Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-17 / 90. szám

Húszezer kártérítés az elmúlt évben Sajtótájékoztató az Állami Biztosítónál A napokban tájékoztatást adott Fehér Sándor, az Álla­mi Biztosító vezérigazgatója a tegnap, április 16-án az Álla­mi Biztosító megyei Igazgató­sága tartott sajtófogadást. 1970 a rekordok éve volt * biztosításban. Az elmúlt évben nemcsak a biztosítottak száma növekedett jelentésen, hanem a kártérítések Öszege la. Ez országos szinten 3 milliárd 400 millió forintot tett ki, míg a megyei adat 230 millió forint. Békés megyében tavaly 9600- zal nőtt a biztosítottak száma s így jelenleg 188 ezret tesz ki. A leggyakoribb a lakásbiztosí­tós — 80 ezer darab —, vala­mint • csoportos élet- és bal­esetbiztosítás. A CSÉB-tagok száma meghaladja a 89 ezret. Az elmúlt évben a CSÉB-tagok szociális-kulturális Juttatásként segélyezésre és társas utazásra 3 millió 490 ezer, kártérítésként pedig 2720 esetben 9 millió 220 ezer forintot kaptak. Korszerű háztartási és épületbiztosítást 8365-en, míg élet- és balesetbiz­tosítást 14860-an kötöttek, Az elmúlt évben megyénkben 20 300 esetben került sor kár­térítésre. A személygépkocsik s általában a járművek számának rohamos ütemű fejlődésével növekvő feladatok hárulnak a biztosítóra. Az országban 1969- ben 34 ezer gépjármű-kárra 90 millió forintot térítettek s az átlagkár 2600 forint volt Ezzel szemben tavaly 37 ezer esetre X43 millió forint kártérítést ál­lapítottak meg, vagyis az átla­gos kárösszeg 3900 forintot tett ki. Nagy a jelentősége annak a rendelkezésnek, amely szerint a hazánk területén közlekedő va­lamennyi gépjárműre kötelező a felelősségi biztosítás. A CAS- CO-biztositás alapján tavaly megyénkben 55 alkalommal összesen 435 ezer forintot kap­tak a károsultak. Nagy segítséget nyújt a biz­tosító a termelőszövetkezetek­nek és az állami gazdaságok­nak is. A tsz-eknek az utóbbi három évben 387 millió 605 ezer forint kártérítést juttatott a megyei Igazgatóság, s e* az ősz­szeg csaknem 102 millióval több, mint a befizetett biztosí­tási díj. Az állami gazdaságok tavaly tfl millió forint térítés­ben részesültek, 3 millió 169 ezer forinttal a befizetett díjon felül. Az Állami Biztosító egyre nagyobb népszerűségére jellem­ző az, hogy 1966-ban 54 mil­lió 70 ezer forintot fizetett ki kártérítésként a megyei igaz­gatóság, s ez a szám négy év alatt megnégyszereződött Olvasóink kérdéseire válaszolunk Mit tehet az a választópolgár, aki a választás napján távol van állandó lakóhelyétől? A választásra jogosult olva­sóink közül többen fordultak szerkesztőségünkhöz azzal a kérdéssel: Mit tehet az a vá­lasztópolgár, aki a választás napján távol van állandó la­kóhelyétől ? Korábban erről már lapunkban részletes tájékozta­tást adtunk, ám azoknak, akik­nek figyelmét elkerülte volna; így a hozzánk forduló levél­írók kérésére röviden megis­mételjük: Elöljáróban megemlítjük, hogy a leadott szavazatnak ak­kor van igazi értéke, ha a vá­lasztópolgárok egy-egy ország­gyűlési vagy tanácstagi válasz­tókerületben az ókét képviselő személyeket választják meg. Éppen ezért kívánatos, hogy a szavazás napján — ha nincs elháríthatatlan akadálya —■ minden választópolgár módot találjon arra, hogy szavazatát állandó lakhelyén adja le A szavazás egyébként április 25- én, korán reggel. 