Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-12 / 137. szám
Dürer-emlékülés Gyulán Ezekben a hónapokban az egész világon megemlékeznek Albrecht Dürer nürnbergi német festő, a német festészet legnagyobb mestere születésének 500. évfordulójáról. A mű vesz családja a gyulai Ajtósfalváról származott és jutott él Nüm- bergbe, ahoi apja 1455-ben telepedett le. Gyulán ma, szombaton délután 3 óraikor a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Bizottsága, a TIT Országos Művészeti Választmánya, Békés megyei és gyulai szervezete, a gyulai Erkel Ferenc Múzeum és a gyulai városi tanács emlékülést tart a városi tanács dísztermében. Az emlékülést Garas Klára, a művészet- tudományok doktora, a Szép- művészeti Múzeum főigazgatója nyitja meg. Az első napon „Dürer Békés megyei kapcsolatai" címmel Szerdahelyi István, a gyulai Erkel Ferenc Múzeum igazgatója tart előadást, majd dr. Urbach Zsuzsa művészettörténész Dürer életút járói beszél. A program vasárnap délelőtt 9 órakor folytatódik a városi tanács dísztermében. Ekkor dr. Végh János művészettörténész Dürer festészete, dr. Kaposy Vera művészettörténész Dürer rajzmű vészé te címmel tan előadási Déli 12 órakor lesz a Dürer születésének 500. évfordulója tiszteletére rendezett magyar grafikai kiállítás megnyitása. A műsor Haydn: Vonósnégyesének bemutatásával kezdődik, előadják Papp Sándor, Lindenberger Józsefné, Sági Attila és Fejes Antal zeneiskolai tanárok, majd dr. Vidd István, a város tanácselnöke leleplezd Kis Nagy András Dü- rer-dombormüvét és átadja a Gyula Város Tanácsa által alapított Dürer-emlékplakettet Csohány Kálmán, Kondor Béla, Stettner Béla és Rékássy Csaba grafikusoknak, a Dürer- emlékére meghirdetett országos grafikai pályázat nyerteseinek. A kiállítást ezután Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyitja meg. A kétnapos Dürer-emlékülés programja a kiállítási csarnok névadó ünnepségével fejeződik be. A csarnokot Albrecht Dürerről nevezik eL Ünnepeltek a íüzesgyarmatiak Negyedszázaddal ezelőtt alakult meg Füzesgyarmaton a földművesszövetkezet. Ebből az alkalomból találkoztak a meg éló alapítók a közelmúltban a községi pártbizottság tanácskozó termeben. A jubileumi ünnepségen Szőke István, a községi tanács vb elnöke köszöntötte a szövetkezet veteránjait és a vendégéket. Majd Sarkadi István,. a MÉSZÖV elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Ezt követően Szénást András, az ÁFÉSZ elnöke adott számot a szövetkezet negyedszázad alatt elért eredményedről. Arról, hagy miként jutott él a szövetkezet a 25 évvel ezelőtti mindössze 5 mázsa cukor árualaptól a jelenlegiig. Végezetül az elkövetkező évek hálózatfejlesztési terveiről szólt. Az ünnepi beszédek után elsőként a Szegeden élő Papp Elek, a fúzesgyarmatá földművesszövetkezet első ügyvezető elnöke kért szót. Szavad nyomán a 25 evvel ezelőtti kezdet elevenedett meg. Azok a nehéz esztendők, amikor szinte a semmiből kellett árualapot teremteni a község lakossága számára. Papp Elek meghatódva mondott köszönetét a szövetkezet jelenlegi igazgatóságának, amiért nem feledkezett meg róla és e jubileumi ünnepségre meghívta. A szövetkezet első elnökének beszédét követően Nagy Lajosné kért szót, aki 1953-ban volt ügyvezetője a szövetkezetnék, öt követte Batkóczi Mátyás, aki nemcsak a földművesszövetkezetnék, hanem a Vörös Csillag Tsz-nek is alapítója volt. Ok és rajtuk