Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-12 / 60. szám
(Folytatás ax 1, oldalról) lyeken a nem megfelelő szem« lélet akadályozza a jő üzemi légkör kialakítását. A vállalat- vezetők egy része nem tart rendszeres kapcsolatot a társadalmi szervekkel, a dolgozókkal, nem tájékoztatja az érintetteket megfelelően a vállalat gazdasági helyzetéről, problémáiról, fejlesztési célkitűzéseiről. Találkozni olyan nézettel, hogy a dolgozók helyzetüknél, képzettségüknél fogva úgy sem képesek ezekben a kérdésekben megfelelő segítséget adni. Vannak olyan helyek is, különösen gyáregységek, ahol a vállalati jog- és hatáskörök nem megfelelő decentralizálása akadályozza az üzemi demokrácia kibontakozását A vállalati önállóságot egyes — főleg megyén kívüli — nagyvállalatok rosszul értelme- i, zik, a gyáregységek vezetőinek kezét megkötik, diktálással igazgatják a gyáregységeket í Az elmúlt esztendőkben jelentősen fejlődött a megyében a i szocialista munkaverseny. Erről a jelentés a következő megálla- •’ pításokat teszi: * A versenyt nagyban segítették a jubileumi évfordulók: a párt megalakulásának és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50., hazánk felszabadulásának 25. évfordulója és a Lenin-cen- tenárium. Tovább fokozta az eredményeket a X. kongresszus tiszteletére széles körben kibontakozott munkaverseny. A mozgalom fő formája a bri- £ gádok közötti verseny. Kiemelkedő a szocialista brigádmozgalom fejlődése, a brigádok száma megkétszereződött és meghaladja a 2000-et, a tagok száma pedig a 30 ezret A verseny fejlődésével változtak az erkölcsi és anyagi elismerés módszerei is, amit bizonyít többek között hogy sok kollektív szerződés tartalmazza az élenjáró szocialista brigádok jutalmazási feltételeit A szocialista munkaverseny- mozgalomnak gazdasági eredményein túlmenően, nagy szerepe - van a tudatformálás, a szocialista embertípus kinevelésében is. A szocialista munkaverseny nagyban hozzájárult azokhoz a gazdasági eredményekhez, melynek elismerését — az elmúlt esztendőkben — több kitüntető cím és oklevél tanúsítja. A megjf’é újítómozgalmának eredményeit pozitívan értékelhetjük. A négy év alatt 7878 újí- -■ tási javaslatot nyújtottak be, ' melynek 47,6 százalékát fogad- | 'i ták el ennek 88 százalékát hasz- nosították. Az újítások kalkulált » gazdasági eredménye 565 millió forint Újítási díjként négymillió forintot fizettek ki, a gazdáéi sági eredmény 7,2 százalékát. Ez -v az eredmény az újítómozgalom 25 éves történetében a legmaga- i* sabb. Az utóbbi években az úji- » tások száma 24 százalékkal csök- V kent, de minőségében, színvona- a Iában emelkedett, amit bizonyít a vállalati hasznos eredmények Ä növekedése. 1967-ben 13 ezer forint volt az egy újításra eső gazdasági eredmény, 1969-ben már 27 ezer forint A beszámolási időszakban tovább növekedett a megyében élő lakosság foglalkoztatottsága. A foglalkoztatható népességből az 1966. évi 77 százalékról, 80 százalékra növekedett az aktív keresők száma, a férfiak 98 százaléka, a nők kétharmada aktív kereső. A vállalatok az elmúlt „ években a megfelelő összetételű munkaerőt általában biztosítani r tudták. A munkaerőgazdálkodást ' nehezítette azonban a vártnál t nagyobb munkaerőmozgás. f_ Számottevően fejlődött a megyében a szakmunkástanulóképzés. Az ipari szakmunkásképző-intézetekben a beiskolá- j zottak száma az 1969—70-es tanévben 24 százalékkal volt több mint négy évvel ezelőtt. Négy év alatt 8369 fiatal tett sikeres szakvizsgát A jelentés részletesen taglalta a munkaidő csökkentésének tapasztalatait, s többek közt megállapította: A munkaidő csök- kentését 1970-ben az ipar és épí- tőipar területén bevezették, s ez összesen 47183 dolgozót érint. Ezenkívül 1970. július 1-től több mint 4000 vasutas dolgozó tért át a napi nyolc órai foglalkoztatásnak megfelelő munkaidőre. A V; munkaidő csökkentésére vonat- ■ kozó intézkedési tervet a válla- ’ Utók, az előírt szabályok sze/Tanácskozott a szakszervezetek VII. megyei küldöttértekezlete rint készítették el. A végrehaj-1 tás során azonban több helyen csak részben valósították meg a ; tervezett