Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-24 / 147. szám
(Folytatás q 2. oldalról) az egész társadalom érdekeivel összhangban valósítható meg. Tisztelt Országgyűlés! Az életszínvonal alakulásának fontos eleme a kultúra fejlesztése. Társadalmi haladásunk kedvezően hatott az irodalom, a művészetek fejlődésére. Arra törekszünk, hogy kedvező politikai és gazdasági feltételeket biztosítsunk a művészi alkotómunkához. • Az elmúlt évtized kiemelkedő alkotásai arról tanúskodnak, hogy művészeink őszintén és reálisan foglalkoznak nemzeti múltunkkal és jelenünkkel. A művek jelentős része elkötelezettségből, a művészek belső meggyőződéséből született, törekvéseik találkoztak a szocialista céljainkkal. Társadalmunk, mint a művek megrendelője, minőségi igényeket támaszt és jelentős anyagi lehetőségeket biztosít az alkotáshoz Éppen ezért fokozottabban figyelmet kell fordítani arra, hogy az állam anyagi eszközeiből, a nép pénzéből a valóban arra érdemes alkotók részesüljenek. Következetesebben kell ■ fellépnünk a különböző dekadens áramlatokkal szemben. Jól tudjuk, hogy a művészet és a közízlés összhangja a mi társadalmunkban sem jön létre önmagától, ösztönöznünk kell a tömegek tanulási, művelődési igényét. Ebben nagy és növekvő szerep vár a közművelődés hagyományos intézményeire éppen úgy, mint új eszközére, a televízióra. Szocialista társadalmunkban a kultúra nem árucikk, hanem egész népünk javát szolgáló közkincs. Ezután így folytatta a Minisztertanács elnöke: — A dolgozók élet- és munkakörülményeit meghatározó politikai és gazdasági kérdések eldöntéséhez, a kormány munkájához — a három és fél millió szervezett dolgozót egyesítő — szakszervezetek aktív, cselekvő közreműködése nélkülözhetetlen. A kormány és a szak- szervezetek kapcsolata, együttműködése új formákkal gazdagodott, tovább erősödött. A szakszervezetek és a kormány vezetőinek találkozása, gyümölcsöző megbeszélése állandósult, rendszeressé vált.- Ezeken a tanácskozásokon a legkülönbözőbb politikai, gazdasági, termelési, ár-, "bér-, érdekvédelmi kérdéseket tárgyaljuk meg. A megállapodások valóra váltására azután intézkedéseket hozunk. Mind' a kormány,- mind a szakszervezetek vezetői arra törekednek, hogy a döntés minden esetben a munkásosztály, az egész dolgozó nép érdekeit szolgálja. * A párt és kormány honvédelmi politikájának elemzése után az állami irányító szervek munkájáról beszélt: A kormány megítélése szerint — mondotta — az állami irányító szervek tevékenységében és szervezetében jelenleg alapvető változásokra nincs szükség. Javítanunk kell az országos hatáskörű szervek együttműködését a népgazdasági tervezésben, a közgazdasági szabályozók alakításában és érvényesítésük feltételeinek biztosításában. Fejlesztjük a hatósági jogkör ellátását, az ágazati irányító tevékenységet és a tulajdonosi funkció gyakorlását. Szigorítanunk keli a központi akarat végrehajtásának ellenőrzését. Magas színvonalra kell emelni a minisztériumok szervezési tevékenységét. Minden ágazati, főhatósági vezető érezze át elsődleges felelősségét a kormányzásért, az össztársadalmi érdekekért. Az államapparátus tagjainak figyelmesen és‘ türelmesen kell foglalkozniok az ügyfelékkel. Véget kell vetni az emberek mindennapos gondjaival való foglalkozás során ma még tapasztalható bürokratikus, lélektelen ügyintézésnek. Aki a nép államának' különböző posztjain tisztséget tölt be, annak tudomásul kell vennie, hogy ő van a közösségért és nem fordítva! Ezután a Magyar Népköztársaság külpolitikájáról beszélt, majd így fejezte be expozéját: Tisztelt Országgyűlés ! Tisztelt Elvtársak ! A magam és az egész kormány nevében arra kérem e helyről hazánk valamennyi állampolgárát: a reá bízott munkát mindenki végezze el tisztességgel, a magyar dolgozók jó hírnevéhez méltó szorgalommal. Nagy terveink megvalósítása az egyéni érdekeket is szolgálja. