Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-14 / 87. szám
k Kétpercenként egy pár cipő — Művezető úr, szeretnénk magúkhoz jönni dolgozni. — Sajnálom, most nincs nálunk felvétel. — És Alikor lesz? — Pontosan nem tudom megmondani. Talán a jövő héten, de lehet, hogy csak heteik múlva. — Pedig mi úgy szeretnénk maguknál dolgozni. Tudja, közelebbi van és a buszközlekedés is jő. Tőlünk, Nagykamrásról Csabára bejárni sokkal nehezebb. Meg aztán itt csak egy műszak van.., •M A beszélgetés pár nappal ezelőtt Pécs Mihálynál, a med- gyesegyházi BÖRTEX Ktsz műszaki vezetőjénél zajlott le. Két nő (anya és leánya) jelentkezett felvételre. Sok vállalat irigyelné talán a medgyesi eket ezekért a „fordított előjelű” munkaerő-gondokért. Gondjuk azonban van bőven a BÖRTEX- eseknek is..» Főleg a felsőrészkészftés számit .kritikus pontnak”. Három nem is nagy helyiségben kb. 30 nő zsúfolódik össze. Maga a munka is fáradságos, gépesíteni sem nagyon lehet. Nehezíti a helyzetet az a tény, hogy többnyire kezdőt betanított munkások dolgoznak a felső" részkészítésben, s mire az egyfajta munkába „belejönnek”, új széria következük. Régi, szinte „hagyományos” termékük a medgyesi cipészeknek a bakancs, valamint a munkavédelmi cipő, mely — balesetvédelmi okok miatt — csak faszegeket tartalmaz. A szabók is főleg munkaruhákat (például pufajkát) gyártanak. Ezeken kívül azonban újaJbban rátértek olyan aairatTi—nyári. férfi félcipők előállítására, amelyeket a nagy gyárait nem termelnek. A cipőgyártáshoz új ' gépek vásárlására és üzembe helyezéalatt megtérül például az az NDK, úgynevezett „fárahúzó”- gép, amely körülbelül 8—10 ember munkáját végzi eL Egyszerűsíti, gyorsítja a cipészek munkáját az az új szabászgép is, amely körülbelül két és félszer termelékenyebb a korábbi eljárásnál. Mindezek eredményeként a napi termelés most már meghaladja a 200 párat, s ez azt jelenti, hogy majdnem kétpercenként készül él egy-egy pár cipő Medgyesegyházán. A medgyesi BÖRTEX egyébként cipő- és ruhagyártáson kívül szolgáltatással is foglalkozik, de nemcsak cipő ja vitással, hanem néhány helyen fodrászattal, fényképészettel Is. Termékeik eladására kapcsolatba léptek a szegedi, a kecskeméti és a békéscsabai dpő- nagyker. vállalattal, valamint a budapesti Munkaruházati Vállalattal is. Termékeik zöme még új, s főleg mikro talpú cipőiket ismerik kevesen. Pedig az elkövetkező hőnapókban már egyre több BÖRTEX-emblémás férfi cipő kerül a mi megyénk üzleteibe is. R. U Kevesebb baleset az ílelaiiszerparban Az élelmiszeriparban egyre kevesebb a baleset, de az figyelmeztető, hogy az eseteket általában súlyosabb kimenetelűnek tartják, mint korábban — állapította meg kedden az ÉDOSZ elnökségi ülése, amelyen egyebek között a munkavédelem helyzetéről tanácskoztak. A szervezési s műszaki Intézkedésekkel fokozatosan véget vetnek a kisebb baleseteknek, a gépesítés kővekez- tében azonban az előforduló balesetek rendszerint súlyosabb kimenetelűek. Az élelmiszeripari munkavédelem megjavítására oktatófilmeket készítettek, amelyek a gyárakban használt legújabb szállító- és emelőberendezések helyes kezelését mutatják be. Rövidesen munkavédelmi saakkönyveket is kiadnak. Felkérték az üzemi szakszervezeti bizottságokat arra, hogy a balesetek körülményeinek tisztázásánál az eddiginél nagyobb szerepet vállaljanak. Meg kell előznünk a tavalyihoz hasonló pusztítást! A tavalyi ár- és belvíz okozta károk idei helyreállítási munkálatairól, valamint a Békés megye déli részén kialakult belvízhelyzetről kértünk tájékoztatót dr. Takács Jánostól, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetőjétől. Az osztályvezető — az ár- és belvízvédelmi munkabizottság legutóbbi ülésén elhangzottakkal kiegészítve mondanivalóját — az alábbiakban foglalta össze véleményét a helyreállítási és belvízvédelmi munkákról. —- Az építési osztály mellett működő ár- és belvízvédelmi munkabizottság értékelte a múlt évi károk helyreállításának idei, II. ütemének helyzetét és egyben számbavette a megye déli részéh kialakult belvízhelyzetet és az itteni lakásrongálódásokat. A bizottság megállapította, hogy a jó j időjárás és a nem megnyugtatói