Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-12 / 60. szám

M R: A Minisztertanács ülése (4. uldal) A választás joga — a választás lehetősége (4. oldal) Válasz lakásügyi kérdésekre (5. oldal) Megkezdődött a repülés Békéscsabán (5. oldal) Labdarúgó-mozaik <6. oldal) 1971. MÁRCIUS 12., FENTEK Ara SO fillér XXVL ÉVFOLYAM. 60. SZÁM Kállai Gyula a katonai főiskolán Kállai Gyula, a* MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke csütörtökön ellátogatott a Kossuth. Lajos Ka­tonai Főiskolára. A látogatásra elkísérte Oláh István vezérőr­nagy, honvédelmi miniszterhe­lyettes is, A vendégeket az ér­kezéskor katonai tiszteletadás­sal fogadták, majd Kasai Barna ezredes, a főiskola parancsnoka adott tájékoztatást a katonai tanintézet életéről, munkájáról. Áchim L András-ülés a Magyar Tudományos Akadémián Néhány nappal a haladó bé­késcsabai agrárszocialista poli­tikus, Áchim L. András születé­sének 100. évfordulója előtt, március 12-én, ma délelőtt 10 órakor a Magyar Tudományos Akadémia budapesti Felolvasó ^Termében emlékülést rendeznek. Ember Győző akadémikus, a Magyar Történelmi Társulat el­nöke által vezetett ülésen Achim L. András, a demokrati­kus parasztpolitikus címmel ár. Király István, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Dunántúli Intézetének tudományos munka­társa, A szocialista Munkásmoz­galom és Áchim L. András cím­mel dr. Erényi Tibor kandidátus, az MSZMP Párttörténeti Intéze. : tének osztályvezetője Áchim L. András helye a progresszió tá- j borában címmel pedig Fölösked Ferenc egyeteipi tanár, a törté­nettudományok doktora tart elő­adást. A centenárium következő ese- ; mónye Békéscsabán lesz, mard-1 us 14-én, vasárnap délelőtt 11 i órakor a Munkácsy Mihály Mú­zeumban nyűik az Áchim-am- lékkiéllítás. Párttitkárok értekezlete Békéscsabán Csütörtökön, március 11-én délelőtt Békéscsabán a megyei .pártbizottság nagytermében ta­nácskoztak az MSZMP városi alapszervezeteinek titkárai. A megbeszélésen dr. Pankotai István a városi pártbizottság osztályvezetője a választásokkal kapcsolatos politikád tennivalók­ról, az egyéni és a csoportos agi­táció fontosságáról beszélt. Ki­emelten szólt arról, mennyire fontos a lakóterületi választási körzetekben a várospolitikai eredményekről és gondokról, a jövő feladatairól beszélni. Fekete Jánosné, a városi párt- bizottság agitációs és propagan­da osztályának vezetője a már­cius 14—június 13-a között tar­tó Áchim L. András emlék- j Ünnepségek rendezvénysoroza­táról és az április 4-én Békés­csabán rendezendő Lenin-szobor avatásának, valamint a-felsza­badulásunk 26. évfordulójának méltó megünneplésével kap­csolatos politikai tennivalókról, feladatokról tájékoztatta az alapszervezetek párttitkárait. Sándor, József, Benedek • meghozza-e a meleget? Már csak egy hetük van a | meteorológusoknak arra, hogy „eldöntsék”: a Sándor, József, Benedek, meghozza-e a mele­get? Bár a Kárpát-medencében ( az eddig egyhangú, szokatlanul hideg márciusi tél után most változékonyra fordult az idő, és az óceáni levegő bizonyos eny­hülést hozott, a meteorológusok szerint ez sajnos még csak át­meneti, és semmi „garancia” nincs arra, hogy rövid időn be­lül valóban tavaszra fordul az időjárás. És már az is nagy örömnek számít, hogy csütörtök reggel hazánk északi és nyugati megyéiben nem mínusszal, ha­nem plusszal mérték a hőmér­sékletet Bár valamennyi útsza­kasz járható az országban, Sságis különös, hogy márciusi idusához közeledve még mindig arról szól a jelent®: Veszprém megye egyes útszakaszain még dolgoznak a hóekék, az úgyne­vezett hóátfúvások miatt. Több megyéből — így Tolnából, Bács- Kiskunból, Györ-Sopronból — jelezték, hogy egyes útszakaszok igen síkosak, főleg az alsóbb­rendű útvonalakon. Ugyanakkor a folyók, patakok vízállása a szokásosnál is alacsonyabb, így az egész ország területén sehol sincs árvíz- vagy belvízvédelmi készültség. A szeszélyes időjárás ellenére mind a belföldi, mind a külföl­di vonatok pontosan körieked­nek. és a Volán Tröszt távolsági autóbuszjáratai is menetrend- szei int járnak, csupán a síkos útszakaszok miatt késnek néhol 10—20 percet (MTI) A szervezett dolgozók eredményesen munkálkodnak a párt politikájának valóra váltásán Tanácskozott a szakszervezetek VII. megyei tcüldött&rtekeaslete Négy esztendő telt el a szakszervezeték VI; megyei küldött- értekezlete óta. Azóta jelentős fejlődésen ment keresztül Megyénk, s ezzel együtt tovább erősödött a szakszervezeti mozgalom is, hi­szen az 1967- évi 84 és fél ezerről mostanra