Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-20 / 144. szám

Ami egy a hazaszeretettel Filmek a nyári műsorban A nyári mozi-műsorban szá­mos olyan alkotás szerepel, amelyben neves filmszínészeket üdvözölhetünk. A világhírű Julie Christie játssza a Petulia című amerikai film 'főszerepét. Az olasz Marcello Mastroianni ez­úttal angol alkotásban mutatko­zik be, címe: „Az utolsó Leó”, „Az ördög mérnök halála” című filmkoméddában a csehszlovák közönség két kedvencét, Jirina Bohdalova-t és Vladimir Men- sik-et láthatja a magyar közön­ség. Először mutatkozik be a magyar közönség előtt Julie Andrews, aki a „Darling Lili” című amerikai musical főszere­pét alakítja-énékli. A több film főszerepéből ismert rokonszenves fiatal szovjet filmszínészt, Szta- nyiszlav Ljubsin-t ezúttal „A cár tisztje és a komiszár”-ban üdvözölhetjük. Anna Karinát francia schöben, Sz „Alphaville” inői főszerepében láthatjuk vi­szont. A nemrég elhunyt Bourvil játékát a „Leon és az atlanti fal” című francia-olasz vígjá­tékban élvezhetjük. Ugyancsak ő szerepel Jean-Paul Belmondo és David Niven társaságában »Az agy” című francia bűnügyi vígjátékban, deg Tabakov, a neves szovjet színész, aki ör- kéryr István „Tóték” című da­rabjának őrnagyát alakítja nagy sikerrel Moszkvában — kima­gasló szovjet filmalkotás fősze­repében jelentkezik, címe: „Ra­gyogj, ragyogj, csillagom”. Három új magyar filmet is műsorra tűznek a mozik a nyári — őszi hónapokban. Augusztus 26-án lesz a premierje a Szász Péter „Kapaszkodj a fellegekbe” című magyar—szovjet koopro- dukcióban készült, kétrészes, színes, kalandos vigjátékának. Szeptember 9-én lesz a bemuta­tója „A halhatatlan légiós”-nak. A Rejtő Jenő életének néhány epizódját felelevenítő alkotás egyúttal Somló Tamás operatőr első rendeződ bemutatkozása. Szeptember 23-tól játsszák a mo­zik a „Hálló, öcsi!” című színes mesefilmet, amelyet Török Sán­dor írt és Palásthy György ren­dezett. A főszerepben a népsze­rű gyermekszínész, Kovács Krisztián mutatkozik be. A% öregedés titka? • • A Belorusz Tudományos Aka­démia kutatód megállapították, hogy az emberi szervezetben az öregedés folyamán jelentős mennyiségű fém — réz, cink, magnézium, stb. — halmozódik fel. Ezek a fehérjékhez kötődve akadályozzák az anyagcserét, vagyis feleslegesen terhelik a szervezetet. A rágcsálókkal foly­tatott kísérletek során bebizo­nyosodott, hogy a fémfelesleg eltávolítása növeli az életkort, mégpedig jelentős mértékben. Jelenleg a belorusz tudósok a fémfelhalmozó szervek felderíté­sén dolgoznak, majd áttérnek a magasabb rendű élőlényekkel folytatandó kísérletekre. a békés megyei nyomda­ipari VÁLLALAT 1970/71-es tanévben érettségiző fiúkat felvesz MAGASNYOMO- GEPMEüT EB- é» KEZISZEDO SZAKMUNKÁS­TANULÓNAK a gyulai és békéscsabai telepre JELENTKEZÉS; Gyulán Jókat u 5—7 9*. alatt, a személyzeti vezetőnél, vagy Békéscsa­bán. István király tér IS. X Belinszkij, az orosz forradal­mi demokraták nagy alakja mondta valahol, 130 esztendő­vel ezelőtt: „Aki nem tartozik hazájához, az nem tartozik az emberiséghez sem.” Megragadó szavaik. Mély, megrázó tartalom. A hazafiság és a nemzetköziség gyönyörű megfogalmazása. Érzések ára­data, az értelem tündöklése. Haza és az egész emberiség. Pedig mennyi minden van eb­ben a szóban: emberiség. Meny­nyi gonoszság az emberség mel­lett, mennyi vér a boldog har­mónia árnyékában. Beszélgetésre készültem Ka­csó Ferenc alezredessel, a Ma­gyar Honvédelmi Szövetség Or­szágos Központja Lövész- és Tömegsport Osztályának veze­tőjével. Jó