Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-13 / 138. szám
B ( EeretünK emlékezni, számontartani jelentős évfordulókat, jubileumokat. Ez jól is van így, mert az emlékezés mindig nemesítő, ösztönző, a jövőbe is tekint ilyenkor az ember, nemcsak az emléket adó' múltba, távolabbra is tekint, az elkövetkező évekre Félezer éve született Albrecht Dürer, a gigászi rajzművész, j mostanában emlékeztünk Bar- í tők Bélára, a Párizsi Kommün! évfordulójára, az úttörőmozga-! lom 25 évére, és — ha mind-j ezekhez jelentőségében nem is mérhető — a gyulai Erkel Diákünnepek jubileumára, arra. j hogy az idén májusban meg- j rendezett találkozó _ volt sorrendben az ötödik. fis ez Is jubileum, sók cser diák, pedagógus, sok ezer ember jubileuma, akik közü] sokan ott voltak már az első EDÜ 1963-as bölcsőjénél. és j hogy azzá vált, amiről, most be-! számolhatunk, nagyon 1s az ő dicséretük. Gyula város vezetői, iskolaigazgatói, tanárai. nép- j művelői, könyvtárosai; KISZ- j vezetők, megyeiek és gyulaiak dicsérete, mert nélkülük a diákünnepek sikere e] sem képzelhető Egyszerűen nincs ilyen siker, ha ők nincsenek. Nem túloz az újságíró, amikor — öt EDÜ-t Hatva — azi igazság megkövetelte rend és! mód szerint leírja ezeket, A | mostani, a jubileumi EDÜ mint- I egy három vagy négyezer résztvevőjének közös akaratú véleményét tolmacsölja csupán, egv diák és egy tanár köszönetét és örömét a négyezerből, vagy külön-külön mind a négyezerét, ha lehetne. Most, az ötödik után már van mihez hasonlítani ezt az ötödiket, összevetésre, a tartalmi lényeget. a színvonalat. a rendezés gépezetének munkáját illetően jó alap ez a köze! 10 esztendő, amely az öt EDÜ-t magába foglalja. Ez a mostani, szép, emelkedett. vendégváró szavakkal kezdődött. Kedves írónk, a Gyulán élő Csoór István vezércikkben köszöntötte az EDÜ '71-et; „Ápold a múltat és tiszta múltat adj át, hogy tiszta maradjon a jövendő. . Nyitott ajtóval várjuk az EDÜ ’71 vendégeit és őszinte szóval kívánunk élményekben gazdag napokat, jó szórakozást és kellemes időtöltést.” Élmények, szórakozás, kellemes időtöltés. Ha jól meggon- dpljuk, ezek kívánkoznak mérlegre most a diákünnepek után. Mert a hazatérőtől társaik mit is kérdeznek legelőször? ..Hogy érezted magad? Hogy sikerült a verseny?” Erre kérdezzük mi azt. hogy a négy nap hogy sikerült? Megfogalmazódott a KISZ megyei bizottságának első ösz- szesítője, statisztikák is készültek már, melyek a mostani, és a két év előtti diákünnepek különböző adatait viszonyítják egymáshoz, okosan es lényeglátóim. Hetvenöt iskola diákjai vették részt az V. EDÜ-n, Fegyelmezettek. figyelmesek voltak. J látszott, hogy tanintézetük leg- j jobbjai valamennyien. Nagy ér-: deklődést keltett az idei poli-1 tikai vitafórum, melyen Vin- kovics János, a KISZ KB ősz-' tályvezetője mondott vitaindí-, tót a középiskolai KISZ-szer-, vezetek kommunista jellegének erősítéséről. Hatalmas és hozzáértő. felelősséget; sugárzó vita alakult ki, és a fiatalok — ha tehetik, és a program engedi — estig vitatkoznak, szenvedélyesen, ahogy az már korukhoz is illik, de túlhajtott hangsúly, de. magóg hatáskeltés nélkül, jót akarva, jó szándékkal. Hasonló tapasztalatokat hozott a nyomdaipari szakközép- iskolások és a fiatal nyomdászok találkozója is. ahol Nagy Péter, a Békés megyei Nyomdaipari Vállalat főmérnöke beszélt Békés megye nyomdaipari hagyományairól, a szakmunkás, képzés helyzetéről és a mun- kábaállás lehetőségeiről. Az itt kialakuló vitát is az őszinte és meggondolt szókimondás, a nehézségek, nyílt elemzése jellemezte. Az EDÜ ezreket megmozgató rendezvény-sorozata a művészeti vetélkedő.Csoportök és egyének vetették össze tudásukat, tehetségüket. A zsűritagok, akik legtöbben már ismert és köztiszteletben álló vendégei az Erkel Diákünnepekenék, világosan fogalmaztak; az EDü ’71 minden eddiginél színvonalasabb, , tartalmasabb volt. Ezt .aláhúzni azért is fontos, mert nem törvényszerű, hogy egy ismétlődő találkozó minden két évben jobb és tartalmasabb lesz, tehát érdemes részt venni azon, Előfordulhat, hogy egy- egy részletében a kifáradás ' jelei ütköznek elő. sőt az is. hogy az egész rendezvény megreked' valahol , a kezdeti lendület adta színvonalon, és lassan elszürkül, jellegtelenné válik, Az Erkel Diákünnepek — úgy látszik —, minden két évben képes arra, hogy megújítsa, önmagát, hogy a megszokott formai kereteket is bővítve, tartalmilag többszínűbbé. érdekesebbé váljon. Szóval olyanná. amelyre érdemes eljönni Budapestről, Szegedről. - Gsongrád. Bács-Kis- kun megyéből, és természetesen Békés falvaiból, községeiből és városaiból is. / Azt. hogy mi volt igazán jó, ezúttal csak felsoroljuk. Jól sikerültek a vetélkedők, különösen az énekkarok, a hangszeres szólisták, és a néptánc-csoporí- tok hoztak új, erős tehetségű produkciókat. Az írásos pályázatok közül több helytörténeti, néprajzi dolgozat » elérte az egyetemi, főiskolai szakdolgozatok szintjét, ez »pedig diák- szerzőt és tanár-segitőt egyaránt dicsér. A szabadidőben szervezett esmények különösen sok résztvevőt vonzottak. Remek újítás volt. hogy a megyék 1—1 órás klubműsort rendezhettek. Kitűnő volt a szervezés, Banner József, a gyulai gimnázium tanára, mint EDÜ-tifkár, I és munkatársai feladatuk magaslatán álltak. . .. Az első összegezésből a gon- • dók is kitűnnek. A művészeti : vetélkedőkön az ipari, de kü-! ionosén a mezőgazdasági szak- j munkástanulók részvétele szín-S te minimális; a felkészülés ide-: je kissé rövid, a felhívást már; az újabb EDÜ-t megelőző tan- ■ év első félévében ki kellene ad- • ni; a színvonal további javu- > lását eredményezné, ha a Nép- : művelési Intézet nagyobb részt ; vállalna a diákünneoek művé- • szeti vetélkedőinek előkészítésé- S bői és lebonyolításából; támo- : gathatnák az EDÜ-t az érdekelt: minisztériumok is, a művelő-; désügyi. a munkaügyi és a me- • zőgazdasági. Az első mérleg végeredmény- \ ben jót mutat, és a részletesebb elemzés sem hoz más eredményt, legfeljebb úiabb tapasztalatokat, hogy miként lehetne három megye és két város diák- és szakmunkástanuló ifjúságának négynapos gyulai találkozóját még jobbá, élmé- ■ nyékben és örömökben gazda- j gabbó tenni, már 1973-ban. Sasa Ervin | A ; MEZOBERENYI I. SZ | TÉGLAGYÁR villanyszerelő szakmunkást keres felvételre. Fizetés megegyezés szerint, • 221090 : I Á tartalmasabb ifjúsági tevékenységért Szerdán kezdődik a nyári KISZ-vezetőképzés A Békéscsabai KISZ-taborban évek óta rendez nyári KISZ-ve- zetőképzést az ifjúsági szövetség megyei bizottsága. Sor kerül erre az idén is. Szabó Miklós, a bizottsága titkára elmondotta, hogy a KISZ-vezetők képzettségével szembeni igény az utóbbi időben j nagymértékben megnőtt. Ezért hatékonyabbá akarják tenni az i oktatást A nyári vezetőképzés június 10-án. szerdán kezdődik és augusztus 21-ig tart. Először pártösszekötők. vb- és csúcstitkárok érkeznek Békéscsabára a megye különböző részeiből, majd több turnus következik úttörőcsapat- j vezetők, ágit. prop.