Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-18 / 115. szám
Elismerő oklevelet kapott as orosházi Új Élet Tsz A kitüntetést Klaukó Mátyás adta át Mint ismeretes, « kedvezőtlen időjárás ellenére is kiemelkedő gazdasági eredménnyel Zárt tavaly is az orosházi Uj Élet Termelőszövetkezet. A közös gazdaság tiszta vagyona az utóbbi nyolc évben ötvenöt millió forinttal növekedett. Ez idő alatt a tagoknak részesedés címén nyolcvannégy millió forintot fizettek ki. A jő munkát bizonyítja, hogy a termelőszövetkezet az utóbbi időben több alkalommal részesült különböző kitüntetésben, négy esetben megkapta a kormány elismerő oklevelét, háromszor vándor- zászlóval jutalmazták. A kitüntetések között van a megyei tanács elismerő oklevele is. A múlt évi gazdasági eredmények alapján ismét Elismerő oklevelet érdemelt a termelőszövetkezet. A kitüntetés átadására május 15-én, szombaton került sor. Az egésznapos ünnepségen részt vett Klaukó Mátyás, ország- gyűlési képviselő, a megyei tanács vb elnöke, Gonda József, az MSZMP orosházi városi bizottságának első titkára, Mihály András, a városi tanács vb-elnöke, valamint több környékbeli termelőszövetkezet meghívott képviselője. A vendégek délelőtt megtekintették a közös gazdaság állatállományát, elsősorban a libatenyészetet és a lóistállót. A program délután a tsz központi kultúrtermében ünnepi közgyűléssel folytatódott, amelyen mintegy százharmincán vettek részt. A bevezető után Klaukó Mátyás elvtárs ismertette az elért eredményeket, majd átadta a tsz vezetőségének a kormány kitüntetését, az Elismerő Oklevelet. Ezt követően hárman, Bor Sándor traktoros, Tóth B. Mihály szerelő, Pusztai Antalné törzs- liba-gondozó kaptak miniszteri oklevelet. Végül Varga Mihály, a közös gazdaság elnöke több dolgozónak, Kocsis Sándornak, Tóth Ferencnek, Szemenyei Ferencnek, ifj. Csökmei Sándornak, Ravasz Imrének, Détár Ferencnek, ifj. Tóth Istvánnak, Sín Józsefnek, Szász Imrének, Fekete Jánosnak, Porral Józsefnek, Nagy Imrénének, Szépe Lászlónénak, Mécsért Istvánnak Kiváló tsz-tag oklevelet és pénzjutalmat nyújtott át, Az SZMT elnökségének előadássorozata az szb-titkároknak Szarvason, Orosházán és Gyalén megyei Tanácsának Elnöksége B szakszervezeti bizottságok titkárainak kedden és szerdán előadássorozatot tart Az elsőt május 18-án, bedüleljelent a Jelenkor Gazdag, változatos tartalom- mai, értékes szépirodalmi és ta- nulmányanyaggal jelentkezik a Pécsett szerkesztett irodalmi és művészeti folyóirat új száma* A lap élén Bertha Bulcsúnak Takács Imre költővel készített interjúját olvashatjuk, ehhez kapcsolódnak a Székesfehérváron élő költő új versei és Tüskés Tibor tanulmánya Takács Imre művészetéről. A lírai rovatban emellett Károlyi Árny, Pék Pál, Simon András, Sólymos Ida, Vasvárt István és Tol- dalagi Pál költeményei szerepelnek. Külön köszönti a folyóirat űj verseinek bemutatásával, illetve tanulmányával a 75 éves Lovász Pált és Vánkonyi Nándort. A szépprózai rovat Czakő Gábor és László Anna elbeszélését., valamint Thiery Árpád pályadíj-nyertes regényének új részletét tartalmazza. A tanulmányok közül fi gyeimet érdemel P. Brestyániszky Ilona írása a dél-dunántúli textilművészekről; ehhez az íráshoz kapcsolódik a szám képanyaga is. Futaky Hajna pécsi színházi jegyzete az ördögök és az új Illyés-dráma előadásáról Sizámol be. A kritikai írások közül kiemelkedik Pomogáts Béla elemzése Pálcolitz István költészetéről, Jel című válogatott vers-kötete megjelenése alkalmából den délelőtt 9 órai kezdettel rendezik a Szarvasi Állami Gazdaság kultúrtermében. Ekkor a gyermekintézményék fejlesztésével kapcsolatos szak- szervezeti feladatokról Bocskai Mihályné SZMT-titkár, a munkás lakásépítő szövetkezetekről Sarkad! István, a MÉSZÖV élnökhielyetteae, a