Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-18 / 91. szám
Békés megyeiek Prágában A Békés megyei Szolgáltató Kin tSbb dolgozóját szakmai tapasztalatcserére küldte Prágába, ahol a közelmúltban rendezték aa Inter kamera *71 nemzetközi totó* éa film kiállítást. Képünk a kiállítás főbejárata előtt készült, (Fotó: Somogyi) Tárgya lóterem hol: Italoztak, verekedtek, loptak AZ utóbbi hónapokban elszaporodtak megyénkben az erőszakos cselekmények. Ha megvizsgáljuk a gátlástalan bűnelkövetés mögött lappangó indítékokat, sajnálatos módon — legalábbis a legtöbb esetben — a túlzottmérvű alkoholfogyasztás szerepe kerül napfénybe. Miért szidod az anyámat? Ä békéscsabai bíróság tárgyalta Magyar! Béla és Kis Jár nos bűnügyét. Az elsőrendű vádlott, Magyar! a békéscsabai Szabadság Tsz tehenésze volt, Kis János pedig a Gyulai Húsipari Vállalat békéscsabai hizlaldájában dolgozott A büntetett előéletű Kis« gátlástalan magatartása imponált Magyarinak. Sőt, túl is akarta szárnyalni a durva tréfákkal hencegő barátját Rendszeresen jöttek össze a különböző italboltokban és késő éjszakáig szórakoztak. A múlt év november 2-án a Jobb mint otthon vendégló előtt összeszólalkoztak Hugyik Jánossal, aki a fiatalemberek fenyegetőzésétől megriadva hazaindult Magyart azonban „miért szidod az anyámat?” — kiáltással utánaszaladt és összepofozta. Ezután barátjával együtt visszatért az italboltba. Éjfélig italoztak. Rövidesen Hugyik is visszajött Talán a rajta esett sérelem miatti méltatlankodás hozta vissza. Egy közeli asztalnál telepedett le. Éjfélfelé kibotorkált a kerékpár megőrzőhöz. Az ismerőse ugyanis azt ígérte, hogy hazasegíti. így is történt Kerékpárjának csomagtartójára ültette. Magyar! és Kis összefont karokkal figyelte a komikus jelenetet Amikor a két részeg embernek sikerült a kerékpárt megnyergelni, az elsőrendű vádlott utánuk szaladt, s Hugyikot arcul ütötte, aki mint egy görögdinnye perdült le a csomagtartóról. Széles tenyerével megmarkolta a kerékpár kormányát, ráripakodott. Ülj fel a kerékpárra! A magatehetetlen férfi nehezen feltápászkodott, a kerékpáron azonban csak néhány métert tett meg, mert az egyik fa mögül előugrott Kis s íej- bekólintotta A sértett a köves- űtra zuhant és kificamodott a válla. Pánikszerűen meneküli? Magyart barátaival és apósával szórakozott a Jobb mint otthoniján. Hoffman Lajos, a békéscsabai 8. se. Volán Vállalat kalauza is itt tartózkodott. Táskája a fogason függött az aznapi bevétellel. Mikor hazafelé készülődött, a tréfakedvelő Éliás János és Kónya Tibor fejére dobták a kabátját és úgy meglökték, hogy az asztal alá esett. Mikor a sértett felkelt, Magyari barátja, Duna Pál is neki ugrott. A további dulakodásnak azonban Magyari gátat vetett, lefog-j ta a barátját. Megvárta míg! Hoffman kimegy az utcára. Utána lopakodott, a kalauz észrevette és pánikszerűen menekült Sikerült is volna egéi-utat nyernie, ha meg nem botlik. Beleesett az útmenti árokba. Itt érte! utol Magyart — Állj fel, mert agyon váglak! — rivalt rá. Majd j kitépte kezéből a kalauztáskát,■ kinyitotta, m belemarkolt a i pénzbe. Aztán visszament a ven_ déglőbe, a pénzt apósának adta. Mire kiért a rendőrség, a vendéglőben dulakodás támadt Hoffman közölte a rendőrökkel a történteket. Magyarít megmotozták, de pénzt nem találtak náls_ Megígérte a fuvarosnak Ugyancsak a múlt évben történt Magyari Éliás András békéscsabai fuvarossal italozott az erzsébethelyi sorkertben. Éliás fizetett Magyari megígérte, hogy nem marad adósa. Azon az éjszakán a Szabadság Tsz központjába ment és az istállóból elvitt két hámot négy istrángot másnap pedig két rúd tartót és két kantárt. Ezeket a tsz borsószalma szalmakazlába rejtette el. A kocsisok másnap hosszas keresés után meg is találták azokat A rendőrség bűnjelként lefoglalta a szerszámo-1 kát Júniusban Pauló Mihály tanyájába tört be Magyari. A szoba szekrényének tetejéről 300 forintot vett magához, a konyhából elvitt négy szál kolbászt a folyosóról pedig 75 kilogramm árpát. A tanúvallomásokból kiderült, hogy Kis János másodrendű vádlott is többízben károsította meg a társadalmi tulajdont *** A