6 órától kez­dődik, utána módja és lehető­sége van a vfkend megkezdésé­nek. Mégis, ha lesz olyan vá­lasztópolgár, aki semmifélekép­pen nem tudja elhalasztani el­utazását, teendői a következők: Mint ismeretes, minden vá­lasztópolgárt az állandó lakó­hely szerint illetékes tanácsnál vettek választói névjegyzékbe. Tehát ha eltávozik a választó­jogosult. akkor az állandó la­kóhelye szerint Illetékes vég­rehajtó bizottságtól igazolás ki­adását kérheti. Az igazolás ki­adása esetén nevét törlik az állandó lakóhelye szerinti vá­lasztók névjegyzékéből. Az iga­zolást és a személyi igazolvá­nyát bemutatja az ideiglenes lakás szerint illetékes végre­hajtó bizottságnak és kérheti abba a névjegyzékbe való fél­vételét. A végrehajtó bizottság a névjegyzéket kiegészíti, az így felvett választójogosult nevét pedig a pótnévjegyzékbe veszi fel. Kivételesen — a választóé napján április 25-én — * vazatszedß bizottság it /eloe- heti az említett igazolás alapi ján azt, aki az ideiglenes taut»= tózkodási helyén kíván szavaz­ni A választók névjegyzékébe való felvétel jogot ad a válasz­tónak arra, hogy Ideiglenes la?» kása (tartózkodási helye) sze­rinti választókerületben sza­vazzon. «st Toll- és seprűkötő üzem női munkaerő foglalkoztatására Megyénk iparban egyik leg­szegényebb tájkörzetében tevé­kenykedik a Mezókovácsháza Nem tele bugyellárist várnak a jelölttől Választókerületét járja. Nem- j csak most, a jelölések után, ha­nem több mint két évtizede. Is- j merik mindenütt a járásban.! Vésztőn, ahol országggyűlesi képviselőnek jelölték, ugyan­úgy mint Körösladányban, Bi- harugrán vagy Okányban. A já- ■ rásban megfontoltsága, mérték-' tartása már-már szólásmondáa. j A körösladányi Magyar—Viet-1 nami Barátság Termelószövet* kezet tésztaüzemében a fehér köpenyes asszonyok, lányok ke­se alól másodpercenként sok j száz darab sárga csigatészta,; eperlevél kerül ki. A közös gaz-j daság elnöke Dorogi József mu- í 12 óra. Tildy kiment a szavazóheíyt« Béghez. A csendőrök figyelmez­tették, hogy tartózkodjon a la­kásán... 2 óra. Jelentik, hogy • szavazás úgy folyik, hogy ahol az ellen­pártnak van választója, azok azonnal leszavazhatnak... Már csak ötös turnusokban szavas­nak ... (Ez így zajlik le! (M. 3.) — Egy ember szavaz. A bi­zalmi: nk bemondja: 417. Az el­nök rászól: azt én állapítom meg, s az 1-es számtól végigol­vassa az egész névsort 417-ig... Az ablakon látom, hogy egy ember magából kikelve rohan. — Kitűzték a zárórát — li­hegi —. három órára. — Nem baj... — ...Iszonyú hideg van, de mindenki kitart. •— Senk; el ne mozduljon! 3 óra 10 perc. Hirtelen nagy Izgalom az ut­cán. — Szétverték az embereket Egyszerre nagy fekete tömeg tödül a templom sarkából a Jár. dán... A csendőrök feltűzött szuronnyal állnak és küldik őket. — Hatszáz emberünket küld­ték el — Jelenti egy ember. — Ott állnak reggel nyolc óra óta. most a csendőrök azt mondták: „Még egy Endrődöt akartok?” A nép az utcán nem akart eloszlani. Sétálnak... nem is csoportosan. Tildy le van törve... A vá­lasztási elnökök azt mondták: aki bent van a szavazóhelyiség, ben, az leszavazhat, a többi tá­vozzon. 