csaknem százezerre nö­vekedett a szervezett dolgozók száma. Ezt az eredményekben gazdag, ugyanakkor gondoktól sem men­tes időszakot értékelték március 11-én, csütörtökön a szakszerve-' zetek VII. megyei küldöttértekezletén, amelyet Békéscsabán, az Ifjúsági és Ü ttörőházban tartottak meg. Az elnökségben helyet foglalt Frank Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának első titkára,' Klaukó Mátyás, a megyei tanács vb-elnöke, Kovács István, a SZOT Elnökségének tagja, a MEDOSZ főtitkára, Czerván Mártonná dr., a SZOT nőbizottságának elnöke, Nyári Sándor, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára,, Mihalik György, *o KISZ megyei bizottságának első titkára, Nagy István, az SZMT vezető titkára, valamint a megye és Békéscsaba politikai és társadalmi életének több képviselője. Erdős Károly korelnök üdvözölte a küldöttértekezlet részve­vőit. Ezután Rákóczi Ferenc elnökletéivel megkezdődött a tanács­kozás, amelyen először kegyelettel megemlékezett az időközben el­hunyt harcostársakról, majd Nagy István, az SZMT vezető titkára és Pribojszki János, a számvizsgáló bizottság elnöke szóbeli be­számolóval egészítette ki az előzetesen írásban közreadott jelen­téseket. Az alábbiakban részleteket közlünk az SZMT jelentéséből és a szóbeli beszámolóból. fl Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának beszámolója Amikor a Magyar Szakszer-1 vezeted Alapszabálya értelmé­ben sízámot adunk az elmúlt négy évben végzett munkáról, megállapíthatjuk, hogy a VI. küldöttértekezlet jól értékelte' társadalmi fejlődésünk új, az eddiginél összetettebb folyama­tait. Helyesen határozta meg a megye szakszervezeti mozgal- í mára vonatkozó tennivalókat. A beszámolási időszakban a szakszervezetek megyénkben is növelték befolyásukat, társadal­mi szerepüket, tevékenységük színvonalát. A párt eszmei, po­litikai vezetésével fokozták szervezeti önállóságukat, mélyí­tették belső életük demokratiz­musát. Ismertették a szervezett dolgozókkal a. párt politikáját, mozgósítottak végrehajtására, | Segítették a gazdaságirányítási reform bevezetését, különösen a vállalati önállóság kialakítását, a hatékonyabb gazdálkodást, az önálló munkajogi szabályozást, a munkakörülmények javítását. Közvetítették a párt-, kormány- határozatok, intézkedések poli­tikai hatását a vezető szervek­hez. Sokirányú tevékenységük­ben arra törekedtek, hogy a munkáshatalom erősítésével egyidejűleg ellássák a munka- vállalói érdekvédelmet is. Az MSZMP IX. kongresszusa, a Magyar Szakszervezetek XXI. kongresszusa a beszámolási idő­szak fő feladatát a III. ötéves terv sikeres megvalósításában és a gazdaságirányítási reform bevezetésében jelölte meg. E kettős, egymással szorosan ősz-1 szefűggő feladat végrehajtása megyénkben is eredményesnek minősíthető. A jelentés ezután részletes elemzést ad a megye gazdasági helyzetének fejlődéséről, majd az SZMT területpolitikai tevé­kenységéről a következőket ál­lapítja meg: A területi társadar lompolitikai célok megvalósítása érdekében a megye párt-, állami, gazdasági szerveivel szaros munkakapcsolat ala­kult ki. Rendszeressé váltak a vezető szintű megbeszé­lések. Az SZMT Elnöksége és a megyei tanács vb együttes ülé­sen tárgyalta meg: a település- fejlesztés és ipartelepítés, a kommunális, szociális, kulturális fejlesztés és a munkaerőgazdál­kodás problémáit. Az SZMT közreműködött a megyei pártbizottság által kez­deményezett gázhasznosítási prograrh kialakításában. A helyi adottságok és a munkaerőhely­zet várható alakulásának figye­lembevételével, üzemtelepítési koncepciót juttattunk el a SZOT-hoz, illetve a megyei ta­nácshoz. Az egészségügyi helyzet megjavítására erőteljesen szor­galmaztuk a békéscsabai kór­ház bővítését. A termelés és termelékenység növekedésében — hangsúlyozza — jelentős szerepe van a jó mun­kahelyi légkörnek, az üzemi de­mokráciának. A társadalmi szer­vek, valamint a gazdaságvezetők között általában megfelelő mun­kakapcsolat alakult ki. A terme­lési tanácskozásokat rendszere­sen megtartják, ahol sok véle­mény, javaslat hangzik el az üzem életével, fejlődésével, a munkafegyelemmel és általában a termelékenység alakulásával kapcsolatos kérdésekről. Ezen­kívül az üzemi demokrácia meg­nyilvánulásának más fórumai is kialakultak (szocialista brigád­tanácskozás. törzsgárda tagok ér­tekezlete). A dolgozók véleményének igénylése, javaslataik meghall­gatása azonban még nem minde­nütt vált rendszeressé. Egyes he- (Foly tatás a 2. oldalon) A küldöttértekezlet elnöksége

Next

/
Thumbnails
Contents