munka- és üzemszer- ' vezést, valamint a műszaki fej- i lesztést, s ennek következtében több vállalatnál csökkent a tér- ■ melés, a termelékenység. Ennek következménye — j amint a jelentésből kitűnik —,: hogy a megye vállalatainál nagy ; a túlóra-felhasználás. Olyan vál- i lalatok is vannak, amelyek nem teljesítették a termelési mutatóikat, mégis sok túlórát használtak feL 1970-ben tovább növekeNagy István, az SZMT vezető titkára a szóbeli beszámolót , ... teHja dett a túlórák száma, amelynek egy részét az ár- és belvízvédelmi munkában, valamint a helyreállításban való fbkozott részvétel indokol. Nehezen mutatható ki azonban, hogy mennyi a fenti munkák következtében indokolt és mennyi a szervezetlenségből eredő túlórák száma. A vállalatok egy részénél elterjedt a szabadnapok és a heti pihenőnapok igénybevétele. A mértéktelen és indokolatlan túlóráztatást, a szabadnapok igénybe vételét meg kell szüntetni. Nem szabad a pillanatnyi érdekekért — hangsúlyozza a je-j lentés — a dolgozók egészségét j feláldozni. Az illetékes szakszervezeti szervek következetesebben, jogszabály adta lehetőségeikkel élve lépjenek fel a dolgozók érdekvédelmében. A dolgozók jövedelem-alakulásáról megállapítja: A III. öt- j éves terv a lakosság anyagi hely- ; zotének, életszínvonalának javími és tanácsi bölcsődei férőhe-i lyek száma az utóbbi négy év-1 ben 22 százalékkal, a beíratott | gyermekek száma hat százalék- j kai emelkedett Ez utóbbi a gyermekgondozási segély igény- j bevételének tudható be. Az óvodai férőhelyek ötszázalékos emelkedése nem elégíti ki azj igényeket, továbbra is nagy a zsúfoltság, sok gyermeket nem tudnak felvenni. Szükségesnek tartjuk — különösen a városokban — az óvodaépítés gyorsító- j sát. Ennek elősegítésére szükség | van a tanácsi és vállalati erő- j források fokozattabb és ésszerűbb koordinálására. Ennek szorgalmazásában a szakszervezeti szervek legyenek kezdeményezők. Az elhelyezési gondok miatt indokolt a felvételnél a szülők szociális helyzetét fokozottabb figyelembe venni (alacsony jövedelmű, nagy családos, egyedülállók). A gyermekintézmények nyitvatartását az üzemek, intézmények munkaidő-beosztásához jobban kell hozzáigazítani. A kollektív szerződések általában rendelkeznek arról, hogy a vállalati nyereségből meghatározott összeget kell lakásépítés elősegítésére fordítani. A nagyobb ipari vállalatoknál és az állam; gazdaságoknál jelentős számú lakás épült, vállalati hoz. zájárulássál. A kis vállalatoknál azonban' nem képződik megfelelő összeg ahhoz, hogy abból érdemi segítséget lehessen adni. A beszámolási időszakban tovább nőtt a társadalombiztosítási juttatások kiterjesztése, amelyre ma már a megye lakosságának 98 százaléka jogosult Az állami egészségügyi szolgálat és a szakszervezet együttműködését elősegítő akcióbizottság működését az SZMT j támogatja, tevékenységét fontosnak, szükségesnek tartja. Az elmúlt években javult a me- gj'ébeli az egészségügyi ellátotti Ság.' Az elért eredmények elie- "néte'á' mégyé ‘ellátottsága egyeá egészségügyi szakterületeken még mindig kedvezőtlen, ami a fejlesztésnek az eddiginél is gyorsabb ütemét indokolja. A gyermekgondozási segély alapvetően azt a célt szolgálja — hangsúlyozza a jelentés —, hogy a gyermeknevelés érdekében megfelelő segítséget nyújtson a dolgozó szülőknek a csecsemőkorú gyermekek gondozd- j sához. Ezzel a lehetőséggel 1970. ben már csaknem hatezer dol-j gozó nő élt. Ezért fontos feladat: i a gyermekgondozási segélyen levő anyákkal rendszeresen foglalkozzanak a szakszervezeti bizottságok abból a célból, hogy munkába való visszakerülésük zökkenőmentes legyen. A ^beszámolási időszakban jelentős változások mentek végbe a megye iparában és mezőgazdaságában. A beruházásokkal, rekonstrukciókkal új munkahelyek létesültek. Ezek korszerűbb tása érdekében a munkás-alkalmazottak reáljövedelmének növekedését 14—16 százalékban irányozta elő. A megyében a munkás-alkalmazottak egy főre. jutó reáljövedelme az előirányzottnál 8—10 százalékkal magasabb volt. Továbbra is gondot jelent azonban a többgyermekes családok jövedelmének alakulása, mert