Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-14 / 87. szám

Ma utazik Olaszországba Péter János Aralat üzenete az arab csúcstalálkozóra Pffber János kOIQgymiirisztier Aldo Moronak, az Olasz Köztár­saság külügyminiszterének meghívására szerdán utazik hivatalos látogatásra Olaszországba, •M VOZÄRI EDIT, AZ MTI DIPLOMÁCIÁI MUNKATÁRSA ÍRJA: A régmúltba visszanyúló, ha­gyományos magyar—olasz kap­csolatokban • személyes talál­kozások új sora Aldo Maró olasz külügyminiszter 1970 májusában tett magyarországi hivatalos lár- togatásával kezdődött, majd Tí­már Mátyásnak, a Miniszterta­nács elnökhelyettesének tavaly szeptemberi, olaszországi. Illet­ve Francesco de Martino olasz miniszterelnökhelyettes decem­beri magyarországi hivatalos Iá. togatásával és eszmecseréjével folytatódott Külügyminiszterünk mostani, hivatalos útja minden bizony- nyál újabb fontos állomása lesz a magyar—olasz magasszintű diplomáciai tárgyalássorozatnak. Péter János — viszonozva olasz kollégájának magyarországi lá­togatását — tovább munkálkod­hat azoknak az eredményeknek a kiszélesítése érdekében, ame­lyeket az említett magyarországi tárgyalások során sikerült elér­ni Szék új lendületet adtak a kölcsönös kapcsolatok intenzí­vebb fejlesztéséhez. Tükrözte ezt nemcsak az eszmecsere barátsá­gos légköre, hanem az olasz külügyminiszter Péter Jánossal és Fock Jenő miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseiről ki­adott közös közlemény Is. Ebből kiviláglott, hogy a — társadalmi berendezkedésből és a világpoli­tikai hovátartozásból adódó — külónibpzőségek mellett a két fél álláspontjában hasonlóságok is fellelhetők. Egyetértés mutat­kozott abban, hogy szükséges folytatni az erőfeszítéseket a leszerelés, a közel-keleti válság politikai megoldása, valamint Indokína békéjének biztosítása érdekében. Kiemeltein közös ér­dekű kérdésnek tekintették a tárgyaló partnerek az európai kontinens biztonságát Az ennek intézményessé tété- lét célzó európai biztonsági ér­tekezlet előmozdításában a ma­gyar diplomácia kezdettől fogva aktív szerepet vállalt és olasz részről megértést tanúsítottak e törekvések iránt A Magyarországot és Olaszor­szágot érintő kétoldalú kérdések «órában természetesen nagy je­lentőségűek a gazdasági, külke­reskedelmi vonatkozású témák, annál inkább, mivel Olaszor­szág hazánk hatodik legnagyobb külkereskedelmi partnere, s a nyugati államok sorában e te_ kintetben a második helyet fog­lalja el, szorosan felzárkózva az NSZK mögé. 1970-ben a kétol­dalú szállítások értéke mintegy 220 millió dollárt tett ki, a a Budapesten aláírt 1971-re szóló jegyzőkönyv az árucsere-forga­lom további jelentős növelését irányozza elő. Mindkét fél szá­mottevően emelte a behozatali kontingenseket, ezenkívül to­vább bővült a szabadon, meny- nyiségi korlátozás nélkül Olasz­országba szállítható magyar áru­cikkek listája. Hazánk elsősorban vágott marhát, marhahúst, élő juhot, továbbá hengerelt árut, izzólám­pát, autólámpát, szerszámgépe­ket, vegyi cikkeket textilárukat, faféleségeket szállít Olaszor­szágba és főleg vegyi cikkeket, hengerelt acéllemezeket, csöve­ket textil-fonalakat gépeket berendezéseket műszeripari ter­mékeket déltgyümölcsöt textíliát és más, fogyasztási cikkeket ex­portál A közös munkacsoportok tevékenysége nyomán számos olasz és magyar vállalat lépett kapcsolatba. Számottevően fejlődnek a ma­gyar—olasz kulturális kapcsola­tok, a tudományok terén pedig az az egyezmény biztosítja az együttműködést amelyet 1970 júniusában a Magyar Tudomá­nyos Akadémia és az Olasz