Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-09 / 84. szám

titfcnjuitiHigmKiimmiiuiMiimr * a A bronzkéz Miután aprUts 4-en vegei ért Békéscsabán a Lenin-em- lékmú avatása, befejeződött a hivatalos .aktus, egy asszony tűnt fel. keblén virágot szo­rongatva a szoborhoz tartott. Amikor odaért, hosszan nézte a Lenint ábrázoló műalkotást, majd a keblén szorongatott két szál piros virágot a talap­zatra tette. Majd mások az emlékmű elé álltak, s hozzá­tartozójuk fényképezőgéppel örökítette meg a pillanatot. Iskolások pedig az elhelyezett koszorúk szalagjait simogat­tak, a feliratokat olvasták. Ez a déli órákban történt. Délután többször kimenteim lakásom erkélyére és folyvást kattogtak, a fényképezőgépek, simítottak a? iskolások a ko­szorús zálogokat. körbesétálva nézegették az emlékművei. Ezt láttam még este 10 óra­kor is a reflektorokkal meg­világított Lenin-szobor kör­nyékén. Hétfőn, ápriUs 5-én ugyancsak a déli órákban állt meg egy asszony az emlékmű­nél és megsimogatta annak bronz kezét. Azt hiszem, azok az érzelmek kerítették hatal­mába, amelyek Majakovszkijt, amikor „Beszélgetés Lenin elvtárssal:' című liölteméhyéi írta: „Ketten vagyunk most, Lenin' meg én ..." Az asszony ugyan nem fogalmazta meg. mint. Majakovszkij, hogy „Ön itt van vélünk. Az Ön nevé­vel, s szivével szívünkben esz­mélünk, lélegzőnk, verek­szünk, élünk” — csak állt egy ideig, aztán virágcsokrot he­lyezett a talapzatra, lassan el­indult és vissza-vissza né­zett ..: —ei. Ha megválasztják, számíthatnak rá Endrodon. a 9-es síaniu vá­lasztókerületben a Rákóczi, a Táncsics Mihály utca és a Lenin út néhány házának lakói jelölték tanácstagnak Dinya Imrénét. a cipész ktsz szalagvezetőjét Har- nos János, az ÁFÉSZ dolgozója így érvelt mellette: — Több mint. 1(W asszony es íány dolgozik a keze alatt azt üzemben és kitünően irányítja őket. Mi ugyancsak 100-an va- \ gyünk, biztosan jól fogja képvi- j selni az érdekeinket. j Néhány idős bácsi, köztük j Varga József is örömmel vette' tudomásul, hogy végre fiatal lesz < a tanácstag Mindenki mellette állt ki. ö pedig a lámpaláztól alig tudta figyelemmel kísérni a körülötte' folyó eseményeket. Csak amikor j a gyűlés végén gratuláltak neki. akkor oldódott fel benne a szó-! tongö érzés. Hogy mii kell majd tennie, hu megválasztják, azt egészen pon­tosan még nem tudja. De igyek­szik majd megismerni a felada­tokat. Szereti szűkebb hazáját, szívesen vállal részt a község és ezen belül a választókerülete gondjainak megoldásában. Azt máris elhatározta: az első adódó alkalommal javasolni fogja, hogy a Rákóczi utcában szélesítsék ki a járdát. A kismamák most két- kerékre állítva tudják csak a ba­bakocsit végigtolnj, mert a má­sik két kerék nem fér el rajta. Számít arra, hogy egyéni pa­naszokkal. kérelmekkel is hozzá fordulnak. Azzal tisztában van, hogy nem egyszer kell a szabad­idejét feláldoznia. De vállalta, becsülettel eleget is tesz a köte­lességének. Csak olykor-olykor egy jő szót vár érte. Eredményes munkája elismeréséül... Fiatalabbak, idősebbek Anyus- nak becézik Vascsicsák Máriát, a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat művezetőjét. Mindenki szereti őt, mert példamutató a munkájában, segítőkész, nyilt- szívű, szókimondó. Kiáll azokért, akik becsületesen dolgoznak és nem tűri a lustaságot, a hanyag­ságot. Még 1934-ben. egeszeh halai lanyént került a baromfiiparba, mint csirkekopasztó. Nagy sze­rencsének számított ez akkor, í bár rendkívül rossz munkaviszo-! nyok között, sokszor naponta 12 órát kellett dolgoznia. Igyekezett a szakma minden j fortélyát elsajátítani, ami sike- t rült is. Ezért a felszabadulás után munkamódszer-átadóként tanította azokat, akik kezdők voltak az iparban. Később rész­legvezetői. majd egy ideig tér- i melési osztályvezetői munkakor- ' ben dolgozott és immár több, mint két évtizede művezető. Ma is fiatalosan, jókedvvel tel - j