ezeknél az egy főre jutó jövedelem elmaradt az átlagtól. A fentiek'miatt hatékony szociálpolitikai és bérügyi intézkedések szükségesek, hogy e családok helyzete tovább javuljon. A dolgozók életszínvonalának növelését szolgálja a közvetett jövedelem. A vállalatok által e célra biztosított összeg a beszámolási időszakban nem csők. kent. Az üzemi és tanácsi gyermek- intézmények fejlesztése nem kielégítő. Egyes helyeken nagy a zsúfoltság, másutt viszont — főleg a községekben — k'haszná- latlanság tapasztalható. Az üzetermelési folyamatokkal, műszaki feltételekkel javították a munkakörülményeket. A gazdasági vezetők többsége átérezve felelősségét, intézkedéseket tett és tesz a magasabb szintű védelemtechnika alkalmazására. A gépek okozta balesetek aránya az összes balesetekhez viszonyít, va változatlan. Ez azt jelenti, hogy a munka gépesítésének fokozáséval nem jár szükségképpen együtt a balesetek számának növekedése. A rakodás és szállítás közben történt balesetek aránya viszont állandóan emelkedik. Ezt a munkát még sok helyen elhanyagolják, másodrendű tevékenységként fogják fel, szakmailag nem képezik a! rakodó, és szállítómunkásokat. A nehéz fizikai munkát megkönnyítő technikai eszközök be. szerzése költséges, ezért a vállalatok egy része a műszaki fej- ’esztés helyett az élő munkát alkalmazza. Ezen a gyakorlaton a jövőben változtatni kell. I A társadalmi munkavédelmi felügyelőik és a munkavédelmi őrség munkáját segítettük a jó munkamódszerek terjesztésével, munkaértekezletekkel és találkozók szervezésével A megyében 296 társadalmi munkavédelmi felügyelő és több mint 3000 munkavédelmi őr tevékenykedik. Hiba azonban, hogy a szak- szervezetek és gazdasági szervek nem szervezik mindenütt megfelelő aktivitással ezt a mozgalmat. Elismerésre méltó, hogy a szociális ellátottságban meglevő lemaradások az utóbbd években csökkentek. Ezt elősegítette a vállalatok önállóságának növekedése, a pénzügyi eszközökkel való szabadabb gazdálkodás. A vállalatok egyre inkább felismerik a kul túrái tabb munkahely nagyobb vonzóerejét, ennek érdekében több konkrét intézkedést tesznek. A szakszervezetek nagy, gondot fordítottak a reneusczésökre álló üdülojegyek legcélszerűbb elosztására. 1966-hoz viszonyítva 16,6 százalékkal emelkedett a SZOT-üdültetésben részesültek száma. A kapo.t beutalók száma a szervezett dolgozók létszámához viszonyítva lényegesen nem emelkedett, mivel az üdülők bővítése a taglétszám emelkedésével volt arányos. Ezen a gondon a kétszeresére emelkedett vállalati üdültetés hozott nagyobb enyhítést. Mindezek ellenére nem megoldott az alacsony keresetűek, több gyermekes családok, fizikai munkások kedvezményes üdiUL tetőse. A továbbiakban a jelentés a szakszervezeti szervek agitációs, propaganda, kulturális nevelőmunkáját és sporttevékenységét elemzi, majd többek közt megállapítja: a munkás—paraszt- szülők tehetséges gyermekeinek jobb felkészítését 35 szakkörben segítjük, így a hátrányban levő gyermekeik hathatós támogatást kapnak a továbbtanuláshoz, a félvételi vizsgákhoz. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa évenként mintegy 20 eer forintot fordít a szakmunkástanulók jutalmazására és 60 ezer forintot a munkás—paraszt-szülők tehetséges gyermekinek továbbtanulása segítésére. A szóbeli beszámoló a választások tapasztalatait foglalta össze, valamint azokat a feladatokat, amelyek az elkövetkező esztendőkben a megye szakszervezeti mozgalmára hárulnak. A tagság és a küldöttek 85— 100 százalékos részvétele mellett — mondotta Nagy elvtárs — a megyében több mint 6600 bizalmit és helyettest, 464 mű-, hely- és munkahelyi osztálybi-i zottságot, 295 szakszervezeti bizottságot, 55 szakszervezeti tanácsot, valamint 8 megyei bizottságot választottak. A választásokon a hozzászólásokat a párt iránti bizalom, a társadalmi és gazdasági életünkben elért eredmények elismerése, de emellett a további intézkedések iránti fokozott várakozás és igény jellemezte. A vitákban a részvevők őszintén, mértéktartóan, általában jogos, reális és megvalósításra váró problémákat tettek szóvá. A felszólalók — sokszor