Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-21 / 118. szám
Győztek a gyomaiak Eredményhirdetés a Szakma Kiváló Tanulója címért folytatott versenyben Ismét beigazolódott a hazai pálya nagy előnye a IX. Országos Szakma Kiváló Tanulója cím elnyerésében folytatott versenyben, melyet a MÉM Szakoktatási Felügyelősége ebben az esztendőben a gyomai Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben bonyolított le. De azért a szakmához értés, a tudás adta a legtöbbet. A baromfitenyésztő és a szarvasmarha tenyésztő szakmákban versenyző fiatalok igen szigorú zsűri előtt adtak tanúbizonyságot felkészültségükről. A gyomai iskola növendékei hírnevet szereztek intézetüknek. A baromfitenyésztő szakma kiváló tanulója cím elnyeréséért rajthoz álló három Gyomán tanuló leány bekerült az első öt közé. Közülük első helyre Nácsa Julianna jutott. Második a berettyóújfalui Varya Aranka, 3. a péceli Pekker Margit, 4. a gyomai Nővé Julianna és 5. a szintén gyomai Katona Magdolna lett. A szarvasmarhatenyésztő szakma győztese a gyomai Bodor Mária. A 2. helyezett Bischof Éva Kiskunfélegyházáról, 3. Zákány József Gyoméról, 4. Imeli Béla Pápáról, s 5.-nek pedig a gyomai Bankó György szerepelt legjobban. A szerdán délutáni eredményhirdetésen, 20 baromfi- tenyésztő közül 13-an, a 24 szarvasmarhatenyésztő közül pedig 22-en kapták meg a szakmúnkásbizonyítványt. A gyomai iskola a IX. országos vetélkedő alkalmával összesen hét serleget nyert. Szép színfoltja volt a záróünnepségnek, amikor az ország különböző részén működő 14 szarvasmarha-tenyésztő és kilenc ba-- romfitenyésztő szakmunkás- képző iskolája nevében felszalagozták a gyomai szakmunkásképző iskola lobogóját. Gajdács György, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője a kétnapos versenyen szerzett élményeiről a következőket mondotta: — A baromfitenyésztő és a szarvasmarhatenyésztő szakmát elsajátító fiatalok magasfokú felkészültségről tettek tanúbizonyságot. Nemes vetélkedésük a Kiváló Tanuló cím megszerzéséért, illetve a szakmunkásbizonyítványt osztályvizsga előtti kézhezkapá- sáért beszédesen mutatja, hogy a szakmunkásképző iskolákban tanuló fiatalok jól készülnek az életre. Magyar grafikai kiállítás Budapesten Pénteken este 6 óraikor a Mar gyár Képzőművészek Szövetsége és a Magyar Nemzeti Galéria rendezésében Dürer Albert születésének 500. évfordulója alkat.. mából miagyar grafikai kiállítást nyitnak. A megnyitón ősbemutatóként hangzik el Szokolay Sándor: Apokalipsis-kantátája. Köz. reműködik az Egyetemi Énekkar Bartók kórusa és ifjúsági zenekara. Vezényel: Szokolay Sándor. A megnyitón megyénk képzőművészei is képviseltetik magúkat. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Újkígyóson A szövetkezet egyik nagy gabonatáblájába Kiszombori—1-es fajtájú búzát vetettek. Losonczi elv társ és kísérete az új magyar búzában gyönyörködik. Losonczi elvtárs és kísérete megtekintette az épülőben levő szakosított szarvasmarhatenyésztőtelepet. Szerdán a kora délutáni órákban személygépkocsi-konvoj verte fel az újkígyósi utcák és dűlőutak porát. Csík Péternek, az Aranykalász Tsz elnökének meghívására Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Újkígyósra érkezett. Legutóbb 1967-ben járt Losonczi elvtárs'az Aranykalász Tsz-ben. A mostani látogatás felfogható a korábbi folytatásának is. Így folyamatában jól érezhető, mérlegelhető az új- kígyósiak munkája. A termelőszövetkezet tanácskozótermében kötetlen beszélgetés kezdődött, nyomban az érkezés után. Ezen részt vett Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke, Frank Ferenc, a párt megyei bizottságának első titkára, Kovács István, a MEDOSZ főtitkára, országgyűlési képviselő, Klaukó Mátyás, a megyei tanács vb-elnöke, Horváth Pál, a Dél- Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetségének titkára, Csík Péter, az újkígyósi Aranykalász Tsz elnöke, ifi. Bozó József, az újkígyósi szövetkezet főmezőgazdásza, Nagy Mihály, a Körösök Vidéké Tsz-ek Területi Szövetségének titkára és a község több vezetője. Miután Csfk Péter ismertette a termelőszövetkezet eredményeit, a szó a háztáji gazdaságok és a szövetkezet kapcsolatára terelődött. Újkígyós olyan' község, ahol a háztájiban 18 ezer sertést gondoznak (márciusi ái- latszámlálás eredménye). A hústermelési programban nagyon nagy jelentősége van annak,1 hogy itt üyen szépen megnövebedett a jószágállomány. Lénye- | gében nagyobb beruházás nélkül a helyi lehetőségek jó kihasználásával annyi hízott sertést értékesít a község lakossága, mint egy 40 millió forintból építhető szakosított nagyüzemi sertéstelep. A szövetkezeti eredmény mellett szóba jött a megye sertés- tenyésztése is. Klaukó Mátyás elvtárs a márciusi állatszámlálás alapján említette, hogy 