Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-10 / 58. szám

I Április 1-től egyes esetekben Békés megyében is kötelező lesz o munkaerő-közvetítés Megyénkben a munkaerőván- ú or Lás még az elmúlt évben is indokolatlanul nagy volt. Ebben különböző okok játszottak közre. Elfogadhatónak tartjuk például, amikor a dolgozók munkahely változtatásánál a lakóhelyük kö­zelében épült új üzem, a jobb közlekedési lehetőség volt az indító ok, viszont a csak egyol­dalú, a pillanatnyi előnyöket ki­használó munkahelycseréket helytelenítjük, mert ezek egyre nagyobb hátrányokat, károkat jelentenek a vállalatoknak is. A munkaerő-hullámzás első­sorban a vállalatok helyzetétne- hezíti. Ennek ellenére eddig bi­zony nem sok helyen folytattak körültekintő, előrelátó munka­erő-gazdálkodást. Rendszeressé vált nem egyszer alaptalan ígér­getésekkel, hirdetésekkel a saj­tóban és egyéb módon a munka­erő-csábítás, a régi dolgozókénál magasabb munkabér adásával, fgy érthetően romlott a munka­helyi légkör, lazult a munkafe­gyelem. A felesleges és káros munka­erőmozgás csökkentése, illetve megszüntetése elsősorban válla­lati, de egyben népgazdasági ér­dek is. Ilyen iránybaB hat az; év elejétől a munkaerő hatéko­nyabb foglalkoztatását is célzó módosítás a közgazdasági sza­bályozóknál. Alapvető mégis a tartalmas vállalati munkaerő­gazdálkodás. Most az új kollek­tív szerződések előkészítésénél találkozunk is egész sor helye­selhető kezdeményezéssel, így reális létszám- és bérszínvonal- : tervezéssel, ösztöndíjak adásá­val, a lakásépítési hozzájárulás szélesítésével, a törzsgárda tag­ság fokozott megbecsülésével, a dolgozók szociális, kulturális egészségügyi ellátottságának ja­vításával. Több figyelmet for­dítanak a megfelelő vállalati légkör kialakítására, állandósí­tására vagy a dolgozó anyák helyzetének javítására a fiatalok gondjainak megoldására, a szak­mai továbbképzésre, az üzemi demokrácia szélesítésére. A gazdálkodó szervek által tett intézkedések kiegészítője­ként, egyrészt az indokolatlan méretűvé vált munkaerőmozgás csökkentésére, másrészt a csök­kent munkaképességű személyek elhelyezkedésének elősegítése miatt kerül bevezetésre 1971. április 1-től Békés megyében is a kötelező munkaerőközvetí­tés. Ez azt jelenti, hogy csak kö­telező munkaközvetítés útján lé­tesíthet újabb munkaviszonyt az, aki előző munkahelyét „Kilé­pett” munkakönyvi bejegyzéssel hagyta el, tehát fegyelmileg el­bocsátották vagy munkahelyéről önkényesen, a felmondási idő letöltése nélkül távozott Ugyan­csak kötelező munkaközvetítés alá esik az a munkahelyet vál­toztató is, aki egy éven belül héttőnél többször cserél helyet „Munkaviszonya megszűnt” be­jegyzéssel. A munkaközvetítést végző nagyközségi, városi taná­csok vb-inak illetékes szak- igazgatási szervei, illetve a já­rási tanácsi hivatalok munka­ügyi ügyintézői a közvetítés ha­tálya alá eső, munkahelyet vál­toztató dolgozókat ezután a nép­gazdaságig legindokoltabb munkaterületekre, mint az épí­tőiparba, építőanyagiparba irá­nyítják. A gazdálkodó szerveknek a tényleges munkaerő-igényüket a munkahely szerinti, területileg illetékes és a közvetítésre jogo­sult tanácsi szervhez kell beje­lenteniük, ahol az igények ki­elégítésénél bizonyos sorrendet állapíthatnak meg. A kötelező közvetítési rendelkezés ilyen formában történő alkalmazása ezután bizonyára nagyobb meg­fontolásra készteti majd a mun­kahelyüket változtatni szándé­kozókat. A rendelkezés másik része vi­szont a testi hibás, fogyatékos, csökkent munkaképességű sze­mélyek elhelyezkedését kívánja segíteni. Előírja, hogy csak kö­telező közvetítéssel lehet betöl­teni azokat a megüresedő mun­kahelyeket, amelyeket a válla­lati bizottságok a csökkent mun­kaképességű foglalkoztatására alkalmasnak minősítettek és munkahelyi jegyzékbe foglaltak. A rendelkezésnek ezt a részét ter­mészetesen csak fokozott körül­tekintéssel, a dolgozni kívánók­kal és a vállalatokkal egyetér­tésben célszerű alkalmazni. A felsorolt adminisztratív jel­legű rendelkezések — ismétlem — csak a gazdálkodó szervek intézkedéseinek kiegészítését