indulata, san — ostorozták a munkahelyi fogyatékosságokat, a munka szervezetlenségét, a fegyelmezetlenséget, valamint a munkaerő-gazdálkodás tervszerűtlen- ségét és ellentmondásait Sokhelyütt kifogásolták a munkahelyi légkört, egyes vezetők helytelen magatartását, a dolgozókkal szembeni ridegséget, közömbösséget és a bürokratikus ügyintézést. Sokan bírálták az egyes gazdasági vezetőket az ilyen jelenségekért, de ugyanakkor szóvá‘ették a szakszervezeti szervek felelősségét is. Hivatkoztak a X. pártkon gr-'sszus megállapításaira és változást sürgettek. SoSs észrevétel ém javaslat hangzott el — hangsúlyozta— a lakóterületi ellátással a szolgáltatással kapcsolatban, s ezért a szervezett dolgozók igényelték a hatékonyabb fejlesztést. Többen szóltak az áruellátás javításáról, különösen a nagy családosok és kis keresetű dolgozók kifogásolták az olcsó áruk hiányát és minőségét. Mint mondották: indokolatlannak tartják egyes áruk fogyasztói ár- változtatását. Ezért is hangsúlyozták, hogy büntetendő legyen minden olyan árváltoztatás, melynek egyedüli célja és alapja a tisztességtelen nyereség növelése. A szakszervezeti tagok és küldöttek számos más kérdésről is beszéltek. Ezért a szakszervezeti vezető testületeknek minden szinten alaposan és elemzően fel kell dolgozniuk a választásokon elhangzott észrevételeket, javaslatokat, a vitatott vagy rendezést kívánó kérdéseket. Gondoskodni kell arról ,hogy a felszólalók érdemi választ kapjanak. Ezután a választások néhány tapasztalatát ismertette. Elmondotta többek közt, hogy a fizikai dolgozók, a nők és a fiatalok aránya — különösen a felsőbb szakszervezeti szervek tagjai között az előző választáson nem volt kielégítő. A mostani választáson politikai feladatnak tekintették a helyzet megváltoztatását, s így a hatékonyabb meggyőzés és szervező mpnka eredményeként sikerült érvényesíteni a megfelelő káderpolitikai elveket A szóbeli beszámoló részletesen elemezte a vállalati középtávú tervek és a kollektív szerződések előkészítésének módozatait. Nagy elvtárs hangsúlyozta: Az szükséges, hogy a vállalati középtávú tervező munkában a szakszervezeti szervek minden szinten és aktívan közreműködjenek. Ebben elsősorban a bérpolitikát az anyagi ösztönzést a szociális, kulturális és egészségügyi ellátást a vállalati lakásépítést a munkavédelmet tartalmazó intézkedések tervelgondolásainak meghatározását szükséges segíteniük. Arra kell törekedni — mondotta —, hogy a vállalati kollektív szerződések és a középtávú tervek összhangban legyenek egymással Nagy figyelmet fordított a beszámoló a nők és az ifjúság helyzetére. Mint elhangzott: a nődolgozók keresete általában elmarad az azonos munkát végző férfiakétól. Kiderül ez abból is, hogy míg a férfiaknak mindösz- sze 2 százaléka dolgozik a legalacsonyabb keresetű kategóriában, ugyanakkor a nőknek több mint 10 százaléka. Csak központi intézkedéssel nem oldható meg ez a probléma. Ezért szükség van a sokirányú, következetes, helyi, vállalati és társadalmi tevékenység kibontakoztatására is. Ám ez sem elegendő, mert a dolgozó nők helyzetének javítása a szolgáltatatások fejlesztését is megkívánja. Ennél viszont messzemenően figyelembe kell venni a nők foglalkoztatási arányát, műszakbeosztását, valamint a házi munkát megkönnyítő szolgáltatások fejlesztését A munkahelyi légkörrel, az üzemi demokráciával, valamint az élet- és munkakörülmények javításával összefüggő feladatok ismertetése után az előadó elmondotta: A megye szakszervezeti mozgalmában az elmúlt négy esztendőben jelentős fejlődés következett be. A dolgozók előtt megnőtt a szakszervezetek tekintélye. A szakszervezetek részt vettek a termelés, a tudatformálás nehéz, de szép feladatainak megoldásában. Ugyanakkor megállapítható, hogy megnőttek az igények és a követelmények is a szakszervezeti munkával szemben. Az eddig elért eredmények, a X. pártkongresszus határozata teremtette lehetőségek alapján jelenthetjük, hogy a párt irányításával, támaszkodva, építve a szervezett dolgozók véleményére, aktivitására még tudunk felelni a nagyobb igényeknek is; (Folytatás a 3. oldalon)
