Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-09 / 84. szám

Választási nagygyűlés Békéscsabán (Folytatás az 1. oldalról) állam ma már igazán a dolgo­zók, a munkásemberek hatalmát testesíti meg. Hazánk korábbi történelmetek le van a szabadságiért, függet­lenségiért, a társadalmi haladá­sért, a jobb emberi életért ví­vott hősies küzdelmekkel. Ez a vidék, a Viharsarok különösen kivette részét a harcokból, hogy szabad, boldog, megelégedett nép éljen itt is, másutt is. Régi harcos elődeink küzdelme áldo­zatos életük és munkájuk nem volt hiábavaló. Mi ma a szebb és boldogabb jövőért harcolók­nak kijáró tisztelettel gondo­lunk rájuk, akiknek helytállása, nemes küzdelmeik mia is példa­kép számunkra, mint ahogy az lesz a jövő minden becsületes, hazáját szerető magyar számára A mai idősebb gienéráció tagjai, akik már a Horthy-fasdzmus sötét éveiben, majd a felsza­badulás óta dolgoznak, harcol­nak, azt mondhatják: érdemes volt A fiatalságnak pedig azért kell a régebbi dolgokról szólni, mert a múlt az ő számukra is nagyon sok tanulsággal szolgál. Alaptörvényünk, a Magyar Népköztársaság Alkotmánya tör_ vény erejével biztosítja, hogy hazánkban minden hatalom a dolgozó népé. Alkotmányunk e fontcüs rendelkezése évről évre még jobban és jobban kiteljese­dik, erősödik. Az ellenforrada­lom leverését követően az MSZMP vezetésével egyenesen, céltudatosan haladunk kitűzött célunkhoz, a szocialista társa­dalom teljes felépítéséhez. E nagy munkának ma jó feltételei vannak. Társadalmunk politikai alapja a szilárd munkás-paraszt szö­vetség. Az új társadalom építé­sének közös érdekein erős népi- nemzeti egység kovácsolódott ki hazánkban. A szocialista társa­dalmi rend teljes felépítésében a marxizmus—leninizmus forra­dalmi eszméi öltenek testet, válnak valósággá. A magyar munkásosztály, pártunk vezeté_ sével, a parasztsággal, az értel­miséggel és hazánk többi dolgo­zó rétegével együtt munkálko­dik a nagy művön. Szocialista építőmunkánk kül­ső nemzetközi feltételeit pedig az biztosítja, hogy egységben és szövetségben vagyunk és le­szünk mindenkor felszabadí­tónkkal, idősebb testvérünkkel, a Szovjetunióval és a Varsói Szerződésben tömörült többi testvéri szocialista országokkal. Eddigi sikereink kétségtelenül nagyok, de mindjárt hozzá is tesszük: sok még a gond, tenni­való, a megoldásra váró feladat — hangsúlyozta, majd így foly­tatta: Nem pihenhetünk meg tehát a babérainkon. Sok még a ten­nivalónk. Ezekről a tennivalók­ról sok szó esett a párt X. kongresszusén, az országgyűlés­ben, a tanácsokban. De a vá­lasztási előkészületek során, a jelölőgyűlésék tiz és tízezrein is sokat beszéltek azokról a vá­lasztópolgárok és képviselő-, il­letve tanácstag jelöltek. A jelö­lőgyűléseket mi úgy is felfogjuk, mint nagy beszélgetést, az or­szágunk helyzetéről, a közös tennivalóról. Ez nagyon jó do­log, mert csakis együttesen, ösz- szefogott erővel tudunk célunk­hoz érni. Most valamennyiünk számára fontos kötelezettség, hogy a társadalmi fejlődésünk fő kérdéseit is, meg az aprób­baknak látszó, de fontos kérdés seket rendszeresen elemezzük, hogy felismerjük és fejlesszük a helyes, időtálló tényezőket, hogy időben meglássuk és megszün­tessük a fékező, hátráltató kö­rülményeket. Ezek a tennivalók és a felelősség nem kizárólag a KB-ra, vagy a kormányra tar­toznak, hanem mindannyiunkra. Természetes persze1, hogy ki mi­nél magasabb beosztásban dol­gozik annál nagyobb a felelős­sége is. De mindenkinek, pártta­goknak és pártonkivülieiknek! megvan a lehetősége és ez köte­lezettsége is, hogy a maga munkaterületén olyan módon dolgozzék és úgy