szokás szerint az új­ságíró ilyenkor elmélyíti isme­reteit az adott témakörben, cik­keket, riportokat olvas, tájéko­zódik. Így jutott el Belinszkij- hez is, ami ebben az esetben nem is egészen véletlen. A honvédelmi ismeretek ok­tatásának tapasztalatairól ké­rünk rögtönzött, de a legjel­lemzőbbeket mégis jól megvi­lágító szintézist Kacsó alezre­destől, aki az új — persze most már hároméves —tantárgy ok­tatásának tapasztalatait kitűnő­en ismeri, osztálya van a leg­intenzívebb kapcsolatban a Művelődésügyi Minisztérium­mal, az Országos Pedagógiai Intézettel, a KISZ Központi Bi­zottságával, ahol a honvédelmi ismereteket megkülönböztetett figyelemmel kísérik. Kérem, határozza meg a hon­védelmi ismeretek oktatásának célját. — Tömören fogalmazva: az a cél, hogy a tanulóifjúságot helytállásra, áldozatkészségre, a haza iránti kötelesség tejesíté­sére neveljük, és előkészítsük a honvédelmi feladatok teljesíté­sére. A honvédelmi ismerétek ok­tatása csak látszólag könnyű. Jól emlékezünk még a kezdet­re, amikor a pedagógusok egy része idegenkedett az új tárgy­tól. Most mi a helyzet? Helyesebb, ha azt mond­juk, hogy nem látták tisztán, mi is a dolguk. Tartottak attól, hogy a feltételek hiányában nem tudják majd teljesíteni a tantervi feladatokat. Bár addig is foglalkoztak az osztályfő­nökök honvédelmi, hazafias ne­veléssel, és a legjobb nevelők szaktárgyaikba is beépítették ezt, mégis voltak fenntartások. Aztán a szülők ellenérzését sem szabad elfelejteni. Azt mond­ták: megint valami új, ami tele van balesetveszéllyel. A gye­rekek viszont kíváncsian vár­ták, mi lesz? Mit hoz az új tantárgy? Nehéz lesz-e vagy könnyű? A tanterv kidolgozásában részt vett az MHSZ is? — Igen, és ennek nagyon ' örültünk. Különösen az oktatás személyi és tárgyi feltételeinek kidolgozásában segíthettünk so­kat, a helyzet és a lehetőségek ismeretében. Szó volt például arról, hogy a lógyakorlatot kis­puskával kell végrehajtani. Ja­vasoltuk, hogy kispuskával és légfegyverrel is, mert a fegy­verellátás légfegyverből sokkal könnyebb. A három év igazolta ezt a javaslatot, azóta iskoláink az MHSZ és a helyi tanácsok segítségévei már beszerezték a szükséges fegyverállományt. Az első három év rengeteg tapasztalatot hozhatott, össze­gezték-e már ezeket? — Igen. A Művelődésügyi Mi­nisztérium hívta össze az érte­kezletet, melyen részt vettek a megyei tanácsok oktatási szak- referensei is. Sok jó dologról számoltak be a megyék képvi­selői, és valamennyien elmond­ták, hogy az MHSZ nélkül sok nehézség mutatkozott volna. Nem szerénytelenség, hogy ezt megemlítem, de valóban ez az igazság hiszen a tömegsporttól I a honvédelmi ismeretekig rövid az út, nekünk viszont ez a dol­gunk, ezért vagyunk, ezért emeltük egyik legfontosabb fel­adatunkká már három évvel ez­előtt az előkészítést is. Milyen előkészületek folytak az MHSZ-ben, miiközben a mű­velődésügyi szervek az új tan­tárgyat útnak indították? — Már a honvédelmi isme­retek bevezetése előtt a hon­védelmi nevelés volt a mun­kánk lényege. Az első tanévet megelőzően felkészítettük az MHSZ-apparátust arra, hogy az iskolákat segíteni kiemelt fel­adatuk lesz. Azzal kezdtük, hogy több ezer pedagógus szá­mára tanfolyamokat szervez­tünk, kiképeztünk és vizsga után valamennyien megkapták a lövészetvezetői igazolványt, A járási és a községi lövészklu­bok vállalták ezt a fontos mun­kát, sikerrel. Közben a három év alatt megszerveztük a rend­szeres továbbképzést, és újabb tanfolyamokat is indítottunk. Valljuk, hogy az eredményes munka feltétele