Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-18 / 91. szám

A Hazafias Népfront programja: népünk boldogulása, felemelkedése Választási nagygyűlés Gyulán Április 16-án délután 4 óra­kor zsúfolásig megtelt a Gyulai Városi Tanács nagyterme. Több mint ötszázan gyűltek össze, hogy meghallgassák Újhelyi Sán- dornénak, a 3. számú választó- kerület képviselő-jelöltjének vá­lasztási Beszédét. A nagygyűlés elnökségében foglalt helyet Jám­bor István, az MSZMP városi bizottságának első titkára, dr Vidó István, a városi tanács el­nöke és Szilágyi Péter, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsá- nag tagja is. A Himnusz elhangzása után a nagygyűlést Banadics Márton, a Hazafias Népfront városi bizott­ságának elnöke nyitotta meg, majd átadta a szót Újhelyi Sán- dornénak. *** Alkotmányos rendünk szerint a szavazásra jogosult állampol­gárok április 25-én megválaszt­ják a legfelsőbb államhatalmi testületet, az országgyűlés tag­jait, újjáválasztják a tanácso­kat, a népképviselet és az ön- kormányzat helyi szerveit — kezdte beszédét Újhelyi Sán- dorné országgyűlési képviselő- jelölt, majd emlékeztetett arra, hogy a szovjet hadsereg 26 éve szabadította fel hazánkat. Akkor léptünk a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás útjára. Az­óta közös erőfeszítéssel befejez­tük új társadalmunk alapjainak lerakását és hozzákezdtünk a szocialista Magyarország teljes felépítéséhez. A III. ötéves tervidőszakban teljesítettük a népgazdasági tervben kitűzött célokat. A gya­korlatban igazolódott gazdaság- politikánk helyessége. Folytató­dott az ipar fejlesztése és szer­kezetének változása, mely Békés, megyére is kihatott. Számos új üzem kezdte meg működését, ezek közé tartozik Gyulán az építőipari vállalat, a telefongyár, a vízmű. Jelentősen fejlődtek a régebbi vállalatok, ktsz-ek is. Hasonló változás ment végbe a mezőgazdaságban, amiben me­gyénknek különösen fontos sze­repe van. Gyulán a mezőgazda- sági termelés az országos átlagot elérte, sőt túl is haladta. A ter­melőszövetkezetek gazdaságilag és szervezetileg megerősödtek. Újhelyi Sándorné a továbbiak­ban elmondta, hogy az elmúlt öt év alatt a megye iparában fog­lalkoztatottak száma 17 500-zal, Gyulán 2365-tel nőtt. Ez utóbbi 52 és fél százalékos emelkedést jelent. Emlékeztetett arra, hogy a munkás és alkalmazotti kere­sők kategóriájában a nők átlag- keresete csak 70 százaléka a fér­fiakénak. A helyes arány kiala­kítása a közeljövő feladata. A lakosság vásárló ereje növe­kedésének, az idegertforgalom élénkítő hatásának bizonyítására megemlítette, hogy az áruforga­lom Gyulán 58,4 százalékos emel­kedést mutat. Az igények elto­lódtak a tartós fogyasztási cik­kek felé. Ennek megfelelően fej­lesztették és korszerűsítették a kereskedelmi hálózatot. Központi feladat volt a III. öt­éves tervben a lakásellátás javí­tása. Békés megyében 6,4 száza­lékkal növekedett a lakások szá­ma. Gyulán — 226 régi elavult tiiimiiiiiiHUiiHiniiniiiiiHiuiiiiiiiMiiiimiiiiiiiininniiiiiiiiiiiiHi* hoz — a miegyében* is súlyos volt a gazdasági helyzet. Bár a háborús károk itt sokkal kiseb­bék voltak, mint az ország más területein, az 1945-ös termés rossz volt, a gazdasági munkák nehezen haladtak. Ennek elle­nére a megye — erejéhez mér­ten segítséget nyújtott a fővá­rosnak és más ipari települések­nek. A gazdasági helyzet kihatott a politikai helyzetre is, a buda­pesti törvényhatósági választá­sok után a