jesíti a rábízott feladatot. Bá- j mulatósnak tartja azt a fejlő­dést, ami az iparban az államo­sítás után, főként pedig az utób­bi években végbement. Amikor a pályáján elindult, álmodni sem merte volna. Kezdettől fogva busegesen ki­tartott a gyár mellett, soha sem kívánkozott el máshová. A hosz- szú évek során számos elisme­résben részesült, Megkapta az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója, háromszor a Kiváló Dolgozó jel­vényt, tavaly pedig a .Felszaba­dulási Jubileumi Emlékérmet. A napokban a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácía ér­demes és eredményes munkája elismeréséül a Munka Érdem­rend bronz fokozatát adomá­nyozta Vascsicsák Máriának. Dr; Szép Ferenc igazgató gratulál Vascsicsák Máriának és át­adja a kitüntetéssé! járó pénzjut álmát (Totó DemenjJ Egyébként a szalagvezetói be­osztása sem csupán a munka megszervezéséből áll. Nagyon is hozzátartozik a másokról való gondoskodás. Ahányan dolgoz­nak a szalagnál, annyiféle kérés­sel állnak elő. Főleg a kisma­mák. Ha otthoni gondokkal küzd egy asszony, bizony az rányomja a bélyegét a munkájára is. Tudni érdemes még, hogy a szalag két brigádból áll és mind­kettő elnyerte az idén a meg­tisztelő szocialista címet. Ez még nagyobb igyekezetre sarkallja a dolgozókat. Jobban össze is tar­tanak. No, persze azért előfor­dul súrlódás, ahol ennyi nő van, de „örök harag’ nincs. Dinya Imréné családi élete is kiegyensúlyozott. Férje a Gyo­mai Építőipari Ktsz asztalosa és egyben az ipari tanulók oktató­ja. Megbecsült ember. Mindket­tőjük szemefénye Évike. a 7. osz­tályos kislányuk. Most majd családi hazat építe­nek Dinyáék Endrődön, a Rá­kóczi utcában. Pásztor Béla A Román-városjelöltje A l'-í-es számú tanácstagi kör­zet jelölőgyűlésén nem volt el­lenvélemény. Újra — ezzel sor­rendben negyedszer — MoMo­r Másodszor lett Elüzem a gyomai postahivatal Ünnepélyes termelési tanács­kozást tartottak a héten a gyo-j mai postahivatal dolgozói. A j zsúfolásig telt terem nem min­dennapi esemény színhelye volt, ugyanis a Szegedi Postaigazga­tóság képviselői; Hódi István,; Bencsik Imre és Üjházi László j ekkor adták át a hivatal dolgo- ! zárnak az Éliizem címet, A cím j odaítélésére a gyomai postások j elmúlt évi kimagasló munkája adott okot.. hiszen mind a ta­karékbetét-gyűjtésben, mind pe­dig a hírlapelőfizetők szervezé­sében jó eredményeket ért el. Különösen értékessé teszi a ki- j tüntetést az a tény. hogy a gyomai postások ez alkalommal j immár másodszor nyerték el az 1 Élüzem címet. Az ünnepség kereleben adták át Gara József ne hírlapkezbesi- tőnek a Kiváló Dolgozó kitün­tetést és a Békés megyei Lap­kiadó Vállalat emlékplakettjét. Surányi Ibolya és Antal Imre Békéscsabán A Költészet Napja alkalmából, a megyeszékhelyre látogat Su-'. rányi Ibolya előadóművész és Antal Imre zongoraművész. Áp­rilis 9-én az ifjúsági és úttörő- ház nagytermében adják elő legkedvesebb verseiket, illetőleg zongora műveiket — délután 3 j órakor az úttörők, este 7-kor a 1 felnőttek számára. van Jánost jelölték tanácstag­nak Gyulán, az úgynevezett Ro­mán-városban. — Hogy minek köszönhetem a bizalmat? Ügy gondolom an nak is, hogy soha nem ígérget­tem semmi olyat, aminek telje­sítése nem lett volna reális. Az­tán meg itt, ebben a körzetben a lakosság túlnyomó része román származású mint jómagam is. Hogy ezért-e, de mindig érzem, hogy hozzám nyíltabban, őszin­tébben fordulnak még családi ügyben is az emberek és jólesik nekik — különösen az időseb­beknek —, ha ügyes-bajos dol­gaikat románul beszéljük meg. A 12-es körzet lakói — de gondolom, így van ez máshol is — szeretnék, ha a körzet mi­előbb közművesítve lenne, ha nem lenne panasz a kereskedelmi hálózatra, ha mindenütt porta- lanított úton közlekedhetnének. Jó ez az egészséges türelmetlen­ség. De persze azt is be kell lát­ni, hogy a népgazdaság teherbí­ró képessége is véges, meg azt is, hogy