Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-18 / 115. szám
ben läbbuk Munkásdalok9 képernyő9 tinédzserek Zengjük a dalt — ezzel a címmel jelentkezik három hete a televízió új sorozata. A munkásmozgalom orosz, magyar, német és lengyel dalait éneklik középiskolások, egyetemisták. Forradalmi kórusokat és mai kompozíciókat a nagyrészt tizennégy és tizennyolc év közötti dalosok. Minden adáskor két kórus mutatkozik be a közönségnek. A stúdióban ülő százaknak — fiataloknak és veterán kórustagoknak — és a képernyő előtt ülő százezreknek. Amikor a most felcsendülő dalok legtöbbje született, a fiatal dalosok még nem éltek. A kórusvezetők közül is kevesen. Mégis őszintén, átélten szállnak a Vörös Csepel, a Bunkócska, a Geier Flórián dala, a Varsavjanka, a Kovács vagyok dallamai. A zene révén átélik a tizenévesek a múlt hősi harcait — amit aztán a körülöttük ülők, tapsolók szavakkal is felidéznek. Egy egy dalhoz kötődve felelevenedik tizenkilenc májusa, az elnyomás évtizedei, az illegális mozgalom nagyszerű küzdelmei. A legjobb történelemóra — s nemcsak az előadók, hanem a. tv-nézők számára is az —, amit a képernyő nyújtani tud. S közben élményt ajándékoz mindenkinek. Szépek ezek a dalok, igazak, emberiek. A díszlet fekete-fehérben is remek. Egyszerre idézi a Földet, a sugaras Napot egy különböző árnyalatú négyszögekből alakított forma, mellette egyszerre korunkat és a leghatalmasabb hangszert, az orgonát a játékos op-art minta. Mindebből pedig csillogva emelkedik ki egy fehér galamb, ismét csak egyszerre jelentve békét és szárnyaló dalt. A képernyőn egymást váltják a kemény férftprofilok — veszélyt, üldöztetést vállaltak valamikor, ha ezeket a dalokat énekelték — és a friss mai lányarcok, áhitatos szemek. Aztán újra munkásarcok, újra diákprofilok. A dal közben lassan megváltoznak. A férfibarázdák kisimulnak, a lányok szeme elszántságot villant Közelít egymáshoz a két nemzedék. Eggyé válik a múlt és a jelen. (Daniss) Új autóklubok Békés megyében is egyre több a gépkocsitulajdonosok száma. Éppen ezért érthető, hogy egymásután alakulnak meg az autóklub helyi szervezetei. Az év elején Szarvason, ez elmúlt héten pedig Orosházán az üveggyárban alakult meg a Magyar Autóklub helyi szervezete. Ezen a gyűlésen több mint 50 autós vett részt, akik megválasztották a szervezetet irányító 11 tagú vezetőséget. Megyénk négy ktsz-e vesz részt termékeivel a Budapesti Nemzetközi Vásáron A május 21-én megnyíló Budapesti Nemzetközi Vásáron megyénk négy kisipari termelőszövetkezete is kiállítja legújabb termékeit. Az Orosházi Vas-Műanyag Ksz bemutatja új termékét 'a VP—24b-es módosított pohárformázó automata gépét A Mezőberényi Faipari Ktsz szintén egy újdonságát vonultatja fel. Mégpedig új egyedi termékét, egy lakószoba-bútort. Az Endrődi Cipész Szövetkezet gyártmányai közül 30 pár női cipőt, a Szarvasi „Szirén” Ruházati Szövetkezet pedig húsz férfiinget állít ki a BNV-n. Gyármodellek a vásáron Sajtótájékoztató az Építőgépgyártó Vállalatnak a BNV-n kiállítandó újdonságairól Az Építőgépgyártó Vállalat központjában hétfőn délelőtt Jablonkai István vezérigazgató sajtótájékoztatón ismertette a vállalat korszerű termékeit, amelyeket kiállítanak a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Többek között elmondotta, hogy az idén lesz az eddigi legnagyobb kiállításuk, összesen 1500 négyzetméternyi területen vonultatják fel legújabb gépeiket Egyebek között nagy érdeklődésre tarthat számot a 12 személy vagy 1000 kilónyi teher szállítására alkalmas építési-személy- és teherfelvonó, amely „önmagát képes” felszerelni. A vásáron szerepelnek azok a gyármodellek is, amelyek a vállalat fő- vállalkozásban épít meg Magyarországon és külföldön. Ilyen üzem az óránként 60 köbméternyi teljesítményű betongyár, az üreges