reakció elérkezettnek látta az időt a támadásra. A két munkáspárt és a szakszerveze­tek tüntetéseket szerveztek Bé­késcsabán, Orosházán, Szarva­son, Tótkomlóson, Gyulán, Bé- késszentandráson a feketézés, az árdrágítás ellen. Reakciós ele­mek azonban olyan jelszavakat kiáltoztak, mint: nem kellenek nekünk kommunisták, mi nem akarunk marxizmust tanulni stb. Ezzel a tüntetések az ere­deti célkitűzéssel ellentétessé fajultak. A megyében napiren­den voltak verekedések iá, ame­lyeket a Kisgazdapárt tagjai pro­vokáltak azzal, hogy a kommu­nista párt ellen uszítottak. A baloldali pártok, élükön az MKP-val, azonnal felvették a harcot A Békés megyei pártbi­zottság választási versenyre hívta ki a Szegedi Területi Bi­zottsághoz tartozó másik két megyét Csongrád és Csanád megyét. A választásokat megelőzően az MKP megyei bizottsága fel­mérte a választásokon induló pártok szociális összetételét Eszerint MKP: 50% földmun­kás, 30% ipari munkás, 10% értelmiségi, 10% egyéb. SZDP: 40% ipari munkás, 30% keres­kedő, kisiparos, 20% értelmi­ségi, 10% földmunkás. Nemzeti Parasztpárt: 75% földmunkás, 15% törpebirtokos, 3 % értelmi­ségi, 7% kisiparos, kereskedő, munkás. Független Kisgazda­párt: 70% zsíros paraszt, 25% reakciós középosztály, 5 % föld­munkás. Polgári Demokrata Párt: 30% kisiparos, 30% ke­reskedő, 20% ipari munkás, 20% egyéb. A kimutatásból megállapíthat­juk, hogy az MKP alkalmazko­dott-' legjobban a helyi sajátos­ságokhoz — a megye jellegé­hez mérten —, mert tagjainak 50 százaléka földmunkás volt. Az 1945-ös választások meg- _ mutatták a megyében levő bal- ■ oldal komoly erejét, a kommu-j nista párt a választások után: minden erejével azon volt, hogy ■ megakadályozza a reakció vár 5 lasztási győzelmének kihaszná-: lását. Felkészült a demokratikus • vívmányok megvédésére. • A Viharsarok 1945. december: 22-i számában megjelent vezér-; cikk írója körvonalazza a továbu • bi feladatokat: „Korszerű törté- : nelem szemléletre, kultúrpoliti-; kára van szükség. A politikai S munka csak akkor lesz mara- i dandó, ha szüntelenül neveljük ■ a tömegeket. Két táborra oszlik ma az or- ■ szág, azokra akik tovább akar- . nak menni a népi demokrácia útján és azokra, akik restaurá­ciót szeretnének, tehát a régi magyarország teljes vagy részle­ges helyreállítását. Az új esz­tendőben induljon meg a nagy" munka. Mutassuk meg a balol­dalt óhajtó magyarság erejét Tegyünk bizonyságot, hogy a mi oldalunkon van a népigazság, így méltóvá válunk 1945 törté­nelmi ajándékára, a népi de­mokráciára.” A választás eredményei tehát előremutattak, a megyében levő baloldal komoly erejét tükröz- , ték; ez biztosíték volt arra, hogy a demokratikus átalakulás lé­pésről, lépésre haladjon előre' napjainkig. g Molnár Pálné, MSZMP Békés megyei Bizottság: •rchívumvezetője ■ lakás megszüntetése mellett — 1076 új épült. Fejlődött a város közművesítése is. Megépült a vízmű, elkészült a csatornázás első üteme és megérkezett a földgáz, melynek előnyeit eddig 39 közület és 880 háztartás él­vezi. A kormány a lakbérek rende­zésével lehetőséget teremt a la­kásépítések ütemének meggyor­sítására, hogy a jogos igények mielőbb kielégíthetők legyenek. A város egészségügyi és szo­ciális ellátottságával kapcsolat­ban elmondotta, hogy az elmúlt években Gyulán megépült a Várfürdő vízgyógyászati részle­ge, gyermekgyógyászati szakren­delőket alakítottak ki, felújítot­ták a szociális otthont, létrehoz­ták az