Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-21 / 93. szám
Kádár János elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) emberek egymás közötti beszélgetésében gyakran szó esik arról, hogy sokakban erősödött az önzés, a pénzsóvárság és a többiek rovására menő élőskö- dósi hajlam. Nagyon nehéz ezt számszerűleg mérni, de lehetséges, sőt bizonyos, hogy így van, hiszen tízmillió ember nem lehet vak, ha valamit észlelnék, akkor valaminek lenni© is kell. Én azonban azt hiszem, inkább az érzékenység erősödött közgondolkodásunkban az önző emberek magatartásával és tetteivel szemben. A negatív jelenségeket meg kell látnunk, s mindennap harcolnunk kell ellenük, mert az önzés, az egyes emberek anyagiassága, a nép számára nem hoz boldogságot és fejlődést. Mi azt valljuk és hirdetjük, hogy az emberek joggal gondolhatnak önmagukra, családjukra, hozzátartozóikra; s a természet törvénye az, hogy keressék a boldogságot önmaguk, családjuk számára, de ennék igazi útja csak a néppel, a közösséggel, az összes dolgozóval való együttes felemelkedés lehet, s nem történhet a közösség rovására. — Engedjék meg, hogy egy kissé rendhagyóén most azt mondjam: ezekben a napolaban tegyük félre ezt a gondot és vegyünk észre mást is, ami ennél sokkal jelentősebb és fontosabb számunkra, lássuk meg azt is, amivel ezt a negatívumot le tudjuk és végső fokon le is fogjuk küzdeni: teljes bizonyossággal állíthatjuk — és ez nem szemfényvesztés, nem is (éves helyzetmegítélés —, hogy az utóbbi esztendőkben éppen a jó munkának, a helyes politikának, a közerkölcs megfelelő alakulásának eredményeképpen hazánkban határozottan erősödött a dolgozó emberek öntudata, a szocialista közgondolkodás. Ezt bizonyítani lehet Aki a közügyek iránt érdeklődik és azokkal foglalkozik, tanúsíthatja, hogy aktivisták százezrei dolgoznak a Hazafias Népfront-mozgalomban önzetlenül, egy fillér jutalom Vagy térítés nélkül a közösség a nép javára; százezernyi aktivista dolgozik mindeii nagy tömegszervezetünkben — a szak- szervezetekben, az ifjúsági szövetségben, a nőfoizottságok hálózatában, a vöröskeresztes mozgalomban — önzetlenül, odaadóan és ingyenesen a nép, a közösség érdekében. A milliós létszámot is meghaladta már a szocialista brigádpiozgalom; a munkásőrök tízezrei önzetlenül, térítés nélkül látják el feladatukat, azt a munkát, amelyet magukra vállaltak a munkás- hatalom és vívmányai védelmében. Ilyen önkéntes segítők ezrével és tízezrével tevékenykednek számos más szervezet keretében is. Majd a szocialista munka- verseny eredményeiről szólt. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében, a maga személyében is mondott köszönetét mindazoknak a dolgozóknak, akik a X. pártkongresszus tiszteletére indított szocialista munkaversenyben részt vettek. Ezután így folytatta: Amikor a számokkal nem mérhető, de életbevágóan fontos eredményeikről szólunk, az ember gondolatában felvillan pártunk, munkásosztályunk története, népünk újabbkori története is- Az idősebbek átélték, a fiatalok iskolai . tananyagból tudják, hogy az utóbbi öt-hat évtized igen viharos időszak vxdit. A magyar forradalmárok, a legönfudatosább magyar munkások elsőként csatlakoztak a szocialista forradalomhoz, de rövid hősies harcunk után leverték őket. S akkor negyedszázados sötét ellenforradalom következett. Aztán jött a felszabadulás, a hatalomért folytatott harc, s már-már úgy tűnt, hogy minden egyenesben van, a dolgok jól haladnak, s akkor az ismert okok miatt következett 1956 és sok mindent újból — hogy ne mondjam — elölről kellett kezdeni. És ha mindert végiggondoljuk, káderül, hogy harcunknak van egy olyan vívmánya, amely talán minden másnál fontosabb. Éspedig az, hogy annyi vihar, s hosszú évtizedek után a szocializmus eszméje mély és ki- iéphetetlen gyökeret vert a magyar népben; megvalósult és erőteljesen fejlődik a magyar földön. Szocialista valóságunk becsületet szerzett a magyar pépnek a nagyvilágban'. Sokkal nagyobb megbecsülést, mint amilyenben korábban bármikor része volt Népünk küzdelmes történelme során az a szó, hogy „magyar”, időszakonként nagyon különböző és ellentétes értelmezést kapott. Voltak történelmünknek dicsőséges korszakai — például 1848—49, vagy 1919 —, amikor a magyar nép a haladás zászlóvivője volt. & voltak időszakok, amikor a gondolkodó embereiknek szerte a világon a hírhedt reakciós Horthy- rendszer, a fasizmus — jutott az eszébe, ha azt a szót hallották, hogy „magyar”. Most becsülete van a magyar népnek. A világ most más, mint régen volt. Modem korban élünk, a hírközlő eszközök gyorsak. ha valami történik bárhol a világon, másnap reggel már mindenki tud róla. A magyar népet most szerte a világon mint szocializmust építő, s jelentős eredményeket elérő népet ismerik. Nemzetünk lélekszáma kicsiny, de hazánk sem nagy, s ta. ián éppen ezért még inkább becsületünkre válik, hogy most a haladás élenjáró országai közé számítanak bennünket. A különböző nemzetközi összejöveteleik alkalmával, amikor szinte a világ minden tájáról érkezett emberekkel találkozunk, ismételten bebizonyosodik, hogy tőlünk igen távol eső országokban is vannak őszinte barátaink, akik újabb sikereket kívánva buzdítanak: csak így tovább, elvtár- gak! Mert azt vallják, hogy ők maguk is érdekeitek a mi sikereinkben. Ez egyébként teljesen érthető. Hiszen a magyar földön megvalósult szocializmust példaként tudják otthon említeni. De gondoljunk arra, hogy nemzetközi visszhangja van nemcsak eredményeinknek, hanem hibáinknak is, amelyek bizony nekünk is kellemetlenek és haragszunk is értük. Mert a burzsoázia is beszél a Magyar Népköztársaságról, s nem erényeinket, hanem .gyengeségeinket állítja előtérbe. Jól felfogott érdekünk, s egyben a világ haladó emberei iránti becsületbeli kötelességünk is, hogy minél jobban, minél nagyobb hatásfokkal dolgozzunk, hogy a szocializmus világméretű — szükségszerű és elkerülhetetlen — győzelmét tőlünk telhetőén segítsük, meggyorsítsuk. Természetesen nemcsak itthon vannak tennivalóink. Napjainkban a nemzetközi élet elevenen zajlik, s nekünk magunknak is — ez természetes és szükségszerű — részt kell vennünk a nemzetközi tevékenységben. Ezzel kapcsolatiban magától értetődő, hogy szocialista belpolitikánknak megfelelő a külpolitikánk is. A kettőnek szükségszerűen összhangban kell lennie. Pártunk, kormányunk külpolitikája szocialista külpolitika, egyben egész népünk külpolitikája. Külpolitikai irányvonalunkat népünk egységesen és teljes mértékben támogatja. Nemzetközi tevékenységünk fontos vonása, hogy egyértelmű, tiszta és világos. Külpolitikánk következetes harcot jelent a szocializmusért, a nemzetek szabadságáért, a békéért. Szocialista elveinknek, az új társadalmi rendet építő magyar nép nemzeti érdekeinek megfelelően a nemzetközi küzdőtéren mindenkor a haladás oldalán állunk — mondotta Kádár elvtárs s kifejtette hazánk álláspontját az indokínai, közel-keleti kérdésben, valamint az európai biztonság ügyében. — Küzdünk és dolgozunk minden szocialista, haladó és anti- imperialista erő egységéért. Harcolunk a népek szabadságáért, a békéért, a békés egymás mellett élés elvének