Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-17 / 90. szám
KÖZLEMÉNY a magyar külügyminiszter olaszországi látogatásáról Péter János, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere Aldo Moronak, az Olasz Köztársaság külügyminiszterének meghívására 1971. április 14- és 15-én hivatalos látogatást tett Olaszorszá gban. Olaszországi tartózkodásakor Péter János külügyminisztert kihallgatáson fogadta Giuseppe Saragat köztársasági elnök. A magyar külügyminiszter megbeszéléseket folytatott Aminto- re Fanfanlval, a szenátus elnökével és Brriilio Colombo miniszterelnökkel. A J|ét külügyminiszter a baráti együttműködés és őszinte szívélyesség légkörében folyta- tott eszmecseréin a legfontosabb nemzetközi kérdésekkel, ■valamint a két ország kapcsolatait érintő problémákkal foglalkozott. Különös figyelemmel tekintette át az európai helyzetet A két fél egyetértett abban, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni a bizalom és a termékeny együttműködés légkörének kialakítására Európában, tiszteletben tartva a függetlenség, a ézuverenitás és a be nem avatkozás elveit valamint a népek azon jogát hogy maguk döntsenek sorsukról. A két miniszter megállapította, hogy Európában az utóbbi időkben mutatkozó fejlődésben pozitív elemek jelentek meg, amelyek azonban még kiegészítésre várnak. A folyamatban levő tárgyalásokon meg kell találni azokat a megoldásokat amelyek jobban tükrözik a béke, a népek közötti együttélés és a biztonság érdekelt. Európa politikai realitásainak elismeréséből kiindulva jelölhetők meg azok az utak, amelyek az európai kapcsolatok jobb elrendezéséhez vezetnek. A két fél ezért azt kívánja, hogy az Európában folyamatban levő párbeszédek, amelyekhez minden hozzájárulást meg akarnak adni. mind szélesebb körűek legyenek és légkörük mind enyhültebbé váljon, hogy a folyamatban levő különféle m tárgyalások remélt sikere lehe-j tővé tegye az európai biztohsá- 3 gi és együttműködési konferen- • cia előmozdítása módozatainak : felkutatását. Ezen a konferen- ; cián minden szakaszban részt ! kell vennie valamennyi érdé- 3 kelt országnak. A két fél egyetért abban, ; hogy az európai országok kö- • aötti párbeszéd a hatékonyabb 3 együttműködésre, a szilárd biz- : tonság megteremtésére és olyan ; rendszer kialakítására irányul- 3 jón, amely sokrétűbb és gaz- 3 dagabb a kölcsönös kapcsola- : tokban, beleértve a személyi, ■ emberi vonatkozásokat is. y A két miniszter egyetértett • abban, hogy hasznos fenntarta- i ni az érintkezést a két kor- • rnány és képviselőik között az • ENSZ, valamint szervezetei és i ügynökségei munkájának meg- ! könnyítésére. . ■ A felek hangsúlyozták az ál- 3 talános és teljes leszerelés fon- I tosságát A két miniszter véleménycse- ■ rét folytatott a közel-keleti * helyzetről és hangsúlyozták, 3 hogy minden kezdeményezést : támogatni kell, amely elősegít-1 heti az ellentétek békés ren- : dezését a Biztonsági Tanács ; 1967. november 22-i határozata 3 alapján. Kicserélték véleményüket az : indokínai helyzetről is; a két ■ fél kifejezte azt az óhaját, hogy 3 az 1954-eg és az 1962-es genfi : egyezmények alapján mielőbb : létrejöjjön a politikai megöl- ; dás. hogy a térség minden né- 3 pe maga választhassa meg jő- j vöjét A két miniszter hangsúlyozta j a gazdasági, az ipari és a mű- 3 szaki együttműködés fontos ; funkcióját, s megerősítette azt, ; hogy ez az együttműködés kőnk- • rét érintkezési pontokat kínál ! a két ország gazdasága között. I Egyetértett annak szükségességé- : vei, hogy