Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-20 / 144. szám
Aradi képzőművészek tárlata Békéscsabán és Szarvason Ahová még—a busz sem jár... Falu a Sebes-Körös mellett A megye' és Békéscsaba város kulturális, művészeti életét figyelemmel kísérve, őszinte örömmel állapíthatjuk meg annak az utóbbi néhány évben bekövetkezett színesedését, gazdagodását. Elismerés érte a fejlődést elősegítő, a kerítésen, a város és megye határán túllátó művészetpolitikának. Érvényes ez a hazai kapcsolatokra, a kiállítások bővülésére is, de különösen igaz, ha a nemzetközi kapcsolatokat nézzük. Zrenja- nin, Pozsony, Penza és Arad a jelzőállomásai ennek az előrelépésnek. A felsorolt városok egyben jelzik az együttműködés politikai pozitívumát is. Kifejezve, hogy elsősorban a baráti, szomszédos országokkal kívánják kiépíteni és tartani a kapcsolatokat A Békés megyei képzőművészek múlt évi, Aradon rendezett tárlatát viszonozták az ottani képzőművészek a Munkácsy Mihály Múzeumban és Szarvason is bemutatott kollektív kiállításukkal. Ha egyetlen mondatban és néhány jelzővel akarom jellemezni a kiállítást, akkor a színes, változatos, érdekes jelzők kívánkoznak toliam alá. A színesség nemcsak az élénk, derűs, vidám, egymásnak felelgető színekre vonatkozik, érvényes a műfaji arányokra is. A változatosság a különböző áramlatok, stílustörekvések, eszmei hatások szerencsés egybeötvözését nyújtja. Az érdekesség a kísérletezes bátorságából, a szellemes megoldásokból fakad. Frentiu Sever a katalógus bevezetőjében kiemeli ■ a kiállítás nem helyi jellegű. Ez jó eliga- zítónak, de önmagában nem jelent • kvalitást, nem jelent értéket. Ettől még a kiállítás lehetne erőtlen imitáció, gondolat- talan utóérzés is. De nem az. Mert érezzük ugvan az ősöket, érezzük az elődöket, a XX. szá- J zad európai művészetének áram-1 körét, de ezt az élményt egyéni módon, sajátos alkotó erővel sikerült individuális művekké varázsolni. Ismerkedésünket kezdjük talán a piktúrával és elsőként abból is Frentiu Sever munkáit kell kiemelnünk, mondaivalójá- nak társadalmi igényessége és formai megoldásának művessé- ge miatt is. (Az idők sodrában, Mindenki a maga helyén. Feledés). Rendkívül finom dekorativitás hat ránk Frentiu Lúcia munkáiban. Ezek a finom árnyalatokban gazdag színek azonban sohasem öncélúak, mindig vagy konkrét mondanivalót szolgálnak (Pillangók), vagy közérthető jelképi értékük van (Hagyományok, Sárkány). Bicfalvi Nico- lae analitikus megközelítésében a vonal és folt-ritmus szerencsés együtthatása érdemel figyelmet (Kompozíció I—II.). Tartalmi és formai sűrítés, egyszerűsítés jellemzi Frentiu Zizi grafikáit (Bárka, Csipke madarak). A népművészet tisztasága, világossága ad ihletet szerencsésen Cott Ion jó ritmusú, jó térbeosztású grafikáinak (Dalmát korszakok. Menyasz- szony). Ugyancsak népművészeti reminiszcenciákat- támaszt Cott Lia összetettebb, áttételesebb és színekkel megoldott négy grafikai lapja. Baasz Emeric korunk egyik nagy kérdését, az ember és gép kapcsolatát fogalmazza meg kissé groteszk alap- ötletű, de határozottan szellemes és szuggesztív grafikájában (Gépek). A plasztikai munkák közül Muntean Ionéi Leány című alkotása összefogottságával, szigorú, de nem komor, hanem bensőséges, derűt sugárzó rendjével ragad meg. Tolan loan Fekete Hattyúja a tartalmi sűrítés, tőmondatos egyszerűségű sommázás nagyszerű plasztikai megvalósítása. Vitroel Emil gyökérötlete nagyon szellemes az állatfej (Fauna) kiképzésében. A fa eredeti színének meghagyása a plasztikai értéket fokozta volna. Az adott keretek nem teszik lehetővé minden alkotás önálló bemutatását, ezért vállalni kellett a kiemelés szubjektivitását és esetleges igazságtalanságát is. Branyay F., Chirilovici N., Gules S., Győrffy É., Hajó E., Ma- chera, Orvos T., Muntean E., Bodrageanu M., Brudascu V., Cernensky L. és Odru I. művei szintén gazdagítják a kiállítást, hozzájárulnak a tárlat már említett erényeinek teljességéhez. A kiállítás színesítette, gazdagította a megye művészeti életét, új, friss élményt nyújtott az alkotóknak és a művészetszerető közönségnek egyaránt és ezen túl egy általánosabb, magasabb célt, a népek barátságának, testvériségének a gondolatát is eredményesen szolgálta. • Dömötör János Körösújfalun kívül