tegye szóvá a tapasztalt hiányosságokat, hogy azokból kiérződjék a haza, a szo­cializmus iránt érzett felelősség^ Ez az, amit mi sok más tényező mellett a szocialista demokrácia fejlesztésén, erősítésén értünk. A Hazafias Népfront választá­si felhívása teljes joggal hang­súlyozza, hogy hazánkban ma a bizalom és közös miunka köti össze a párttagokat és pártonkí- vülieket, hívőket és nem hívő­ket, minden hazáját szerető dol­gozó embert. Ezt a népi, nem­zeti egységet kell nekünk óvni, fejleszteni, a választásokon és másutt is kifejezésre juttatni a szocializmus építésének javára. Dr. Korom Mihály igazság­ügyi miniszter. a Magyar Népköztársaság, vala­mennyiünk hasznára. Ezután a IV. ötéves terv cél­kitűzéseiről szólt, majd az orszá­gos adatok ismertetése után Bé­késcsaba fejlesztéséről a követ­kezőket mondotta: Békéscsaba városának fejlő­dése is dinamikus lesz a követ­kező öt évben. Csak ipari beru­házásokra körülbelül 800 millió forintot fordítanak. Ez egyéb­ként 4—5 ezer fő részére mun­kahely létesítését jeleníti. A cse­répgyár, malomipar, az új kö­töttárugyár, öntöde, a híradás­technikai vállalat, a mirelit üzem befejezése, a forgácsoló és szerszámgyár új csarnokának megépítése, a szőnyegszövő HTSZ új telephelyének létesí­tése még nem is adja teljes fel­sorolását a tervezett beruházá­soknak. A mezőgazdasági termelés ho­zamát 20 százalékkal tervezik növelni, 120 milliós beruházás segítségével. A kereskedelmi há­lózat bővítésére is több mint 150 milliót fordítanak. 2630 lakás felépítését is meg akarják való­sítani.. 1975 végéig már hatezer lakást terveznek gázzal fűteni. Növelik a kórházi férőhelyek számát,, a bölcsődei, óvodai, is­kolai, kollégiumi férőhelyek számát. Amidőn a következő eszten­dők célkitűzéseit összeállítottul? folytatta — nem feledkeztünk meg arról sem, hogy az életszín­vonal további emelésének, az életkörülmények javításának alapvető feltételeit a jövőben is a termelés, a termelékenység emelése biztosíthatja csupán. Aki pedig többet termel, azaz töb­bel járul hozzá a közösség ja­vainak gyarapításához, megvan a joga is arra, hogy többet kap­jon, a társadalomitól. Bizonyosak vagyunk abban, hogy politikánkat Békés megye dolgozói is magukévá teszik, el­fogadják és a munkások, parasz­tok, értelmiségiek erejük, ké­pességük és tudásuk legjavát adják a negyedik ötéves terv programjának megvalósításához és ezzel is elősegítik országunk, megyéjük, városuk további fel­virágzását, egész népünk és sa­ját maguk jólétének növelését. A szocialista társadalom tel­jes felépítésére irányuló célki- tűzésedmk megvalósításában — hangsúlyozta Korom elvtárs —1 jelentős szerepe volt és van ma is népi demokratikus államunk­nak. Államunk hatékony eszkö­ze a szocializmus építésének. Társadalmi rendünk és álla­munk erős és szilárd. Hazánk­ban a szocialista törvényesség követelményei megfelelően ér­vényesülnek. Törvényeink és azok megfelelő alkalmazása szá­mottevően járultak hozzá eddig — és ez a jövőben is így lesz — a békés alkotómunka kibonta­kozásához. A rend és jogbizton­ság szerves és elválaszthatat­lan. része és feltétele a jövőbeni sikereinknek. Törvényeinknek és azok megfelelő gyakorlati al­kalmazásánál? erősíteniük keli a központi irányítás nagyobb ha­tékonyságát egyrészt, másrészt pedig a szocialista demokrácia további kibontakoztatását. Ezért hangsúlyozzuk, hogy a jelen időszakban az államélet és a szocialista demokrácia további fejlesztése egyik központi fel­adatunk. Ez a követelmény az elmúlt néhány évben számos új törvény megalkotását tette szükségessé, de a következő esz­tendőkben is tovább folytatódik, az. Ezután az Alkotmány terve­zett módosításának szükségessé­géről tájékoztatta a nagygyűlés résztvevőit, majd az országgyű­lés elmúlt négyévi munkáját is­mertette: Onszággyűlésünk az elmúlt négy évben több mint húsz tör­vényt . alkotott, köztük olyan je­lentőseket, mint a IV. ötéves terv, a tanácstörvény, a válasz­tási törvény módosítása, a tsz- törvény, a földtulajdon és föld- használatról rendelkező törvény, a Munka Törvénykönyve, tör­vény a szabálysértésekről, a né­pi ellenőrzésről, a vasutakról, a szakmunkásképzésről, a talál­mányok oltalmáról stb. Bizonyos, .hogy az újonnan megválasztásra kerülő ország- gyűlés tovább folytatja majd ezt a munkát. Ez évben még olyan jelentős feladatok várnak rá — az Alkotmány módosítása mellett —, mint az ifjúsági és az egységes szövetkezeti tör­vény megalkotása. A megoldott törvényalkotási feladatok közül választójogi törvényünkről vég­legesen majd április 25-e után tudunk véleményt alkotni, de az már megállapítható, hogy ren­delkezései jói szolgálják a szo­cialista demokrácia fejlesztésére vonatkozó elhatározásainkat. Mindezt jól mutatta a jelölő­gyűlések aktivitása, egész han­gulata, a jelölt, illetve jelöltek kiválogatása. Minden ' remé­nyünk megvan arra, hogy a je­löltek állítása után. a választás is olyan, lesz, amelynek eredmé­nyeként olyan munkások, pa­rasztok, értelmiségiek kerülnek az országgyűlésbe és a tanácsok­ba, akik eddigi munkájukkal, magatartásukkal, kiérdemelték & dolgozók bizalmát és jól kép­viselik majd politikánkat. Számos helyen, így Békéscsa­bán is történtek kettős jelölé­sek. A két jelölt közül termé­szetesen csak a7 egyikük kerül­het megválasztásra. Az pedig április 25-én, a titkos választás alkalmával derül majd ki, hogy melyikük kap nagyobb bizal­mat. Nagyon szeretném hang­súlyozni, hogy aki a nemes ver­sengésben lemarad, egyáltalán nem tekinthető valamiféle vesz­tes embernek. Már az önmagá­ban nagy dolog, hogy a válasz­tópolgárok bizalmából valaki felkerül a jelölőlistára. Akit nem választanak meg, az éppen olyan rendes, tisztességes ember marad, mint a jelöléskor volt és az is a mi emberünk, sőt to­vábbra is megbecsülésnek és tiszteletnek kell öveznie. Már szóltam arról — mondot­ta —, hogy kz új országgyűlésre milyen feladatot? várnak, ez vonatkozik az új tanácsokra is aj magük területén. Az új ta­nácstörvény — amely április 25-én lép életbe — jelzi a meg­növekedett tennivalókat. Azzal, hogy a tanácsaink a nép hatal­mát megvalósító államunknak népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási szervei lesz­nek, a nagyobb hatáskör, gazda­sági és egyéb önállóságuk mel­Elsőként Skaliczki Kárölyné, a 2-es választókerület egyik kép­viselő-jelöltje állt a mikrofon elé. Meghatottan szólt arról a meg­tiszteltetésről, hogy a választó- polgárok javaslata alapján or­szággyűlési képviselőnek jelöl­ték. Mint mondotta: hálás a sorsnak azért, hogy abban a tör­ténelmi időben született, amikor már a munkásapák és anyák harca nyomán olyan társadalmi rendszert építhetünk, amelyben a meghirdetett programokat nem a népámítás és ígérgetés jellem­zi. A mostani program reális, megvalósítható feladatokat tar­talmaz, s ezek teljesítéséért ér­demes becsülettel dolgozni. Attól függetlenül, hogy a választás végeredménye mi lesz, — mon­dotta —, biztosíthatom válasz­tóimat, hogy a párt és a Haza­fias Népfront programjának szel­leméljen fogok munkálkodni a jövőben. Ezután Kovács Pál, az 1-es számú választókerület képvise­lője szólt a nagygyűlés részve­vőihez. A városszerte ismert Pali bácsi felelevenítette a felszaba­lett nagyobb felelősséget is je­lent