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a kormány most előterjesztett munkaprogramját fogadja el, s valóra váltásához adjon segítségét. A miniszterelnök beszéde után az előterjesztett programot vitatták meg a képviselők. A vita során felszólalt Keszthelyi Zoltán megyénk képviselője is. Az országgyűlés ma folytatja munkáját. (MTI) Raktárban is életveszélyes! A Centropress szerda esti kommentárja Nem állítjuk, hogy az az okmány, amelyet szovjet részről négy nagyhatalomnak átnyújtottak, közvetlen és gyors eredményre vezet. De annyi már az átnyújtást követő pillanatokban is nyilvánvaló, hogy történelmi jelentőségű dokumentumról van ■ szó. A Washingtonnak, Pekingnek, Londonnak, és Párizsnak egyidejűleg átnyújtott moszkvai kormány-nyilatkozat lényege, hogy össze kellene hívni a. nukleáris hatalmak leszerelési konferenciáját. Mi teszi aktuálissá egy ilyen tanácskozás összeülését? A kérdés így aligha pontos. Ki kell egészítenünk. Valahogy úgy kellene megfogalmaznunk, | hogy mi teszi aktuálissá és mi! tenné lehetővé egy ilyen értekezlet létrejöttét. Mert, mint az | életben általában, a nemzetközi politikában sem elég egymagában az aktualitás, ha valamire nincs reális lehetőség. Az aktualitás ugyanis nem újkeletű, inkább a lehetőség. A nukleáris leszerelés az atomfegyverek születésének pillanatától aktuális. Csakhogy amíg a legkorszerűbb tömegpusztító fegyver az imperializmus monopóliuma volt, egyszerűen nem lehetett komolyan szó semmiféle leszerelésről. Amíg Washington úgy érezte — igaz, nem sokáig érezhette —, hogy nukleáris monopóliumával fenyegetheti a Szovjetuniót, természetesen illúzió lett volna minden olyan elképzelés, amely bármiféle amerikai engedékenységgel számolt volna. Amikor az imperialista atom- monopólium megszűnt, a rendkívül kiélezett hidegháborús viszonyok tették lehetetlenné bármilyen lényegesebb probléma megoldását. A mostani szovjet kormány- nyilatkozat mögött vannak régi és új elemek. A régiek: az a tény, hogy a nukleáris fegyverek a pusztulás rémét idézik fel a glóbuszon, azonkívül gyártásuk és tárolásuk mérhetetlen költségeket jelent. Egy szellemes meghatározás szerint az atombomba nemcsak akkor öl, ha ledobják, hanem akkor is, ha raktárban szunnyad, az árából ugyanis éhezők sokaságát lehetne jóllakatni és betegek tömegét lehetne meggyógyítani. Az új elem: az erőviszonyok világméretű változása és ennek nyomán bizonyos enyhülési tendencia, mindenekelőtt az európai kontinensen. És még valami: mint közismert, a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatban a francia és a kínai magatartás volt a legnegatívabb. Ennek nem utolsósorban presztizs-indoka volt. A Párizsnak és Pekingnek is szóló szovjet jegyzék puszta ténye is alkalmas arra, hogy legaláBbis komolyan csökkentse az eddig legjobban húzódó két főváros tekintélyi természetű aggályait. Parlamenti tudósítónk Jelenti: Tib irányú intézkedést igényel n belvíz hatásának felszámolásé Keszthelyi Zoltán Békés megyei képviselő felszólalása Mint arról lapunkban már beszámoltunk, hogy az országgyűlés első munkaértekezletére való felkészülés fontos állomása volt az országgyűlési képviselők megyei csoportjának ülése. E tanácskozás jó alkalommal szolgált az 1970. évi megyei tapasztalatok összegezésére, a tamulsá. gok levonására. Ennek alapján került sor arra, hogy Keszthelyi Zoltán, országgyűlési képviselő bizonyos intézkedéseket kérjen a megye belvíz hatásának felszámolására, valamint a húsprogram megvalósításához szükséges takarmánymennyiség biztosítására Hozzászólásában megyénk képviselője kapcsolódva a népgazdaság 1970. évi zárszámadás vitájához, a következőket terjesztette az országgyűlés elé. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársnők, Elvtársak! * Áttanulmányozva a népgazdaság 1970. évi fejlődéséről szóló jelentést, megállapíthatjuk, hogy fokozatosan megfelelő eredményeket értünk el. Sajnálatos körülmény azonban az, hogy mezőgazdaságunkat súlyos természeti katasztrófa érte. Ennek hatására az eredmények csökkentek a különböző exportok nem teljesítése miatt. Mezőgazdaságunk nem tudott olyan mértékben hozzájárulni nemzeti jövedelmünk növekedéséhez. mint az 1969-es gazdasági évben. Különösen súlyos helyzet alakult ki nyolc megyében, ezen belül Békés megyében, választókörzetemben, Battonya környékén, melyet tetemes belvíz sújtott. Az elemi katasztrófa a gyors fejlődés szakában érte fiatal szocialista üzemeinket, akkor, amikor tartalékalapjaink lerakása még csak kezdeti volt. Tartalékainkat gyorsan feléltük, minden erőfeszítésünk ellenére üzemeinken belül az egyensúly megbomlott, kötelezettségeinket nem tudtuk teljesíteni. Részesedést, a folyamatos termeléshez szükséges anyagi és technikai eszközök megvásárlását csak az állam által nyújtott segítség- adások után tudtuk biztosítani. Szocialista államunk, kormányunk intézkedései, az óvadék lehetővé tétele biztosította, hogy folyamatos, termelési munkánkat végre tudjuk hajtani, a munkadíjat 80 százalékos mértékig ki tudjuk fizetni. Ez bizalom a párt és a kormány részéről a parasztság irányában. A parasztság megértőén, türelemmel viseltetett e komoly gondok iránt. Bizonyították ezt az évvégi közgyűléseink, egyéb rendezvényeink. Az év végi szanálások rendezték pénzügyi helyzetünket, lehetővé teszik a további folyamatos, zavartalan gazdálkodásit. Körzetemben és Békés megyében is'e pénzügyi rendelkezések kielégítőek voltak. Köszönetét mondunk pártunk. és kormányunk ez irányban, tett időbeni intézkedéseiért. Az ár. és belvíz hatása jelenleg is megmutatkozik területeinken. Talajaink szerkezetileg tönkrementek, eszközeink elamortizálódtak, véleményem szerint több irányú intézkedéseket igényel a belvíz hatásának felszámolása. A belső szervezeti életet szilárdítani, a termelékenységet növelni kell, melyhez további álk ni segítségre van szükségünk. A továbbiakban a munkadíj behatárolásáról a következőket mondotta: — Nem tartjuk kielégítőnek azon behatárolást, melyben a te.--előszövetkezetek 80 százalékos munkadíjalap betartására lettek kötelezve. Különösen súlyos azon tsz-ek helyzete, amelyek fejlődőben voltak, kiegészítő üzemágakat hoztak létre, s jelenleg a béralap behatárolás púatt kénytelenek azt felszámolni, vagy átadni az ágazatokat. Az alaptevékenységnél biztató a kép, a ura. tatkozó jó termésre több bért kell kifizetni, év végéig ezért ismét béralapgondja xesz üzeme inknek. Véleményem szerint az elmondottakat menet közben kellene megvizsgálni, lehetőséget kellene adná egyedi esetekben a béralap behatárolás feloldására, olyan mértékben,amennyiben a tavalyinál magasabb terméktöbbletet állít elő az adott üzem. A húsprogramról szólva hangsúlyozta: Helyes volt pártunknak és kormányunknak azon intézkedése, hogy a húspirogramot meghirdette. Békés megye éi ezen lehetőséggel. Ha figyelembe vesszük a fokozatos fejlődést, el kell mondjuk, hogy míg 1970. ben a március 31-i adatok szerint 549 ezer 924 darab sertés volt. addig 1971. évben 677 ezer 188 darabra emelkedett. Az 1975- ös évre volt tervezve, hogy a termelőszövetkezetek sertésállománya 550 ezer darabra, az előirányzatnak megfelelően felfusson: tehát az ötéves tervünket a jelen időszakban már teljesítettük. Igen kedvezően befolyásolta ezt a koca-kihelyezési akció, mely meghozta a várt eredményt. A sertésprogram meghirdetését elősegíti még megyénkben, hogy a 24 szaKosított sertéstelepen 9 ezer 913 kocaférőhely és 89 ezer 4f 4 darab hízó- férőhely kerül megépítésre. Probléma azonban, hogy a telepek építése elhúzódik, a beruházási összeg évről évre nagyobb, s ez igen rosszul érinti a szakosított sertéstelepek költség-vonatkozását, mivel a megtérülés el fog tolódni, ugyanis igen kevés azoknak a sertéseknek az eladása, amelyeket sonkasüldőtoe értékesítenek. A takarmánygondok mind nagyüzemeinket, mind a háztáji gazdaságokat, komolyan érintik. Tudjak, hogy népgazdaságunkat a 700 ezer tonna takarmánybehozatal erősen determinálja, azonban a sertésciklus mérséklése jelentős állami áldozatok megtételére szükségszerűen felhívja