Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-20 / 144. szám

Megkezdődött az őszi árpa „Nagyüzem" az Oktatási Igazgatóságon aratása Szemlátomást szőkül a kalász­tenger, egyenletesen érik a ga­bona megyénkben. A csapadé­kos, hűvös időjárás kedvez a gabonaérésnek, nem szorulnak meg a zsenge szemek s legtöbb helyen beérnek a sarjkalászok is. Megyeszerte felkészültek az év legszebb munkájára, az új „élet” betakarítására. Elsőnek a több éves tapasztalatok szerint, most is az endrődi Űj Barázda Tsz szikes talaján érett kaszára az őszí árpa és a kétszeres. Az Üj Barázda Tsz határában meg­kezdték az aratást Aratógépek és rendrerakó kombájnok vág­ják a dús rendet, de munkához láttak az SZK—4. gabonakom­bájnok is. Az első napon a kom­bájnok holdanként 15 mázsa őszi árpát arattak-csépeltek az endrődi szikes talajon. Negyvenezer orvos Az idén negyvenezerrel több orvos lesz a Szovjetunióban. Ki­lencven egyetem képzi a nagy­tudású szakorvosokat. Vala­mennyi most végző orvostan­hallgató megkapta már az állás­ra vonatkozó ajánlatot. A fejlett orvosképzés az in­gyenes orvosi ellátással együtt a szovjet egészségügy jellemző vonása. A szovjet lakosságnak több mint a felé évenként meg­előző jellegű orvosi vizsgálaton vesz részt. 1975-re a Szovjet­unióban minden tízezer táltos­ra 32 orvos jut majd. Reis elmondta még az algériai repülőtéren, hogy néhány órá­val szabadon bocsátásuk előtt még iszonyú játékot játszottak velük a börtönben. „Tizennyol- cadmagammal levezettek az ud­varra. Ott bekötötték szemün­ket, falhoz állítottak és azt kiál­tozták, hogy mindjárt kivégez­nek bennünket. Csend lett, halk vezényszavak foszlányait hallot­tuk, majd azt a jellegzetes zajt, amikor sok puskát egyszerre biz­tosítanak ki, lövés előtt. Egy tiszt még harsányan azt is meg­kérdezte, van-e valakinek va­lami utolsó kívánsága. Mind­annyian arra gondoltunk: né­hány másodoerc múlva már nem élünk. És akkor a tiszt röhögve közölte velünk, hogy csak tréfa volt az egész...” — mondta dós Reis. A barbár, kegyetlen lelki tortúra után a tiszt azt is el­mondotta: 40 foglyot fognak sza- badonbocsátani, mert „barátaik elraboltak egy követet és csak akkor engedik szabadon, ha ma­gúkat külföldre szállítjuk” — folytatta dós Reis a történetet. Az algériai repülőtéren a Boe- ing-ből kiszáló volt foglyok kö­zött három nő volt. Az egyik neve: Maria do Carmo de Brito. Annak a Juarez Guimáres de Brito geríllacsoport-parancsnok- nak a felesége, akit májusban tartóztattak le és a hatóságok azt jelentették, öngyilkos lett a börtönben. De országszerte tud­ták: de Brito-t megölték kihall­gatói. A 40 fogoly szabadonbo- csátását követelő gerilla-csopor­tok egyike de Brito nevét vette fel... Néhány órával azután, hogy a brazíliai tv-állomások rádió- íényképet közöltek a repülőgép A felső folyosón csend van. Kint hétágra süt a nap. A föld­szinten négyen ülnek a dohány­zóasztalnál. Egyikük, középkorit férfi a jegyzeteit tanulmányoz­za. A fekete hajú kontyos asz- szonyka mélyet sóhajt. Váradi Mihály, a gyulai ÁFÉSZ bolt­vezető helyettese már túl van a vizsgán. Arcán kis bizonytalan­ság látható, amikor megkérde­zem, hogy sikerült-e jó feleletet adnia. — A 10-es tételt húztam — mondja — a tőke koncentráció­járól, centralizációjáról, a mo­nopóliumok kialakításáról kel­lett beszélnem. Azt hiszem a válaszadásom sikerült. . Remé­lem a vizsgáztató bizottság is így értékeli. , A táblán krétával felrajzolva a politikai gazdaságtan egyik alapvető képlete látható: C+ V+M. Karkalik András, az Oktatási Igazgatóság helyettes igazgatója konzultációt tart. A hallgatók előtt a jövő héten sorra kerülő vizsga kérdései, könyvek, jegy. zetek. Az igazgatóhelyettes a tétel egy-egy részgondolatát el­mondja, megáll és várja a kér­déseket. A hallgatók nem is fu­karkodnak a szavakkal. Egymás után hangzik: Mik a társadalom tiszta jövedelmének összetevői? Mik az alapkövetelmények? Ilyen és ehhez hasonló kérdé­seket tesznek fel a hallgatók. — A módosult érték fedezi a társadalmilag