csak Ecsegfalva őrzi a falu „lekicsinyítő megjelölést. Azért mondom ezt így, mert manapság talán meg is sértődnének az emberek, hogy nem községnek vagy nagyközségnek neveznék á falujukat. Hiába, a rang is valami. Ám a körösúj falusiak szerények. Ök nem csinálnak maguknak belőle gondot. Egyelőre olyan kilátás nincs, hogy ez a falu a rangos községek sorába emelkedjék. Körösújfalura akkor terelődött a figyelmem, amikor a Népújságban olvastam, hogy az egyetlen község, ahová nem jár autóbusz. Az indoklás pedig az volt, hogy rossz az odavezető út. A napokban alkalmam adódott, hogy erről meg is győződjem. Minden képzeletet felülmúl, hogy mire képes az idő vasfoga... Autóbusszal mégis találkozom a községben, de az nem utasokat, hanem a Békés megyei Baromfifeldolgozó Vállalat békéscsabai gyárában dolgozó asszonyokat és lányokat szállít. A körösújfalusiak közlekedési eszköze a vonat. Azon járnak, főleg piaci napokon Vésztőre és Komódiba. ritkábban Szeghalomra és Gyulára. Egyelőre nem is hiányolják különösebben az autóbuszt Hem építrtek templomot Azt hiszem, ennek a falunak a származása is eléggé egyedülálló. Csak 1955. július 1-én kapta meg a községi rangot, azelőtt Komádi-Ihrász pusztának nevezték. A felszabadulás után idetelepültek a nagyváradi káptalan birtokához tartozó Kis Ihrász puszta lakói és azok a komódiak, akik a környéken kaptak földet. De megindult a vándorlás a tanyákról is. A Kis Ihrász puszta cselédlakásai, gazdasági épületei a földdel váltak egyenlővé. S az emberek a felszabadulás előtti szánalmas sorsukból okulva nem építettek templomot Körösújfalun. Aki imádkozni akar, eljárhat máshová. Mindezekről Hegedűs István, a községi tanács titkára tájékoztat, akinek a szülei — mint földhözjuttatottak — 1945-ben települtek ide Komódiból. Szívesen beszél mindenről, ami Körösúj faluval kapcsolatos. Fiatal ember és talán ő a legjobb ismerője szülőfalujának. Érettségizett, majd elvégezte a tanácsakadémiát, közben kellő gyakorlatot is szerzett a közigazgatási munkában. De azt nem merné állítani, hogy mindent tud. — A hatáskör itt sem más, mint egy nagyközségben. Ám egészen ritkán előforduló ügyek is vannak, csoportvezetők viszont nincsenek. Két főelőadó segítségével kell mindent elintézni — mondja. — És ki a tanácselnök? — kérdezem. — Gyenge Jánosné, az általános iskola igazgató helyettese. A válasz kissé meglepő, ám kiderült mindjárt. hogy nem valamiféle „álláshalmozásról” van szó. A fiatalasszony — szerény tiszteletdíj ellenében — vállalja ezt a nem is egyszerű és elég nagy elfoglaltsággal járó társadalmi feladatot: Nagy József, a volt tanácselnök egy éve végleg elhagyta a községet és Százhalombattára költözött. A tervek igen szerények Hegedűs István nem szeretné, ha bárki is lekicsinylőén le- gyintene, amikor Körösújfaluról hall. Mert fejlődés ebben az 1550 lakosú községben is van,! mégha talán az lassúbb is, mint másutt. • Csak az előző ciklusban: a tanácsházán szép házasságkötő termet hoztak létre, épült egy 50 személyes óvoda, két új tanteremmel bővült az általános iskola, kövesút épült a Lenin utcában és a Kossuth utca egy részén, ezenkívül megkezdték az utcák fásítását gömbakáccal. — És mi várható a IV. ötéves tervidőszakban? i Erre a kérdésre már Gyenge Jánosné ad választ, akit a tanácstitkárral együtt az otthonában keresünk fel. Szívélyesen fogadja az újságírót, akit ritka vendég errefelé. Hasznosnak tartja, hogy a község vezetői a nagyobb nyilvánosság előtt is szót kapnak. No, éppenséggel nemcsak a következő évek fejlesztési terveiről érdemes beszélgetni, hanem egy-két megoldásra váró feladatról is. Annyit mindjárt megtudok, hogy a tervek igen szerények, öt év alatt 416 ezer forintból lehet gazdálkodni. Ebből további járdaépítésre, a közvilágítás korszerűsítésére és fásításra jut. Ezenkívül a tanács a tsz-szel karöltve 1973-ban létrehozza a már nagyon áhított öregek napközi otthonát. A gondokat nem lehet Ilyen röviden elintézni. — A legsürgetőbb a vízmű- vesítés, amit azonban a tanács saját erejéből képtelen megoldani — kezdi Gyenge Jánosné, majd folytatja: — Persze nincs sok remény, hogy valahonnan anyagi támogatást kapunk hozzá. Legalábbis a IV. ötéves tervidőszakban. De egy új kút létrehozása szinte elengedhetetlennek látszik. Két