-osok, ifiveze- j tők. kultúr- és sportfelősök, ifjú- I gárdisták, üzemi titkárok, gaz- i dasági felelősök és középiskolai ■ reszortosok számára. A képzés | igen sokrétű, de a legfontosabb j az MSZMP X. és az SZKF | XXIV. kongresszusa anyagának, j a KISZ KB ifjúságpolitikai ha- \ tározatának részletes megisme- I rése. s felkészülés a KISZ VIII. ( kongresszusára. Előadásokat az j ifjúsági szövetség központi bizottsága. a megyei párt- és KISZ-bizottság munkatársai tartanak. s konzultációkra, beszélgetésekre kerül sor. Természetesen nem marad el a szórakoztató program sem Kulturális műsorokat, zenés, láncos esteket, járőrversenyeket rendeznek. ■ A megyei táboron kívül a járási és a városi KlSZ-bizottsá- gok a tervek szerint 250 középiskolai KISZ-titkárral ismertetik meg augusztus utolsó hetében az 1971—72. tanév feladatait, hogy a ‘ titkárok már szeptemberben felkészülten kezdjék a mozgalmi munkát. Sor kerül a járásokban 3—4 napos bentlakásos tanfolyamokra, a városokban pedig 1—2 hónap alatt heti 1—2 foglalkozást szerveznek mintegy 450 újonnan megválasztott KISZ-vezető alapképzése érdekében. Ezenkívül a KISZ-kongresszusra való felkészülés jegyében lehetősége van a járási és a városi bizottságoknak arra, hogy az említett oktatásokon kívül még 450 alapszervezeti titkár részére 3—4 napos továbbképzést tartsanak. w. z. MEGYÉNKA IdeceNF® Í^EYEZET->\\v ÜEVEZETESSÉGEI A nagyszénási Park-fürdő Aligha van olyan látogató, aki Nagyszénáson járva, ne gyönyörködve a Park-fürdő szépségében, A ragyogó tisztaság, rend, a kellemes környezet, a medencéét övező park látványa minden- it meghódít. Sokan tamáskod- va hallgatják, hogy az árnyas park területén nem is olyan régen még lucernaföld volt. Pedig nincsen ebben semmi különös, „mindössze” annyi történt, hogy a nagyszénásiak megmutatták, hogyan lehet a természeti kincseket kihasználni. Az ötvenes évek elején olajmező után kutattak Nagyszénáson. s ekkor tört fel, 1870 méter mélységből a 93 Celsius fokos hévíz. A kémiai elemzés azt mutatta, hogy a vízben levő ásványi sók gyorsan kicsapódnak, ezért nem lenne gazdaságos melegházak fűtésére, de mint gyógyvizet nagyszerűen hasznosíthatnák. 1960-ban .széles körű társadalmi összefogással a nagyszénásiak hozzákezdtek a fürdő építéséhez. A fúrások kilúgozták az egyébként is sovány földet, ezért friss termőtalajjal töltötték fel a területet. ahová a szarvasi Arborétumból hozták a facsemetéket, Először nyitott gyógymedencet, majd kádfürdőt és a téli medencéket építették meg. Később az uszoda is elkészült, végül a nyári öltözőket adták át a közönségnek. Több mint 7 millió forintba került az építkezés, s azóta is csupán a park gondozására éyi 40 ezer forintot költenek Talán csak adminisztráció kérdése, hogy Nagyszénás természeti kincsét hivatalosan is gyógyvízzé nyílvánítsák. Hiszen az SZTK megyei igazgatósága eddig is sok mozgásszervi betegségben szenvedőt utalt a fürdőbe. ahol a gyógyító vízen kívül kvarc- és galvánkezeléssel. infra besugárzással, valamint gyógymasszázzsal igyekeznek enyhíteni a betegek fájdalmát. A téli időszaktól kezdve Hévízről hozott iszappal is kezelik majd a rászorulókat Évente 70—80 ezer látogató keresi fel a fürdőt. A község lakóin kívül, megyénk távolabbi vidékeiről is sokan megfordulnak itt. S a vendégkönyvben olvasható orosz, német és román nyelvű bejegyzések is tanúsítják, hogy külföldre is eljutott már a nagyszénási Park-fürdő jó híre. Andódy Tibor 8 88 •*•«<* 8 ■ 8 • «*•* « •« JUpüt&tyípdtíút&s 15. diplomatarablás Elbrick taxit fog Charles Burke Elbrick, az Egyesült Államok brazíliai diplomáciai képviseletének 61 esztendős vezetője 1969. szeptember 4-én Rio de Janeiro-1 lakásán ebédelt és fél kettőkor fekete Cadillac kocsiján