Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-18 / 91. szám

Ma mar természetes, hogy ha valaki Békéscsabán éjszaka rosz- szul lesz, hívja az ügyeletes or­vost. Az is megszokott dolog, hogy gyermekeinket betegség esetén a körzeti gyermekorvos­hoz visszük. És ha a kórházban valamely sürgős esetben vérre van szükség, egyszerű, s könnyű az orvosok dolga. Csak át kell szólni a szomszéd épületbe, már­is rendelkezésükre áll a megfe­lelő vér. Megmenthetik az em­bert. Nem volt ez ilyen természetes még alig két évtizeddel ezelőtt, hogy a korábbi éveket ne is em­lítsük. Békéscsabán szinte mérföldkő­ként meg lehet határozni azo­kat az éveket, amelyek nagyobb változást jelentettek az egész­A megváltozott körülmények sürgetően követelték az egész­ségügytől, hogy lépést tartson a fejlődéssel. Fejleszteni kellett a különböző intézményeket, bőví­teni a körzeti orvosi hálózatot stb. A hat körzeti orvos helyett ezért lett 1959-ben már 13, 1965- ben pedig 15, s ez a szám ma is megmaradt. Am minőségi fejlő­dés is történt, hiszen minden orvos mellett napi nyolcórás, szakképzett körzeti nővér és hat­órás Írnok dolgozik. A fejlődést a legjobban a következő számok bizonyítják: 1959-ben egy orvos­ra még 4000—4300 beteg jutott. Ma viszont már csak 2600—2700, ami a jelenlegi orvosi ellátást fi­gyelem bevéve, reális. Persze nem jelenti azt, hogy nem szük­séges a további fejlesztés. Az egy betegre fordított idő is je­gálat létrejötte 1964 januárjá­hoz fűződik. Ekkor még csak egy gyermekszakorvosi körzet volt a városban, 1966-ban létrejött a második körzet, 1969-ben már három volt, ma viszont hat gyer­mekszakorvosi körzet működik a város különböző kerületeiben. A legutóbbi körzetet ez év már­ciusában hozták léire. A védő­nők száma is jelentősen növe­kedett. A két vezető védőnővel jelenleg 17-en látják el e teen­dőket Ami az intézményeket illeti, az utő*>M évpkhen nagv változás történt e téren. A Luther utcai rendelő 1961-ben új szárnyat ka­pott, s ez nemcsak az itt dolgo­zók munkakörülményeinek ja­vulását jelentette, hanem új szakrendelések kialakítását is: poVVpi ellátott Ú1 épületet ka­pott a vérellátó központ, mely a város egyik impozáns egészség- ügyi intézménye. Az V. kerület, Békéscsaba munkásnegyede is új, korszerű rendelővel gazda­godott. A kórház új orfhopéd- osztálya az Árpád-fürdőben kapott helyet. A másik új osztály átadására pedig ez év áprilisá­ban kerül sor. Ez az úgynevezett intenzív osztály, ahol a súlyos beteeeket, sérülteket a legkor­szerűbb módszerekkel, s beren­dezések segítségével gyógyítják és mentik meg az éltének. Az országban szinte egyedülálló be­rendezést kap a kórház intenzív osztálya. Az egészségügyi ellátás fejlesz­tésére a in. ötéves tervben 21,2 millió forintot fordítottak. A IV. ötéves tervben ennél lényegesen több lesz az ilyen célra biztosí­tott összeg. Erre az időszakra esik ugyanis a kórház bővíté­sének első lépcsője, melynek építésére 90 millió forint áll ren­delkezésre. Az első szakaszban épül meg a három belgyógyá­szati osztály, összesen 270 ágy- gyal. Egy 52 ágyas szemészet, 60 ágyas neurológia, valamint új központi betegfelvétel. Az épít­kezést a tervek szerint 1973-ban kezdik eL A második ütem az V. ötéves terv időszakára esik, s az épít­kezés végleges befejezésekor Bé­késcsabán egy korszerű, minden igényt kielégítő,' jól felszerelt, 1100 ágyas kórház lesz a jelen­legi 408 ágyas helyett. A IV. ötéves tervben épül meg az új fogászati rendelő is a Bar­tók Béla és a Wesselényi utca által határolt szakaszon. A be­ruházást a fogtechnikai válla­lattal közösen tervezik, s így egy központi fogászati egység jöhet létre. Ezenkívül központi iskola- orvosi