4 óra. Jönnek a telefonű zenetek a többi községből. Mindenütt ugyanez. Két óraikor kitűzték a zárórát és háromkor szétverték m, szavazókat 6 óra. Már sötét van. A nép az ut­cán. Rend és nyugalom. A ke­rületi biztos fel van háborod­va. 7 óra. Jönnek a vésztőiek. Jönnek a körösladányiak. füzesgyarma. tiak, köröstarcsaiak. Mind ezt mondja: — Nálunk csak a nők és áz öregek szavaztak... 8 óra. Behozzák a választás] listá­kat ... A szavazóknak csak hat. van százaléka gyakorolhatta szavazati jogát. TUdy meg­számlált emberei közül nem szavazott Szeghalmon 900 sza­vazópolgár, Vésztón 77, Füzes- gyarmaton 200, Körösladányban 1000, Köröstarcsán 366. Buda­pesten 250, összesen 2793 . .. Az izgalom óriási. Szörnyű ítéleteket mondanak az embe­rek. 8 óra 15 perc. A rádió szól. Mély halotti csönd. A rádió bejelenti, hogy Szeghalmon Temesváry Imrére szavazott 5301, Tildyre 4553. A kerület megválasztott képvise­lője Temesváry Imre. Halálos csönd." — Tildy Zoltán pártja és népe nem hagyta ennyiben a történ­teket! Bíróság elé kívánták vin­ni i törvénytelenségeket. A leg­szegényebb munkástól, a gazdag parasztokig bezárólag összead­ták a petícióhoz szükséges pénzt. Temesváry nem várta meg a tárgyalást. 1936-ban le* mondott csalással szerzett man­dátumáról. Tildy Zoltán javára, így került Tildy egyetlen kis­gazdapárti képviselőként a kép­viselőházba. A felszabadulás után • > b miniszterelnök, majd köztár­sasági elnökké választják. Sdikiya Jenő tatja be Sárrét egyik országgyű. lési képviselőjelöltjét, Sándor Józsefet az asszonyoknak. — Éljen! — kiáltja közbe egy ősz hajú asszony. Van ebben a közbekiáltásban valami a régi választások hangulatából, de| mégsem az. Más ez. Mint aho­gyan más az a közvetlenség Is, amely a jelöltet a rounkásasszo- nyokhoz köti. Mert néhány perc múlva olyan beszélgetés alakul ki a jelölt és az asszonyok között, amelyet egyetlen jelzővel lehet | hűen kifejezni. Ez a Jelző, a barátság. Olyan közérdekű dol­gokról esik szó, mint a törpevíz. mű, a gimnázium, a kövesút át­kelő szakaszának, vagy a Simái és a Vörös Hadsereg útja hi­ganygőz lámpáinak a megépíté­se. Mi érdekli az asszonyokat? Mit kérdeznek Sándor Józseftől? Soós Mária például arra kíván­csi, hogy a község fejlesztési terveiből mi valósul meg a kö­vetkező négy évben. Lesz-e if­júsági háza a község fiataljai­nak, hol, melyik utcában kor­szerűsítik a közvilágítást. S a járási tanács elnöke a sárrétiek egyik képviselő-jelöltje erre is válaszol. A termelőszövetkezet Irodája előtt állunk meg a késő délutáni órákban néhány szóra, miután a tésztaüzem asszonyai „elen­gedték” a jelöltet — Nem vastag bukszát várnak a választópolgárok képviselőik-, tői, hanem azt hogy a reális gondokon segítsenek. Jellemző a sárréti emberre, hogy csak akkor szól, amikor nagy okai van rá. Amit viszont akkori mond, azt már Jól átgondolta. Igen, jó érzés számomra a bi­zalom, hogy első alkalommal országgyűlési képviselőjüknek jelöltek. Két ciklusban már pót. képviselő voltam. Nagyon-nagy megtiszteltetésnek tartom, s re­mélem eleget