városi bíróság Magyari Bélát rablás és társtettesként elkövetett súlyos testi sértés miatt két év és nyolc hónap szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztést szigorított büntetés-; A békés 1DU. ÁF1UL1S 18. végrehajtási munkahelyen kell letölteni. A büntetett előéletű Kis János pedig a folytatólagosan és visszaesőként elkövetett társadalmi tulajdont káro- sító lopásban, társtettesként, súlyos testi sértés okozásban találta bűnösnek. Büntetését két év és hat hőnap szabadságvesztésben állapította meg. Mind a két vádlottat három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, ezenkívül kötelezte ókét alko- holelvonó-kezeléasne la« & JIvadékszállitás Szarvasról a Balaton környékére A Balatoni Intéző Bizottság i* több tagja az elmúlt ősszel ellá- jj togatott a Szarvasi Haltenyész- £ tési Kísérleti Állomásra. Küld- • nősen megnyerte tetszésüket a | mesterséges halkeltetés és az : ivadékok nevelése. A növény- és ; algaevő halfajtákból fehér- és S pettyesbusából 125 ezret vásá- : roltak. A kis halakat Szarvason • átteleltették és a napokban szál- • Irtották a Balatonba. A magyar ! tengerben ugyanis rendkívüli j módon elszaporodtak a szabad- i szemmel nem látható apró vízinövények és algák. Szinte szeny- nyezik a vizet egyik-másik részen. Nos az új halfajták kettős szerepet töltenek be: tisztítják a vizet, ezzel egyidőben a vízinövényekből, algákból fehérjében gazdag, finom halhúst termelnek igen rövid idő alatt. Négyszáz vendég Gyulán Nemrég érkezett a hetedik kéthetes turnus a SZOT— MEDOSZ gyulai gyógyüdülőjébe. A 400 vendégnek gazdag kulturális programot szerveztek. Négy ismeretterjesztő előadáson vesznek részt, megtekintik a Vár- és az Erkel- múzeumot és autóbuszon kirándulnak Nagyváradra, majd Kondorosra. Az üdülő társalgójában a város múltját és jelenét bemutató fényképkiállítást láthatják, amit a felszabadulás 26. évfordulójának tiszteletére rendeztek. Egyebek kozoü Lecsó Életemben nem ettem még mirelité lecsót. Lehet, hogy maradi vagyok, lehet, hogy szerencsés: mindig jutottam frisshez, amikor megkívántam. Az is elképzelhető, hogy sokat mulasztottam, az is lehetséges, hogy semmit az égvilágon. Nem tehetek róla, de eddig nem izgatott a kérdés: Jó-e vagy rossz a mirelité lecsó. Annyi minden van a világon, amiről az ember töprenghet, ha már nem fogadja meg az orvos nyugtató tanácsait A mirelité lecsó mégis betört az életembe. Napok óta foglalkoztat Azóta, amióta azt olvastam: elmaradt a milliós ügynek indult lecsó-per. Történt ugyanis, hogy a Magyar Televízióban megemlítették ezt az ételt egy tv-játékban, nosza, a Hűtőipari Orsz. Vállalat csaknem egymillió forintos kár-igényt jelentett be a Magyar Televíziónál, mondván, hogy az elhangzott mondat becsmérlő, ők viszont csaknem egymillióért dicsértették a lecsót a reklámokban, a televízió most ennek kedvező hatásától fosztotta meg őket. Aztán mégsem lett a dologból per, mert kiderült, hogy a tv-játékban nem szidták a lecsót, hanem megemlítették, inkább propagandát csináltak ennek az ételnek, mint becsméreté k. Tehát nem történt hitelrontás. Nem? Dehogynem. Azzal, hogy a Hűtőipari Országos Vállalatnál egyáltalában eszükbe jutott perrel fenyegetőzni, s azzal, hogy a televízió jogászai egyáltalán szóba álltak velük, rontották a magyar szólásszabadság hitelét Ismétlem, nem ismerem a szóbanforgó lecsót, de fenntartom magamnalf azt az Alkotmány adta jogot hogy ha a lecsó nem Ízlik, megírhassam. És megírhassam véleményemet bármilyen termékről, ha egymilliót, ha tízmilliót, ha százmilliót költöttek a reklámozására. Nálunk ugyanis nem a vállalaté az állam, hanem az államé a vállalat. A lecsót a vállalat főzi, de nem csak azért, hogy haszna legyen, hanem azért is, hogy Jólessék az embereknek. Ha ez a lecsó rossz, akkor a vállalat ezért felelősséggel tartozik. A sajtó pedig azért, hogy felhívja a figyelmet arra, ha a vásárlókat be akarják csapnL Ezt köteles megtenni még akkor is, ha ezek a bírálatok azzal járnak, hogy a turpisságban vétkes állami vállalatnak kisebb lesz a haszna. A nyereség ugyanis a mi társadalmunkban nem cél, hanem eszköz arra, hogy lemérhessük: mi a leghasznosabb a társadalomnak. Következésképpen: a sajtó, a rádió, a televízió nem a vállalati nyereséget védi, hanem a lakosság, a nép hasznát Ügy tűnik, az Országos Hűtőipari Vállalatnál nagyon is félreértették a gazdaságirányítási rendszert s az egyre erősödő törvényességet. Ami a törvényességet illeti; hosszú esztendők óta rendeletek szabályozzák, hogy a sajtóban hamis tényállítások ne jelenjenek meg. Ugyanakkor ugyancsak hosszú Ideje törvények védik a sajtószabadságot Persze, a sajtó már azért is kapott szemrehányást hogy miért közli azokat a reklámokat amelyek a vásárlók hol kisebb, hol nagyobb részének véleménye szerint messze vannak a valóságtól. Nos, egyszerűen azért, mert ezek a hirdetések szükségesek a vállalatok között támasztandó versenyhez. A szerkesztőségek csak a legdurvább túlzásokat akadályozzák meg, ha valaki hirdetni akar. Egyébként pedig természetesnek veszik, hogy a hirdetés az hirdetés, ott a hirdető a maga portékáinak előnyeire, g nem hátrányaira hívja fel a figyelmet A hirdetőnek kell vállalnia a felelősséget a hirdetésért ha ebben becsapja a vásárlót előbb-utóbb maga látja kárát Mert nincs az a hatalmas propaganda-költség, amely ellensúlyozhatná, ha a vállalat rossz termékeket készít Ha az Országos Hűtőipari Vállalat sok lecsót akar eladni, akkor főzzön Jó lecsót Régi Igazság, hogy ez a legjobb reklám. A hirdetési költséggel nem vehetik meg a Jó hírnevet, még kevésbé a sajtószabadságot; nem korlátozhatják azt a jogot, hogy mindenki szabadon, — persze, ugyanakkor felelősséggel — véleményt nyilváníthasson. Túlságosan háborgók egy anekdota számba menő eset miatt? Lehet Dehát most kell felvilágosítani néhány embert, amíg még nem szoknak hozzá túlságosan a szemellenzőhöz S ezért van az, hogy a magam részéről, jóllehet még életemben meg sem kóstoltam, márts utálom a mirelité lecsót Most pedig bepe relhetnek hitelrontásért (laikus) A tapintatról Ha félve és halkan is, de már ki lehet mondani, hogy itt a tavasz, a grund nedves, felázott talaján rúgják a pety- tyes labdát a srácok, esténként a fiatal párok néptelenebb helyeken sétálgatnak, látszólag minden cél nélkül, $ bőr a rügyek még késnek, a szép lök és pattanások nem. Nemcsak a naptárból tudom, hogy itt a tavasz, a hivatalos, hanem máshonnan is. Abból például, hogy némelyik általános iskolában már feladták a leckét fogalmazásból: itt a tavasz. Meg onnan is tudom, hogy időnként süt a nap, holott március második felében járunk. Bizony süt a nap és ez olykor következményeket von maga után. Lakhelyem körül sok maszek autó parkol és a tavaszi fények jóvoltából kétszer olyan piszkosnak látszanak, mint télidőben. S ez a feltűnő porréteg, úgy látszik, ellenállhatatlan vágyakat ébreszt némely serdületlen Ifjú állampolgár lelkében. Mert mi is történt? Nem is tudom, hogy kezdjem, mert kényes ügyről van szó. Szóval az történt, hogy egy bordópiros kétszázhuszas Diesel-Mercedes farára feltehetőleg mutatóujj segítségével ráírtak ákombákom betűkkel három szót. Mégpedüc azt, hogy le az imperialistákkal. Az ügyet az a körülmény tette módfelett kényessé, hogy a Merd ráadásul külföldi volt Sőt nem is egyszerűen külföldi, hanem hogy Is mondjam, egy olyan külföldi ország rendszámtábláját viselte, amely a legfejlettebb ipari országok közé tartozik. Vagyis — keresem a szavakat — a mienkkel ellentétes társadalmi rendhez. Nem tudom, értik-e. mármint hogy nem szocialista országra gondolok. Ügy hallom, hogy az ákotn- bákomnak volt folytatása a házban, a külföldi Mercedes tulajdonosa ugyanis hazalátogató távolbaszakadt hazánkfia, aki az egyik lakótárshoz jött vendégségbe. Mondanom sem kell, hogy a háziak nem győztek bocsánatot kérni tőle ezért a kellemetlenségért. Mert tessék csak belegondolni, az illető gyanútlanul hazalátogat magyar lévén különösen tisztában van azzal, hogy nálunk magyaros vendégszeretetre számíthat, erre ráfirkálnak a kocsijára olyasmit, hogy nem is akarom megismételni Bizony, kár azért a szép. drága kocsiért. Az a gyerek, aki maszatos ujjával ráírta art az izét az autó farára, bizonyára nem tanult még a korrózióról,