gipszperlit válaszfalat készítő üzem és a lakáspanell- gyártó üzem. (MTI) A többszörös életmentő Mindig szerette a gyermekeket, talán mert neki nem adatott meg az az öröm, hogy anya legyen. Ebből a szeretetből fakadt, hogy immár 17 éve egy helyen, a Szarvasi Városi Tanács bölcsődéjében dolgozik, gyermekeket gondoz Nyíri Kál- mánné. Eteti, ápolja, fekteti őket és ha jó idő van, akkor a nagyobbakkal sétálni megy a szabadba. Ez a legkedvesebb elfoglaltsága. Amikor a bölcsődében kerestem, akkor is éppen úton volt hat aprósággal egy ilyen sétán. így hát későbbre halasztottam a találkozót. A picinyek délután már jóízűen szuszogtak a kis ágyacskában, aludták ebéd utáni álmukat. Nyugodtan beszélgethettünk. Nyíriné nem nagy termetű asszony, valamikor kislány korában talán éppen „Csöpinek” becézték. Mondom, nem nőtt nagyra, s erősnek sem látszik, mégis ráillik „a többszörös életmentő” cím. Véradó. Nemegyszer adott, sokszor. Talán össze sem tudná hirtelen számolni, ha erről kérdezném. Hogyan is kezdődött? — Véletlenül! Az Egészségházba évekkel ezelőtt egy kisfiút hoztak be, B. Lacikát. Sokszor volt beteg, Az orvos bármivel is próbálkozott, nem ért el eredményt, pedig segíteni akart. Alapos vizsgálatok után kiderült, vérre van szüksége, csak így javulhat egészégi állapota. De ki legyen az, aki ad? Többen jelentkeztek, s Nyíriné vére bizonyult »■■■■•■•■■MS MII Barangolás a szarvasi Arborétumban Szarvas határában, a Kecskemét felé vezető műúttól pór száz méterre szerényen húzódik meg megyénk egyik büszkesége, a messze földön híres Arborétum. .Érthetetlen a nagy szerénység, hiszen megfelelő útbaigazítással még több érdeiklődő gyönyörködhetne a csodálatos parkban. Ha egy-egy csárda kö. zelségére öles táblák hívják fél a figyelmet, akkor a kecskeméti, műúton a szarvasi Arborétum is megérdemelne egy kis jelzést, mutatva, hogy merre menjenek a látogatók. Nem hiába tölti az idejét, aki a növénykert útjain sétál. A világ minden tájáról származó fákat és cserjéket láthatja együtt A Kaliforniában honos mammutfenyő mellett itt szépen díszük a kanadai tuja. A Himalája erdeiben található selyemfenyő ágai nosztalgiával integetnek a Kínából származó bálványfának. Szibériától Chiléig földünk flórájának sok érdekes példánya itt ad randevút egymásnak. Még vázlatosan sem lehetne felsorolni azt az 1600 fafajtát, amelyet az idők során a szakértő kezek letelepítettek erre a 84 hektár területre. Lassan kétszáz éve, hogy Bol- za József — a kert alapítója — megirigyelte a császárváros, Bécs melletti Schönbrunn szépségét és elhatározta, hogy Szarvason is megvalósítja a varázslatot: botanikus kertet tele. pit a Körös árterületén. Az első — földlábdával védett — csemeték szekéren utaztak Becstől gaarvaság. A^ 1880-as években, a Körösök szabályozása idején, a jelenlegi helyére, a Holt-Körös partjához települt az egyre gazdagodó Pepi-kert, A Bolza család tagja, Bolza Pál hosszú életének legfőbb célja volt, hogy tudományos rendszerességgel bővítse a kertet Végrendeletében a magyar államnak adományozta a hatalmas parkot, amely 1946-tól mindnyájunk birtokában van. Azóta tovább óvjuk, szépítjük az országos hírű természetvédelmi területet, amely évente több mint 50 ezer látogatónak ad hasznai felüdülést Egész évben szép, de tavasa idején különösen csodálatos ez az óriási park. Az örökzöld fenyők tömege biztosan hirdeti aa állandó megújulást. A fák duzzadó rügyei még élvezik a meleg simogatást, hogy aztán egyszerre zöldibe robbanjon koronájuk. A bokrok lombjai sejtelmesen bólogatnak — később majd sok édes titkot takarnak el a kíváncsi szemek elől. A nyárfák zsenge levelei még bolyhosak, de már felkészültek a júniusi zizegésre. Ma még a madarak társalgása tölti be a levegőt. Leghangosaib- bak a csókák, amelyek egy-egy fészket nyújtó faodú