Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-21 / 118. szám
Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Fock Jenő, a kormány elnöke beszámolt a május 15-én és 16-án Budapesten folytatott magyar—lengyel tárgyalásokról. A kormány megtárgyalta dr. Ajtai Miklósnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének jelentését angliai hivatalos útjáról. A külügymmiszter jelentést tett arról a baráti eszmecseréről, amelyet Nguyen Thi Binh asszonnyal, a Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormányának külügyminiszterével folytatott. aki hivatalos látogatáson tartózkodott, hazánkban. Faroúk Abe Eisa, a Szudán! Demokratikus Köztársaság külügyminisztere szintén hivatalos baráti látogatást tett Magyarországon. Külügynúniszteríink a vele folytatott tárgyalásokról is jelentést tett. Beszámolt továbbá azokról a megbeszélésekről, amelyeket Clo- domiro Almeyda Medina chilei külügyminiszterrel folytatott, aki hivatalos látogatáson tartózkodott hazánkbaip.. A külkereskedelmi miniszter beszámolt a Kínai Népiköztársaságban és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban tett látogatásáról és ottani megbeszéléseiről. A lakossági ipari, kereskedelmi és áruszállítási szolgáltatások fejlesztéséről szóló 1969. évi kormányhatározat végrehajtását mérték fel azok a jelentések, amelyeket a Központi Népi Ellenőrzés: Bizottság elnöke, valamint az Országos Tervhivatal elnöke terjesztett a kormány elé. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztése alapján a kormány rendeletet hozott az építés-felügyeletrőL A kormány megtárgyalta a Szakszervezetek Országos Tanácsa Einökségénék előterjesztését az 1970-ben történt üzemi balesetekről. A kormány utasította a felügyeleti jogkört ellátó szerveket; ellenőrizzék, hogy a vállalatok mennyiben építették be ötéves terveikbe a szociális ellátottság, a biztonságos munkafeltételék javításával kapcsolatos feladatokat. Egyben felkérte a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségét, hogy a szakszervezetek a dolgozók széles körű bevonásával segítsék a munkavédelmi rendelkezések betartását. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Elutazott hazánkból a chilei külügyminiszter Clodomiro Almeyda Medina, a Chilei Köztársaság külügyminisztere — aki Péter János külügyminiszter meghívására hivatalos látogatást tett Magyarországon — kíséretével együtt csütörtökön délután elutazott Budapestről. (MTI) Budapestre érkezett a lengyel kiitiígymiiiiszter Péter János külügyminiszter meghívására csütörtökön reggel hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezett Stefan Jed- rychowski, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere és .felesége. A lengyel külügyminisztert útjára elkísérte Wla- dyslaw Napiéraj, a külügyminisztérium főosztályvezetője, Jan Bisztyga főosztályvezeitő- helyettes, Jozef Chmiel, a miniszteri kabinet helyettes vezetője, Jilian Sutor, a külügyminisztérium főosztályvezető-helyettese és Jerzy Zielinski, a külügyminisztérium magyar referense. (MTI) Megkezdődött az egyiptomi parlament rendkívüli ülése Csütörtökön délelőtt Hafez Ali j Badavi, a nemzetgyűlés új el-1 nöke megnyitotta az egyiptomi parlament rendkívüli ülését. Anvar Szadat elnök a képviselőkhöz intézett, a kairói rádió és televízió által közvetített beszédében leszögezte: az ország a közelmúltban „közel állt ahhoz, hogy letérítsék a Nasszer elnök által megjelölt útról. Azonban az egész nép szembeszállt ezzel". Az elnök nem tért ki a múlt • heti belpolitikai események rész- t leteire. „A jövőbe kell néz- ; nünk... nem szólok azokról az i incidensekről, amelyek ügyében j vizsgálat van folyamatban” — 1 mondotta. „A harcra kell összpontosítani figyelmünket, ha a nasszeri úton akarunk továbbhaladni a fejlődés, a szocializmus