minden lehető e.rőfe- ■ SZÍté&í megtegyenek az együtt- < működés minél konstruktivabbá téleléhez kellő eszközök felkutatására és kidolgozására. Ebben a szellemben és ezzel összefüggésben a felek megegyeztek abban, hogy a gazdasági, ipari és műszaka együttműködési vegyesbizottság legközelebbi budapesti ülésén alaposan megvizsgálják az elsődlegességet élvező együttműködési terveket, A két fél örömmel állapftotta meg, hogy kulturális kapcsolataik gyümölcsözően fejlődnek és kívánatosnak tartja a két ország kulturális személy .ségai- nek gyakoribb érintkezését. Megállapítást nyert, hogy a tudományos és technikai együttműködési egyezmény végrehajtása mindkét fél számára kielégítően halad. Kívánatosnak tartották azonban ennek további fejlesztését Az olasz minisztertanács elnöke, " a magyar külügyminiszter útján, meghívta a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét, hogy tegyen látogatást Olaszországban. A magyar külügyminiszter a Magyar Népköztársaság kormánya nevében magyarországi látogatásra hívta meg az Olasz Köztársaság minisztertanácsának elnökét és külügym.niszterét. A meghívásokat mindkét fél örömmel elfogadta. A látogatások időpontjáról a felek diplomáciai úton állapodnak meg. Péter János, a hivatalos látogatáson Olaszországban tartózkodó magyar külügyminiszter Aldo Moro olasz külügyminiszter társaságában, a külügyminiszteri um erkélyén. (T elei otó—UPI—MTI—KS) Nagyon szegény volt & Sárrét vidékén élő nép. Ma is sok tekintetben elmaradottabb, mint a környező tájak jobb gazdasági körülmények között élő és dolgozó népe. Harminchat évvel ezelőtt — 1935-ben — itt járt Móricz Zsigmond.- Tanulmányozta, kutatta az okokat, majd tapasztalatait a Pesti Napló 1935. április 14-i számában megírta. így vezette be riportját: „A tavaszon bejártam a Sárrétet. Azt a tájat, ahová nem volna szabad külföldit beereszteni, mert ha egy nyugati ember ezen a vidéken körülmegy, nagyon szomorú képet kap a magyarság életéről. Mintha itt csak koldusszegény, elmaradott és tehetetlen világ maradt volna a másfélszázados török kor után. Erőtlen és nedvesség nélküli földeken jár az ember. Szikes, vad földeken, ahol csak minden harmadik évben aratnak.” Erre a nagyon szegény tájra jött református lelkésznek Til- dy Zoltán 1933 tavaszán. Idejövetele előtt már jó pol.tikus hírében állott, mert a kisgazdapárt első szárnypróbálgatásaiban már részt vett. Idekerü- lése előtt volt már képviselő- jelölt, de a nyílt választási rendszer megfélemlítéseikkel terhes légköre kizárta az ellenzéki jelöltek megválasztását. Itt a szeghalmi választókerületben dr. Temesváry Imre kormánypárü képviselő uralta a helyzetet. A községben és környékén az úri osztály s annak kiszolgálói foglaltak el minden pozíciót Pedig a kisemmizett agrárproletárság és kisparaszt- ság többször tett kísérletet a helyzet megváltoztatására! A 48-as politikaa beállítottságú és gimnázmmalapító Péter András szociáliis tervei, a Vár- konyi-párt községtanács választás.! sikerei, majd az 191&-— 1919-es forradalmak szocialista vezetői megmutatták, hogy a nép tudna élnj jogaival és felül tudna kerekedni e nagybirtokoktól terhes világ felett. Tildy Zoltán lelkésszé való megválasztását a község nagy többsége támogatta. A jó szónok hírében álló Tildy hamar megnyerte a legnyomorultabb körülmények között élő szegények szívét is, Szeghalomban a két világháború közti évek társadalma rendkívüli módon volt rétegezve. öt olvasókörben és két egyházban tömörült a felnőtt lakosság. A Földmunkások Körétől az Őri Kaszinóig nagy volt a társadalmi különbség. Tildy Zoltán első tevékenysége arra irányult, hogy megnyerje a párt politikájának és a saját személyének a község széles társadalmi rétegeit. A Kisgazda Párt programja nem tartalmazott ugyan radikális társadalmi és gazdasági politikát, de mérséAmikor Móricz Zsipondot internálták Szeghalmon A Tildy-féle választás krónikája Szíria nagy ünnepe A Szíriái Arab Köztársaság ma ünnepli 25. születésnapját: negyed századdal ezelőtt. 