kívül mások is a szövetkezés nagyszerű kezdetét idézték. A jubileumi ünnepség befejező aktusaként Szénást András elnök elismerő oklevelet adott át a szövetkezet valamennyi alapítójának. Majd közös ebéden látta vendégül az ÁFÉSZ igazgatósága az ünnepség résztvevőit. Balkus Imre Az endrődi cipészek éleiéből A Budapesti Nemzetközi Vá- ! sáron nagy tetszessed fogadták az Endrődi Cipész Ktsz (ENCI) bemutatott női cipőit, A belkereskedelmi vállalatok azonban évente csak 100 ezer párat kapnak belőle, a többj exportra kerül. A tárgyalások során Kiderült, hogy a belkereskedelem, nek 300 ezer pár is kevés lenne, de hát egyelőre minden igényt n«m tud kielégíteni. * * * Békéscsabán, a Megyei Műve. lődési Központban július 28-án 100 új modellt mutat be a szövetkezet. Hangsúlyozni kell, hogy csak „bemutat”, vásárolná nem lehet belőle. Tervezik azonban, hogy (egy másik szövetkezettel együtt) Békéscsabán üzletet nyitnak, ahol majd az asszonyok és lányok hozzájuthatnak az ENCI márkájú cipőkhöz is. • • • Tavaly a szövetkezet látta vendégül a Penzg megyei Kuz! nyeck városi cipőgyárának hattagú küldöttségét. Most a Békés megye, küldöttségben, amely június 17-én indul Penza megyébe, a ^szövetkezet kilenc taggal képviselteti magát. Az endrődáek — viszonzásul — ajándékot is visznek magukkal, mégpedig a gyártmányaikból egy kollekciót es az üzem életét bemutató néhány fénykép- albumot, valamint minicipőt. * * * Harmincnégymilüió forint költséggel megkezdték az uj telep fejlesztését, amit 1974-ben fejeznek be. Az ötéves tervidőszak utolsó évében — a jelenlegi 600 ezer pár cipő helyett — már egymillió pár cipőt gyárt majd a szövetkezet. A régi telephelyet az Endrődi Szabó Ktsz veszi át, s így mindkét szöyetkezet kedvezőbb viszonyok közé jut. <P.) Emberek, gátak... Ez történt egy évvel ezelőtt 1970. JÜNIUS 12., péntek dél-] előtt. Gyulán a vízügyi igazgatóság épülete előtt katonák szerelik össze az URH-állomást. Hosszú, hajlékony antenna nyúj_ tózik az ég felé. Kábeleket húznak és rövid idő alatt kész az összeköttetés a megvadult folyók őrzői és a „főhadiszállás” között. Vő' Az épület bejárata előtt „Ár- vízvédelem” feliratú gépkocsik ét keznek és indulnak. Bent a rádiós központban sürgetően csengenek a telefonok — halk zúgással működésbe lép az URH-keszülék. Fent az emeleten! levő titkárságon postások szere- j lik a telefonvonalat. Az egyik készülékkel Araddal, a másikkal1 Nagyváraddal létesítenek „forró drótot”. | Kádár Imre műszaki titkár szinte nem is tudja, melyik kagylót emelje füléhez, mert j percenként cseng hói egyik, hol másik, de van olyan is amikor egyszerre három telefon cseng. Nagy precizitással, katonás rövidséggel hangzanak az utasítások, jelentések. Budapest Nagyvárad, Arad, Debrecen és a sok gátőrház, a számtalan telefon a gátak mellett, vízparton elhelyezve ideiglenes állomások, mindig készenlétben allnak a hívásra és a jelentésadásra. Itt és most a má- J sodperoeknek is nagy a jelentőségük. Egyik helyre homokzsákot, embereket, másik helyre szerszámokat, gépjárműveket, vagy fóliát kérnek. Támad a víz! Árvízvédelem! TIZENNYOLC ÓRA. Arany Tóth Lajossal, a párt gyulai járási bizottságának első titkárá. j val indulunk Sarkad felé. A Re.] metei hídhoz érve. balatonnyi 1 víztükör tárul elénk a két part: között. A híd pilléréből már semmi sem látszik. Mellettünk gépkocsik húznak el megrakod- ! va