érvényesüléséért — folytatta többek között. — A békés egymás mellett élés politikájának vannak bizonyos feltételei, amelyek szóba jöhető partnereink számára nem jelentenek külön terhet, de részünkről elengedhetetlenek és feladhatatlanok. Mi normális viszonyra, békés egymás mellett élésre törekszünk minden olyan kapitálisa állammal, amely szintén kész erre, és tudomásul veszi, hogy mi sohasem fogjuk elárulni elveinket és barátainkat. El kell fogadniuk a Magyar Nép- köztársaságot úgy, ahogy van, tudomásul kell venniük, hogy hazánk az épülő szocializmus országa, s hogy népünk saját rendje szerint él és fog élni a jövőben is. Ha így építik velünk a kapcsolatokat, akkor tartós és szolid partnerre tesznek szert. Ügy véljük, nekik is előnyösebb, ha világosan tudják, hova sorolják a Magyar Népköztársaságot. így ugyan nem érik őket kellemes meglepetések, de kellemetlen csalódások sem. S arra a tényre, hogy a Magyar Nép- kötársaság szocialista országként él és működik, tartósan és nyugodtan építhetnek. Ezután a Szovjetunióhoz fűződő mély és széttéphetetlen barátságunkról szólt Kádár elvtárs. A Szovjeted óhoz fűződő viszonyunk meghatározója hazánk felszabadítása. Az, hogy mi — amint ezt a X. kongresszusunk is megállapította — a szociálissá társadalom teljes felépítésén, dolgozunk, s hogy most itt, ezen a gyűlésen is szocialista eredményeinkről és remé- nyeinikről beszélhetünk, elválaszthatatlan a Szovjetunió felszabadító szerepétől. Nehéz volna megmondani, közülünk ki és miikor látta volna meg a szabadság napját, ha a szovjet nép, a Szovjetunió Vörös Hadserege nem ontotta volna vérét a mi népünk szabadságáért. S az azóta eltelt 26 óv alatt is a nemzetközi élet porondján, a gazdasági, építőmunkábaa, a tudományban, a kultúrában és az étet minden más területén élveztük és élvezzük ma is a Szovjetunió testvéri támogatását és odaadó segítségét. Mindezért a segítségért mi köszönetét mondunk. Hozzáteszem azonban, hogy ez barátságunknak csupán kiindulópontja, alapeleme. A Szovjetunió Kommunista Pártját és a Magyar Szocialista Munkáspártot, a Szovjetuniót és a Magyar Népiköztársaságot, a szovjet és a magyar népet az eszmék, a célok, az érdekek azonossága köti össze — s ez a legfontosabb. A szocializmus minden őszinte hívének, minden .magyar embernek értenie és éreznie kell, hogy jelenünk és jövőnk, boldogulásunk biztosítéka a magyar és a szovjet nép állandóan erősödő testvéri egysége és barátsága. Kádár elvtárs méltatta a most befejeződött XXIV. pártkongresszust, mely nagy, történelmi jelentőségű esemény volt. Történelmi jelentőségű a Szovjetunió, a szovjet népek életében, fejlődésében. Nagyszabású, reális, biztos és felemelő programot adott a szovjet népnek a kommunista építés folytatásához. Történelmi jelentőségű esemény a kongresszus a szocialista országok életében is, mert új lendületet ad valamennyi szocialista ország fejlődésének. Igen fontos a kongresszusnak az a megállapítása, hogy az SZKP, a Szovjetunió a jövőben is a szocialista országok egységének, együttműködésének erősítésén kíván munkálkodni. Nagy jelentőségű esemény volt a kongresz- szus a nemzetközi kommunista mozgalom szempontjából is, hiszen mély meggyőző erővel nyilvánította ki, hogy a Lenin által alapított kommunista párt a jövőben is fáradhatatlanul dolgozik a nemzetközi kommunista mozgalom eszmei, szervezeti, harci egységéért. És világ- politikai jelentőségű esemény is volt a kongresszus, mert a Szovjetunió a leghatalmasabb erő az imperializmussal szemben, olyan erő, amelyre minden szocialista ország, a szabadságáért