visszaindult a nagykövetség épületébe. Né- hányszáz méterre lakásától az autó eié kanyarodott egy 1500-as Volkswagen. A kocsiból két férfi ugrott ki, egyikük kloro- f ormos vattát nyomott EH brick arcára, majd az elkábult diplomatát belökte, a Volkswagenbe. A másik támadó arra kényszeri, tette a gépkocsivezetőt, hogy ko_ csijával nagy sebességgel induljon el egv közeli, beépítetlen er_ dős dombocskára A gépkocsivezető tíz perc 'múlva merészelt visszatérni a lakott környékre, rendőrt keresett és a kiérkező detektívek társaságában ment vissza az emberrablás színhelyére. A detektívek néhány pillanat múlva egy nagy borítékban elhelyezett levelet találtak az emberrablás színhelyén. A rövid, de rendkívül kemény hangú szöveg arra szólította fel a brazil kormányzatot — tömören. népelnyomó diktatúrának, kegyetlen katonai klikknek nevezte, őket —, hogy azonnal bocsásson szabadon tizenöt politikai foglyot. A levélben közölték a tizenöt fogoly nevét és azt is,' hogy melyik börtönben tartja őket fogva a brazil kormány. A levél részletesen foglalkozott a szabadon- bocsátás , megkívánt köriilmé- nyeiveí, megjelölve, hogy ho] kell. vagy hol lehet átadni a foglyokat még azt is előírták, hogy a kormány a rádióban és a televízióban milyen közleményben köteles bejelenteni a sza badon bocsátást. A levél egyébként nem hagyott kétséget afelől, hgy a feltételekről semmiféle tárgyalásnak nincs helye — egy utolsó mondata így hangzott: „Értsék meg a katonai junta tagjai, a szemet szemért, fogat fogért ideje van”. Több mint három napig tartott. amíg a brazil kormány — amelyet egyébként az amerikai kormány igen erős nyomás alá vett Elbrick nagykövet életének megmentése érdekében — úgy határozott, hogy szabadön bocsátja a kért tizenöt foglyot. A foglyokat ezután repülőgépen Mexikóba vitték; a volt foglyok ott rögtön a nemzetközi sajtó képviselőinek kérdéspergő, tüzébe kerültek. De még ml-, előtt bevonultak volna a repülőtér egyik nagy csarnokába, a brazil kormány különleges kérésére fotó. és filmriporterek csoportja készített egész sor felvételt a repülőgépről lesvallott egykori politikai foglyokról. A Rio de Janeiro-i hatóságok megrendelésére készített felvétel-sorozatot képtávíron azonnal Brazíliába továbbították; a brazil televízió adását megszakítva mutatta be a képeket. Néhány órával később Rio de Janeiro egyik külvárosában, Ti- jucában. egy éppen a strandra tartó üres taxi vezetője az utcakereszteződésnél egy férfire lett figyelmes, aki hevesen integetett. Amikor a taxi megállt a sofőr felkiáltott: „Hiszen maga az amerikai nagykövet! Szegény fickó! Mi történt a fejével mi az a ragtapasz a homlokán?” Valóban Charles Burke Elb, rick volt a taxinak integető férfi. A friss sérülés homlokán mindössze félórás voll akkor ütötte be a fejét egy gépkocsi - ajtóba, amikor elrablói egyik autóból a másikba tuszkolták. A taxi a nagykövetség épületébe szállította, ahol azonnal megérkezteik a brazil rendőrség és kémelhárítás emberei. Elbrick elmondotta, hogy elrablása után fél órával magához tért a kolo- form-kábulatból, megállapította, hogy rendkívül kisméretű egyszobás téglaépületben tartják fogva, amelynek ablakain színes függöny van és ez akadályozza a kilátást.' Elrablói naponta többször is meglátogatták, megfelelő ellátásban részesítették és amikor az első étkezés után panaszkodott, hogy szivartárcáját lakásán felejtette, megkérdezték tőle, milyen szivart szív. Néhány perccel később két dobozzal hoztak kedvenc szivarmárkájából. Este megkérdezték tőle; óhajtja-e, hogy reggelre kimosMérlegen az EDÜ 71