a figyel met, mert a termelési kedv még mindig adott, noha egyre több gond a takarmány beszerzése. Gyakoriak a sorbanállások, de a termelők bíznak a kormányprogramban, ezeket a nehézségeket átmenetieknek tekintik. Jelentkeznek olyan problémák is, hogy a sertés átvételek akadoznak. Célszerű lenne megvizsgálni, hogy a közép- és kisebb húsfeldolgozó üzemek számának növekedését hogyan lehetne elősegíteni, ugyanakkor a feldolgozó üzemeknek szélesebb körbeni propagálását, pénzügyileg. különböző hitelekkel, beruházásokkal támogatni. A kialakult ellentmondás, amikor a felfutott állattenyésztést egy gyengp növénytermesztési év következtében kialakult rossz takarmánypozíció követ, egy biztató, jó növénytermesztési gazdasági évet igényelne. Sajnos, a vízrendezési munkálatok Békés megyében, mind Lökösházán, mind Kunágotán, s körzetemben is, Battonyán és Dpmbegyházán csak lassan haladnak, tudomásom szerint az állami dotáció 70 százalékos kedvezményt az üzemek nem kaptak meg keret hiányában, és az igen jó minőségű mezőségi talajaink egyes üzemekben, ahol talajvíz üvölt, most jelenleg sem művelhetők. Különböző vízinövények kerülnek előtérbe, különösen Battonyát és Dombegyházát illetően, melynek kérném az ismételt megvizsgálását és a vízrendezés lehetőségeinek biztosítását. A belvíz és árvíz hatása érintette mind közútjainkat, mind üzemi útjainkat. Htjaink amúgy is rosszak voltak, de most még- inkább megromlottak. A kijelölt útépítési munkálatok lassan haladnak, az illetékes szervek tájékoztatása szerint az utaknál, továbbá a szakosított sertéstelepek építkezésénél, különböző kőanyagjeliegű hiányok jelentkeznek. A kavics beszerzése szintén nehézségeket jelent, ezért javaslom, meg kellene találni a módját, hogy a szomszédos Román Szocialista Köztársaságból miképpen lehetne építkezéseinkhez, . útjainkhoz csere formájában, kishatárforgalom- ban vagy más módon megfelelő anyagmennyiséget biztosítani. A gépesítéssel kapcsolatos aggodalmát így fejezete ki: Sajnos gondunk a gépek műszaki állapotának teljes leromlása. Ez vonatkozik erő- és munkagépekre a szanált termelőszövetkezetek vonatkozásában. A bizottságok különböző hiteleket javasoltak, azonban tudtommal körzetemben termelőszövetkezeteink a battonyai Petőfi, a dombegyházi Petőfi Ttsz még a mai napig nem kapták meg a javasolt hiteleket, és az új gépek beszerzése mind' inkább nehézségbe ütközik. Emiatt késlekedik az aratás segítésére küldendő gépek leszállítása és már ennek következtében az üzemek tovább differenciálódhatnak. Termelőszövetkezeteinknek van mit pótolni. Az alapokat helyre kell' tenni, veszteségeinket ki kell gazdálkodni. A tavalyi katasztrófa felhívta a figyel- íjnet; megfelelő tartalék szükséges ahhoz, hogy egy-egy elemi csapás problémáját üzemeink ki tudják állni. Szocialista üzemeink ilyen körülmények között is kiállták a katasztrófa következményeit. Mérhetetlen súlyos csapás érte volna a mezőgazdaságot, ha kisüzemi gazdaságok formájában történt volna gazdálkodásunk. Kisparaszti aink sorra eladósodtak volna és a csőd szélére sodródtak volna. Jelenleg azonban a parasztságunk részesedésében csak mérsékelten érződött meg e katasztrófa; és bízunk abban, hogy parasztságunk jó munkájával igyekszik hamarosan pótolni az elemi kárt szenvedett üzemek veszteségeit. Mezőgazdaságunk termelési körülményei jobbak a tavalyinál, szántóföldi növényeink szép képet mutatnak, jelentkezik a növényvédő és gyomirtószerek alkalmazásának hatása. Képviselőcsoportunk és a magam részéről az 1970. évi néP- gazdasági zárszámadást elfogadjuk, tisztelt képviselőtársaimnak elfogadásra ajánlom — fejezte be hozzászólását Keszthelyi Zoltán országgyűlési képviselő. A nagy figyelemmel kísért, országosan is intézkedéseket igénylő hozzászólás, javaslat minden bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy az országgyűlés első munkaülése eredményes, hasznos legyen az országos és megyénk ilyen irányú gondjainak enyhítésére. Rocskár János