előtt harsány szópárbajt vívnak más „igényjogosultakkal”. A magyar tájon elmaradhatatlan veréb- csivi teles és vadgalamb-búgás mellett a feketerigók füttyét csak ritkán szakítja félbe a pávakakas krákogása. (Egy Békés- szan tanórásról jött idős bácsi találóan jegyezte meg, hogy mi■ lyen ronda hangja van ennek a gyönyörű madárnak.) A pávák egyébként nagy békességben élnék a kert gondnokának tyúkjaival. Ne legyen ünneprontás — hie, másutt pártoljuk a háztáji gazdaságokat —, de nem az arborétumba valók a szabadjára engedett baromfiak. S ha már itt tartunk: megérdemelné a kert, hogy gon- dozottabbak legyenek a sétaútjai. Nem ártana például, ha egy Jricsit komfortosítanák az Arborétumot. A sűrűbben elhelyezett, j odaillő szemétf'vűjtőic jobb látványt nyújtanának, mint az utak mentén eldobált hulladékok. Szakemberek gondja — és feladata lenne eldönteni, hogy nem kellene-e egy szökőkút ebbe a csodálatos parkba — persze nem természetellenesen. Mindnyájunk érdeke, hogy óvjuk, szebbé, gyönyörködtetőbbé tegyük páratlan természeti kincsünket, a szarvasi Arborétumot. Andódy Tibor megfelelőnek, összesen kilenc alkalommal kapott a kisfiú vért, aki ma erős, egészséges, maholnap a felnőtték sorába lépő fiatalember. Ez volt az első, azután még több gyermek szorult ilyen segítségre, s Nyíriné készségesen vállalta ezt az áldozatot. Közben megszerette a gyermekeket, ma is úgy tekinti őket, mintha sajátjai lennének. Amikor pedig 1960-ban Szarvason is szervezetté vált a térítés nélküli véradás, az elsők között volt. Azóta minden évben kétszer, néha háromszor is ott van a véradók, az életmentők sorában. Ha valahol segíteni kell, rá biztosan számíthatnak máshol is. A mozgalmi munkában már 25 éve vesz részt Neve bekerült a Szarvas elmúlt negyedszázadát dokumentáló könyvbe, amelyben az első aktivisták szerepelnek, akik az akkori községben megalakították a nők szervezetét A társadalmi munkát azóta sem hagyta abba. A pártban, a szakszervezetben, a Vöröskeresztnél vállalt funkciókban becsülettel dolgozik a közösség érdekeiért A véradás szervezésében is a legaktívabbak közzé tartozik. Munkája elismeréseként tavaly megkapta a „Kiváló Véradó Szervező” jelvény aranyfokozatát A Vörös- kereszt Családi Lapját is Nyíri Kálmánná szerettette mega városi alapszervezet tagjaival Amióta ez a lap megjelent, azóta vesz részt a terjesztésiben, s ahogyan nőtt az olvasók száma, úgy lett egyre több a munkája is. Jelenleg 260 lapot kell eljuttatni az előfizetőkhöz, most viszont már vannak segítői is, a különböző munkahelyek vöröskeresztes aktívái. Sok társadalmi kötelezettsége mellett gondol azokra is, akiket baj érti Nemrég a szomszédban egy idős, magatehetetlen beteget ápolt hosszú ideig, mert nem nyitott rá senki ajtót, nincsenek hozzátartozói. Nyíriné közbenjárására ma már szociális otthonban van a beteg, s megfelelő körülmények között gondoskodnak róla. Mindezért nem vár köszönetét, sem elismerést, hiszen mint mondotta: nem ezért teszi, hanem emberbaráti köteleségből. Nemes önzetlenség, szép emberi cselekedeti Kasnyik Judit Jól sikerült honvédelmi verseny Gyulán a városi sporttelepen a közelmúltban rendezték meg a városi-járási úttörő honvédelmi versenyt. A jó időben, és jól előkészített pályán eredményesen, szerepeltek a pajtások. A járásiak közül kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a gyulavári, sarkadke- resztúri, geszti és a sarkadi iskolák úttörői. A város iskolái közül a 3. számú általános iskola csapata szerepelt a legjobban, A megyei versenyre a járásiak közül továbbjutott Kovács Zsuzsanna gyulavári, Mester Margit kötegyáni, Megyesi László gyulavári, és Borbély Lajos sarkadi pajtás. Dicséretet érdemel a gyulai csapat is, amelynek tagjai Kókai Emília, Krizsán Krisztina, Pataki László és Legeza László volt
