Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-20 / 117. szám

MEGALAKULT A MEGYEI TANÁCS Losoncai Pál a tanácsülés szünetében Sebesi Lászlónéval, me­gyénk új országgyűlési képviselőjével beszélget. ha a tanácsi demokrácia keretei között meggyőzzük őt érveink igazáról. Hogy melyik város és község miben részesül, hova mennyi jut, az nem lehet egyszerűen parancsszó kérdése. A megyei tanácsnak olyan szocialista kol­lektívává kell növekednie, amelyben az emberek megtanul­nak átlátni saját szőkébb pát­riájuk kerítésein, s rányílik a szemük az egész megyére, sőt az egész országra. Nyilván sok figyelmet fog igényelni a járási hivatalok döntése is. A járási hivatalok jogállása és hatásköre nem fedd a régi járási tanácsokét. A he­lyi tanácsok és a lakosság, de . egyes eseteikben maga a járási hivatal is, esetleg a régi vágá­nyokon próbál kapcsolatot ke­resni. Ebből félreértések is tá­madhatnak. Itt is a helyes, tör­vényes gyakorlat világítja meg majd az új törvényalkotásunk félreérthetetlen akaratát. A harmadik, amit még meg- jegyzek, nem is probléma, ha­nem örvendetes megállapítás. A tanácsi munka a legtöbb he­lyen, jelentősen javult az utób­bi időkben. A lakosság milliói és a közületek egyaránt azt ta­pasztalják, hogy az ügyintézés egyszerűsödött, gyorsult, igaz­ságot és emberséget tükröz. Amikor a megyei tanács, az új tanáéstörvény előírása sze­rint „meghatározza a megyét érintő kérdésekben a helyi ta­nácsok tevékenységének főbb irányvonalát”, akkor éberen őr­ködjék a tanácsok hatósági-hi­vatali munkájának emberséges, szocialista jellege felett. Mert ez, a megyét, az egész országot érintő kérdés. Mindenekelőtt pedig, maga a megyei tanács tisztviselői adja­nak világító példát arra, hogyan kell a nép között a néphatalmat képviselni. Tisztelt Megyei Tanácsülés! Kedves Elvtársnők, Elvtársak! Békés megye múltja és jele­ne, gazdasági és kulturális fej­lődése azt tanúsítja, hogy itt a megyei tanácsnak, a helyi ta­nácsoknak szoros kapcsolatuk van a néppel, támászkodnak a lakosságra, együttműködnek a politikai és társadalmi szervek­kel. A tanácsi munka további útja az, ha ez a kapcsolat teljes egységgé, s így a szocialista nemzeti egység kovácsol ójává mélyül. Szívből kívánom, hogy a Bé­kés megyei tanács erőteljes lép­tekkel haladjon előre ezen az úton, mindnyájunk útján, az egész haza javára. A nagy tetszéssel fogadott be­szédet a tanács nevében Klau- kó Mátyás, a megyei tanács el­nöke köszönte meg. Járási hivatalok elnökei (Folytatás a 2. oldatról) osztályának, rétegének, az or­szág becsületes állampolgárai­nak, minden népgazdasági ág­nak, minden tájnak, megyének, városnak és községnek alapvető érdekeit, fejlődését és gyarapo­dását. Sajátos és kiemelt helyet fog­lal el ebben a tanácsi munka. Mindaz, ami a gazdasági, műve­lődésügyi, egészségügyi, szociál­politikai, valamint az államigaz­gatási tevékenységben a lakos­ságot közvetlen közelről érinti, az a tanácsok útján, a tanácsok közreműködésével valósul meg Az új tanácstörvény szövege és szelleme a szocialista demok­rácia két, egymástól elválaszt­hatatlan oldalát egyszerre, egy­forma erővel hangsúlyozza. Cél­ja ugyanis az, hogy a szocializ­mus teljes felépítése érdekében fejlessze egyfelől a tanácsok munkáját, önállóságát, tevé­kenységük szakszerűségét, más­felől a központi