Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-18 / 91. szám
Korszerűen - régi épületben + A hústermelés! program eredményei a mezőkovácsházi Új Alkotmány Tsz-ben ÉveVlrel ezelőtt «száznál is több kocát tartottak a mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz sertéstelepén mégis csak 1500— 1700 hízott sertést értékesítettek. Ezért a fölsőbb szervek több alkalommal megbírálták a termelőszövetkezetet. Most már I csak 208 kocát tartanak, viszont évente 5000 hízott sertést értékesítenek. Mi eredményezte ezt a nagy és kedvező fordulatot? A szövetkezet központjában azzal fogad Fári András felsőfokú technikus, beosztott állat- tenyésztő, hogy Sás Menyhért főállattenyésztő Békéscsabán tartózkodik, így sajnos nem tudja bemutatni a korszerűsített szerfás telepet. Különben megközelíthetetlen a7 állatszállás. Tengelyig ér a sár. Ránézett félcipőmre, s azt mondta, hogy ilyen lábbelivel oda bizony nem jutunk be. Pedig a telep megtekintése adná az igazi élményt ahhoz, hogy a mezőkovácsházi változásokról élethűen tudjunk beszámolni. Időközben visszaérkezett egy OAZ terepjáró személykocsi. Eleid. János főagronómustól elkértük és ezzel vágtunk neki a sár ten gémek. A gépkocsivezető négykerék hajtásra kapcsolt, s azzal vígasztalt, ha ezzel elakadunk, akkor csak lánctalpas traktor tud bennünket ismét műútra vontatni. Szerencsére nem akadtunk el. Nagyon ügyesen vezette a sáron csónakként sikló, ringó, oldatna csúszkáló gépkocsit Amikor a telep bejáratához értünk, nemcsak mi, hanem a gépkocsi motorja is felsóhajtott Alattunk sár helyett már kő lapult, ezen kőny- nyedén gurult a kocsi, a motor pedig szépen, erőlködés nélkül duruzsolt A telepen szinte semmi nyoma a körülötte levő hatalmas sártömegnek. Betonjárdák, fertőtlenítő ládák, jól homokozott utak Jelzik, hogy nemcsak az épületben, hanem az udvaron is korszerűsítettek. Bementünk a fiaztatóba. Ez még a szerfás hőskorszakból származik. Valamikor hetven kocát fialtattak itt egy helyen, most pedig csak harmincötöt. Minden második kutrlcát átalakítottak, kettéválasztottak malackifutónak. Az épületben friss mész-szag terjeng és a klór kellemes, tiszta illata. Fél oldalukra fordult kocák alatt két sorban szopnak a malacok. 18—21 napos korban választanak. A kocát ezután az úgynevezett kocaszállásra hajtják, majd bebúgatiák. A malacok még egy hétig régi kutricájukban maradnak, azután pedig átkerülnek a malac utónevelőbe, melyet szintén egy hetvenkutricás fiaztatóból alakítottak át. Itt 35—40 kiló súlyhatárig tartják, majd egy másik telepre viszik, ahol felhizlalják 100—110 kilóra. A fioztertó tartozéka egy nagy teljesítményű olajtüzelésű kályha, mellyel a téli időszakban fűtik az épületet. Az ellető folyosóján infralámpával felszerelt szülőkocsit is elhelyeztek. Ahol éppen fia) a koca, odatolják és a világra jött malacokat langyos, tiszta vízbe mártott szivaccsal megtöriik, felszárítják, előkészítik az első szoptatásra. Érdekes, amit Fári András a munkafegyelemről mondott. — A sertéstelepen 35—40 ezer forint között keresnek évente a dolgozók. A munkafegyelem olyan, amilyenről hat évvel ezelőtt még csak álmodni sem mertek. Ha Sás Menyhért főállattenyésztő azt mondaná az embereknek, hogy legyenek szívesek és a kocák farkát mossák tisztára, mert a malacok ettől jobban nőnek, akkor felül bírálat nélkül hozzálátnának a munkához, A Jő eredmény titka tehát a szakember utasításainak végrehajtása. Ez az utasítás eredményezte többek között, hogy kocánként évente 23,8 malacot választottak 1970-ben. Az úgynevezett kocaforgó — ez a kocák évenkénti malacoztatására értendő — 2,37. A világ legfejlettebb mezőgazdaságával rendelkező országokban is 2,10— 2,20 közötti eredményt már rekordnak mondanak. Mezőko- vácsházán tehát új világrekordot állítottak fel régi épületben, korszerű munkával. Mert lehet ám a régi épületben is jó eredIfem tanulta, hogy a SornWŐ vegyi folyamat, főként fémes tárgyak, anyagok felületének tönkremenetele külső tényezők hatására. Rossz rágondolni, hogy a tettes körme esetleg felsértette a Merd finom zománcfestékét és emiatt netán korróziós folyamat indul meg. Engem különben az is töprengésre késztet, hogy a gyerek honnan tanulta azt a bizonyos szót, amit felírt az autó farára. Azt a hosszabb, idegen szót ugyanis mostanában nemigen lehet hallani. Valamikor régen bezzeg mondtuk, ha kellett, ha nem. Elkésett valaki a munkahelyéről? Nyomban megkapta, hogy az imperialisták szekerét tolja. Harcosabb üzemekben rnég ennél is tovább mentek, egy Uncle Sam jelmezbe öltöztetett férfi minden elkésőve] kezet szorított és azt mondta, hogy köszönöm. Ha egy munkásnak történetesen selejt került a gépe mellé, rendszerint nem felejtették el közölAi vele, hogy most az imperialisták dörzsölik a kezüket. Es fordítva, minden eredmény újabb csapást Jelentett az imperialistákra. Az ötvenes évek elején ár- és bérrendezés címén például akkora csapást mértünk rájuk, hogy egészen belekábultunk és utána alig győztük jegyezni a békekölcsönöket, amelyek mind-mind újaíbb csapást jelentettek az imperialistákra. Persze, az ilyesmit emlegetni I» kár, hol van már a tava* lyt fid Okosabbak lettünk azóta, de úgy látom, hogy egyúttal tapintatosabbak is. De mennyire tapintatosak, a világért meg nem sértenénk senkit. Bekapcsolom a televíziót és hallom, hogy fejlett ipari or- _ szágokról beszélnek. Miről le- • hét szó, töprengek. Mi ugye- • bár a közepesen fejlett ipari ! országok közé tartozunk, tehát" feltehetőleg nem sa.iát portánkról van szó. De akkor kikről, mikről? Csák sejteni lehet, biztosan tudni nem. Aztán megint máskor azt hallom egy kereskedelmi szakembertől, hogy törekszünk az üzleti kapcsolatok fejlesztésére. Hogy kikkel? Hát tulajdonképpen sok mindenkivel. Nevezetesen szocialista és nem szocialista országokkal egyaránt. Ez újfent kissé zavarba ejt. Mert azt, hogy szocialista, értem. De voltaképpen mit értsek az alatt, hogy nem szocialista? A szocialista ellenkezőjét vagy valami mást? Bizony, de csak magunk között, sőt egyebek között szólva, ez a nagy tapintat időnként már szinte az agyamra megy. Most például azon tűnődöm, hogy az a bizonyos kettőhu- szas Mercedes, azzal a n' o- szocialista rendszámtáblájával més mindig ott áll a ház előtt. Vendéglátó lakótársai mat biz >- nyára a frász környékezi -v valamelyik meggondoiauan srác ráír valamit. Mondjuk azt, hogy szabadságot Anc-t^nak! (laikus) menyeket produkálni, ha a tudományban elért legújabb vívmányokat viszonyain^ közé átültetik. Végső soron Mezőko- vácsházán is ez történt és most talán éppen ezért jár az egész megye, meg a7 egész Tiszántúl ide, hogy meggyőződjön arról, miféle csodát csinálták. Lipták András, a szövetkezet elnöke említette, hogy az Orosházi Mezőgazdasági Technikumból, ahol termelőszövetkezeti szakembereiket, politikai vezetőket tanítanak, továbbképeznek, rendszeresen felkeresik a szövetkezetét, hogy megnézzék, no- gyan működik a sertéstelep. Időközben bemutató gazdasággá is előléptették a tsz-t. Budapestről, az Agrártudományi Egyetemről is jártak lent Egyetemi tanárok álltak meg a kutricák között. Nézték a régi szerfás épületet és keresték a régiből születő újat. Az Oj Alkotmány Termelőszövetkezetben olyan eredményt értek el a hústermelési programban, ami még a korszerű, több tízmilliós forintos beruházásból épült telepeken is nagynak számít. Az eredményekben osztozik a termelőszövetkezet a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalattal. A kísérleti malac- tápokat, kocatápokat ugyanis itt próbálják ki. Ha beválik, innen terjesztik majd szerte a megyébe A malacnevelésben élért hozamokat számok nélkül nagyon nehéz megérteni, de ha azt említjük, hogy egy kiló malac előállítására 17,82 forint takarmány költség jut, akkor ebből már nemcsak a szakemberek, hanem a laikusok is igen sokat értenek. Hathónapos korra valamennyi malac eléri a 100—110 kilót. A hizlaldában a helykihasználás ezzel nagyon jónak mondható. S mennyi a hízó önköltsége? Lipták András és a szövetkezet szakemberei azt mondották: ha nem lenne jő jövedelem a sertéshizlaláson, nem csinálnák olyan növekvő lendülettel, mint ahogyan belemélyedtek. Évekkel ezelőtt alig 1500 hízott sertést értékesítették. Tavaly már 4686-ot, az Idén pedig ötezernél is többet. Ilyen eredményeiket