gépekkel, emberekkel. Sarkadon nyugalom van. Csak ! arról lehet megállapítani, hogy nem a megszokott hétköznapi, mert majd minden ház előtt emberek. asszonyok állnak. Az utcasarkon már nagyobb csoportok beszélgetnek, kérdezgetve egymástól a legfrissebb híreket. A gyerekek most is fociznak az utcákban. Méhkeréken is hasonló a kép. A községből Üjszalonta felé, férfiak mennek hosszú sorban, vállukon lapát, ásó, csákány. A vasúti kereszteződésnél találkozunk az első, szarvasmarhákat, sertéseket szállító gépkocsival. Üjszalonta felé haladva, a község előtt kétkilométernyire három asszony áll az út mellett. Mintha Isten tudja, honnán jönnénk; körülállnak bennünket. — Tessék már mondani! Igaz, hogy el kell menni? — Mi lesz a jószágokkal? — Csak Gyulára mehetünk? Nekünk Békéscsabán van rokonunk, oda, hogy lehet eljutni? — Mit vihetünk magunkkal? — Két nappal ezelőtt fialt a kocánk, hogy vigyük el a kismalacokat? EGYMÁS UTÁN ZÁPOROZNAK a kérdések, melyekből a tanácstalanság cseng ki. A higgadt válaszok után megnyugszanak. A sáros és keskeny úton egymás után jönnek az állatokat szállító teherautók. Nem tudunk annyira lehúzódni — éppen a sár miatt — amennyire kellene és a két kocsi között alig marad annyi hely, hogy horzsolás nélkül megússzuk a találkozást. ..békeidőben” nem maradna el egy-két keresetlen mondat. Most pedig még egy hangos szó sem hangzik el. Üj szalon tán, a tanácsháza előtt állnak a legtöbben. Térdig sáros emberek, a fáradtságtól vörös s^emű rendőr őrmester, gyermeküket féltőn magukhoz szorító asszonyok. A tanácselnök szobája zsúfolt. Az elnök éppen a békéscsabai tanács távmondatát hallgatja és diktálja a gépírónőnek. Aztán már a hangos beszélő adja tudtára a lakosságnak, hogy biztonsági okokból a gyerekek, asszonyok és az idősebbek a legszükségesebbet csomagolják össze, mert jön értük a busz, amivel Gyulára mennek. Egy asszony elsírja magát. — Istenem, istenem mi lesz velünk? Megjön a busz és szó nélkül kis batyujukat magukhoz szorítva, egymás után szállnak fel és indulnak a biztonságot jelentő városba. JÜNIUS 13-A, SZOMBAT. Az egész országban, de különösen Békés megyében sokan aggódva várják a rádió híreit. Nem sok jóval biztat: — Körösökön a magas vízállás miatt kritikus a helyzet, ezért biztonsági okokból több községet ki kellett üríteni. Akik hozzátartozóikat keresik, a következő telefonszámokon érdeklődhetnek... KÖRÖSLADANY... Sebes-Körös. A legveszélyesebb szakasz a gátőrház és a szociális otthon közötti folyópart. Néhány helyen j buzgár tör fel, a homokzsákok J gyűrűje azonban megszelídíti az j alattomos ellenséget. Hatalmas | terméskövekkel támasztják meg a partoldalt. Békaemberek merülnek le időnként és fóliával j takarják be a buzgár feltételezett forrását A híd felől motor- j csónak húzza a pontont és alig fél óra múlva már tompán zuhognak a légkalapács ütései a szádpallókra. SZEGHALOM. A Sebes-Körösre és a Berettyóra nem lehet ráismerni. A közúti híd alatt már egy kacsa sem férne át, nem is beszélve a vasúti hídról, ahol már majdnem átcsap a víz. — Épp az előbb ment el az utolsó vonat — mondja a szolgálatban levő vasutas. Többet nem engedünk át. A gáton hosszanti irányban repedések látszanak. Nem mesz- sze a hídtól, a ki tudja, mióta szolgálatban levő kiskatonák kanalazzák a meleg ételt, amit egy idős nénike hoz. A víz felett helikopter húz el, és az erősödő szél belekapaszkodva a folyó