775 ezer sertést gondoznak Békés megyében. Év végére 450—500 ezer hízott sertés felvásárlására számít az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. — Meg kell azonban azt is mondanunk, hogy ezzel a rekord sertésállománnyal rekord takarmánygondunk is akad — mondotta a megyei tanács vb-elnö- ke. — Olyan rossz esztendő után, mint a tavalyi is volt, nagyon nehéz kiegyensúlyozott takarmányellátást biztosítani. Helyenként már a kenyérgabonához is hozzányúltunk azért, hogy az állatállománynak takarmányt juttassunk. Az előbbi gond ellenére nagyon érdekesen alakul a választott malac és a süldő piaci forgalma. A városok és a községek állatvásárain nincsen kínálat malacból és süldőből. Ez kétségtelen .jó jel és azt mutatja, hogy a termelők igen jelentős erőfeszítést tesznek azért, hogy az állatállományt felneveljék és meghizlalva értékesítsék. Megyénk • termelőszövetkezeteiben általában bizakodó a hangulat. Ez a bizakodás — jegyezte meg Frank Ferenc elvtárs — azon alapul, hogyr a múlt esztendőben az árvíztől és a belvíztől sokat szenvedett szövetkezeteink érezték a társadalom támogatását. A párthatározatokból és a kormány-intézkedésekből, melyek a gyakorlatban parasztságunk helyeslésével találkoztak, szintén arra lehet következtetni, hogy jogos a bizakodás, a szövetkezeti életforma iránt. Horváth Pál említette, hogy a megye határának képe az 1969. évi rekord termést adó esztendőre emlékeztet Gabonából terméskilátásaink jók. A határ valósággal lélegzik, nyüzsögnek benne az emberek. Az első növényápolási munkákat a megye déli körzetében sikeresen befejezték, A szövetkezeti élet továbbfejlesztése is beszédtárgya lett. Érthető, hiszen a múlt esztendőben nagyon sok termelőszövetkezet bevételi hiánnyal, közülük több alaphiánnyal zárta az évet. Nagy Mihály mondotta, hogy a Körösök térségében a következő két esztendőre szinte minden, műszaki fejlesztés leáll, mert áz 1970. évi kedvezőtlen esztendő minden alapot kimerített. Amíg ezek nem töltődnek fel, nagyon nehéz lesz továbblépni. A beszélgetés után határszemle következett. Újkígyós magas rangú vendége és kísérete megtekintette az Aranykalász Termelőszövetkezet egy részét Vállmagasságig érő kétszeres (árpa és búza), búzatáblák között, szépen művelt kukorica- és cukorrépa-területek mellett vezetett az út. A tsz téglagyára után az újkígyósiak másik büszkesége, a fedőlemezü zem megtekintése következett, majd a látottakról rövid eszmecsere. Megkérdeztük Losonczi elvtársat, hogy lapunk olvasóinak összegezze a szerda délutáni látogatás tapasztalatait: — Amikor az ember ilyen sok szépet lát, akkor nagyon nehéz a tapasztalatokat összegezni. Mivel is kezdjem? Talán azzal, hogy jól megalapozottnak látom a szövetkezet segédüzemágát, a téglagyárat. Jól dolgoznak az emberek, hiszen műszakonként 48 ezer nyers téglát is gyártanak. Ha visszagondolok arra, hogy 30—35 évvel ezelőtt én is részt vettem ilyen téglagyári munkában — de mi kézzel csináltuk — s ha naponta 2000— 2500-at kivertünk, akkor nagyon sokat kellett dolgoznunk. Hát ez a technikai fejlődés, ami a kettő között tapasztalható! Amikor legutóbb itt jártam, megmutatták a savanyító üzemet. Örömmel tapasztaltam már akkor is, hogy mennyi életretörekvés található az újkígyósiakban. Szép az újkígyósi határ. A kukorica- és a répatáblák gondozottak. Ezt csak azok az emberek tudják adni, akik szívvel-lé- lekkel magukénak vallják a szövetkezetét. _— A délutáni beszélgetés során szó volt a termelőszövetkezeti vezetők és a tagok kapcsolatáról is. A téma felvetésében volt-e valamilyen tendencia? — Ma egyre többet beszélünk a szövetkezeti élet demokratizmusáról. Úgy érzem, nagyon sok még a javítani valónk ezen a területen. Én magam szövetkezeti emberként éltem le életem jelentős részét, így nagy figyelemmel kísérem a továbbiakban is ennek az életformának az alakulását. Meggyőződéssel vallottam és vallom, hogy a szövetkezeti vezetők munkájának társadalmi ellenőrzése rendkívül fontos. A szövetkezeti vezetőnek lényegében benne kell élnie a mozgalomban, tehát nemcsak a beosztásában, hanem a tagság között! Ahol a vezető és a tagság kapcsolata megszakad vagy túl hivatalossá válik, ott előbb- utóbb a tagság meneszti a vezetőt. Most olyan időszakban élünk, amikor a szövetkezet irányításában is a módszert illetően, váltás zajlik. Következik ez a gazdasági reformból, amely kiállta az élet próbáját. Ez a váltás akkor lehet gyors, ha benne a tagság véleménye is helyet kap. S erre nagyon alkalmas a szövetkezet különböző választott szerveinek munkája. Ezzel a lehetőséggel minden eddiginél jobban kellene élni itt is és máshol is a döntések megalapozásánál. Köszönjük a tapasztalatok ösz~ szegezését. Dupsi Károly Amikor az eiier ilyen sok szépet lát...