Nemzeti Kutatási Központ meg­hatalmazott képviselői írtak alá Budapesten. A két évre szóló megállapodás lehetővé teszi ve­zető tudósok kölcsönös látogató- j sait s az együttműködés felöleli' a humán és a természettudo-! mányok szinte valamennyi ága­zatait A magyar közvélemény nagy érdeklődéssel tekint Péter János! külügyminiszter olaszországi út­ja elé, abban a reményben, hogy az hozzájárul a két ország kö­zötti együttműködés további el­mélyítéséhez és az európai kon­tinens békéiének megszilárdí­tásához. (MTI) A kairói négyes csúcsértekez­let részvevőihez címzett üzene­tében Jasszer Arafat hangoztatta: „Míg Önök Kairóban üléseznek, Jordániában, kiváltképp Am­man ban az elnyomás, a megalá­zás, a kínzások, letartóztatások, gyilkosságok legszömyúbb for­máit követik él népünk ellen.” Arafat elmondta, hogy a Jor­dániái hadsereg a gerillák kivo­nulása ellenére is behatolt a fő­városba, s ott a biztonság és a s^rverenitás ürügyén szabadke­zet kapott A palesztinai vezető sürgette a trfpoli egyezményhez tartozó országok elnökeit, ^nyújtsanak támogatást a Pa­lesztinái népnek. (MTI) Másfél óra — SALT Bécsben kedden ismét össze­ültek az amerikai és a szovjet küldöttek, hogy folytassák a hadászati fegyverrendszerek korlátozásával kapcsolatos meg­beszéléseket A szovjet delegá­ció vezetője, Vlagyimir Szemjo- nov előreláthatólag kedden este érkezik vissza Moszkvából, így a délelőtti .megbeszélést nélküle tartották a szovjet nagykövet­ségen, A keddi tanácskozás — a SA LT-tárgy al ások kezdete óta a 62. — másfél óráig tartott, a ébböl 90 perc nem hivatalos beszélgetéssel telt eL A SALT-tárgyalások kővetke­ző ülését pénteken a bécsi ame­rikai nagykövetség épületében tartják. Hétfőn, núnt a nyugati hír­ügynökségek jelentik, ugyancsak Bécsben összeültek az amerikai és a szovjet híradástechnikai szakértők, hogy folytassák tár­gyalásaikat a „forró drót" né­ven ismert, Washingtont Moszk­vával közvetlenül összekötő te­lexvonal „továbbfejlesztéséről és korszerűsítéséről”. Tanácskozás a fejlődő országok támogatásának újabb lelietőságeiről Négy tudományos egyesület és a fejlődő országok műszaki-tu­dományos haladásának tanul­mányozására és támogatására létrehozott MTESZ-bizotteág rendezésében kedden, a Techni­ka Házában kétnapos konferen­cia kezdődött. A tanácskozáson a fejlődő országok beruházásai, hoz nyújtható gazdasági és mű­szaki-tudományos támogatás ki- terjesztésének lehetőségeiről tár­gyal többszáz hazai és külföldi szakember. Dr. Bognár József akadémi­kus, az MTA Afro-ázsiai kutató intézetének igazgatója, a Világ­gazdasági Tudományos Tanács elnöke nyitotta meg a tanácsko­zást Kifejtette, hogy a fejlődő országok gazdasági fejlesztésé­hes nyújtott támogatásban szá* mos sajátosságot kell figyelem­be venni. Többek között nagyon fontos tényező, hogy ezekben az országokban még a lakosság 2 smjms «m. éxkuua u. 70—90 százaléka a mezőgazda­ságban dolgozik. Az iparosítást így még nem korlátozza munka­erőhiány, mint a legtöbb euró­pai országban, a fejlődó orszá­gokban tehát az extenziv iparo­sítás Is járható út. Ez a körül­mény lehetőséget nyújt arra, hogy ne minden beruházás megvalósításában legyen első­rendű követelmény a magas technikai színvonal. Népgazda- ságilag és társadalmilag sokkal hatékonyabb például ezekben az országokban az útépítést és a folyószabályozást egyszerűbb technikai eszközökkel, de sok munkaerővel végezni, mim drá­ga automatizált gépsorokkal. A plenáris ülésen Magyaror­szág és a fejlődő országok kap­csolatairól számos fontos és jel­lemző adatot Ismertetett