szükséges ráfordí­tásokat... — Jó lesz megjegyezni, hogy a társadalmilag szükséges mun­kát... A 25-ös tételt megtárgyalták. Ezután megbeszélik azt is, hogy melyik az a következő kérdés, amely az előzőhöz logi­kailag kapcsolódik. Kint a Tanácsköztársaság úton gépkocsik suhannak, em­berek igyekeznek dolgaik után. Az élet ritmikus zaja szűrődik be az utcáról. S itt bent is az élet egy mozzanatának lehetek tanúja. Vezetők, munkások, ér­telmiségiek sajátítják el azt a tudásit, amellyel magasabb fo­kon irányíthatják majd a gaz-l dasági életet.. — A következő, amit meg kell beszélni: hazai árrendszerünk, — magyaráz tovább az igazgató- helyettes. S az idős és fiatalabb hallgatók kezében gyorsan jár a toll, asszonyok, férfiak jegyzik a vizsgatételekhez szükséges vá­lasz-vázlatot A tanteremből kilépve új ar­cokat látok a folyosón. Magas, kissé kopaszodó férfit állítcik meg A bemutatkozás után meg­tudom, hogy Orbán Béla, az űjkígyósi Aranykalász Termelő- szövetkezet üzemegységvezetője. Néhány perc múlva ő kerül a „vallatószékbe”. — Kérem, • mondjon rféhány szót arról, mit jelent az üzem- egységvezetőnek a Marxizmus— Leirinizmus Egyetemén meg­szerzett tudás? A középkorú férfi tagaxiólag rázza meg a fejét. — Ne haragudjon, inkább a szigorlat után. Érthető a tartózkodás, hiszen a vizsgázónak most minden fi­gyelme a „nehéz” percekre összpontosul. A politikai gazdaságtan tan­székvezetője, Fazekas Béláné Köpeczi Dezsőnével beszélget. — Nem értek egyet a vizsga- halasztási kérelmekkel — mond­ja a tanszékvezető. Különösen azért nem, mert az olyan indo­kok, mint ennél a négy elvtárs- nál — mutat az előtte fekvő pa­pírra — bármelyik hallgató ré­széről felmerülhetnek. Hiszen valamennyien a napi munka mellett vállalták az egyetem el­végzését. — Hogyan készülnek a tanár rok a szigorlatra, illetve a vizs­gáztatásra? —- kérdezem, — A tanár legalább annyira szurkol a vizsgán, mint ameny- nyire a hallgató izgul. Hiszen Vezetőképzés a KISZ-táborban nem mindegy a tanár számára sem, hogy az elvtársák mennyit tudtak elsajátítani az - oktatott anyagból. Vitathatatlan, hogy a hallgató nehezebb helyzetben van, de a vizsgáztató tanárnak sem könnyű. — Kik a jobb tanulók, a fia­talabbak vagy az idősebbek? — A fiatalabbak fogékomyob- bak, könnyebben megértik az anyagot, de maradandóbban rögződik az idősebb korosztály­nál az, amit megtanul. Érdekes, de azt hiszem érthető az a megfigyelésünk, hogy a humán gyakorlattal foglalkozó értelmi­ség elsősorban a filozófiai kér­déseket érti meg könnyebben, a gazdasági, műszaki vezetők in­kább a politikai gazdaságtant kedvelik. Az Oktatási Igazgatóság ve­zetőjének, Juhász Józsefnek az asztalán könyvek és jegyzetek vannak. Amikor bemegyek hoz­zá, felderül az arca. — Jó, hogy jött, legalább né­hány percre kikapcsolódom. Hogy mit csinálok? Holnap á’- lamvizsgát vezetek. Arra ké­szülök. A vizsgák ezen a héten kezdődtek és még egy hétig tartanak. Szám szerint talán nem is lényeges, de nagyon so­kan vizsgáznak a Marxizmus— Lenir.izmus hároméves esti egyetemének anyagából és jócs­kán van államvizsgázónk is — rhor dja Juhász József s rr.ég tá­jékoztat arról, hogy az 1&70— 'H-es oktatási évben remélhető­en ugyanolyan jó eredményt ér­nek el, min-, tavaly. Nagyüzem van most az Okia- 1/sl Igazgatóságon : gyár,ugv, mint a többi felsőfokú taninté­zetben. Pártmunkások, műszaki é* gazdasági vezetők, • ir.ézmé • nyék dolgom, adnak számot ar­ról, mát tanultak egy év alatt Botyánszki ián»* Új továbbképző intézet Közgazdasági továbbképző in­tézetet szerveznek a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetemen a közgazdasági to­vábbképzés irányítására. A mű­velődésügyi miniszter most meg­jelent utasítása értelmében az intézet feladata lesz szakközgaz­dászképzés irányítása, a közgaz­dasági jellegű továbbképző tan­folyamok szervezése a gazdasági szervezetek vezetőinek tovább­képzésében való részvétel, a köz- gazdasági továbbképzés célját szolgáló kiadványok megjelen­tetése, valamint minden