Izéles hátába, apró hullámokat kerget a part felé. A szeghalmi szakaszmérnökségen fáradt emberek. Dékány Zsigmond a szakaszmérnökség vezetője szinte egyfolytában talpon áll január 9-e óta, mert jóformán attól a naptól kezdve tart hol a belvíz, hol az árvízvédekezés. Álmos, fáradt ás elkeseredett. — Ha még tovább emelkedik a víz, a Berettyó és a Sebes-Körös deltájába kell engedni, hogy mentsük a községet. Csak erre ne kerüljön sor! Bár az érintett 50 család biztonságban van; a Halasi Állami Gazdaság jószág- állományát is elszállították, jó volna megúszni átvágás nélkül. A GÁTON EMBEREK EZREI. Porosak, fáradtak, de zokszó nélkül hordják a zsákokat, a földet, verik a karókat, erősítik a gátat. Van, amikor az ennivaló is késik, az ivóvíz sem érkezik mindig akkorra, amikor kellene, — mégsem panaszkodnak. Konokul feszülnek az izmok, szembeszegülve a haragos folyóval. És eddig szerencsére még mindig az EMBER győzött. JÜNIUS 14, VASÁRNAP. A gátakon most is hétköznap van. Vagy tálán nagyobb ünnep, mint a vasárnap? Az ember győzelmének ünnepe az állandó megújuló rohamokkal támadó víz ellen. A gát áll. Aztán Mályvád felől a riasztó hír; megcsúszott a töltés! Amikor odaérkezünk, láthatóan szinte méltóságteljes lassúsággal növekszik a repedés a gát tetején, egyre jobban csúszik az erdő felé a töltés alja. A szakemberek sápadtak, ha nem szégyelnék, sírnának. Hát ez a vég? Uszály érkezik terméskövekkel. Az emberlánc kézről kézre adogatja a félmázsás köveket. De ez sem használ. Legalább ötször ennyi kellene. Vagy legalább az ÁKSZ jönne? A töltés egyre csúszik, a gát fele már hiányzik, az emberek arcán szorongás, csak néhány óráig bírná ki, amíg a segítség megérkezik. Telefon, és biztatás, hogy elindult a segítség. SIKERÜLT! A víz itt is megverve! Besótétedik. A folyó két partján mint megannyi vigyázó szem, villanyégők szórják a fényt. Látszólag békés, szinte idillikus a kép, de az ördög nem alszik. Ezrek vigyáznak most is, bár már néhány centimétert apadt a víz szintje, a veszély még nem múlt el. Gyula. A néhány nappal ezelőtt még diákzsivajtól hangos kollégiumban, iskolákban most kötegyániak, újszalontaiak. Legtöbben a rádiót hallgatják. a friss híreket vagy kiállnak a kapuba és hosszasan néznek arrafelé, amerről jöttek. Mi lehet otthon? Aztán gépkocsi áll meg. Nagy edényben megérkezik az ebéd. A gyerekek, a fiatalok ebéd után sétálnak, moziba mennek, mint otthon, mint a „békeidőben”. AZ ELSŐ NAPOK tanácstalanságán már túljutottak. A folyók is megfékezve, lassan apadnak. A következő lépés, a kitelepítettek visszaköltöztetése, most már csak napok kérdése. Újra megindulhat a normális élet, de semmivel sem kisebb gondok várnak még az élet normalizálásában. A veszélyben tanúsított közös összefogás remélhetőn a békés építőmunkában is megmutatkozik. VILLANYSZERELÖIPARI VÁLLALAT 1. sz. Szerelő ipari Üzeme Kecskemét és kornyékén, valamint Szeged és környékén levő munkahelyeire felvételre keres. villanyszerelőket, villanyszerelők mellé segédmunkásokat, lakatosokat, hegesztőket, kubikosokat és kubikosbrigádokat. 44 órás munkaidő, minden héten szabad szombat, szakmunkas-képesítes megszerzésére lehetőséget biztosítunk. Felvétel eseten utazási költséget megtérítjük. Jelentkezes: SZEGEDI HÁZGYÁR kirendeltsegen Fekete József művezetőnél, valamint Budapest, VI., Mozsár u. 16. sz. alatt a munkaerőgazdálkodónél. x Béla Ottó