szakszervezetek XXII. kongresszusáról dr. Takács Lőrinc SZMT-titkár tart előadást, illetve tájékoztatót A fenti témakörrel kedden délután két órakor tartják meg az előadássorozatot az Orosházi Üveggyár kultúrtermében, szerdán délután két órai kezdettel pedig Gyulán, & Jókai Mór Művelődési Otthonban. llústeniaclc^ss |»B«ograea — tenyésztési törekvések nélkül? A szarvasmarha, tenyésztés helyzete továbbra isbd- aowytBlan. Lehet, hogy egyesek fontoskodásnak minősítilk az előbbi kijelentést Ha mégis ezt teszik, figyelmükbe ajánljuk a Központi Statisztika* Hivatal legújabb jelentését, melyben .többek között az áll, hogy megyénk szarvasmarha-állománya, ezen belül a tehénállomány, az 1970. évi márciusi állatszárnlá- íáshoz viszonyítva ismét csökkent Ez a csökkenés az egész állományra tekintve 5000-es nagyságrendű, a tehén-létszámé pedig 1100-on felült Alapjában véve e® megfelel S—8 százalék közötti állománycsökkenésnek, ami viszonylag mm sok. De ha hozzátesszük, hogy ez a folyamat az utóbbi évtizedben szinte állandósult, akkor az évi 2—3 százalékos apadás bizony sokra ífihető! , 8 A szarvasmarha-ágazat a hústermelési program jegyét viseli magán. A tenyésztés talán éppen azért fejlődik vissza. Pedig pontosan fordítva kellene hogy legyen. A tenyésztésre kellene ösztönözni, mert ha a serkentés ilyen irányban hatna, több tejet termelnének az üzemek. A több tej- és hústermelés alapja a jólszervezett tenyésztés. Most minden anyagi támogatás lényegében hústertnelésd célt szolgák Az állományban így negatív szelekció valósult meg. Ez azt jelenti, hogy a legjobban tejelő teheneik utódai felhizlalva értékesítésre kerültek. Utánpótlásról az állomány frissítéséről, fejlesztéséről az utóbbi évtizedben kevesebbszer esett szó, mint a hizlalásról, a marhahús exportálásának népgazdasági jelentőségéről. Eg nagyon helyes törekvés, csakhogy tenyésztés nélkül nem valósítható meg! Köztudott, hogy a hústermelés alapja a Jó törzsállomány. Ha ez fogyóba® van, ha évről évre csökken, akkor kevesebb borjúja, hízott marhára számíthat a belföldi és a külföldi piac. A statisztikai Jelentés közzététele után több mezőgazdasági szakemberrel véleményt cseréltünk a szarvasmarha-tenyésztés megyei helyzetéről. Véleményük egybeesett abban, hogy a most alkalmazott gazdasági ösztönzők nem a tenyésztésre, hanem a hizlalásra serkentenek. Azt mondták, hogy most már haladéktalanul változtatni kellene ezen a koncepción. Olyan közgazdasági szabályozó életbe léptetésére lenne szükség, amely a tenyésztésre, a tejtermelésre, az ellesek számának növelésére, a tehénlétszám gyarapítására egyaránt ösztönöz. Ha azt mondják, hogy a jelenlegi gazdasági ösztönzők megfelelően hatottak ~ országos átlagban — a szarvasmarhá- ágazatra, akkor ennék az állításnak az Igazságát meg is kellene valamilyen módon magyarázni. A gyakorlati élet pontosan homlokegyenest szembenálló példát mutat. Megyénkben már akad egy-két termelőszövetkezet, ahol tbc-mentesftés címén másfél évvel ezelőtt felszámolták a tehénállományt azzal, hogy majd újjal, egészségessel töltik fel az istállót. A szarvasmarha-vásárlástól azóta is óvakodnak. Tudunk olyan gazdaságokról, amelyek ebben az esztendőiben számolják fel a tehenészetet. Vajon az egészséges ágazati politikának a következménye ez? Nem, egyáltalán nem! Ha egészséges irányban ösztönözne az ágazati politika, akkor az állomány nem csökken, hanem növekszik! Tények tanúsítják, hogy szarvasmarha-tenyésztésünkkel probléma van. Tenni kellene érte valamit, amíg a hátrány könnyen pótolható, hogy a csökkenés folyamata megálljon. Csak mellesleg említjük, hogy 1971. első negyedében már vajat is importáltunk, mert saját termelésből nem tudtuk fedezni a lakosság szükségletét, Pa ez így tart tovább, akkor