a pedagógus, aki elsajátítva a lövészetvezetés és más honvédelmi gyakorlat anyagát, követelményeit, didak­tikai és pedagógiai készségével tanítványaival a legmagasabb eredményt képes elérni. És a tárgyi feltételek? Mond­ják, hogy az MHSZ nélkül a rajversenyekhez és általában a honvédelmi ismeretek oktatásá­hoz szükséges anyag és szem- léltető-eszköz sem lenne bizto­sítva. — Erre is csak annyit mond­hatunk, így van, de ez is köte­lességünk. Az oktatás csak úgy képzelhető el, ha van lőtér, van fegyver, lőszer, lőlap. Jellemző, hogy az országban az idén mindössze tíz iskola nem ren­dezte meg a honvédelmi nap lőgyakorlatát, ez a tíz iskola százalékban kifejezve elenyé­sző. A szemléletesség ebben a tantárgyban is fontos. A jó szemléltetés pedig nélkülözhe­tetlen. Erre sok energiát és nagy összegeket fordítunk. Ügy látjuk, hogy a tantárgy jelle­géből adódóan a legjobb szem­léltetés a vetítés. Több dia- filmet készítettünk eddig, me­lyek élményszerűen mutatták be -a tanterv anyagát és a kö­zelmúltban megkezdtük a moz­gófilmek gyártását is. Egy-egy megyében 3—5 kópia van ezek­ből, igénybevételük nem okoz semmi nehézséget. Nagyon tet­szett a középiskolásolínak a „Honvédelmi nap a középiskolá­ban” című filmünk, az általános iskolásoknak pedig az „Úttörő honvédelmi verseny”. A korsze­rű haditechnika bemutatása sokféle nehézségbe ütközik, egy­szerű laktanyalátogatással nem lehet pótolni. Erről is filmet készítettünk és „A szocialista világ védelméért” címet kapta. A közel egyórás mozgófilm ve­títésekor a modern haditech­nika minden eszközét láthatják a tanulók működés közben. Az a véleményem, hogy mozgó­filmjeink közül ez a legszín­vonalasabb és leghatásosabb. Az új tanévben újabb tízez­rek vesznek részt honvédelmi ismeretek órákon. Tapasztalatai szerint lemérhető-e már az a jellemformáló hatás, amit jog­gal várunk ettől a tantárgytól? — Berkivel beszélek erről, azt mondja, hogy igen, lemér­hető. A fiatalok fegyelmezet­tebbek, katonásabbak. Különö­sen érezni a középiskola első osztályaiban és a szakmunkás­tanuló-intézetek első évfolya­mán. Ezek a lányok, fiúk már két év óta részt vettek az ál­talános iskolai honvédelmi ne­velésben. . Hogyan és mivel segíti még az MHSZ a honvédelmi neve­lés iskolai feladatait? — Azzal például, hogy tö­megsport-lehetőséget nyújt. Honvédelmi Kupát, lövészver­senyeket szervezünk középisko­lások és úttörők számára. Ezek a versenyek az oktatási időn túl jól 'szolgálják a honvédel­mi képzést, nevelést. Csak élni kell a lehetőségekkel, de ez már nemcsak rajtunk múlik. A türelmetlenek szerint ma­gasabb óraszámban kellene ok­tatni a honvédelmi ismereteket. Mi a véleménye erről? — Az, hogy a türelmetlenség soha nem ad jé tanácsot És elfelejtenek valamit azok, akik türelmetlenek. Semmi szükség arra, hogy már az általános is­kola hetedik osztályában kivá­ló lövőkké váljanak a tanulók. Az a lényeg, hogy mire elvég­zik a középiskolát, jól elsajá­títsák a lövészet alapelemeit, és akkorra érjenek el megfelelő szintet A kiváló adottságúak úgyis hamar kitűnnek. Belő­lük viszont hamar remek jó versenyző válhat. Tehát a három év mérlege mindenképpen sikerekben gaz­dag? — Feltétlenül. A jé .