Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-18 / 115. szám

Elismerő oklevelet kapott as orosházi Új Élet Tsz A kitüntetést Klaukó Mátyás adta át Mint ismeretes, « kedvezőt­len időjárás ellenére is ki­emelkedő gazdasági ered­ménnyel Zárt tavaly is az oros­házi Uj Élet Termelőszövetke­zet. A közös gazdaság tiszta vagyona az utóbbi nyolc évben ötvenöt millió forinttal növe­kedett. Ez idő alatt a tagok­nak részesedés címén nyolc­vannégy millió forintot fizet­tek ki. A jő munkát bizonyít­ja, hogy a termelőszövetkezet az utóbbi időben több alka­lommal részesült különböző kitüntetésben, négy esetben megkapta a kormány elismerő oklevelét, háromszor vándor- zászlóval jutalmazták. A ki­tüntetések között van a me­gyei tanács elismerő oklevele is. A múlt évi gazdasági ered­mények alapján ismét Elis­merő oklevelet érdemelt a termelőszövetkezet. A kitün­tetés átadására május 15-én, szombaton került sor. Az egésznapos ünnepségen részt vett Klaukó Mátyás, ország- gyűlési képviselő, a megyei ta­nács vb elnöke, Gonda József, az MSZMP orosházi városi bi­zottságának első titkára, Mi­hály András, a városi tanács vb-elnöke, valamint több kör­nyékbeli termelőszövetkezet meghívott képviselője. A ven­dégek délelőtt megtekintették a közös gazdaság állatállomá­nyát, elsősorban a libate­nyészetet és a lóistállót. A program délután a tsz köz­ponti kultúrtermében ünnepi közgyűléssel folytatódott, amelyen mintegy százharmin­cán vettek részt. A bevezető után Klaukó Mátyás elvtárs ismertette az elért eredménye­ket, majd átadta a tsz vezető­ségének a kormány kitünteté­sét, az Elismerő Oklevelet. Ezt követően hárman, Bor Sán­dor traktoros, Tóth B. Mihály szerelő, Pusztai Antalné törzs- liba-gondozó kaptak minisz­teri oklevelet. Végül Varga Mihály, a közös gazdaság el­nöke több dolgozónak, Kocsis Sándornak, Tóth Ferencnek, Szemenyei Ferencnek, ifj. Csökmei Sándornak, Ravasz Imrének, Détár Ferencnek, ifj. Tóth Istvánnak, Sín József­nek, Szász Imrének, Fekete Jánosnak, Porral Józsefnek, Nagy Imrénének, Szépe Lászlónénak, Mécsért István­nak Kiváló tsz-tag oklevelet és pénzjutalmat nyújtott át, Az SZMT elnökségének előadássorozata az szb-titkároknak Szarvason, Orosházán és Gyalén megyei Tanácsának Elnöksége B szakszervezeti bizottságok titkárainak kedden és szerdán előadássorozatot tart Az elsőt május 18-án, bed­üleljelent a Jelenkor Gazdag, változatos tartalom- mai, értékes szépirodalmi és ta- nulmányanyaggal jelentkezik a Pécsett szerkesztett irodalmi és művészeti folyóirat új száma* A lap élén Bertha Bulcsúnak Takács Imre költővel készített interjúját olvashatjuk, ehhez kapcsolódnak a Székesfehérvá­ron élő költő új versei és Tüs­kés Tibor tanulmánya Takács Imre művészetéről. A lírai ro­vatban emellett Károlyi Árny, Pék Pál, Simon András, Sóly­mos Ida, Vasvárt István és Tol- dalagi Pál költeményei szere­pelnek. Külön köszönti a folyóirat űj verseinek bemutatásával, illetve tanulmányával a 75 éves Lovász Pált és Vánkonyi Nándort. A szépprózai rovat Czakő Gá­bor és László Anna elbeszélését., valamint Thiery Árpád pálya­díj-nyertes regényének új rész­letét tartalmazza. A tanulmányok közül fi gyei­met érdemel P. Brestyániszky Ilona írása a dél-dunántúli tex­tilművészekről; ehhez az íráshoz kapcsolódik a szám képanyaga is. Futaky Hajna pécsi színházi jegyzete az ördögök és az új Illyés-dráma előadásáról Sizámol be. A kritikai írások közül ki­emelkedik Pomogáts Béla elem­zése Pálcolitz István költé­szetéről, Jel című válogatott vers-kötete megjelenése alkal­mából den délelőtt 9 órai kezdettel rendezik a Szarvasi Állami Gazdaság kultúrtermében. Ek­kor a gyermekintézményék fejlesztésével kapcsolatos szak- szervezeti feladatokról Bocs­kai Mihályné SZMT-titkár, a munkás lakásépítő szövet­kezetekről Sarkad! István, a MÉSZÖV élnökhielyetteae, a