tudok tenni vá­lasztóim bizalmának. Legfontosabb feladatomnak választókerületem és az egész! Sárrét belvízrendezését tekin­tem, valamint azt, hogy a tér-! melöszövetkezetöit gazdálkodá­sát segítsem. Véleményen-, sze­rint ezt úgy lehet legjobban megval ósí tani, ha a közös gazda­ságoknak időben adjuk a segít­séget, mert igaz a magyar szó­lásmondás: kétsszer ad az, aki időben ad. A megfontolt szavú jelölt a nagyközségek fejlesztéséről, a foglalkoztatottság tárgyi felté­teleinek növelés-írói is beszél. Jól ismeri a járás és a választó- kerületének gondjait. Nem cso­da. Huszonegy éve elnöke a já­rási tanácsnak. o mint a jó gaz­da úgy nézi annak fejlődését, a jó gazda eszével gondolkodik. A vésztőiek jelölésével — ezt pél­dázta az esti nagygyűlés is, amelyen Sándor József találko­zott választóival — a körosladá- nylak is egyetértenek Mert a progTam, amelyet meg ítéli va­lósítania, a sárrétiek, program­ja, s ezt választói jól tudják. Valóban nem korteskedést, nem frázisokat, nem tele bu­gyellárist várnak a sárréti em­berek, hanem megértést. Olyan programot, mely előrehaladásu­kat a közösségi gondok megol­dását eredményezi. Botyánszki János és Vidéke Általános Fogya tásd és Értékesítő Szövetkezet, öt községben több mint nyolc­ezer tagot számlál • évente ne- gy ed milliárd forint forgalmat bonyolít le. Megyénk legna­gyobb AFÉSZ-e egyébként nagy gondot fordít a női munkaerő foglalkoztatási gondok megol­dására. Erről beszélgettünk Va= laczkaj Mihály főosztályvezető« vei, aki a következőket mondata ta el erről: — Szövetkezetünk az elmúlt években több melléküzemágai hozott létre, közöttük a bambi­üzemet, a tollfelvásárió. feldol­gozó részleget, a seprűkötő üze­met, hűtőgép, és mér legkészítő, javítórészlegel Külön említést érdemel a toQ. és a seprűkötő üzem. Mindkettőt a nőn munka­erő foglalkoztatásár« hoztuk létre, de jóval túlnőtt az ere« deti elgondoláson. Eddig mint« egy 300 nőnek sikerült állandó keresetet biztosítani a körzet­ben, ez pedig igen nagy sző A melléküzemágak bővítésével természetesen tovább szaporít­juk a munkásnők létszámát C közeljövőben. — Szövetkezetünk a használt toll felvásárlásával olyan prob­lémát oldott meg, amivel tanában nem foglalkozott ki Országos viszonylatban ki­terjesztettük a használt MI felvásárlását, tisztítását, feldol­gozását. Olyan gépeket vásárol, tunk, amelynek segítségévei nemcsak tisztítjuk, de fertőtle­nítjük is a tollat. Kórházaié szociális otthonok gyermekin­tézmények, kollégiumok, szál­lodák részére végzünk bértis»- títóst. Eredeti fehér színébe» térfogatában kapják viasza az „öreg” tollat. Foglalkozunk arrai a gondo­lattal la, hogy toffieldolgozó üzemünket paplan, és párnáké- szító részleggel bővítjük. — Seprűkötő üzemünkben szintén szép eredményeket ét­tünk eL 1968-ban kísérleti jel­leggel vezettük be ezt a tevé­kenységet 10 dolgozónk volt mindössze, ma ötven a létszám. 1971-ben már 400 ezer darab seprűt kötünk aminek egy ré­szét exportra értékesítjük. A toll üzemet egyébként Úgy sze­retnénk fejleszteni, hogy a ve­lünk kooperáló szövetkezetek is megtalálják a számításukat. — Aiy — mm&m 1971. április 11 3 (

Next

/
Thumbnails
Contents