homtt a hústermelési program megvalósítása a mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz-ben. Dupsl Károly Szükséges a gyermekintézmények icbb tejellátása - Nagyobb tisztaságot a gazdaságikban — Több pasztőrözött lelet a fogyasztóknak A megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályán a gyermekintézmények pasztőrözött tejjel való jobb ellátásáról tárgyalt a megyei koordinációs szakbizottság. A téma sürgős napirendre tűzését egy sajnálatos esemény tette szükségessé. Szarvason nemrég ételmérgezés történt, mégpedig gyermekintézményben és 210 megbetegedés volt. A vizsgálat megállapította, hogy a mérgezést a nem megfelelően kezelt tej okozta. Szarvason ugyanis nincs a forgalomban pasztőrözött tej. a lakosságot és a gvermekintézete- ket egyaránt a helyi Dózsa Termelőszövetkezet látja el az úgynevezett termelői tejjel. A szakbizottságban résztvevő szervek — megyei tanács egészségügyi osztálya, a mezőgazdasági- és élelmezésügyi osztály, a minőségvizsgáló intézet stb. — képviselőit dr. Luzsányi Laura, a KÖJÁL osztályvezető orvosa tájékoztatta a tejellátás jelenlegi helyzetéről. Többek között elmondotta, hogy nagy gondot jelent a gyermekintézmények pasztőrözött tejjel való ellátása, s csakis közös erőfeszítéssel, intézkedésekkel és megfelelő fel- világosító munkával lehet e területen javulást elérni. A vitában dr. Zalay József, a megyei Állategészségügyi Állomás igazgatója a negatív tehénállományok kialakítására történt erőfeszítésekről beszélt. Példákkal illusztrálta hol, milyen gondokkal kell megküzdeni. Sok kívánnivalót hagy maga után többek között a fejőgépek kezelése, tisztántartása, as istállók higiéniája, a tejbe gyűjtés és szállítás is. Mindenütt fennáll a fertőzés veszélye, ha nem tartják be a munkahelyekre vonatkozó, valamint a tej kezelésével kapcsolatos előírásokat. Nagyobb ellenőrzés szükséges és intézkedések megtétele, sőt egyes helyeken bírságolás is. Sajnos 9ok helyen nem teremtik meg a megfelelő higiéniai feltételeket. Sző volt a tanácskozáson arról is, hogy a városokban, ahol a tejipar szállítja a tejet — Szarvas kivételével — megoldott a tej pasztőrözése. Falun viszont, ahol a gazdaságok saját üzemeik útján értékesítik a tejet, nem tudnak pasztőrözöttet »«■■■■••■■■•aMMMMllliMMSsaasissaaM Mai adni sem az intézményeknek, sem a lakosságnak. Nincsenek ehhez megfelelő berendezések, éppen ezért a jövőben szükséges ezek fokozatos beszerzése. A résztvevők több határozatot hoztak, s elsősorban abban intézkednek, hogy Szarvas gyermekintézményei a lehető legrövidebb időn belül pasztőrözött tejet kapjanak. Ez most a legsürgősebb feladat hogy elejét vegyék az újabb étéL mérgezésnek, ü, I. Kitüntették a társadalmi (ylajdon védelmének élharcosait Az elmúlt napokban Békéscsabán, a Fegyveres Erők Klubjában rendezték meg az ipari üzemek, a MÁV, a Volán, a posta, a ktsz-ek üzemrészeinek értekezletét A megjelenteket Maláta Mihály rendőralezredes üdvözölte, majd Hegy esi Imre és dr. Hunya Béla rendőrszázadosok értékelték az üzemrendészek elmúlt évi tevékenységét és elismeréssel adóztak a „társadalmi tulajdon védelmének élharcosairól”. Hangsúlyozták azt a felelősségteljes munkát, amit az üzemren- dészek végeznek a társadalmi tulajdon fokozottabb védelmében és jólesően állapították meg azt is, hogy a gazdasági vezetők sokkal nagyobb gondot fordítanak a társadalmi tulajdon védelmére az üzmerendészek műn- kájának ellenőrzésére. Ezt követően dr. Sajti Imre rendőrórnagy, a Békés megyei Rendór-fókapitányság helyettes vezetője kitüntetéseket adott át. A Közbiztonsági Érem arany fokozatát Hubik Ferenc, a gyulai húsüzem rendésze, míg az ezüst fokozatot Kiss Gábor, az ÁKF főelőadója, valamint Felek János, a BOV Békéscsabai Gyárának üzem rendésze kapta. Ezenkívül többen kaptak pénzjutalmat a Belügyminisztériumtól és a gazdasági egységek vezetőitől. B. O. • • SSBUBOBBI Irtják a gyomot a búza közül Az áprilisi jó időben a kondoros! Dolgozók Termelőszövetkezetének búzatábláin vegyszeresen Irtják a gyomot. Képünkön a gépesített vegyszeres gyomirtást végzi Pljesovszki Pál és Lnstyik Mihály traktoros. (Fotó: Deméuy Gyula)