kút van az elég nagy kiterjedésű községben, emiatt sokan 5—600 méterről hordják haza a vizet. Ráadásul az egyik kút hozama csökken. \ Asszonyok, kényszerpihenőben A főutca útját 196'9-ben hozat, ta rendbe a KPM Közúti Igazgatósága. Bitumen záróréteget akkor sürgősebb munkák miatt nem kapott az út, amin — bár nem túlságosan nagy a forgalom — most már egyre inkább mutatkoznak a rongálódás jelei. Erről még is győződtünk. Távlati terv szerint a község központját az iskola és az óvoda környékén alakítják ki. Oda először utat kellene építeni: Ezt a községi tanács még 1967-ben. kérte a megyei tanácstól. Hegedűs István az akkori megbeszélésre így emlékszik vissza: —Dr. Takács János, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője itt járt és ígéretet tett, hogy megépítik az utat. majd hozzáfűzte — ha lesz pénz. A vegyesbolt előtt várakozó asszonyok: Kór Ferencné, Túr-' buez Mihályné, Szabó Lajosné, Molnár Lajosné és Puskás Mihályné. — Kényszerpihenőt tartunk — bosszankodik Kór Ferencné, mert lenne más dolga is, csakhogy Vésztőről a kenyér eléggé rendszertelenül érkezik. Néha délelőtt, most meg már délután 3 felé jár az idő. De szívósan ki kell tartania, mert máskülönben előfordul, hogy nem jut egy deka sem a szállítmányból. Turbucz Mihálynénak más a gondja. Télen halt meg a férje, aki hat évig dolgozott a Rákóczi Tsz-ben. A tsz nem hagyta meg neki a háztáji földet. Hétg tótomén zz hónapos a kisfia, miatta nem tud eljárni dolgozni, s így igen nehéz anyagi helyzetbe került. Az asszonyok méltánytalannak tartják, hogy a tsz megvon ta tőle a háztáji földet. Nagyszerű terméskilátások Gyenge János, a Rákóczi Tsz főagronómusa idegesnek látszik. Meg is magyarázza, hogy mi ennek az oka: — Most kezdtük a repcearatást Tizenöt-tizenhat mázsás holdankénti termés mutatkozik. Ennyit kellene betakarítani is. Legalább félmillió forintról van szó... Talán önmaga megnyugtatására is mondja, hogy a rgndre- arató erőgépét Juhász Károly vezeti. Lelkiismeretes ember, azért bízta meg őt a feladattal. Egyébként a tsz 1950 hold közös szántója mélyfekvésű. Ha sok az eső, nagy károk keletkeznek. Az idén kedvező volt az időjárás és páratlan terméseredmény mutatkozik búzából, kukoricából. napraforgóból, cukorrépából, lucernából és vöröshe- rébol. Egyszóval mindenből, amit a tsz termeszt Erről kint a földeken meg is győződünk. Számomra külön élményt jelent az az öröm és lelkesedés, ami őt e szép siker láttán áthatja És a sikert az egész közösség hozzáértésének, törekvésének, szorgalmának tulajdonítja. — Nálunk naponta legalább 100—110 forintot keresnek az emberek — mondja igazolásul, s hozzáfűzd: — Már az iáén a legtöbb munkafolyamat gépesítve van. A gépüzemben pedig nincs megállás. Kiss Sándor műnely- főnök egy kis iróniával jegyzi meg: „ , — Akinek valami baja van, idejön. Ami eddig fából készült, most már vasból kell. Mindenkit kiszolgálunk. A legfontosabb munka azért az aratásra valö felkészülés. A három régi kombájnt már kijavították és várnak egy újat, az lesz a negyedik. A kombájnoso- kat is kijelölték: BíróGyula, Tarsoly Balázs, Herezeg Levente és ifj. Kiss Sándor ül majd „nyeregbe”. Azért ők, hogy a kitűnőnek ígérkező búzából egy szem se vesszen kárba. Bennük bízni lehet Szorgalmasak az emberek A tsz-ből nem tud a község lakossága megélni. Sokan eljárnak máshová dolgozni. Békéscsabára, sőt Budapestre is, akik csak kéthetenként jutnak haza. Munkalehetőségre nincs kilátás, ezért többen -elvándorolnak Körösújfaluból. Évenként mindösz- sze J—2 új családi ház épül, de a belvíz miatt annyi tönkre is megy. Herczeg Istvánnak, a párt községi csúcsvezetősége titkárának az a véleménye, hogy nagyon szorgalmasak az emberek és az életkörülményeik nem rosszak. A háztáji állattartásból is jelentős bevételre tesznek szert A legfontosabbnak a tsz fejlesztését tartja. A házak körül nagy veteményeskertek vannak, melyeket tulajdonosaik gondosan művelnek. Mégis valami szembetűnőin hiányzik: alig lehet virágot látni. Az a kis park az állomé : közelében is elhanyagolt. Csak néhány ház előtt virítanak rózsák. De szép a sok fa, a néhány környékbeli kis erdő, a magas gátak közé szorított Sebes-Körös csillogó vize. Az egész táj. Víz, v Mcutu. ucrnéii) Gyula) 1971. JUNIUS 20. Pásztor Béla