tejből is szű- kibe kerülünk. Helyenként már ezért Is sort állnak, akárcsak a húsért. Szakembereinknek az a véleménye, hogy a szarvas- marha tipikusan nagyüzemi állat. Eltartásához nagy mennyiségű zöld, zölden tartósított vagy éppen szárított takarmány szükséges. Ebből következik, hogy a háztájiban elsősorban azért csökken a tehénállomány, mert a kerékpár csomagtartóján nem tud hazavinni a tsz-tag annyi zöldet, amennyi jószágállományának szükséges. A szövetkezetek nem rendezkedtek be arra, hogy a háztáji és a •NNiHUiiiimciHiimiitinMiituiiiiiiiwiiiimiiiomtniiiHMnuNni A szakmunkásképzés jellegvára A megyeszékhely egyik legszebb épülete a gyulai és Dobozi út találkozásánál felépített 611-es számú Iparitanulő Szakmunkásképző Intézet kollégiuma. A képünkön látható háromemeletes, korszerű kollégium és az oktatási épület 19 millió forintos beruházással épült, és 12 szakma elsajátítására oktatják itt a szakmunkás-tanulókat. Az új iskolához hamarosan tanműhelyt és tornatermet is építenek. (Fotó Demény Gyula) kisegítő gazdaságokat naponta lássák el zöldtakarmánnyal és alomszalmával. Ha meg is csinálják, akkor olyan magas fu- vartérí léssel szállítanak, ami a csalamádé vagy az alomszalma vásárlását gazdaságtalanná teszi. A nagyüzemekben más a helyzet. Vontatókkal egy helyre, egy telepre könnyen szállíthatják a takarmányt, s itt a háztájinál kedvezőbb költségtényezők között teremthetik meg a tehén tartás jó takarmányozásának feltételeit. A gazdaságirányítás mai rendszerében az üzemi vezetők, az üzemek önálló döntési jogot kaptak a termelés szervezésére. Felettes szerveink ma is azt mondják a gazdasági vezetőknek, hogy csak azt termelj élt, ami jövedelmező. Ez a kijelenté® valószínű a szarvasmarha-ágazatra is vonatkozik. Az üzemek döntéseit mutatják a statisztikai adatok. Ezek a tények következtetéseket, konzekvenciákat kínálnak. Le kellene vonni belőlük a tanulságot most, amikor ■ nem késő. Most még van. idő a negyedik ötéves tervben előirányzott szarvasmarha-tenyésztési koncepció megvalósítására. Ezek szerint évente 1200-Zal irányoztuk elő a tehénlétszám növelését itt a megyében. (Most majdnem ugyanennyivel csökkent.) Évek óta mindig volt valamilyen változás a szarvasmarha-tartás ösztönzésén. Ezek azonban egyirányba, a hústermelés növelésére hatottak. Ez az ösztönzés igen jól bevált, sőt annyira jól, hogy egyes gazdaságok törzsállományukat vágóra értékesítették. Tulajdonképpen ez a legnagyobb fogyatékossága a Jelenlegi ösztönzési módszernek. Ezen kellene sürgősen változtatni, hogy az évek óta megfigyelhető csökkenő folyamat megálljon és pontosan a hústermelési program megvalósítására ez az ágazat is megérdemelt helyére kerüljön. Dupíd Károly A tavalyinál több zöldborsó A Békéscsabai Hűtőház termékeinek legnagyobb része exportra kerül. A zöldborsót is elsősorban exportra termelik az üzemek, miután a hűtőház feldolgozza, osztályozza és csomagolja. Az igen kedvező időjárás hatására virágba borultak a borsótáblák. Hónap végére beérkezik Békéscsabára az első zöldborsó-szállítmány. A hűtőház termeltetési osztálya az utóbbi napokban felülvizsgálta több üzem zöldborsótábláját és megállapította, hogy a tavalyinál több termés mutatkozik. A borsó fejlett ,a virágrügyek és a virágok száma a mintának kijelölt területen tábla átlagban többet mutat, mint egy évvel ezelőtt. A hűtőházban Javában tart a zöldborsó fogadásának előkészítése. A tavaly is üzemben volt gépsort néhány nappal ezelőtt ellenőrizték. Ettől a gépcsoporttól néhány száz méterre egy újabb zöldborsó cséplő- és fejtő gépsort szerelnek össze. A munkálatok még tartanak. A hűtőházi feldolgozás gyorsaságára jellemző, hogy a zöldborsó cséplésétől, fejtésétől számítva, 45 percen belül kész a mirelit-áru. V 1971. MÁJUS U.