felé. Az eljövendő időszakban az állam legfőbb gondja változatlanul az Izrael elleni harc marad”. Az elnök az egyiptomi hadsereg újjáépítésének, megerősítésének sikereiről szólva, leszögezte: „Meg kell önöknek, a nép képviselőinek mondanom, hogy sohase lettünk volna képések megjárni ezt az utat őszinte barátunk, a Szovjetunió segítsége nélkül”. Az egyiptomi elnök az Egyesült Államok máig kétértelmű álláspontjáról ezt mondta- „Amerikának tudnia kell — s ezt meg is mondtam Rogers-nek: nem fogadhatom el azt az állítást, hogy nem képesek nyomást gyakorolni Izraelre,.. Az Egyesült Államoknak pontosan meg kell határoznia álláspontját. A másik három nagyhatalomnak a közel-keleti, helyzettel | kapcsolatos álláspontját elemez- ! A Szovjetunió és az Egyesült Államok kormánya megvizsgálta a stratégiai fegyverzet korlátozásáról folytatott szovjet-amerikai tárgyalások menetét, és megegyezett abban, hogy az idén az erőfeszítéseket a rakétaelhárító rendszerek kifejlesztésének j korlátozására vonatkozó megal- lapodas előkészítésére összpontosítja — közölték Moszkvában. Megegyezés jött létre arra vonatkozólag is, hogy a fent említett egyezmény megkötésekor a stratégiai támadó fegyverzet korlátozása terén is megállapove, az egyiptomi elnök kijelentette: a Szovjetunió álláspontja „nem igényel magyarázatot”, hi- r szén az 1971 júniusi „sötét na- 1 pok” óta a Szovjetunió „rengeteget tett” Egyiptom érdekében. Szadat elismeréssel szólt ezen- j kívül Franciaország állásfogla- j. lásáról és a brit konzervatív1 kormány „bátor kiállásáról”. I (MENA) dásra jutna majd bizonyos intézkedésekről. A felek abból a felismerésből indulnak ki, hogy mindez kedvezőbb feltételeket teremt, majd egészében a stratégiai fegyverzet korlátozására vonatkozó ezutáni tárgyalásokat illetően, amely tárgyalások aktívan folytatódni fognak — mondja a közlemény. * Az Egyesült Államokban csü- j törtök délután öt órakor Nixon j elnök rövid televíziós beszédében jelentette be a fenti megállapodást. (UPI) Megegyezés a SALT-tárgyolcsokon ’S __ E ltévedt angol katonák Nyolc Hong-Kong-ban állomásozó angol katona gépkocsival kínai területre tévedt. Tízórás fog- vatartás után visszaengedték okét alakulatukhoz. Képünkön sajtókonferenciájukat látni, visszatérésük után. (Teleíotó—AP—MTI—K.S) Tbiliszi és Lisszabon között Lisszabon június első napjaiban varja konferenciára a NATO-országök külpolitikai vezetőit. Néhány nappal ezelőtt Washington számára még zavartalannak tűnt a program. Folytatódott az a merevedési, hidegháborús folyamat, amely a NATO némi hajlékonyságot mutató római értekezlete után kezdődött és a legutóbbi, brüsszeli tanácskozáson már kiteljesedett. Ennek a merevedésnek a középpontjában az európai biztonsági értekezletnek a korábbinál durvább elutasítása állott. Az elutasítás eszközéül a Nyugat-Berliniről folyó tárgyalásokat szemelték ki. Ez természetesen nem volt véletlen. Nyugat-Ber- lin jelenlegi helyzete és mindenekelőtt az ott állomásozó amerikai katonai egységek módot nyújtották Washingtonnak arra. hogy Nyuigat-Berlinből kiindulva valóságos „vétójogot” gyakoroljon minden európai rendezés felett. Az a tény, hogy az amerikai hivatalos politika egy számára „megfelelő” nyugat-berlini rendezéstől tette függőve beleegyezését az európai biztonsági konferencia összehívásába, módot nyújtott számára az enyhülés egész folyamatának lelassítására. Ezt a folyamatot a legutóbbi hetekben különösen kiélezett szoyjetel'lenes kampány kísérte. Harlamov, a moszkvai Pravda brüsszeli tudósítója május közepén hosszabb elemzést közölt erről a szovjetellenes kampányról és megállapította: „A Pentagon azért szegül szembe az európai biztonsági értekezlet megtartásával, mert mindenáron fenn akarja tartani az ellenőrzést a NATO katonai szervezetéhez