jó néhány körzet.van még a városban, ahol még úgy sem állnak, mint mi. Mert so­rolhatnám hosszan, hogy mit kaptunk az elmúlt időszakban de csak a legjelentősebbeket em­lítem. A vezetékes ivóvízhálózat teljesen kiépült. Hamarosan el­készül a szennyvízelvezető csa­torna, új, korszerű óvoda épült a rossz hírű italbolt helyén, csalá dias hangulatú bisztró nyílt, és évről évre szebb lesz a körze­tünkben levő Várfürdő is. A tervek szerint1 korszerű ABC-áruház épül. Lebontják a Vár utca páros oldalán a régi. elavult házakat és újak épül­nek, sor kerül az úthálózat kor­szerűsítésére, megkezdődik a gázprogram megvalósítása, ha marosan elkészül az öregek nap­közi otthona. Ügy, hogy — mo- solyodik el —, nem maradok munka nélkül a jövőben sem. Tagja vagyok a városi tanács-’lehajtó bizottságának is és ez a megbízatásam arra is jó, hogy magam ellenőrizhetem a körzetemben elhangzott közér­dekű bejelentések intézését Szeretném, hogy ha majd szá mot kell adnom az elvégzett munkákról, emelt fejjel állhas­sak az emberek elé. B. O. — Ezt is készpénzben tetszik? —i Természetesen. Mire minden pénz belekerül a kofferbe, be sem lehet zárni. Luciánó odaint egy másik teremszolgat és megkéri, hogy térdeljen rá. Csak így tudja be­zárni. Aztán maga fogja meg és viszi. Alig bírja. Húzza a vál­lát. A szállodában, Margit szobá­jában családias idill: Szántódi jóízűen eszi a hazait. -Zima pe­dig idegesen jór-kel. Az óráját nézi. Margit egy magazint lapozgat. Divatlap. Megtetszik neki egy modell. Mutatja Szántódinak. — Kinek? — Ezt a keieszlan.vamnak gondolnám. Zima gyilkos pillantással nyugtázza ezt az ostobaságot. Es akkor nyílik az ajtó és betámo­lyog rajta Luciánó a vulkánfi- berrel. Már alig bírja. Várakozással nezik valameny- nyien, Bejön középre, leteszi a koffert. Egykedvű. Mintha ml sem történt volna. Zima belerúg a kofferba. — Mi ez? *— Egy vulkán Uber» — Mennyi volt? — Azt hiszem, ezer. Margithoz fordul. — Szívem csinálnál nekem egy jó, forró fürdőt... Nagyon megizzadtam. . Szántódi feláll és kinyitja a bőröndöt, de a bohóc akkor már a fürdőbe tart, nem érdekli a dolog. Zima tágra nyílt szemmel áll a felnyitott bőrönd előtt. Luciánó hátra sem néz. A Kaszinóban másnap este: mindhárman játszanak, termé­szetesen más-más asztalnál. Előbb Szántódit vehetjük észre, amint egy kis lapról leolvassa melyik számra kell tennie. Fel­tesz ló- ezret a 12-esre és külön ezret a pirosra. Nagy halom zse ton van már előtte. Amit a pi­roson nyert, azt lopva zsebrele- •s2á. Zima ugyancsak egy kis kar Ionról játszik. Előtte is nagyon nagy halom zseton. Ö a saját zsebére nem dolgozik: Luciánó tesz a harmadik asz­talnál. Nagyon unja. Gvehdolin megáll a háta mögött. Szántódi gondol egyet és tíz­ezret kmél, zsebre raji Aztán alattomos pofával átmegy Lu- ciánóhoz és közli: — Nem az jött ki. Luciánó megérti. — Biztosan eltézted. Szántód! visszamegy A „Credit Lions” bankház fő­bejárata. Három végtelenül ele­gáns úr száll ki egy hatalmas Olds Mobil kocsiból, miután a sofőr kinyitotta nekik az ajtót: Zima, Szántódi, Luciánó. 3ima vezetésével megindul­nak befelé. Mindhármójuk ke­zében egy-egy degeszre tömött vulkár.fiber. Szántódi megtorpan az ajtó­ban, lei egy kicsit. Z.mához for­dul. — És ha inegkórdeatk. honnan van a millióm. . Zima megnyugtatja. — Nem kérdezik rr.eg Bemennek. Marpi* egy- rendkívül elegán.- ruhas7alonban bundát próbál Ruhát Az ékszerektől alig tud mozogni. Milliomosnőnek kijáró előzélenységgel szolgálják ki. I-ark a Kaszinó előtt. Luciánó sétálgat, és kis noteszéban szá­mol. Mögötte kissé lemaradva fiima és Szántódi. Luciánó közben, véletlenül észrevesz az egyik fán egy kis cédulát. Megpróbálja tnegérteni. de nem érti. Bevárja Zirnáékat. — Mi van ide kiírva? Zima elolvassa. — Jacht igényesnek eladó. Érdeklődni: Egyesült Államok Sugárút 5. Luciánónak tetszik a dolog.-3 .Vegy ük meg.

Next

/
Thumbnails
Contents