előadá­sában Domonkos Mátyás, a Kül­kereskedelmi Minisztérium fő­osztályvezetője. A kölcsönös előnyök alapján csaknem 90 fejlődő országgal tartunk fenn kereskedelmi kapcsolatot és ezen belül több mint negyven országgal jött létre együttműkö­dés egyéb gazdasági és műsza­ki-tudományos területen. Ezen országok és Magyarország áru- csereforgalma a harmadik öt­éves tervben 37 százalékkal emelkedett. Gyorsan szélesedtek kormány­közi kapcsolataink az önállóság útjára lépett volt gyarmati or­szágokkal. A különféle kereske­delmi, kliring-fizetési, gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési megállapodások szá­ma 1965 óta 53-ról több mint százra emelkedett. Az egyezmé­nyek és kölcsönös szerződések alapján jelenleg is mintegy há­romszáz magyar szakértő több mint húsz fejlődő országban se­gíti a különböző fejlesztési munkálatokat Ezenkívül ta­valy Magyarország a fejlődő or­szágok több mint 700 szakértő­jének nyújtott lehetőséget szak­mai ismereteinek bővítésére. A plenáris ülés után ipari épülettervezési, vízgazdálkodási és geofizikai szekciókban foly­tatták munkájukat a konferen- cai résztvevői. Huszonnégy elő­adás alapján vitatják meg azo­kat a módszereket amelyekkel hatékonyabb segítség nyújtható a fejlődő országok beruházásai­hoz. (MTI) Emlékezés a spanyol köztársaságra Négy évtizeddel ezelőtt, 1931. április 14-én kiáltották ki a spanyol köztársaságot, miután a nép egységes megmozdulása megdöntötte a királyságot. Ez akkor még csak formai válto­zásokhoz vezetett. Az igazi for­radalmi fordulatra később, 1936 tavaszán került sor, amikor megalakult az első népfront­kormány Spanyolországban. A spanyol fasizmus és kül­földi támogatói akkor fegyveres orvtámadást indítottak a köztár­saság ellen. Hitler és Mussolini nyíltan és erőteljesen támogat­ta Francót, de Chamberlain Angliája és Blum Franciaor­szága az úgynevezett „be nem avatkozás” politikájával lénye­gében gátolta a demokratikus erők segítségnyújtását. Bármily hősi áldozattal járt, bármilyen legendás volt is az a küzdelem, amelyet az internacionalista brigádok és Madrid védői vív­tak, a spanyol nép harca akkor a túlerővel szemben elbukott. Több, mint harmincéves ura­lom után Franco rendszerét mé­lyülő válság jellemzi. Egész sor jel vall arra, hogy még olyan csoportok is elfordulnak a „caudilio” diktatúrájától, ame­lyek a közelmúlt időkig feltéte­lek nélkül támogatták. A spa­nyol munkásosztály nem felej­tette el a népi köztársaság vív­mányait és sztrájkokkal, egész iparvidékeket megrázkódtató tüntetésekkel küzd Franco ei­len. Az egyetemek a lázadás gócpontjai lettek, sőt a papság egyes csoportjai is kezdenek fellépni a rendszerrel szemben. Az antifasiszta hareban fontos tényezőkké váltak a katalán és a baszk nemzeti mozgalmak. Terjed a nézet, hogy a válto­zások elkerülhetetlenek. Míg a rendszer a maga átmentésére folytat bizonyos „liberalizálási” kísérleteket, a demokratikus erők hangsúlyozzák: az átalaku­lásoknak valóban demokratiku­soknak kell lenniük, konkrét akciókban kell megtestesülniük. A köztársasági egységre, a nép­frontra emlékezve, a spanyol kommunisták ezért szögezik le: a maximalista jelszavak meg­hirdetése, amelyeknek megvaló­sításához ma nincsenek meg a szükséges feltételek, csak elszi­getelné szövetségeseitől a mun­kásságot; az ország demokrati­kus átalakításának fő mozgató- ereje csakis a kis. és középpol­gársággal, sőt a nem-monopolis­ta nemzeti burzsoázia különbö­ző csoportjaival szövetségben fellépő munkásosztály, paraszt­ság és haladó értelmiség lehet. Ennek az antifasiszta összefo­gásnak kováesolója a Spanyol Kommunista Párt, amelyet a mai évfordulón úgy is üdvöz­lünk, mint a köztársasági erők legharcosabb, legkövetkezete­sebb osztagát. (r. 1.) Gyáva gyilkosok Tanner hadnagy szakaszpa- rancsnok volt » Horthy-hadse- regben. A fasizmus odaadó hí­véként vett részt a bácskai mé­szárlásokban. Nemcsak paran­csot adott rá, hanem szökési kísérlet ürügye alatt személye­sen is agyonlőtt védtelen em­bereket, köztük nőket és gyer­mekeket is. Kitombolta szadis­ta hajlamát Gálád tettéről több fénykép készült, amit büszkeségtől el­telve mutogatott másoknak. „Hősiességéért” nem tüntették ki, amit ő roppant méltányta­lannak tartott. Felelősségre sem vonták, főnökei gyilkosságait beleegyező]eg tudomásul vették. Annyit azonban tanácsoltak ne­ki, hogy a fényképeket tüntes­se ei, nehogy az ellenség kezé­be Jussanak. Esetleg propagan­dacélokra használnák fel azo­kat Vagy két év múlva a Don­nál találkoztam Tanner had­naggyal Egy akna robbant a közelében. Elvágódott. Véres lett az Inge, sápadt arcán ve­rejték gyöngyözött. Elsősegély­ben akartuk részesíteni, de hoz­zá sem kezdhettünk. Hirtelen felugrott és futásnak eredt. Mint valami eszelős, akit a félelem és a lelki ismeret hajt... El is jutott egészen a segélyhelyig, onnan pedig tovább, haza, Ma­gyarországra. Pedig — ahogy kiderült — csak egy szilánk érte. Az Is elakadt a bordájá­ban. A fronton szerencséjére csak ilyen „finoman” hozták a tudomására, hogy nem védte­len emberekkel áll szemben. Számára itt nem terem babér. A felszabadulás után mint a deffenzív osztály helyettes ve­zetője akadtam véletlenül össze ismét Tannerral. A Katona- Politikai Főcsoportfőnökségre került Nehezen lehetett vei« megértetni, hogy tetteiért — ha késve is — vállalnia kell S felelősséget A vizsgálat hetekig tartott Ä halottak már nem beszéltek« a nagy világégés után pedig csak nehezen lehetett tanúkat bizonyítékokat szerezni Végül is ami rendelkezésre állt az 1« elegedő volt arra, hogy a nép­bíróság sok évi börtönbüntetés, re ítélje. De akkor sem nyugodott meg még egy ideig. Gyilkos szenve­délye nem hagyott alább. Egy= szer közvetett úton üzenetet küldött: ha kiszabadul, leszá­mol velem. Am a börtönben bi­zonyára sikerült jobb belátásra, bírni. Régen volt Ma csak azért érdemes mégis visszaemlékezni rá, mert Tanner hadnagy ha­sonló gyilkosságokat követettel Bácskában, mint nemrégiben Calley, az amerikai hadsereg hadnagya Vietnamban. Még egy közös vonásuk van: az adott helyzetben a teljes erőfölény tudatában, gyáván, gáládul, a fasizmus égisze alátt gyilkol­tak. Csakhogy a Tanner-félék- nek már régen letűnt a csilla­guk. Bizonyos, hogy a Callayk csillaga sem ragyoghat sokáig. Előbb-utóbb a gyilkosok párt­fogóikkal együtt megkapják méltó büntetésüket. Az em­bertelen gaztettek nem merül­nék feledésbe. Pásztor Béla Béke és barátság különvonat indul ma megyénkből a Szovjetunióba Április 14-én, ma délután 6 órakor a békéscsabai vasútállo­másról Béke és barátság külön­vonat indul a Szovjetunióba. A különvonat utasai — 320-an — Moszkvában megtekintik a Kremlt, a Kincstárat, a Fegyver­tárat, a Tretyakov képtárat, a Szovjetunió népgazdasági ered­ményeit bemutató kiállítást, a| Központi Lenin Múzeumot és! színházlátogatáson veszneü részt. A kijevi program város­nézés lesz, s a különvonat uta­sai április 21-én 17.12 órakor ér. keznek Békéscsabára. A különvonatra való túlje­lentkezés miatt az IBUSZ szer­vezésében még két 30 tagú cso­port indul április 15-én reggel a Szovjetunióba.

Next

/
Thumbnails
Contents