anyagellátás függvényében hozÁ magas politika A kutya a tanya végéből ugrik elő és dühös csaholással szalad felénk. A zajra egy hajlotthátú parasztember dugja ki fejét a fészerből. Néhány pillanatig mintha azon gondolkodna, vajon ki zavarja a nagykopáncsi tanyák csendjét S csak, amikor a gépkocsi megáll az udvaron, akor bújik elő, s a pusztai ember nyugalmával indul felénk. Ugyanaz a nyugalom ül az arcán akkor is, amikor megmutatom a levelet Kucsmáját megbillenti és elgondolkodva forgatja a kezében. — Én írtam — mondja végül olyan hangsúllyal, mintha azon csodálkozna, hogy újra viszontlátja írását Hirtelen nevet- hetnékje támadt. —; Talán nem tudták elolvasni?-Be» Konferencia a fejlődő országok beruházásainak támogatásáról A fejlődő országok műszaki tudományos haladásának tanul mányozására és támogatására létrehozott MTESZ-bizottság kezdeményezésére kedden Technika Házában kétnapos konferencia kezdődött. A tanács kozás célja, hogy a fejlődő országok beruházásaihoz nyújtható gazdasági és műszaki-tudományos támogatás kiterjesztésének újabb lehetőségeit kutassa és tárja fel. Dr. Bognár József akadémikus, az MTA Afro-ázsiai Kutató Intézetének igazgatója, hazai Világgazdasági Tudományos Tanács elnöke nyitotta meg a konferenciát, amelynek programja szerint 24 előadás megvitatásával összegezik az eddigi tapasztalatokat és a feladatokat. A plenáris ülésen megjelent dr. Valkó Endre, a MTESZ főtitkári és Nagy Miklós, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnök helyettese. — Mert azt agyán nem fur- esállnám. Nehéz a kezem, meg aztán nem tanultam én zsinór- írást Tudja, más volt az a világ, amelyben én felnőttem, nem úgy, mint ma, hogy gyereknek első az "■irirnl. TiT^haby. voftamk vérek, s egy talpalatnyi Tőidet sem vallhattunk magunkénak. Keserű ynosoly jelenik meg a széltől cserzett arcán, p* valami fölény 4a fan bemwí V Valami, ami lényének világgal dacoló keménységet szívósságot—kölcsönzött Mintha lelke mélyéből támadna. A mondat is, a hangsúly is: tizenhatan voltvyik. Udvariasan, de tele magabiztossággal tárja ld előttem a sióba ajtaján. ' V Menedik. Fátyolossá válik, majdnem suttog. De csak egy pillanatra, aztán újra a régi. Pattog és vág. Szeme ravaszkásan csillog, mintha csak élcelődne saját sorsa felett — Ja, kérem a magas bolitika, az túl magasan trónol félettünk. Hogy voltse róla fogalmunk? Valami sejtelmes, kiismerhetetlen úri huncatság, kedélyes pasz- szió, de hogy az nem értünk volt azt már gyeknek fejjel sejtettem. Apám ear ízhén említette Szántó Kovácsi ne^ét. Ez lett majdnem a vertem. Megalázónak tartottam, Vjiogy a gazda bánt velem. Egy fcte a puliszkát a tányérral együtt \ földhöz vágtam. Valahogy önkéntelenül kicsúszott a szánjon Slántó Kovács neve. Nem szólt semmit de másnap értem jött a cserwőr. Ezt a „bűnt” aztág nem lehetett lemosni rólai Elgondolkozik Nagy, eres kezére tánjasztja fejét. Üjra fel- villanak az emlékképek. Történet törtéhetet követ Bármilyen fordulattal vagy csattanóval is fejezi bej~a helyszín ugyanaz; a puszta. — Meg is fogadtam magamban, hogy soha többé nem politizálok. Makóra is csak kíváncsibból lypntpm amikr.r F.rHgi FtMVHÍ Iliiéi hallottam. Ajj beszer* ték róla, hoar n unflínyparaszt- i ság baját akarja orvosolni — Találkozott vele? — Hogyne. Még a 20-as években. Volt egy népgyűlés Makón. — És azóta? Végigmér. Csak egy mozdulat az egész és a történet a mába torkollik. A búboskemencéhez lép. A kemence padkáján fekszik a féltett kincs: egy dosszié. — Ettől az időtől tartom vele a kapcsolatot. Már akkor elhatároztam, hogy levelet írok neki — Válaszolt? — Hogyne. Az a levél azonban valahol elkallódott Asztalra teszi az újságpapírba csomagolt dossziét Levelek lapulnak benne. Óvatosan hajtja fel a fedőlapot — Tessék — nyújtja felém rejtett büszkeséggel. — Ez az a telefonos levél. Látom nem érti Nagykopáncsnak van egy úgynevezett 2-es számú kultúrotthona. A felszabadulás után vezették be a telefont Itt, a környéken nincs orvos. Ebből értheti, miről Is van szó. Ha valaki megbetegszik, fél nap is beletelik, mire a hozzátartozója értesíteni tudja az orvost Nos, 1966-ban kikapcsolták, a vezetéket pedig lebontották