állami irányí­tás hatékonyságát. Társadalmunk általános fej­lődésének lendítenie kell a vá­rosok és a községek gyarapo­dását; a városok és községek tar nácsainafc kezdeményezőkészsé­ge és öntevékenysége, lakódnak a szülőföld iránt tanúsított cse­lekvő szeretet« pedig igen nagy mértékben hozzájárul a társa­dalom általános fejlődéséhez, az ország szocialista építéséhez. Kedves Elvtársnők, Etvtáxsak! A megyei tanács tagjait most már a helyi tanácsok választot­ták meg. Aki itt ül, a Békés megyei tanács padsoraiban, az joggal érzi, hogy ő valamelyik város, vagy község helyi taná­csának a képviselője Ä megyei tanács — az új ta­nácstörvény értelmében — gon­doskodik területén a központi irányítás érvényesítéséről, egy­idejűleg pedig képviseli a helyi tanácsok érdekeit is. Természe­tesen a megyei tanácsnak ez az elsőrendű feladata nem egészen egyszerű, csak akkor lehet elvé­gezni, ha valóban politikád fó­rummá, tálán így is mondha­tom, felelős helyi parlamentté fejlődik. Ami a központi állami irá­nyítást illeti, ez hatályos törvé­nyekben és más jogszabályok­ban érvényesül Végrehajtásuk tehát nem képezheti vita tár­gyát. Csakhogy ma már az állami irányítás egyre inkább elvi jel­legű, csak szükség esetén él az adminisztratív közbeavatkozás eszközével. Az állami irányítás elveit, a különböző rendeleteket, határozatokat és országos intéz­kedéseket tehát nem gépiesen kell alkalmazni, hanem a taná­csi munka önállóságából eredő lelkiismeretességgel A törvény tiszteletnek a me­gyei tanács munkájában, tár­gyalásaiban és határozataiban párosulnia kell a fegyelmezett mérlegeléssel, átgondoltsággal és helyismerettel. A szocialista társadalomban, fejlődő államéletünkben megvan a maga szerepe a helyi politi­kának. A helyi politika akkor jó, ha nem torzítja el nem ha­misítja meg az országos politi­kát, sőt ha ezt, mintegy felerő­síti azzal, hogy egy-egy megyé­ben. de akár egy városban vagy községben is, alkotó módon al­kalmazza. A kormány átfogó területfej­lesztési tervezetet dolgozott ki. Határozatot hozott a település- hálózat fejlesztéséről is. A IV. ötéves terv előirányzatai, nagy vonalakban világosan kijelölik a tennivalókat. Sok olyan köz;- ponti, ha úgy tetszik, felső in­tézkedés van, amelyik határo­zottan eligazít a helyi politiká­ban. A kormány Tanácsi Hiva­tala eddig is segített, ezután is segít az általános elvi irányí­tásban. De a központi állami irányí­tás nagyon ügyel arra, hogy a helyi tennivalók túlságos rész­letezésével ne kösse meg egyút­tal a megyei tanácsok kezét is. A megyei tanácsnak hasonlóan kell értelmeznie a maga irányí­tó munkáját a helyi tanácsok felett Az új tanácstörvény végrehaj­tása, a helyi és a felsőbb taná­csi testületek megalakulásával megkezdődött. De csak megkez­dődött! Az előttünk álló hóna­pokban még sok mindent meg kell tennünk, hogy a tanácstör­vényünkben, s magában a taná­csi munkában rejlő határtalan lehetőségeket felismerjük és éljünk is velük. A kezdet or­szágszerte biztató. A tanácsok valósággal megújultak, felfris­sültek, a lakosság várakozása és csielekvőkészsége felfokozott. A továbbiakban nyilván a gyakorlat lesz a legjobb mérték és tanítómester. Arra azonban törekedni kell mindenütt, hogy az új, korszerűbb tanácsi mun­ka elsajátításában minél keve­sebb tanulópénzt fizessünk. Nemcsak a saját