rendelőt és két gyermek­körzeti orvosi rendelőt is létesí­tenek. A gyógyszertár vállalat 2,5 millió forintos beruházással a Kulich Gyula Lakótelepen egy új gyógyszertár építését tervezi. Űj, 80 munkahelyes épületet kap a KÖJÁL is, amelyet mintegy 80 millió forint költséggel építenek feL A bölcsődei hálózatot tovább bővítik, új létesítményekkel, fé­rőhelyek számának növeléséveL A szociális otthonok rekonstruk­ciójára is sor kerül, valamint a városban élő öregek újabb nap­közi otthonokat kapnak az el­következendő években. Az egész­ségügyi beruházásokhoz tartozik az a 250 férőhelyes gyermekott­hon is, melyet 30 millió forintos költséggel kívánnak megépíteni. A felsorolás ezzel még nem teljes, de ebből is látható, hogy az egyéb beruházásokon kívül az egészségügy is nagy lépést tett előre, s új épületekkel gazdago­dik a következő ötéves tervben. Kasnyik Judit UU. AtUilAÜ 18. A kórházépítési pályázatra beküldött tervek közül a Műszaki Egyetem kollektívájának tervét fogadták el. Ilyen lesz Békéscsa­bán a városi kórház. (Fotó: Demény Gyula) ségügyi ellátás terén. 20 évvel ezelőtt csak a legminimálisabb igények kielégítéséről beszélhet­tünk. A városban csupán hat körzeti orvosi szolgálat műkö­dött, ebből kettő az V. kerület­ben. Orvosi ügyelet csak vasá- nap volt, de sem nővér, sem gépkocsi nem állt az ügyelet ren­delkezésére. Elképzelhető, mi­lyen körülmények között telje­síthette szolgálatát az éppen so­ros orvos. Véradó állomás sem működött, s ha egy-egy kórházi osztályon sürgősen vérre volt szükség, azt maguknak — az úgynevezett fecskendő módszer­rel — kellett megoldani. _A gyermekek látogatását a vé­dőnői teendöke't az egész város­ban mindössze hárman látták eL Gyermekorvosi körzet egyálta­lán nem volt, s ha megbetege­dett egy kisgyermek, azt a kór­házba vagy a felnőttek körzeti orvosához kellett vinni. A lakosság létszáma rohamo­san nőtt. Az iparosodó Békés­csabán egyre több lett a környe­ző községekből betelepült lakos, vagy bejáró dolgozó. Az utób­biak egészségügyi ellátása szin­tén a városra tartozott. A sta­tisztika szerint Békéscsaba la­kossága csupán az elmúlt 10 év alatt 10 %-kal nőtt. Az iparban foglalkoztatottak száma csak­nem megduplázódott. A terme­lőszövetkezeti mozgalom meg­erősödésével, a mezőgazdasági üzemek rohamos fejlődésével párhuzamosan nőtt a mezőeaz- dasági dolgozók — társadalmi biztosításban részesülők — szá­ma is. lentősen változott. A korábbi 3,1 perc helyett, ma már 7 perc jut egy betegre. Az 50-es években a szakorvosi ellátás napi 100 óra volt, 10 év­vel később már 194, 1969-re pe­dig már 368-ra emelkedett a szakorvosi órák száma, s. lénye­gesen több lett a főfoglalkozású orvos is. A kórház szintén fejlődött. Megalakult a szemészeti osztály, létrejött az önálló laboratórium, a traumatológiai, a röntgen- osztály és a véradóállomás is. Az utóbbi kettő különös jelen­tőséggel bír a betegek ellátásá­ban. A gyermekkörzeti orvosi szol­nőgyógyászat, ideggyógyászat, reumathológia, orthopédia, va­lamint az alkoholelvonó szak- rendelés. A III. ötéves tervben az SZTK igazgatóság új épületé­nek átadásával a rendelőintézet tovább bővülhetett, s lehetővé vált, hogy több helyiségből álló sebészeti ambulanciát hozzanak létre, melyben kis műtő is van. Ezt nagyon is szükségessé tette az utóbbi években különösen megnövekedett betegforgalom, bár az ambulancia még nincs teljesen kész, hiszen a szüksé­ges berendezéseket csak az Idén kapják meg és szerelik fel. A III. ötéves terv során mo­dern, jól felszerelt, korszerű gé­Az új vérellátó központ. Mérföldkövek Békéscsaba egészségügyi ellátásában Az V. kerületi rendelőintézet várócsarnoka.

Next

/
Thumbnails
Contents