1946. április 17-én hagyta el Szíria területét az utolsó Idegen gyarmatosító katona, s így ez az arab ország is felszabadult a kolonia- lista uralom alól. Az elmúlt két és fél évtized gyökeres változásokat hozott a szír nép életében. A gyarmati rendszertől örökölt elmaradottságot még nem számolhatták fel teljesen, de az önálló nemzeti fejlődés során, különösen a haladó kormányok égisze alatt egcsz sor olyan változás következett be, amely megújította ennek az ősi közel-keleti országnak arculatát. Hozzá kell tenni: a háború, az izraeli agresszió, az imperialista hatalmak minden aknamunkája ellenére! Szíria nénét, akárcsak általában az arab nemzetet, fűti a nemzeti egység, a wahda ambit ja várva. Az első nagy kísérletet azonban, az Egyiptommal kötött uniót a két ország burzsoáziájának ellentétei hamar csőd- be jut lat iák. Nyilvánvalóvá vált, hogy az egységnek igazi tartalmat csak a népi töltés, a haladó program adhat. Most remény van rá, hogy ilyen program alapján alakul ki a progresszív arab összefogás, amelynek körvonalait még csak felrajzolta ugyan az egyiptomi—libiai—szut- dáni államszövetség terve, de amely máris annyira felkeltette a szíriai nép figyelmét, hogy általánosnak mondható kedvező visszhangot keltett Asszád államfő közlése: a Szíriái Arab Köztársaság is csatlakozni fog a föderációhoz. Ez persze még csak távlati terv, de jelentősége kétségtelen: a Közel-Keleten létrejöhet egy progresszív arab tömörülés magva, Szíria fejlődésének egyik záloga az a baráti együttműködés, amely közte és a szocialista országok közt kialakult. Az 1967- es Izraeli agresszió után Szíria ellenállását, helytállását nem utolsósorban az a támogatás tette lehetővé, amelyet a Szovjetunió nyújtott neki. A Szovjetunió segítségével állították helyre az ország védelmi képességét, a Szovjetunió és más szocialista országok támogatásával dolgoznak az ország iparosítását, a mezőgazdaság korszerűsítését célzó nagy nemzetgazdasági terveken. Elég példaként megemlíteni az Eufrátesz folyón épülő nagy gátat, amelyen azok a szovjet szakértők dolgoznak, akik korábban az EAK-ban építették a Nílus tizenhét piramis- nyi gátját. Szíria, amely az elmúlt négy esztendőben 36 százalékkal növelte nemzeti jövedelmét, az új ötéves tervben — az izraeli agresszió által keltett nehézségek: a búzatermő Golan-fcím- sík megszállása és a hadseregre szánt kiadások megnövekedése ellenére — arra számít, hogy ez a növekedés eléri az 50 százalékot is. Egy új olajfinomító évi 2,7 millió tonna kapacitással, az első hazai műtrágyagyár, mezőgazdasági gépgyár Aleppóban, foszfátbánya a keleti sivatagban. a vasút befejezése Latakia kikötőváros és Aleppó között, új autópálya Damaszkusz és az északi országrész között — íme, néhány példa az új ötéves tervben napirendre tűzött beruházások közül. / A szíriai nemzeti ünnep alkalmat ad arra is, hogy kifejezzük örömünket a magyar—szír kapcsolatok fejlődése láttán. Hazánk jószolgálati küldöttsége nemrég járt Szíriában és a kölcsönös megértés szellemében folytatott gyümölcsöző