és elvitték. Az emberek szóltak. Pista bácsi csináljon valamit Próbáltam is én, de nem ment a dolog. Végül írtam Pest- | re. Erdei Ferencnek. Egyszer | csak jött a válsz a Hazafias Népfronttól, hogy meglesz a telefon. Meg Is lett. Most már filmet is vetítenek a kultúrházban. Minden vasárnap ott jönnek ösz- sze a fiatalok. De van még valami más is. — Micsoda? Bizalmasan közelebb ha- JoL — A villany. A kövesút menti tanyákat szeretnénk villamosítani. És ez is meglesz. — Honnan tudja? Bosszúsan húzza fel szemöldökét — Utánajártam. Éveken keresztül tanácsagja voltam a nagykopáncsi pusztának. Most újra jelöltek. — Hány éves? — Hetvenkettő. Miért csodálkozik? Bírom még a strapát — És a magas politika? Komótosan leemeli a szemüvegét Elneveti magát —- Mondtam ugye, hogy nem tudták elolvasni a levelet. Mert abban épen erről van szó, a magas politikáról. Nem akarom megnyergelnl * szavakat de van némi összehasonlítási alapom. Ez a mai politika más mint a régi, mert ebben a maiban benne van az egész ország, az egész nép. Nem kicir- kalmazott hanem világos, kézzelfogható. Ezt írtam én abban a levélben. És ez az. ami arra sarkall, hogy elvállaljam a tanácstagságot Tudja, miként van parasztember? Ha nem látnám értelmét visszahúzódnék a házamba, mint a csiga. Ért engem? Mint a csiga! A helyzet azonban másképpen áll még itt, | a pusztán is. Egy árva szóval i sem mondom, hogy nincsenek j hibák, problémák, bajok. Óh,! dehogyis nem! De, ha azt akar- \ juk, hogy ne legyenek,- hogy job- : ban éljünk, akkor tennünk kell dolgoznunk kell. És ez az a magas politika, amiért kibújtam én a csigaházamból Már kint állunk az udvaron. Németh István bácsi komótos lendülettel a tanyák felé mutat — És mi, pusztaiak erre a politikára adjuk a voksunkat. — És a' villanyra — teszi hozzá derűsen. Serédl János záláttak az épületek helyreállításához. A munka ütemesen folyt, de nem a jelenlegi, hanem a még múlt évi építőanyagok biztosították a többé-kevésbé zavartalan építést Miután a múlt esztendőben kiadott téglát, cementet, kavicsot már felhasználták, s mivel a TÜZÉP-telepek jelenleg nem rendelkeznek megfelelő utánpótlással, ezért a megfelelő előkészítés dacára az újjáépítés és helyreállítás üteme átmenetileg csökkeni A mostani helyzetet mérlegelve; a megyei vezetők ismételen az illetékes országos szervekhez fordultak, kérve a legszükségesebb építési anyagok nagyobb arányú és ütemű szállítását Erre azért volt szükség, mert — a TÜZÉP képviselőinek véleménye szerint —■ ezideig például kavicsból a tervezett mennyiségnek csak egy kis hányadát kapta meg a megye. Téglához is nehezen vagy egyáltalán nem lehet hozzájutni, mert a gyárakban jelenleg a nyerstéglagyártás folyik, s csak április második felében várható, hogy a TÜZÉP-telepek égetett téglát kapjanak. A munkabizottság a megye déli részén kialakult helyzetre való tekintettel olyan határozatot hozott, hogy a veszélyeztetett községekben (Dombegyháza), Kunágota, Nagykamarás, Battonya, Újkígyós) a lehető legsürgősebben kell az építőanyagot biztosnítani, hogy a már megrongálódott házak aláfalazással még menthetőek legyenek. Pillanatnyilag az a legfontosabb teendő, hogy az építőanyagok minél -hamarabb eljussanak a belvíz sújtotta házak tulajdonosaihoz, mert csak így előzhető meg a tavalyihoz hasonló, sokmilliós épületkár. A rendelkezésre álló építési anyagok jelenleg nem fedezik a szükségleteket (különösen téglából és kavicsból), ezért megszigorították áz anyagkiadás feltételeit, de nem mondtunk le arról, hogy tovább bővítsük a beszerzési forrásokat. B. I. 77ás véti fürdőzés r- I i Gyulán, a festői szépségű és a tavaszi pompájában ragyogó Várfürdőben április 4-én féltő Ilőtték egyelőre még csak a gyógymedencéket, meleg vízzel. Bár napsütéses volt az idő. az északi szélben vacogtak azok a bátor természetimádók. akik a szabadban való fürdést választották húsvétkor. Jó néhányan voltak, akik nem törődlek azzal, hogy a hőmérő higanyszála alig haladta meg a tíz fokot, megfürödtek a meleg vízben, majd kifeküdtek a szélvédett helyekre, hogy néhány árnyalattal barnább legyen bőrük, amit alaposan megfakított a hosszan tartó tél (Fotó: Béla Ottó)