harcoló minden nép biztosan számíthat, amely legfőbb ereje és támasza a békéért harcoló népeknek. Az SZKP XXIV. kongresszusa nagyszabású békeprogramot hirdetett meg, amelyben világosan kifejezésre jut, hogv a Szovjetunióval és szövetségeseivel az erő nyelvén nem beszélhet senki. Aki azonban megértést, barátságot, rendezett viszonyokat és békét akar, mindig számíthat / a Szovjetunióra és szövetségeseire. — Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága mély meggyőződéssel jelentheti ki, teljes mértékben egyetértünk a Szovjetunió Kommunista Pártjának politikájával. Ha összevetjük pártunk X. kongresszusának legfontosabb alapelveit az SZKP XXIV. kongresszusának alapelveivel, nyilvánvaló, hogy mi a Szovjetunióval egy úton járunk és a Szovjetunió politikáját, az SZKP politikáját teljes egyetértéssel és mély meggyőződéssel támogatjuk. Ez az igazság egyik legnagyobb erőforrásunk. Szívből sok sikert kívánunk a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a nagy szovjet népnek a kongresszusi határozat megvalósításáért folytatott munkáiban. Az SZKP XXIV. kongresszusa és az MSZMP X. kongresszusa által meghirdetett politika alapvető azonossága alapján teljes felelősséggel kijelenthetjük, hogy nemzetközi síkon az SZKP-val. a Szovjetunióval együtt fogunk harcolni nemes törekvéseinkért. — A szovjetellenes irányzatok és támadások sajnos a legkülönbözőbb oldalról jelentkeznék. A szovjet hatalom esküdt ellenségei, a tőkés diktatúrák természetesen mindig gyalázták és támadták a Szovjetuniót. De újabban a munkásmozgalmon 1 jelül lg jelentkeznek szovjetek lenes hangok, jelenleg igen éles formában a kínai vezetők részéről. — Számunkra ez a kérdés rendkívül egyszerű. Megértésében a magyar történelmi tapasztalatok is segítenek: azok nem szeretik a Szovjetuniót, akik nem szeretik a szocializmust, a kommunizmus eszméjét. De akik a szocializmus hívei ,azok szeretik, tisztelik, becsülik a Szovjetuniót — Népünk megtalálta a helyes utat Ha a magyar nép és g nemzet boldogulását akarjuk, ha biztosítani akarjuk a jövőt, akkor a haladás erőivel kell mennünk! Ha a szocialista eszme képviselőivel, § köztük mindenekelőtt és elsősorban a Szovjetunióval fogunk össze, népünk boldogulni fog! — Ha összevetjük; idehaza végzett munkánkat a nemzetközi életben kifejtett tevékenységünkkel, megállapíthatjuk, hogy mind bel-, mind külpolitikai tevékenységünk, munkánk, harcunk eredményes volt. Másképp fogalmazva: biztosítani tudtuk népünk számára a békés szocialista építőmunka feltételeit a még oly háborgó, viharos világban is, belső életünk, fejlődésünk töretlen és egyenes vonalú. Történelmünkben alig lehet találná egy-tkót évtizedet, amelyet egyenes-vonalú és töretlen fejlődés jellemzett. Most mindenesetre ilyenről szólhatunk. Igen bonyolult körülmények között találtuk meg ezt az utat, és biztosítottuk a töretlen vonalú fejlődést. Éppen ezért ezt az eredményt különösen nagyra kell értékelnünk. — Tisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársnők, elvtársak! — Szólni szeretnék további programunkról is. Pártunk X. kongresszusa kijelölte az utat és a célt: elhatároztuk az államélet és a szocialista demokrácia továbbfejlesztését. A kongresz- szus megjelölte az új, negyedik ötéves terv végrehajtása érdekében szükséges tennivalóinkat is; kijelölte a hatékonyabb gazdasági munka, a szocialista kultúra következetesebb kibontakoztatásának, a dolgozók életszínvonala rendszeres emelésének feladatait. A X. kongresz- szus állást foglalt amellett, hogy a javakat és a terheket az eddigieknél