megbeszéléseket: ezek nyomán tovább szélesítjük gazdasági kapcsolatainkat. fejlesztjük műszaki-tn. dományos együttműködésünket, „Magyarország megérti a közel-keleti válsággal kapcsolatos szíriai álláspontot és elítéli Izrael agresszív terjeszkedési törekvéseit, támogatja az arab népeknek az agresszió következményei felszámolásáért folytatott Igazságos harcát.” Ezt az álláspontot az a közös közlemény szögezte le, amely jószolgálati küldöttségünk említett szíriai látogatásáról számolt be. A mai szíriai ünnepen megújítjuk szolidaritásunkat a jogaiért küzdő Szíriád Arab Köztársasággal. Rudnyánszky István kelt ellenzékisége Így előrelépés volt a kormánypárt konzervatív, merev ideológiájával szemben. 1935-ben országgyűlési képviselőválasztásokat írtak ki. A szeghalmi választókerületben két jelölt állt egymással szemben: dr. Temesvári Imre kormánypárti míg Tildy Zol. tán kisgazdapárti programmal. Temesvárynak kétségtelenül helyzeti előnye volt Az állam, községvezetés és a nagybirtokok tisztikarának durva ráhatása a tömegekre, előnnyel kecsegtette a kormánypárti jelöltet. Tildy Zoltán megválasztásának elősegítésére több neves kisgazdapárti politikus is tartott kortesbeszédet a kerületben. Móricz Zsigmond is leutazott két ízben — másodszor a választás napjára —. hogy közvetlen közelről szemlélje a demokratikus elvektől nagyon is távoli választási rendszert. Az időjárás 1935 márciusában olyan volt, mint az idei. „Hó borítja az egész mezőt — írja Móricz Zsigmond. — Hó és hideg. A kocsis prémes téli bekecsben van... Azt mondja: Ez is attu van, ez a hó, hogy ojan zivataros a politika.” Valóban, zivataros volt és lett az úri politika a következő napon, március 31-én! Hegyen a továbbiakban krónikásunk Móricz Zsigmond, aki erről a két napról naplót vezetett és éles szemmel rögzítette az eseményeket. Naplóját a továbbiakban kivonatosan közlöm: „1935. március 30. este 8 óra. A háziasszony (Tildy Zoltánná. A szerző megjegyzése.) melegen fogad: „Az uram beszélt a főispánnal s megmondta neki, hogy maga jön s megkérdezte, lesz-e valami akadálya a szabad mozgásban?” S mit mondott a főispán? — Azt, hogy természetesen semmi. Pontban nyolc órakor szól * telefon. A szolgabíró beszél s a tiszteletes asszony megdöbbenve válás zolgat. A főbíró azt közli, hogy Móricz Zsigmond- nak holnap reggeltől estig nem szabad kilépné a szállásának kapuján, különbé® kénytelen lenne csendári őrizetbe venni és ott tartani a választás befejezéséig. Este 10 óra. ... At kell mennie (Tildy Zoltánnak. M—J.) Vésztőre, a pártkörbe. Mivel mára még nem vagyok internálva, kérem, vigyen magával... Az autó öreg ócskavas... Vésztő végén defekt. A bal hátsó kerék csavarjai kihullottak s a kerék levált Ha a kanyarodó miatt nem csendesít a so ff őr, akkor.. „ szépen kirepültünk volna... a defekt egy merénylet következménye, valaki kiszedte a csavarokat, hogy a kocsi felboruljon .., Március 31. reggel fél 8. A választás reggele. Az utcán lovas és gyalog csendőrök cirkálnak. Egy gyalogszázad is van a községben... Az utcán példás rend. A választók ... Mimnek az iskolába, a szavazóhelyiségbe. 10 óra. Pártvezetők jönnek be és nagyon furcsán beszélnek... Az uradalmi intézők a gazdasági napszámosoknak azt mond, iák, „aki Tildyre szavaz, az hétfőn már ne jelentkezzék munkára”. Ugyanezt mondta Füzesgyarmaton a jegyző: „aki Tildyre szavaz, az hétfőtől kezdve nem kap közmunkát” Jön egy összekötő-ember, g jelenti, hogy a szavazás nagyon lassan folyik. Két óra alatt még csak ötven ember szavazott le.