öregek napközi otthonát Máriafalván, Galbácskertben és Józsefvárosban, ahol 120 idős, munkában fáradt ember része­sül gondozásban. Megépült a 400 férőhelyes SZOT-üdülő. Meg­kezdődött a kórház és a szanató­rium felújítása. Ismertette az iskolák, óvodák, bölcsődék, a kulturális intézmé­nyek fejlődését és megállapítot­ta, hogy Gyula az ország egyik legmegbecsültebb kis városa. Ám az eredmények sok-sok ember kezemunkájának, szorgalmának, törekvésének nyomán jöttek lét­re, ami önmagában is felér egy népszavazással. Bizonyítja, hogy az ország és ezen belül a város' lakossága támogatja az MSZMP politikáját. Újhelyi Sándorné a továbbiak­ban ismertette a IV. ötéves terv feladatait. Elmondta többek kö­zött, hogy a város ipari terme­lése öt év alatt megduplázódik. Tovább nő az iparban foglalkoz­tatottak száma. A mezőgazdaság az országos célkitűzésének meg­felelően bekapcsolódik a húsel­látás javításába. A kereskedelem 40 százalékos forgalomnövekedéssel számol, ezért jelentősen fejleszti az üz­lethálózatot. A tervidőszakban mintegy 1400 lakás épül majd. Bővül a vízmű- és a csatorna­hálózat és 7 ezer lakásba veze­tik be a gázt. Fejlesztik a köz- világítást, a közúti és a vasúti közlekedést. Mintegy 80 millió forint költ­séggel megépül az új művelődési ház, kialakítják a Kohán-kép- tárt. Sor kerül a szakmunkás­intézet fejlesztésére és a kollé­gium, valamint az óvodák bőví­tésére. Fejlesztik a sportlétesít­ményeket is. Egészségügyi vonatkozásban megoldódnak a legfontosabb gondok és újabb üdülők épülnek a városban. Befejezésül arra kérte a nagy­gyűlés résztvevőit, hogy április 25-én szavazataikkal támogassák a párt, a kormány, a Hazafias Népfront politikáját, a választás után pedig belső meggyőződés­ből fakadó cselekvő együttműkö­déssel valósítsák meg a közös feladatokat. A nagy figyelemmel kísért be­szédet számos hozzászólás követ­te, amely mind a Hazafias Nép­front, a nemzet nagyszerű prog­ramjának megvalósítása mellett tett hitet. Többek között dr. Pin­tér Miklós kórházi főorvos a Várfürdő további fejlesztését ja­vasolta és kérte, hogy az új ren­delőintézet építésénél vegyék fi­gyelembe a korszerű követelmé­nyeket. Dohák Ilona diáklány, mint el­ső választó a fiatalok nevében jelentette ki: „Nap-nap mellett érezzük a társadalom gondosko­dását”. ' Tetszéssel fogadták a gyűlés résztvevői Nagy Sándor refor­mátus esperes hozzászólását is, aki a mai várost a régivel ha­sonlította össze. Adatokkal vilá­gította meg az MSZMP irányí­tásával végbement nagy fejlődé­sét és leszögezte: egyet ért az­zal, hogy hívők, nem hívők együtt építik az országot. A Köröstáj Tsz nődolgozói ne­vében egy asszony meleg han­gon üdvözölte Újhelyi Sándornét és ígéretet tett, hogy mindnyá­jan kiállnak mellette. Pásztor Béla hét jelölt mozgalmas napjai Március 16-a óta — amikor Békéscsabán, a téglagyárban az első jelölőgyűlésen részt vettek — igencsak mozgalmas napjai vannak a 2. számú országgyű­lési választási körzet két képvi­selőjelöltjének: Bozsó Lajosné- nak és Skaliczki Károlynénak. Azóta ugyanis minden estéjük foglalt Mindig máshova kapnak meghívást, van úgy, hogy egy délután vagy este két helyre is. Most tehát, amikor a kötöttáru­gyár dolgozóinak egy csoportjá­val baráti találkozóra jöttek ösz- sze, volt miről mesélni. Sok izgalommal indultaik erre a találkozóra. Eddig jélölőgyű- léseken vettek részt, bár baráti volt a hangulat, de nem olyan közvetlen, mint egy ilyen