igazságosabban osszuk meg, nagyobb következetességgel érvényesítsük a szocialista bérezési elveket. Mindezt olymódon kell megoldanunk, hogy az együttes erővel, közösen megtermelt javakból azok részesüljenek nagyobb mértékben, akik megtermelésükhöz nagyobb mértékben járultak hozzá, akik pe- dik nem vették ki részüket, ne is részesülhessenek belőle. A X. kongresszus céljait és a szocialista társadalom teljes felépítésének programját egész közvéleményünk, egész népünk egyértelműen és egységesen helyesli. Ez a program egyesíti dolgozó népünket; pártállásra, világnézetre való teliintet nélkül tömöríti a nép, a nemzet minden alkotó erejét. Ez a politika, ez a program egyben a munkás- osztály történelmi céljainak, a nép felemelkedésének, az ország felvirágoztatásának programja. Ez a mi választási programunk! — A párt, a Hazafias Népfront a választás napján szavazatokat kér népünktől. De kérjük népünktől, dolgozóinktól a politikánk melletti mindennapi kiállást, az odaadó, áldozatkész munkát is. — A feladatok nagyok. Amikor az ötéves terv alapszámait leírjuk, a toll könnyen fog, könnyűszerrel leír mindenféle elképzelést, de azokat megvalósítani már nem olyan egyszerű. Célunk az, hogy a legközelebbi öt évben a nemzeti jövedelmet 32, az ipari termelést 34, a mezőgazdasági termelést 16, a reál- jövedelmet 26 százalékkal emeljük, s hogy 490000 új lakást építsünk —, ennyit még soha nem építettek öt év alatt Magyarországon. Mindezek — és sok más, nagy' célunk — eléréséhez és megoldásához alaposan neki kell gyűrkőznünk; nagy és nehéz feladataink megvalósításához össze kell szedni minden erőnket. Terveink teljesítéséhez az is szükséges, hogy következetesele legyünk politikánkban, s az eddiginél is jobban fogjunk össze a feladatéit megoldására. Kádár elvtárs a továbbiakban a demokratizmus fejlődéséneit kérdéseiről szóit Beszédét így fejezte be: — Azt hiszem, hogy a szocializmust építő magyar nép fiai és leányai bizalommal néznek a választások elé. Bízunk a jövőben, rendszerünk erős, társadalmunk összeforrott. A párt, a Hazafias Népfront politikája, programja jó. Nagy eredményeket hozott eddig is és szép eredményeket ígér a jövőben is. A nehézségeket leküzdjük és az előttünk álló feladatokat meg fogjuk oldani. A szocializmus erői hazánkban napról-napra, hónapról-hónapra, évről-évre erősödnek és növekszenek. A mostani időszakról elmondhatjuk, hogv folytatódik 4 párt- kongresszus lendülete, sikeresek, eredményesek voltak a szakszervezeti kongresszusok, s a választási előkészületek milliókat mozgósítottak. Nemzetközileg erős támaszaink, hatalmas szövetségeseink vannak a határainkon túl, s elmondhatjuk, hogy barátunk a világ minden haladó embere. — Bízunk abban, hogy népünk a választás napján megerősíti, támogatja politikánkat, támogatja a Hazafias Népfront jelöltjeit. Bízunk abban, hogy a választás napja is mérföldköve lesz fejlődésünknek, s politikánk irányát egyértemű ,,igen”-nel erősíti meg, és bízunk abban is, hogy a választást követően népünk töretlenül halad előre történelmi útján, felépül a szocialista Magyarország és boldog nemzedékek igazi otthona, hazája lesz. Ennek a kölcsönös bizalomnak jegyében jutottunk idáig, mint ahogy következetes politikánkkal, kölcsönös bizalommal, összefogással, együttes munkával és harccal tudunk előre haladni a jövőben is. A Központi Bizottság első titkárának szavait a nagygyűlés részvevői hosszan tartó tapssal fogadták, majd a gyár KISZ-fiataljainak küldöttsége ajándékokkal kedveskedett Kádár Jánosnak. A nagygyűlés Csömör Ferenc zárószavaival végződött.