szakszervezetek XXII. kong­resszusáról dr. Takács Lőrinc SZMT-titkár tart előadást, illetve tájékoztatót A fenti témakörrel kedden délután két órakor tartják meg az előadássorozatot az Orosházi Üveggyár kultúrter­mében, szerdán délután két órai kezdettel pedig Gyulán, & Jókai Mór Művelődési Ott­honban. llústeniaclc^ss |»B«ograea — tenyésztési törekvések nélkül? A szarvasmarha, te­nyésztés helyzete továbbra isbd- aowytBlan. Lehet, hogy egyesek fontoskodásnak minősítilk az előbbi kijelentést Ha mégis ezt teszik, figyelmükbe ajánljuk a Központi Statisztika* Hivatal legújabb jelentését, melyben .többek között az áll, hogy me­gyénk szarvasmarha-állománya, ezen belül a tehénállomány, az 1970. évi márciusi állatszárnlá- íáshoz viszonyítva ismét csök­kent Ez a csökkenés az egész állományra tekintve 5000-es nagyságrendű, a tehén-létszámé pedig 1100-on felült Alapjában véve e® megfelel S—8 százalék közötti állománycsökkenésnek, ami viszonylag mm sok. De ha hozzátesszük, hogy ez a folya­mat az utóbbi évtizedben szinte állandósult, akkor az évi 2—3 százalékos apadás bizony sokra ífihető! , 8 A szarvasmarha-ágazat a hús­termelési program jegyét viseli magán. A tenyésztés talán ép­pen azért fejlődik vissza. Pedig pontosan fordítva kellene hogy legyen. A tenyésztésre kellene ösztönözni, mert ha a serkentés ilyen irányban hatna, több tejet termelnének az üzemek. A több tej- és hústermelés alapja a jól­szervezett tenyésztés. Most min­den anyagi támogatás lényegé­ben hústertnelésd célt szolgák Az állományban így negatív sze­lekció valósult meg. Ez azt je­lenti, hogy a legjobban tejelő teheneik utódai felhizlalva érté­kesítésre kerültek. Utánpótlás­ról az állomány frissítéséről, fejlesztéséről az utóbbi évtized­ben kevesebbszer esett szó, mint a hizlalásról, a marhahús ex­portálásának népgazdasági je­lentőségéről. Eg nagyon helyes törekvés, csakhogy tenyésztés nélkül nem valósítható meg! Köztudott, hogy a hústermelés alapja a Jó törzsállomány. Ha ez fogyóba® van, ha évről évre csökken, akkor kevesebb borjú­ja, hízott marhára számíthat a belföldi és a külföldi piac. A statisztikai Jelentés közzététele után több mezőgaz­dasági szakemberrel véleményt cseréltünk a szarvasmarha-te­nyésztés megyei helyzetéről. Vé­leményük egybeesett abban, hogy a most alkalmazott gazda­sági ösztönzők nem a tenyész­tésre, hanem a hizlalásra ser­kentenek. Azt mondták, hogy most már haladéktalanul vál­toztatni kellene ezen a koncep­ción. Olyan közgazdasági szabá­lyozó életbe léptetésére lenne szükség, amely a tenyésztésre, a tejtermelésre, az ellesek számá­nak növelésére, a tehénlétszám gyarapítására egyaránt ösztö­nöz. Ha azt mondják, hogy a je­lenlegi gazdasági ösztönzők megfelelően hatottak ~ orszá­gos átlagban — a szarvasmarhá- ágazatra, akkor ennék az állí­tásnak az Igazságát meg is kel­lene valamilyen módon magya­rázni. A gyakorlati élet pontosan homlokegyenest szembenálló példát mutat. Megyénkben már akad egy-két termelőszövetke­zet, ahol tbc-mentesftés címén másfél évvel ezelőtt felszámol­ták a tehénállományt azzal, hogy majd újjal, egészségessel töltik fel az istállót. A szarvas­marha-vásárlástól azóta is óva­kodnak. Tudunk olyan gazdasá­gokról, amelyek ebben az esz­tendőiben számolják fel a tehe­nészetet. Vajon az egészséges ágazati politikának a következ­ménye ez? Nem, egyáltalán nem! Ha egészséges irányban ösztönözne az ágazati politika, akkor az állomány nem csök­ken, hanem növekszik! Tények tanúsítják, hogy szarvasmarha-tenyésztésünkkel probléma van. Tenni kellene ér­te valamit, amíg a hátrány könnyen pótolható, hogy a csök­kenés folyamata megálljon. Csak mellesleg említjük, hogy 1971. első negyedében már vajat is importáltunk, mert saját terme­lésből nem tudtuk fedezni a la­kosság szükségletét, Pa ez így tart tovább, akkor tejből is szű- kibe kerülünk. Helyenként már ezért Is sort állnak, akárcsak a húsért. Szakembereinknek az a véleménye, hogy a szarvas- marha tipikusan nagyüzemi ál­lat. Eltartásához nagy mennyi­ségű zöld, zölden tartósított vagy éppen szárított takarmány szükséges. Ebből következik, hogy a háztájiban elsősorban azért csökken a tehénállomány, mert a kerékpár csomagtartóján nem tud hazavinni a tsz-tag annyi zöldet, amennyi jószágál­lományának szükséges. A szö­vetkezetek nem rendezkedtek be arra, hogy a háztáji és a •NNiHUiiiimciHiimiitinMiituiiiiiiiwiiiimiiiomtniiiHMnuNni A szakmunkásképzés jellegvára A megyeszékhely egyik legszebb épülete a gyu­lai és Dobozi út találkozásánál felépített 611-es számú Iparitanulő Szakmunkásképző Intézet kol­légiuma. A képünkön látható háromemeletes, korszerű kollégium és az oktatási épület 19 mil­lió forintos beruházással épült, és 12 szakma el­sajátítására oktatják itt a szakmunkás-tanulókat. Az új iskolához hamarosan tanműhelyt és torna­termet is építenek. (Fotó Demény Gyula) kisegítő gazdaságokat naponta lássák el zöldtakarmánnyal és alomszalmával. Ha meg is csi­nálják, akkor olyan magas fu- vartérí léssel szállítanak, ami a csalamádé vagy az alomszalma vásárlását gazdaságtalanná te­szi. A nagyüzemekben más a helyzet. Vontatókkal egy hely­re, egy telepre könnyen szállít­hatják a takarmányt, s itt a ház­tájinál kedvezőbb költségténye­zők között teremthetik meg a tehén tartás jó takarmányozásá­nak feltételeit. A gazdaságirányítás mai rend­szerében az üzemi vezetők, az üzemek önálló döntési jogot kap­tak a termelés szervezésére. Felettes szerveink ma is azt mondják a gazdasági vezetők­nek, hogy csak azt termelj élt, ami jövedelmező. Ez a kijelenté® valószínű a szarvasmarha-ága­zatra is vonatkozik. Az üzemek döntéseit mutatják a statisztikai adatok. Ezek a tények következ­tetéseket, konzekvenciákat kí­nálnak. Le kellene vonni belő­lük a tanulságot most, amikor ■ nem késő. Most még van. idő a negyedik ötéves tervben elő­irányzott szarvasmarha-tenyész­tési koncepció megvalósítására. Ezek szerint évente 1200-Zal irá­nyoztuk elő a tehénlétszám nö­velését itt a megyében. (Most majdnem ugyanennyivel csök­kent.) Évek óta mindig volt valamilyen változás a szarvas­marha-tartás ösztönzésén. Ezek azonban egyirányba, a húster­melés növelésére hatottak. Ez az ösztönzés igen jól bevált, sőt annyira jól, hogy egyes gazda­ságok törzsállományukat vágóra értékesítették. Tulajdonképpen ez a legnagyobb fogyatékossága a Jelenlegi ösztönzési módszer­nek. Ezen kellene sürgősen vál­toztatni, hogy az évek óta meg­figyelhető csökkenő folyamat megálljon és pontosan a húster­melési program megvalósítására ez az ágazat is megérdemelt he­lyére kerüljön. Dupíd Károly A tavalyinál több zöldborsó A Békéscsabai Hűtőház ter­mékeinek legnagyobb része ex­portra kerül. A zöldborsót is el­sősorban exportra termelik az üzemek, miután a hűtőház fel­dolgozza, osztályozza és csoma­golja. Az igen kedvező időjárás hatására virágba borultak a bor­sótáblák. Hónap végére beérke­zik Békéscsabára az első zöld­borsó-szállítmány. A hűtőház termeltetési osztálya az utóbbi napokban felülvizsgálta több üzem zöldborsótábláját és meg­állapította, hogy a tavalyinál több termés mutatkozik. A bor­só fejlett ,a virágrügyek és a vi­rágok száma a mintának kije­lölt területen tábla átlagban töb­bet mutat, mint egy évvel ez­előtt. A hűtőházban Javában tart a zöldborsó fogadásának előkészí­tése. A tavaly is üzemben volt gépsort néhány nappal ezelőtt ellenőrizték. Ettől a gépcsoport­tól néhány száz méterre egy újabb zöldborsó cséplő- és fejtő gépsort szerelnek össze. A mun­kálatok még tartanak. A hűtőházi feldolgozás gyorsa­ságára jellemző, hogy a zöldbor­só cséplésétől, fejtésétől számít­va, 45 percen belül kész a mi­relit-áru. V 1971. MÁJUS U.

Next

/
Thumbnails
Contents