számukra a gazdasági, kul­turális, szociális, egészségügyi, hatósági munkában a saját te­rületükön., Üj tanácsainktól es apparátusunktól azt is várjuk, hogy a rájuk bízott feladatokat — ideértve az egyes állampol­gárok ügyes-bajos dolgainak el­intézését is gyorsan, figyelme­sen .törvényesen végzik. Az elmúlt 26 év alatt és ben­ne a mögöttünk levő négy esz­tendőt úgy értékelhetjük, hogy amit a pirít, a Hazafias Nép­front programjában vállaltunk, azt teljesítettül?. Elért sikereink alapján jogos bizakodással, jó reményeikkel tekinthetünk a kö­vetkező esztendők elé. Utunk, célunk világos. A szocialista társadalom teljes felépítésére irányulnak erőfeszítéseink. Munkánk, tevékenységünk fő vonalát az MSZMP kipróbált, marxista—leninista politikája adja. Ez a politika kiállotta az élet, a gyakorlat próbáját, mert hűséges volt és a jövőben is az marad, Marx és Lenin legyőz­hetetlen, világot átformáló esz­méihez. Ennél? a halhatatlan ta­nításnak gyakorlati megvalósí­tásán fáradozva váltjuk valóra mi magyar dolgozók az emberi­ség régi álmát, egy igazán sza­bad, demokratikus, szocialista, társadalmi rend felépítését. Az előadó ezután a7. SZKP XXIV. kongresszusának jelen­tőségéről szólott, majd befejezé­sül a következőket mondotta: Azzal a felhívással fordulunk a gyűlésen Is mindenkihez, amellyel a Hazafias Népfront Országos Tanácsának választási dokumentuma is befejeződik: Szavazzunk valamennyien a Ha­zafias Népfront programját képviselő jelöltekre! Szavazzunk arra a politikára, amely eddig is országunk békéjét és fel- emelkedését szolgálta! — fejezte be Korom elvtárs nagy tetszés­sel és tapssal fogadott beszédét, amely után a város országgyű­lési képviselőjelöltjei .kértek szót. dulás előtti nehéz esztendőket, amikor mint építőmunkás gyak­ran munkanélküli volt, s amikor a mindennapi betevő falat is gondot jelentett. Beszélt a Bé­késcsabán élő szlovák nemzeti­ségiek felszabadulás utáni meg­változott életéről, hiszen ők a szó igaz értelmében kettős el­nyomatás alól szabadultak fel. Ma már általános iskola és gim­názium van a városban, ahol anyanyelvűket tanulhatják. Szólt a megyeszékhely IV. ötéves ter­véről, s mint ígérte :a jövőben is küzd azért, hogy minél több la­kás épüljön és enyhüljön ez az égető gond. A 2-es választókerület másik országgyűlési képviselőjelöltje: Bozsó Lajosné felszólalásában ismertette az állami ruhaipar termelésének fejlődését, s az új alapanyagok és a korszerű tech­nológia térhódítását. Méltatta a szocialista brigádmozgalmat, amely tagjait egymás segítésére, a szocialista közgondolkodásra és cselekvésre neveli. Szót emelt a dolgozó nők nagyobb megbe­csüléséért, különösen a bérezés­nél még tapasztalható hátrányos megkülönböztetés megszünteté­séért, — majd a következőkép­pen fejezte be felszólalását: Megválasztásom esetén igyek­szem helytállni választókerüle­temben és városunk ügyes-bajos dolgait méltóképpen képviselni a legfelsőbb fórumon, az or­szággyűlésben. Felszólalt a nagygyűlésen Zsi- linszki Ádám pedagógus, a 23-as választókerület tanácstag-jelölt­je is. Beszédében a művelődés- politika tárgyi feltételeinek fej­lesztését sürgette, de szólt arról az igényről is, amelyet a tudo­mányos technikai forradalom és az ifjúság nevelése támaszt a pedagógusokkal szemben. A tanácstag-jelölt után Nyári Sándor, a Hazafias Népfront me­gyei Bizottságának titkára mon­dott zárszót, majd a Rákócz’i-in- duló hangjaival befejeződött a választási nagygyűlés. A hallgatóság egy csoportja » nagygyűlésen, (Fotó: Demény Gyula) fl megyeszékhely képviselőjelöltjeinek felszólalása

Next

/
Thumbnails
Contents