olyan állami és társadalmi szerv mun­kájának támogatása szaktanács- adással, amely közgazdasági to­vábbképzést folytat. ifjú vöröskeresztesek Fél évszázaddal ezelőtt, 1921- ben hívták életre hazánkban az ifjúsági vöröskeresztesek moz­galmát, s azóta a fiatalok száz­ezrei kapcsolódtak be a Vörös- kereszt szép céljainak megvaló­sításába. A mozgalom eredmé­nyeiről, s a közelgő jubileumi ünnepségekről Rostás István, a Magyar Vöröskereszt főtitkára egyebek közt a következőket mondotta: A felszabadulás- előtt az ifjú vöröskeresztesek mozgalma több mint 100 ezer tagot számlált. Ma már az úttörő- és KlSZ-szerve- zetek keretein belül működő if­jú vöröskeresztes csoportok tag­jainak száma meghaladja a 257 ezret. Szinte valamennyi általá­nos iskolában, a középiskolák 87 százalékában, a szakmunkáskép­ző iskolák 35 százalékában él­nek és működnek a gyerekek vöröskeresztes kis közösségei. Csupán az elmúlt évben több mint 187 ezer fiatal képezte ma­gát elsősegélynyújtó, ifjú egész­ségőr tanfolyamokon, mintegy 3Ö0 ezer piros nyakkendős pajtás teljesítette az úttörőpróbák egészségügyi követelményeit. A gyerekek körében igen népszerű filmvetítéseknek, egészségügyi előadásoknak másfél millió né­zője és hallgatója volt. Az ifjú vöröskeresztesek munkája nyo­mán egyre biztatóbb eredmé­nyek születnek az iskolai tiszta­sági mozgalomban is. A fiatalok rendszeresen részt vesznek az egyedülálló idős emberek gon­dozásában, s véradók szervezé­sével a véradómozgálom aktív munkásaivá váltak. Az idei jubileumi ünnepsége­ket az országos úttörőelnök­séggel és a KISZ KB-val közö­sen szerveztük meg. Eddigi eredményeink összegezésére, s a további tennivalók kijelölésére egyaránt jó alkalom kínálkozik majd július 17—31. között,- az X. Ifjúsági Vöreskeresztes Olim­pia idején. A Fóti Gyermekvá­rosban sorra kerülő nemzetközi diák-vöröskeresztes találkozóra 21 európai ország fiataljait vár­juk. A gyerekek többek között elsősegélynyújtó versenyeken mérik öásze tudásukat. A budai hegyekben mentési versenyeken bizonyítják felkészültségüket, a margitszigeti Űttörőstadionban pedig sok ezer érdeklődő láthat­ja majd a legjobbak bemutató­ját. Az olimpia résztvevői ezen­kívül ellátogatnak Budaoestre, bejárják a Dunántúl vidékeit, s egy vidám napot töltenek a Ba­laton mellett. mmmsss 5 1971. JÜN1US 20. algériai leszállásáról, a Rio de Janeiró-i Maracana-stadion mel­lett, az éppen akkor véget ért futballmeccsről kiözönlő tömeg­ben feltűnt valakinek egy is­merős arc. Egy fiatalember meg­szólított egy férfit, aki taxit ke­resett. „Uram, nem ön a nyu­gatnémet nagykövet? Mintha az ön képét mutatta volna mar többször lg a televízió” — mond­ta a fiatalember. „Ehrenfeld von Holleben vagyok, hogy tudnék a nagykövetségre vagy a laká­somra jutni?” — felelte a férfi. Néhány pillanat múlva már au­tóban ült és hamarosan elmond­hatta családjának, a hatóságok­nak és az újságíróknak: újra be­kötött szemmel indult el a kis szobából legalább egyórás autó- útjára őrzőivel, akik közölték vele; egy forgalmas utcán egyet­len pillanatra áll meg a kocsi, gyorsan ugorjon ki, mert ők azonnal továbbhajtanak. így is történt. Ehrenfeld von Holleben udva­riasan megköszönte a brazil kor­mánynak, hogy mindent elköve­tett kiszabadítása érdekében. Amikor a külföldi újságírók megkérdezték tőle, hogy mi a véleménye a gerilláknak arról a kiáltványról, amelyben beje­lentették elrablását és a brazil bérviszonyokról súlyos vádakat hangoztattak. a nagykövet egyetlen mondottal felelt: „Dip­lomata nem nyilatkozik vendég­látó országa belviszonyairól”. Néhány órával később közölték, hogy Holleben idegei olyan meg­viseltek, hogy valószínűleg más­hol fogja ezután képviselni ha­záját, nem Brazíliában. (Következik: Bucher nagykö­vet 40 napja) Jelenleg is tart az Ifjúsági vezetők nyári képzése a békéscsabai KISZ-táborban. Képünkön: as orosházi Petrányi Erzsébet és Polcsek Tibor szakmunkáskép zö-intézetük KlSZ-akcióprog- ramját beszéli meg. 'Fotó: Demény)

Next

/
Thumbnails
Contents