tartozó nyugat-európai országok külpolitikája fölött”. Május derekán. Washingtonnak ezt az erőpolitikai vonalát súlyos megpróbáltatások érték, amelyek a korábbinál jóval nehezebbé teszik az Egyesült Államok számára az enyhülési folyamat továbbá lassítását. A fejleményes bevezető szakaszát a demokratapárti szenátusi frakció vezetőjének, MansíieLdnek: az az indítványa jelentette, amellyel a Nyugat- Burópéban állomásozó amerikai haderők ötven százalékos létszámcsökkentését akarta elérni. Nixom. és az adminisztráció arra készült, hogy a szokásos módszerekkel utasítsa vissza • ezt az indítványt — amikor Brezsnyev, az SZKP főtitkára Tbilisziben mondott beszédében felvetette az Európában állomásozó haderők létszámcsökkentésének problémáját. Célzott arra, hogy egyes NATO-országok „észrevehető érdeklődést, de bizonyos fokú idegességet is tanúsítanak” ebben az ügyben. Ha valaki valamit nem lát világosan — mondotta Brezsnyev — „csak rá kell szánnia magát annak kipróbálására, mit jelentenek a szovjet javaslatok a gyakorlatban. Ez a diplomácia nyelvén azt jelenti: tárgyalásokat kell kezdem”. 2 mmm 1971, MÁJUS 31. Az Egyesült Államokat a Brezsnyev-beszéd meglehetősen kényes helyzetbe hozta. Ennek legvilágosabb bizonyítéka Rogers amerikai külügyminiszter televíziós interjúja volt. A külügyminiszter azt mondotta, hogy az Egyesült Államok kész tárgyalásokat kezdeni a Szovjetunióval, az Európában állomásozó haderők kölcsönös csökkentéséről, Sőt, hajlandó ezt egy széles körű európai biztonsági értekezleten megvitatni. Az amerikai külügyminiszter most először volt kénytelen úgy nyilatkozni az európai biztonsági konferencia lehetőségéről, üó£y nem szabta előfeltételként a nyugat-berlini problémával foglalkozó tárgyalások sikerét! fi Szovjetunió diplomáciai kezdeményezése — amely szerves folytatása volt a XXIV. pártkongresszuson beterjesztett európai enyhülési javaslatoknak — sok szempontból új helyzetet teremtett a NATO-értékezlet küszöbén. Számos NATO-tagállam ugyanis erőteljesen érdekelt a csapat-csökkentés megvitatásában, s Lisszabonba« nem lesz könnyű dolga az amerikai diplomáciának, ha ismét merev magatartást akar kényszeríteni szövetségeseire. Hogy vannak ilyen szándékok azt az amerikai belpolitikai helyzet fejleményei mutatják. A Nixon-adminisztráció ugyanis nem utolsósorban belpolitikai meggondolásokból reagál a szokottnál hajlékonyabban a szovjet javaslatra-! A Fehér Ház és a Pentagon azt hangoztatja: „■meg kell ölni” Mansfield egyoldalú létszámcsökkentésére vonatkozó javaslatait — meri azok gyengítenék az amerikai pozíciókat a Szovjetunióval folytatandó esetleges tárgyalásokon! A szovjet indítványnak ez a leplezetlen belpolitikai fel- használása a Pentagon és az adminisztráció érdekeinek szolgálatában — eleve gyanút kelt az Egyesült Államok szándékai iránt Ugyanakkor azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy Amerikában a politikai élet egészére máris a jövő évi elnökválasztás pozícióharcai nyomják rá bélyegüket. A Nrxon-adminisztrációnak feltétlenül érdeke lenne, ha valamilyen fői-mában az elnökválasztási ham derekán reményt keltő tárgyalások indulhatnának. Egy esetleges választási győzelem birtokában még mindig mód nyílnék a folyamatban levő megbeszélések megtorpedózására. Mindez «a int, hogy a nagy jelentőségű szovjet javaslattal szemben tanúsított amerikai visszhang iránt a lehető legnagyobb óvatossággal kell viseltetni. Az adott helyzetben rendkívül sok múlik a nyugat-európai országok magatartásán. Éppen ez teszi a szokottnál „izgalmasabbá” a lisszaboni NATO- találkozót. Ezen az értekezleten le lehet majd mérni, hogy az új helyzetiben milyen külpolitikai, taktikát akar követni az Egyesült Államok — s hogy maradéktalanul tudja-e kényszerítem ,ezt a taktikát szövetségeseire. /