talál­kozón. Mindenütt szívesen fo­gadták őket, mint a kerület képviselő-jelöltjeit, de ez a ta­lálkozó mégis egészen másnak ígérkezett, hiszen itt ők voltak a középpont. Izgalomra — mint az már az első pillanatokban kiderült — azonban nem volt okuk. Sokan ismerősként üdvözölték őket, s Bozsó Lajosaié és Skaliczki Ká- rolyné is találkozott régi szak­társakkal, volt ruhagyári, tégla­gyári dolgozókkal. Szinte elhal­mozták őket kérdésekkel, sokan a legfrissebb élményekre voltak kíváncsiak és arra, hogyan ér­zik magukat, mint képviselő-je­löltek. Jó volt ezt kérdezni, mert átsegítette őket a pillanatnyi szorongáson, zavaron. így aztán a kezdeti feszültség elröppent, mintha nem is lett volna. Él­ményük van bőven az utóbbi napok adták. A résztvevők jót derültek egy-egy epizódon Ilyen baráti hangulatú kezdet után már könnyebb volt átvál­tani a nehezebb fajsúlyú témák­ra. Többeket érdekelt mindket­tőjük élete, munkája. Beszéltek hát a szocialista brigádokról, az üzemről, ahol dolgoznak. Bozsóné a ruhagyári 44 tagú kollektíváról mesélt sokat, amelynek vezetője, ahol sokféle ember van együtt, így a munka mellett a közös ügyek-bajok in­tézése mellett, egyéni gondokkal is foglalkozni kell. A jelölt maga is gép mellett dolgozik, s ha társadalmi hivatása, vagy most a képviselő-jelöltséggel járó kö­telezettsége elszólítja a brigád­ból, a kollektívának kell vállal­nia helyette a munkát. Nem egyszer volt már úgy, hogy a gyűlésről egyenesein a gép mel­lé üli A bizalom és az öröm, hogy a kollektívából került ki az egyik jelölt, viszont annál na­gyobb, minthogy Bozsóné hiány­zását szóvátegyék. Dolgoznak helyette becsülettel. Bozsóné egyébként 16 éve dolgozik a gyárban,, egyhelyen. Skaliczki Károlyné ifjúsági szocialista brigádjáról, melynek 12 éve a vezetője, adott képet, s mivel a kötöttárugyáriak előtt ismeretlen a tégla, és cserép- gyártás, hosszan beszélt a mun­kafolyamatról is*. Az asszonyok, lányok elismerőleg szóltak, ar­ról, hogy a téglagyári nehéz munkában is helytállnak a bri­gád tagjai. A beszélgetés — nők voltak egymás között — hamarosan a leggyakoribb témára terelődött: az egyenjogúságra, a bérezés aránytalanságára, a napközi, bölcsődei és lakáshelyzetre. A kötöttárugyáriak ellátták a két jelöltet útravalóval is. Többen a továbbtanulás ne­hézségeiről beszélteit, melyben nagyobb segítséget igényelnek a nők. Kérték segítsenek abban is, hogy a vezetésben való rész­vétel aránya jobb legyen. Má­sok Erzsébethely gondjait tár­ták fel, a szolgáltató hálózat hiányát, s többen beszéltek a bolthálózat korszerűsítésének: szükségességéről is. Bozsóné és Skaliczkiné ezután az üzem életével, az itt folyó munkával ismerkedett meg, majd a párttitkár kalauzolásával megtekintette az üzemrészeket. Napjuk ezzel azonban még nem ért véget, este a Fegyveres Erők Klubjában az első választókkal, a tiszthelyettesképző iskola ak­tivistáival találkoztak, őszinte légikor alakult ki mindkét helyen a képviselője, löltek és a résztvevők között. Kedves, barátságos megjelené­sükkel, nem ígérgető, hanem őszinte és nyílt szavaikkal ha­mar belopták magukat az embe­rek szívébe. Mindkét találkozó hangulata bizonyíték arra, hogy ha bármelyikőjükre is esik a választásnál a több szavazat, bármelyik is képviseli majd a választók ügyeit a Parlament­ben, jó kezekben lesznek azok. Kasnyik Judit amimmé. 0 1971, ÁPRILIS 18.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents