Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-21 / 93. szám
Választók között a nagygyűlésen Az áprilisi nap éppen csak egy kevés meleget ad. Hűvös szél íújdogál és lobogtatja a szarvas) művelődési központ épületén a memzetiszínű és vörös zászlókat Az önkéntes tűzoltó zenekar a bejárat előtt indulókat játszik. Csillognak a rézhangszerek, az , emberek csoportokban állva be- '■zélgetnek Az árokmenti gomuakacnoz ész szemöldökű, idős férfi támaszkodik. Beszélgetés közben tudom meg a nevét Jansik Jánosnak hívják. Hetvenöt éves. Nyugdíjas kőműves. A régi választásokról esik szó, — Jól emlékszem, az 1935-ös országgyűlési választásokra. Napokkal előtte kakastollasok járták Szarvas utcáit gyalog és lóháton. Csendőrszuronyok voltak mindenütt. Mutatták az erőt. Aztán a szavazás napján minden urnánál vagy legalábbis a szavazóhelyiségben ott állt néhány nagygazda. A sok cselédember minduntalan hallhatta: „no, Janó, Palyó vjes esője fárbá”. Ami azt jelentette magyarul: no János, Pál, tudod, mi a szín, vagyis, hogy kire kell szavazni. Mit csinálhatott az a cseléd, aki függött a nagy gazdáktól? Hiszen, ha nem arra adta a voksát, akit megjelöltek, nem kaphatott munkát A színházterem ajtaja előtt áll. Hófehér blúz, sötét szoknya van rajta, hosszú, szőke haja a vállára omlik. Lehet úgy tizennégy—tizenöt éves. Megszólítom. Szorvák Katalin arca rózsaszínű lesz zavarában. — Nem láttam még élő országgyűlési képviselőt Tizenöt éves vagyok, még nem választő, de szeretnék bemenni a gyűlésre. Mit gondol, beengednek? S amikor a szarvasiak képviselőjelöltje, Frank Ferenc a mikrofon előtt áll, ott látom a teremben Szorvák Katalint is. — Kérek egy kólát A művelődési ház büféjében az idős, szemüveges bácsi elém teszi a hűsítőt Az előtérben a: megafonok alatt azok állnak, | akiknek már nem jutott hely a ■ nagyteremben. Hallgatják a je- : töltet A büfés emlékezik: — Sok választást éltem .már \ meg. Emlékszem, hogy régen : kortesek, „agitátorok” járták az • utcákat, házakat és a kocsmákat : Dicshimnuszokat zengedeztek a : jelöltekről, aztán a választáson « az győzött,,, aki az „erősebb” : volt A jobb oldali ajtónál állva • hallgatja Frank Ferencet két fia- : fal ember. A mezőgazdasági fő- * iskola végzős hallgatói. Néhány ! percre kihívom őket az előtér- : be. ; — Szeri János vagyok — mu- ; (átkozik be a barna arcú, fekete s hajú. — Csongrád megyéből, Tömörkényből. A másik, Pákozdi Ferenc Tatabányáról jött el Szarvasra tanulni. — Igen, valóban elmegyünk két hónap múlva innen, Szarvasról, de érdekel bennünket, mi történik a következő négy évben abban a városban, ahová nagyon sok szép emlék fűz bennünket, ahol tanultunk. Elsősorban az, hogyan fejlődik majd a mezőgazdaság. Ezt szeretnénk hallani a jelölttől. Emberek, idősek és fiatalok hallgatták tneg Frank Ferenc nagygyűlési beszédét Szarvason április 15-én délután. Az idősek a régi választásokra emlékeztek, a fiatalok a jövőt szerették volna hallani és hallhatták. Volt köztük, aki életében először látott országgyűlési képviselő-jelöltet,, s volt, aki már sokat B. J. Szolgáltatások fejlesztése a HVDSZ elnökségi ülésének napirendién A szolgáltatások fejlesztésé' rőL szóló kormányhatározat végrehajtásáról tárgyalt keddi ülésén a Helyiipari ós Város- aíazdasági Dolgozóik Szakszervezetiének elnöksége. Széles körű helyzetfelismerés után megállapította többek között, hogy a múlt évben 1969-hez viszonyítva 6,5 százalékkal emelkedett a lakosságnak nyújtott szolgáltatások értéke, s ezen belül 16 százalékkal nőtt a kiemelt négy- ágazat tevékenysége, A textiltisztítókban — noha alaposan megszaporodott a munka — csökkent az átlagos vállalási idő, új szolgáltatásokat vezettek be a Patyolat-vállalatok. Változatlanul gond a lakí'uskarbantartást mázolási, festési — igények kielégítése, mert a közületi megrendelők jóformán az egész évi kapacitást lekötik, A szolgáltatások területén dolgozók létszáma az elmúlt évek során jelentősen nőtt, de munkakörülményeik többnyire kedvezőtlenek, számos tevékenység alig gépesíthető, a techndlógiai színvonal általában alacsony. A dolgozók nagy hányada nő, nem egy ágazatban — így például a textiltisztítókban. — többműszakos munkarenddel dolgoznak. Számohm azzal, hogy a negyedik ötéves terv időszakában 50—60 százalékkal kell emelni a lakosság részére végzendő szolgáltatásokat, a szakszervezet elnöksége sok konkrét javaslattal fordul az illetékes főhatóságokhoz. Egyebek között szorgalmazza a hosszú lejáratú ftejlesztósi hitelek felvételének ösztönzése érdekében a kamat- mentesség biztosítását; a szolgáltatóipar munkakörülményei nefc javítását is. (MTI) A dévaványai és az eespgfaKi szövetkezők jubileuma Több mint nyolcvan ünnep-, lőbe öltözött idős ember, fej-' kendőé asszony gyülekezeti szombaton délelőtt a dévaványai Vidám presszóban. A két község — Dévaványa és Ecseg- falva — földművesszövetkeze- ténék / negyedszázaddal ezelőtti alapítóit és létrehozóit fogadta, majd látta vendégül az ÁFÉSZ igazgatósága. Seres István, azj igazgatóság elnöke — miután elismerő szavakkal szólt az alapítók 25 évvel ezelőtti erőfeszítéseiről —■ elemezte a szövetkezet élért eredményeit. Ezt követően Boros Gergely, a MÉSZÖV elnöke mondott ünnepi beszédet Jelentős helyet kapott beszédében a gazdaság- irányítási rendszerből eredő, a a fogyasztási szövetkezetek esetében is kedvező nagyobb önállóság, az új alapszabály lényege, valamint az ez év végére elkészülő szövetkezeti törvény fontossága. Befejezésként arra kérte a két község — Dévaványa és Ecsegflalva — egykori alapítóit, hogy erejükhöz mértan segítsek ezután is szövetkezetüket . Csaba János, a szarvas* jé rási pártbizottság első titkár« üdvözölte és köszöntötte meleg szavakkal az alapítókat, akikkel hosszú időn át együtt munkálkodott a földművesszövett kezeti mozgalom, s & község boldogulásáért. Ezt követőéit Seres István az alapító tagoknak és szövetkezeti dolgozóknak adott át emlékplakettet és emléklapot a negyedszázaddal ezelőtti nagyszerű tettek emlékére. Az ünnepség befejezéséi követően közös ebéden látta vendégül a szövetkezőket ez igazgatóság Kedves színfoltja volt aa ünnepségnek, amikor Boros Gergely, a MÉSZÖV elnöke átadta Seres Istvánnak, a szövetkezet elnökének a megyei szövetség és a KPVDSZ megyei bizottságának dicsérő oklevelét. Ezt az elismerést a szövetkezet dolgozói a mólt tel eredményes munkájukkal érdemelték ki. Kép-Szöveg: Balkas Imre •miiiHtumiiiiMiainititc* itliiMintti RBfniitBmiisni! Hz első tanácsválasztás Békés megyében (1950) A Felsőnyomási Állami Gazdaság, Telekgerendás. I. kerületi műhelyvezető munkakör betöltésére, pályázatot hirdet. Jelentkezni lehet személyesen vagy írásban a gazdaság személyzeti előadójánál, x 4 1971, ÁPRILIS 2b Békés megye az ország elsőként felszabadult megyéinek egyike volt. Ebből következik, hogy a Viharsarokban már lényegében 1944 őszén kialaikul- tak a népi közigazgatás alapvető feltételed, s tulajdonképpen 1945 végéig a Nemzeti Bizottságok tényleges közigazgatási funkciókart gyakoroltak. És bár a koalíciós politika módszered a fordulat évéig kis mértékben módosították a politikai erőviszonyokat, a közigazgatás demokratizmusának igényét következetesen fontos politikai funkciónak tekintette megyénk lakossága. Ennek megszerzésére 1950-ben, az első tanácsválasztás alkalmával nyílt lehetőség. Ezért az 50-es évek egyik legjelentősebb társadalompolitikai feladatát Békés megyében is a tanácsválasztások előkészítése és lebonyolítása jelentette. Tulajdonképpen már az előző évben elfogadott Alkotmány meghatározta a várható közigazgatási reform perspektíváit kilátásba helyezte, hogy hazánkban is át kell térni a népképviselet és ügyintézés gyakorlati, köz- igazgatási alkalmazására. Ennek az új adminisztrációnak a népszerűsítése azonban jelentős politikai munkát igényeit Annál is inkább, mert az osztályellenség hatalmi pozíciódnak fokozatos csökkenése következtében rágalmaival és rémhíreivel a még meg sem alakult tanácsokat vette célba. Jól mutatják ennek a törekvésnek a veszélyességét azok a „hangulatjelentések”, amelyek a tanácsválasztások előkészítő munkálatainak pozitív és negatív megnyilatkozásait egyaránt tartalmazzák. Természetesen, mint minden egyéb területen, a tanácsválasztások előkészítő munkálataiban is a párt vállalta a vezető szerepet, hatékony segítséget kapott azonban a különböző tömegszervezetektől, az ifjúsági szervezettől, a szak- szervezetektől és a DÉFOSZ- tól is. A legtöbb problémát a* jelentette, hogy a dolgozók széles tömegei nem ismerték, vagy éppenséggel a reakciós propaganda hatására tévesen ismerték meg a választandó helyi államhatalmi szervek feladatait és jogkörét. Ilyen körülmények között az agitációs tevékenység elsőrangú politikai feladattá vált Milyen rémhíreket kellett megcáfolni? A parasztok körében az osztályellenség ellenagi- tádója arra irányult, hogy az adók emelkedését a tanácsi alkalmazottak majdani fizetésével hozzák kapcsolatba. Orosháza környékén olyan rémhírek terjedtek el, hogy a tanácsok bírói jogkörrel is fél lesznek ruházva, akasztófákat állíttatnak fel, s joguk lesz akár halálos ítéleteket js hozni. A párt üjen körülmények között egyszerű, de célravezető érvekkel tudta a tömegek bizalmát megnyerni. Rámutatott arra, hogy a tanácstagok a dolgozók soraiból kerütt nek majd az új testületekbe, így az igazi gondokat éppúgy is- merik, mint maguk a választok, szívügyük lesz tehát ezek megoldása, hiszen saját sorstársaik előtt kell nap mint nap ténykedésükért felelősséget vállalniuk. A választási előkészítő agitáció során Békés megyében réteggyűlések százait tartották meg, amelyek igazolták a tanácsválasztásokkal kapcsolatos társadalmi érdeklődést. Kis- gyűléseken és ház; agitációs beszélgetéseken népszerűsítették a propagandisták azokat a listavezető jelölteket, akiket rendkívül gondos előkészítő munka után mint megválasztandó tanácstagokat vettek számításiba. 1950 szeptemberében a választási előkészületek jegyében jáSzarvasom és Gyulán. Ezek ar aktívaértekezletek világosan megfogalmazták, hogy a tanács- választások lényeges változást; fognak majd eredményezni demokratikus fejlődésünkben, hiszen a közigazgatási hatalom konkrét gyakorlásában bevonul a dolgozó nép. Szarvason 3500- an vettek részt választási nagygyűlésen. A választás előkészítését szolgáló agitációs esti tanfolyamon a megyében 16 437 népnevelőt részesítettek politikai oktatásban, közülük 7638 pártonkívüli volt. Békéscsabán 3783 népnevelő segítette elő a felvilágosító munkát egy héttel a tanácsválasztások előtt; a megye különböző városaiban és községeiben tartott választási nagygyűléseken körülbelül 86 000 ember vett részt. A nagyarányú előkészületeik meghozták a kívánt eredményi. Álljon itt ennek demonstrálárási aktívaértekezleteket tartott sara a tanácsválasztások járási talk, többek között Békéscsabán, szintű összesítése: Szavazók száma A Népfront-jelöltekre Város, járás: %-os aránya.: adott szavazatok sz. %-os aránya: Békéscsaba 32 908 98,2 32480 98,7 Békési 32 497 98,0 31945 99,7 Gyomai 24 578 96,4 24 037 97,8 Gyulai 35 205 96,5 34 522 98,0 MezőkovácsháZí 46 358 96,4 45 524 98.2 98,4 Orosházi 50 352 97,4 96,7 49 545 Sarkadi 23 640 23120 97.8 Szarvasi 25 218 96,2 24 613 97,6 Szeghalmi 25186 95,8 24 537 97.4 Békés megyei 295 942 96,9 290 317 98,3 Az 1950. október 31-4 megyei alakuló gyűlésüket, azokon a osszesítő jelentések szerint: „Megyénk mind a 68 községében megtartották a helyi tanácsok megválasztott tanácstagok csaknem hiánytalanul megjelentek.’ A gyűlések hangulata rendkívül