és alapos előkészítés hozta ezeket a sike­reket Ami probléma több he­lyen: a nem körültekintő szer­vezés, az anyagellátás zavarai, ugyancsak a szervezés hibáiból. A negyedik esztendőben az ilyen zavaró 1 momentumokat minimálisra kellene csökken­teni. És ez nemcsak az iskola, az MHSZ-szervezetek dolga is. * „Haza és szabadság, ez a két szó, melyet — Először tanuljon dajkától a gyermek” — irta Petőfi Sándor. A huszadik szá­zadban, 1971. júniusában Kacsó Ferenc alezredes interjújának befejező mondata ez volt: „A honvédelmi nevelést már az óvodában meg kell kezdeni.” Mert érdemes, mert hisszük, hogy ami szép és jó az éle­tünkben, csak itt lehet szép és jé; és megőrizni, megvédeni egy a hazaszeretettel. Sass Ervin Válasz cikkünkre Augusztus végére várhaté a vonatkésések megszüntetése A Békés megyei Népújság má­jus 28-i számában Papírforma a MÁV-nál című cikkünkben kifo­gásoltuk a Békéscsaba—Oroshá­za és vissza közlekedő vonatok rendszeres késését. Cikkünkre a Kugyar Államvasutak Szegedi Igazgatóságának nevében Hor­váth Imre oszt. vez. helyettes és Dóczy Jenő főfelügyelő az aláb­bi választ adta: „A cikkel kapcsolatban meg­jegyezzük, hogy a cikkíró ész­revételei a Békéscsabáról 16.39 perckor induló vonat menet- rendszerű közlekedésével kap­csolatosan jogosak. Ezeket a ké­séseket azonban átmenetileg ép­pen azon intézkedéseikre kell visszavezetnünk, melyek a rend­szeresen naponta utazók érde­kében történtek. Ugyanis a szeged—békéscsa­bai vonal felépítménye már any- nyira elavult, hogy a székkutas —Orosháza—csorvási vonalsza­kaszon, majd a csorvás—békés­csabai vonalszakaszon is felújí­tási munkálatokat kell végez­nünk. Ennek következménye az a tény, hogy az említett okokra figyelemmel a szóban levő pá­lya, illetve vonalszakaszon 40 km/ó. menetrendi alapsebesség és a munkálatokkal kapcsolatos csökkentett sebesség közötti kü­lönbség természetesen a vonat menetrendjében késést jelent. Megemlítjük, hogy a 1614. számú szegedi vonait is a felújítás alatt áüó pálya:! '.akaszon (Orosháza— Csorvás között) a csökkentett sebesség kötelez» alkalmazása mellett súlyos perceket veszít. Így a panaszolt vonatnál foko­zottan jelentkezik a késés, mivel — miot a tapasztalat is bizo­nyítja — a vonatnak Telekge­rendás állomáson rendszeresen várnia kell 8—10 percet erre a szegedi vonatra. S ha hozzávesz- szük, hogy a panaszolt vonatnak is keresztül kell közlekednie a felújítás alatt álló vonalszaka­szon, az Orosháza érkezés rend- sze.vosen 12—17 perc közötti ké­séssel jelentkezik. A vonat Bé­késcsabáról menetrend szerint indul és késése a vázolt nehez- mények miatt a vonalon követ­kezik be. Ami pedig a menetrendben megállapított érkezési s indulási perceket illeti, pem a menet­rendszerkesztő hangulatán mú­lik, hogy azok kerek. 5, vagy 10 percet jelezzenek, hanem a min­denkori forgalmi helyzet szabja azt meg. Ehhez hozzájárulnak még azok a forgalombiztonsági intézkedések is, amelyek meg­határozzák a vonatok találkozá­sa esetén a váltók, jelzők keze­lésére előírt manipulációs időket is. Válaszunkat összegezve kérjük az utazóközönség megértő türel­mét, mert ez az állapot csak át­meneti jellegű. — (előrelátható­an augusztus hó végéig tartó) — éppen az utazóközönség érdekei­nek szem előtt tartásával irányul törekvésünk arra, hogy a vona­lat újra 60 km/ó alapsebesség al­kalmazására alkalmassá tegyük”. *** örömmel adtunk helyt a vá­lasznak, mely minden bizony­nyal az utazók megértésével ta­lálkozik, egy megállapítás kivé­telével, melyre ha igent mon­danánk, nem fedné a teljes va­lóságot. Ez pedig az a megálla­pítás: „A vonat Békéscsabáról menetrend szerint indul...” A gyakorlat igazsága az, hogy oly­kor előfordul az is, hogy a kürt menetrend szerint indul 16 óra 39 perckor. Bízunk azon­ban az augusztusi rendezésben. mmrns q 1971, JÚNIUS 20. V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents