapuló szocialista gazdasági integráció. Hazánk tervszerűen és rendben teljesíti az államközi megállapodásokból fakadó kötelezettségeit — mondotta ezután —, ez tovább növeli a Magyar Népköztársaságnak mint gazdasági és kereskedelmi partnernek a jó hírnevét a nemzetközi gazdasági életben. Külkereskedelmi forgalmunk több mint egyharmadát a Szovjetunióval bonyolítjuk le. A többi szocialista ország együttes részesedése megközelitően ugyanennyi. Körülbelül ezek az arányok maradnak meg az ötéves terv időszaka alatt. A kölcsönös előnyök, az egyenjogúság alapján fejleszteni kívánjuk külgazdasági kapcsolatainkat a nem szocialista államokkal is. A kereskedelmi forgalom bővítésével, termelési kooperációval szellemi exporttal segítjük a fejlődő országok iparosításál gazdasági fejlődését, gazdasági függetlenségük megszilárdulásál Az utóbbi néhány évben ál tálában fejlődött gazdaság* együttműködésünk a fejlett tőkés országokkal Biztató, hogy az évek folyamán részben csökkentek a diszkriminatív korlátozások. Reméljük, hogy ez a pozitív tendencia tovább erősödik. örvendetesen gyarapodnak a nem szocialista országok vállalataival kialakított kooperációk is. Tisztelt Képviselő Elvtftrsak! Gazdaságpolitikánk megvaiósításának sikerei mellett szólni kell arról is, hogy két területen kevéssé haladtunk előre. A beruházásokról és a munka termelékenységének emeléséről van szói. Évről évre visszatérő probléma, hogy beruházásaink egy részét nem tudjuk idejében befejezni. Gyakran nem kellő pontossággal és alapossággal mérjük fel a beruházás költségeit és később újabb költségigények jelentkeznek. Számos vállalat és intézmény akkor is hozzákezd a beruházáshoz, ha a finanszírozási források nincsenek biztosítva. Ezek vezetői abban reménykednek, hogy a költség- vetésből majd csak segítséget nyújt az állam. Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy bármennyire szeretnénk is a fejlesztést gyorsítani, a beruházásoknak korlátokat szab erőforrásaink mértéke és a kivitelező szervek teljesítőképessége. Elfogadhatatlanul sok a befejezetlen beruházás; értékük közel 70 milliárd forint. Ez egy egész év beruházási összegének mintegy 80 százaléka. A kormány egyik legfontosabb feladata, hogy ez az arány az ötéves terv végrehajtása során évről évre javuljon és 1975-re a mi körülményeink között normálisnak elfogadható 65—70 százalékos szintre csökkenjen. Ezután fejlődésünk kiemelkedően fontos ügyével, a munka termelékenységének alakulásával foglalkozott Fock Jenő. Rámutatott: A negyedik ötéves terv, s a 15 éves távlati tervkoncepció a nemzeti jövedelem egyenletes és állandó növekedését irányozza elő. A tervezett növekedés 85— 90 százalékának a munka termelékenységének emelkedéséből kell származnia. A feladat nagy, de nem meríti ki a népgazdaság valamennyi tartalékát Ezt bizonyítja, hogy a múlt évben már az ipari termelés növekedésének 90 százalékát, ez év eddig eltelt időszakában 100 százalékát a termelékenység növekedése fedezte. Hozzá kell tennem, hogy az utóbbi másfél év eredménye még csak kisebb részben az átgondolt kormányzati intézkedé-' sek, vagy az okosabb vállalati műszaki-szervezési tevékenység következménye. Sokkal nagyobb szerepet játszott a kényszer, egyszerűen az a körülmény, hogy munkaerőtartalékaink kimerültek. Látjuk, hogy míg nép- gazdasági szinten munkaerő- hiány tapasztalható, addig az üzemekben — főként a szervezés nem kielégítő színvonala miatt — kihasználatlan munkaerőtartalékok vannak. Ennek megszüntetésére megfelelő intézkedéseket kell tennünk. A műszaki fejlesztésben még nem sikerült döntő fordulatot elérnünk. Ezért kormányunk további hathatós intézkedéseket tervez a magyar tudományos élet továbbfejlesztésére. Elképzeléseinket tartalmazza egyrészt a negyedik ötéves terv, másrészt a kidolgozás alatt álló. 15 évre szóló távlati tudományos kutatási terv. Ez utóbbit a távlati népgazdasági tervvel összhangban terjesztik a kormány elé. Fontos feladat a szakképzés színvonalának növelése, a korszerű technika elsajátításától a szervezési munkáig. A termelékenység növelésében jelentős a szerepe a munkaszervezésnek. A gazdasági folyamatok szervezettsége nagyrészt alacsonyabb, mint ami napjainkban megkívánható. A korszerű technológia hatékonysága csak úgy érvényesíthető, ha szilárd munkafegyelemmel, magasabb színvonalú munkaszervé- zettséggel társul A gazdaság szervezettségi szintjét összhangba kell hoznunk a termelőerők fejlettségi színvonalával Az elmondottakból — gondolom —, világos, hogy a termelékenység emelésének problémáját nem a gazdasági összefüggésekből kiszakítva, hanem mint a gazdaságosság, a hatékonyság fontos elemét kívánjuk a figyelem középpontjába állítani. Tisztelt Képviselő Elvtársakl Változatlan célunk, hogy a nemzeti jövedelem emelkedésével összhangban fejlődjön a nép életszínvonala. Negyedik ötéves tervünk a reáljövedelmek 25—27 százalékos növekedését irányozza elő. A munka szerinti jövedelmeket a jelenleginél jobban akarjuk differenciálni, a családi jövedelmek közötti jelentős különbségeket pe- dik csökkentjük. A dolgozó jövedelme ugyanis attól függ, hogy a család összjövedelmét hány családtag között osztják fel Növelni fogjuk a társadalmi juttatásokat. Ezzel elsősorban az alacsony jövedelmű családok életszínvonalát javítjuk. A*z állam fokozottabban részt vállal a gyermekek és a munkaképtelen öregek eltartásából. A jövedelmeket nagymértékben befolyásolja az árszínvonal alakulása. Árrendszerünkkel szemben azt a követelményt támasztottuk, hogy segítse a hatékony gazdálkodást, ösztönözze a műszaki fejlesztést, mozdítsa elő a gazdaságos termelési szerkezet kialakítását. A vállalatoknak — bizonyos korlátok között — lehetővé tettük, hogy az egymás közötti szerződéses kapcsolatokban állapítsák meg a termékek árait, indokolt esetben azt meg is változtassák. A vállalatok nagyobb önállósága lehetővé tette azt is, hogy jövedelmezőségüket figyelembe véve, termékeik gyártását fokozzák vagy korlátozzák, javítsanak, változtassanak a minőségben, a forgalmazás feltételein. Helyenként — visszaélve az adott‘lehetőséggel — a jövedelmezőség javítása érdekében tisztességtelen eszközökhöz is folyamodtak és egyes esetekben, megszegve a minőségi előírásokai illetéktelen jövedelemhez jutottak. A kormánynak az a véleménye: a negatív jelenségek nem adnak okot arrg, hogy árpolitikánkat megváltoztassuk, az üzemek mozgási szabadságát jelentős mértékben korlátozzuk. Arra azonban minden okunk megvan, s azt fokozott kötelességünknek tartjuk, hogy az ellenőrzést — ha szükséges, a felelősségre vonást — erősítsük. A reform bevezetésekor úgy határoztunk, hogy a fogyasztód árakat mindinkább a ráfordított értéknek megfelelően alakítjuk ki. E helyes elv megvalósítása hosszantartó folyamat. Legalább két-harom ötéves terv szükséges hozzá. Sajnos, az elmúlt években a feladat megvalósításában alig haladtunk előbbre, pedig ezt — mindnyájunk érdekében — előbb-utóbb mindenképpen meg kell tennünk. A nominál-bérek szabályozás Kánál, a reálbérek és reáljövedelmek kialakításánál mozgó árakkal is számolunk. Arra törekszünk, hogy a fogyasztói ár_ színvonal emelkedése az alacsony jövedelmű családokat minél kevésbé érintse. Árrendszerünk célszerű kialakítását gátolja, hogy az ipar termékeinek egy része a nemzetközi piacon még nem elég versenyképes. Jónéhány termék ára jelentősen eltér a termelési költségektől. Mindezideig csak keveset tettünk annak érdekében, hogy a gazdaságtalanul termelő vagy rosszul működő vállalatok ártámogatását — ami az államháztartásra Jelentős terheket hárít —, fokozatosan megszünteth assük. Néhány élelmiszer és szolgáltatás fogyasztói ára nem fedezi az előállítási költséget. A húsárak például egyre inkább elszakadnak a termelési költségektől. A különbözeiét az állami költségvetés terhére egyenlítjük ki. Ezért meg kell vizsgálnunk a jobb összhang megteremtésének lehetőségét az állattenyésztés költségei és a húsárak között. Ugyanakkor gondot okoz a ruházati cikkek magas ára is. Indokoltnak látszik az ár leszállítása, ha ennek termelési feltételei létrejönnek. Hangsúlyozom: egyetlen olyan árintézkedésre sem kerülhet sor a közszükségleti cikkeknél, amely keresztezhetné az életszínvonal emelésének az ötéves tervben szereplő előirányzatát, Tisztelt Elvtársak! Az emelkedő életszínvonal az áruforgalom növekedésével jár együtt, a belkereskedelmi tevékenység fokozását igényli. A kereskedelemben arra készülünk fel, hogy iparcikkek és a tartós fogyasztási cikkek forgalma továbbra is az átlagosnál gyorsabb ütemben növekszik. A tervidőszak végén száz család közül 70 rendc'kezik majd hűtőszekrénnyel, 76 televízióval, 55 porszívóval, 70 pedig mosógéppel. A személygépkocsik száma a jelenleginek mintegy két és félszeresére nő, és a tervidőszak végén megközelíti a félmilliót. Ezután az idegenforgalomról, majd a szolgáltatósokról beszélt. Hangsúlyozta: — Az életszínvonal egyik legfontosabb tényezője a lakás- helyzet alakulása. Tizenötéves lakásépítési programunk keretében. 1975-ig egymillió lakás felépítését irányoztuk elő A negyedik ötéves tervben 400 ezer új otthon felépítése vár ránk. A dolgozó ember munkakedvéi teljesítményét nagyban befolyásolja, hogy milyenek a körülmények ,amelyek között él és dolgozik. Mindinkább olyan légkört kell teremtenünk minden munkahelyen, amelyben az emberekben rejlő képességek szabadon kibontakozhatnak. A dolgozó ember ugyanis nemcsak termelőerő, hanem — a proletárdiktatúrában a néphatalom birtokosaként — az üzem, az ország gazdája is. Minden üzemben, vállalatnál érezniük, tudniuk kell a dolgozóknak, hogy képességeik kifejlesztése valójában egyéni, vállalati és népgazdasági érdek, nem utolsó sorban életszínvonalunk emelésének jelentős tényezője. A kormány a lakosságot érintő minden fontos kérdésben idejében tájékoztatja a közvéleményt. Időről időre hiteles tájékoztatást nyújtunk arról: mit végeztünk, mit terveztünk és határoztunk el. Sajnos, ezt a példát jó néhány üzemben, vállalatnál nem követik. Gyakori, hogy az emberek tájékozottabbak az országos, a kormányzati, a miniszteri döntésekről, mint munkahelyük vezetőinek intézkedéseiről, terveiről, gondjairól. Sokszor nem tárják fel az üzemen. termelőegységen belüli szervezetlenség okait, a munka- szervezésben jelentkező fogyatékosságokai s közben abban bíznak, hogy a dolgozók áldozatvállalása, szorgalma éjszak- értelme majd átsegít a nehézségeken. A kormány tervet készft a 44 órás munkahét fokozatos ki- terjesztésére. Csakis ott, s olyan körülmények között tehetünk újabb lépéseket, ahol ez (Folytatás a 3. oldalon) Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke.