kárunkból, és utólag lehet tanulni. Hanem abból is, ha behatolunk a ta­nácstörvény • politikai lényegé­be; ha a tanácsok tanulékonyán figyelnék egymásra, s egész ál­lamszervezetünkben azonnal ki­cseréljük mind a kedvező, mind a kedvezőtlen tapasztalatokat. ■Minden fejlődés, a tanácsi munka fejlődése is, bizonyos el­lentmondásokkal, problémákkal is jár. Előre fel kell készülnünk erre is. Csak jelzésszerűen, né­hányat megemlítek: Amikor a megyei tanács szer­vezi, összehangolja és biztosítja saját területén az állami, társa­dalmi, gazdasági, művelődésügyi, egészségügyi és szociális ter­vek kialakítását és megvaló­sítását, akkor bizony nem tehet mindenkinek eleget. A szervezés és az összehangolás ugyanis ép­pen abban áll, hogy rangsorol­juk, ha kell, selejtezzük a me­gyei tanács döntéseiben a fel­merülő, néha egyformán jogos igényeket.. Az ilyen döntések csak de­mokratikus vitákban születhet­nek meg. A megyei tanácstag ezeket a döntéseket csak akkor tudja becsületesen képviselni saját városában és községében, Hozzátartozott a tanácsülés munkájához a járási hivatalok elnökeinek kinevezése is. Mint ismeretes, tanácsi képviseleti rendszerünket egyszerűsítette a módosított választási törvény; a járásokban már április 25-én nem választottunk tanácsot, mint képviseleti szervet. A já­rási tanácsok és végrehajtó bi­zottságaik az elmúlt két évti­zedben sok feladatot oldottak meg, de már betöltötték törté­nelmi küldetésüket. A járások azonban, mint közigazgatási egy. ségek és a járási államigazgatási szervek, természetesen a jövő­ben is megmaradnak. Az utóbbi Úgy, mint a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának járási hi­vatala működik. Megyénk hat járási hivatalának elnöki kine­vezésére a megyei tanács elnöke tett javaslatot. A tanácsülés az alábbi kinevezéseket hagyta jó­vá: A békési járásban elnök: Kutyik Mátyás, a gyulai járás­ban: Novak Mátyás, a mezőko- vácsházi járásban: Győri Imre, az orosházi járásban: Káplár Károly, a szarvasi járásban: Or­bán Béla, a szeghalmi járásban: Sándor József. Ezt követően a megyei tanács elnöke bemutatta a tanács szak- igazgatási szerveinek vezetőit és a tanácsülés a tájékoztatást tudomásul vette. Ezzel véget élt megyénkben egy nagyon fontos esemény és egyben ünnepi aktus, amely után minden figyelem a dolgos hétköznapokra, az előttünk álló fontos feladatok végrehajtására fordul. Azokra a tennivalókra, amelyeket a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt'X. kongresszu­sának határozataiból következ­nek, melyek a negyedik ötéves tervünk célkitűzéseiben teste­sülnek meg. Az indulás biztató. A bizalomra méltókat válasz­tották meg a testületek vezető­ivé, a különböző bizottságok tagjaivá, elnökeivé. Az ügyren­di bizottság jelentése megálla­pította', hogy a megyei tanács tagjainak Összetétele Is teljes mértékben kifejezi megyénk társadalmának, valamennyi ré­tegének összefogását és eltö­kéltségét szocialista céljaink megvalósítására. Éppen ezért amilyen szerény és mértékre fo­gott volt az ünneplés hangja, olyan következetes és természe­tes az ünnepi tanácsülés után a munkába indulás. Hiszen min­den ünnep értelme az ünnepet megelőző és követő hétközna­pokban van. Rocskár János A megválasztott végrehajtó bizottság tagjainak egy csoportja, eskütétel közben.

Next

/
Thumbnails
Contents