szolgálják, azok hatékonyságát kívánják elősegíteni? Dr. Sebestény József, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője Megjelent a IX. Eszperantó Hyári Egyetem programfözete Az idén immár kilencedik al- kalomal rendezik meg Gyulán az Eszperantó Nyári Egyetemet. Az előkészületek régen megkez­dődtek és az elmúlt napokban hagyta el a gyulai nyomdát há­romezer példányban az a füzet, amely eszperantó és mag var j nyelven ismerteti az egyetem műsorát. Az ünnepélyes megnyitóra jű- | üu.s 4-én, vasárnap délelőtt 9 órakor kerül sor, amelyen dr. Vidó István, a gyulai városi ta­nács vb-elnöke és Kádár Imre tanár, az egyetem títkánaxnond ünnepi beszédet, Ezt követően dr. Vonsik Gyula, a TIT orszá­gos főtitkára tart előadást. Másnap, július 5-én dr. Wer­ner Bormann, a német eszpe­rantó szövetség elnöke beszél Dürerről. Július 6-án Ungár Tárlatról-tárlatra Békéscsabán és Gyulán Imre Kossuth-díjas zongoramű­vész ismerteti Kodály Zoltán művészetét, július 8-án Stojan Gugev bolgár aikadémikus ha­zája népművészetéről, dr. Jean- Luc Torte] francia orvos Pas­teurről tart előadást. Július 9- én, pénteken Kállai József er- dőmémök ismerteti a Körösök vidékének vad rezervátumait, majd másnap 10-én zárja kapu­it ünnepélyes keretek között a nyári egyetem. Záróbeszédet mondanak dr. Krupa András, a TIT Békés megyei titkára, Du- mitrás Mihály, az egyetemi ta­nács elnökhelyettese, Kádár Im­re tanár, az egyetem titkára, va­lamint a külföldi szövetségek képviselői. A felsorolt előadásokon kívül a részvevők megismerkednek Békés megye kulturális és ter­mészeti kincseivel, műemlékei­vel és természetesen nem hi­ányzik majd a szórakozás és a fürdés sem az egyetem „mű­sorából”, Örvendetesen szaporodik me­gyénkben a különböző képző-, művészeti bemutatók, kiállítá­sok száma. S különösen örven­detes, hogy nemcsak múzeu­mokban, művelődési házakban, hanem más alkalmas termek­ben, folyosókon, előcsarnokok­ban — s főleg ifjúsági — klu­bokban. A művészet megismer­tetésének. az ízlésfejlesztésnek hasznos, jó útjai, segítői ezek •a tárlatok. Gaburek Károly kiállítása a Fegyveres Erők Klubjában nyílt, részben már korábban Is látott képeiből. Naturalisztikus hűség­gel festett portrékat állított ki — ezek közül legjobban tetszett a határozott akaratot, erős egyé­niséget sugalló önarckép; mel­lettük alakokat — asztal előtt álló, kenyeret tartó asszonyt, al­vó férfit: s jellegzetes tájakat — tornyot, fákat. Utóbbiak kü­nek egyik fontos feltétele, meg­nyilvánulási kelléke ez. *** Mladonyiczky Béla érméit, nélhánv szobrát a gyulai Jókai Művelődési Otthon látja vendé­gül. A rusztikus erejű önport­rét. a kedves-bájú Bérit s az ér­mék sorából kiemelkedő Van Gogh-ot — felirata: „Ügy fes­teni az embereket, ahogy én látom és ismerem őket” —, a Szegedi Kis Istvánt, a Bartókot, Derkovitsot, Rembrandtot, Gu- tenberget. Értékelés helyett áll­jon itt néhány bejegyzés a ki­állítás emlékkönyvéből: .A ko­moly, érett, sokatmondó alkotá­saidhoz őszinte szívvel gratulá­lok” — „Kösz a kiállítást!” — | „Tiszteld és becsüld az alkotót”; I s a sok egyéni aláírás mellett az alábbi — a nekünk legtöbb örömöt okozó —: „30 tanuló az Iparitanuló Intézet kollégiumá­ból — 1971. március 2.” íd> A BÉKÉS MEGYEI 1971, MAKC1US 1 NtPUJSACi MAKO US 111 lönösen jól mutatják Gaburek művészetének sajátosságait. Az l élesen karakterizáló rajzkészsé­get, a formák egytömbből-fara- S-— ............................................. g ottságát, a színek határozott j ellenpontozását, a felület min- [ dent egységbe foglaló simasá- j gát, a tájképek emberiességét, 5 komor fenségét, megtisztító tra- 3 gikumát. ’ j Görgényi Tárná* grafikáinak : a TIT békéscsabai Értelmiségi; Klubja adott otthont. Itt a táj- • képek tetszettek kevésbé 5 mintha a fiatal művész nem | döntöte volna el némelyiknél, S hogy síkban vagy térben ki- i vánná-e ábrázolni témáit:: Keszthelyt és Szigligetet vagy a : Szt. György hegyet. Ezeknél: egységesebbnek tűnt a vegyes: technikával készült Táj házak- ■ kai és a Zebegényi utca. Leg- j sikerültebb alkotásoknak az ak- ■ tokát — a mértanias feszültsé- ■ gű Akt I-ben és a lírai, gyen- ; géd Akt Il-ben mintha későbbi : szobrok rejtőznének — s a' Szoborfej-tanuimányt tartjuk. Molnár Antal az ifjúsági és úttörőházban mutatta be olaj­képeit és grafikáit. Előbbiek leggyakoribb témáit ábrázolják — Tanyaudvar, Folyosó. Ház udlvarral, Falusi templom — pasztell barnákkal, zöldekkel, szürkékkel, gazdiig tónusú, fénylő fehérekkel. Utóbbiak a mesék s a kedves tárgyak vi­lágát idézik — ámuló gyerek­arcot, a Cserfakirályt, virágok könnyű vonalait, butéliák. jel­legzetes alakját. A tiszta olaj­képek s monotípiák mellett e technikák legkülönbözőbb vál­tozatait, lehetőségeit . használja .fel Molnár Antal. Amilyen kü­lönbözők ábrázolni kívánt tájai, kifejezni kívánt gondolatai. A tartalom és a forma egységé­Nagy sikerű vendéglátóipar! hót Sarkadon (Tudósítónktól) Február utolsó hetében nagy tömegeket megmozgató vendég- látóipari hetet rendezett Sar­kadon az ÁFÉSZ. Többek kö­zött sokan tapsoltok a Repülj páva-kör műsorának, a ma- gyamóta-énekeseknek; nagy si­kert aratott Ki&s Sándos, Varga Jánosné és Molnár Istvánná szé­pen előadott népdalaival. A presszóban megrendezett tánc- dalénekesek vetélkedőjén Szol­noki Ilona, Veres Ilona és Mári Lajos kapott sok tapsot. A ven­déglőben a kondorosi és szeg­halmi, valamint sarkadi népi zenészek találkoztak. Volt ezen­kívül szavalóverseny, szakmai barkochba és terítési verseny is. A különböző rendezvényeket . több százan tekintették meg a vendéglátói hét alatt. Az ün­nepélyes záráson jelmezes bált rendeztek. Népfront-rendezvények Tájékoztatás a választásokról A Hazafias Népfront békés­csabai n. kerületi bizottsága március 11-én délután 6 órai kezdettel kibővített ülést tart a városi tanács nagytermé­ben (Békéscsaba, István ki­rály tér 7 sz., I. em.). A bi­zottsági ülésen dr. Pankotai István, a városi pártbizottság osztályvezetője ad tájékozta­tást az országgyűlési képvise­lők és a tanácstagi választá­sok előkészületeiről. A nagy jelentőségű tanácskozásra a népfrontbizottság elvárja a kerület párttagjait és a pár­ton kivüli választópolgárokat. Megyei bizottsági ülés A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága március 12-én tartja ülését Békéscsabán, a városi tanács nagytermében. Napirenden szerepel Nyári Sándor, a népfront megyei titkárának tájékoztatója a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának 1971 februári ülé­sén elhangzottakról, a válasz­tási feladatokról. Ezt követő­en Nagy József, a népfront megyei bizottságának elnöke megvitatásra és elfogadásra ajánlja a népfront megyei bi­zottságának ez évi munka- programját és az 1971 első félévi münkatervét, A pártkongresszus után össze- ültek a tanácsok küldöttei, az új Magyarország parlamentjének tagjai. A Tanácsok Országos Gyűlésének megnyitó ülését a Városi Színházban tartották, 1919. június 14-én. Másnap, va­sárnap, az első munkaülésre az Országház épületében került sor, melyet az egykorú jegyzőkönyv a Magyar Tanácsköztársaság Há­zának nevezett. Kun Béla meg­nyitó beszédével kezdődött ülé­sen a küldöttek hatalmas lelke­sedéssel választották tisztelet­beli elnökké Lenint. A rendkívül nehéz politikai helyzet ellenére a Tanácsok Or­szágos Gyűlése a jövőre, a békés célokra összpontosította figyel­mét. Lengyel Gyula népbiztos a tanácsállam pénzügyi problé­máiról tartott referátumot. Ham­burger Jenő földművelésügyi népbiztos pedig a mezőgazdaság problémáival foglalkozott. A Ta­nácsok Országos Gyűlése, jólle­het, a nemzetközi helyzet egyre válságosabban alakult, s a ta­nácshatalom léte forgott kockán, egy hétig foglalkozott a gazda­sági feladatokkal, a távlatokkal, az új gazdasági rend felépítésé­vel járó tennivalókkal. A Tanácsok Országos Gyű­lése az alkotmány elfogadásá­val fejezte be munkáját Az al­kotmány kimondta: „A Tanács- köztársaságban a proletárság minden szabadságot, jogot és hatalmat kezébe veit, abból a célból, hogy megszüntesse a ka­pitalista rendet és a burzsoázia uralmát s ennek helyébe a szocialista termelési és társa­dalmi rendet tegye. A proleta­riátus diktatúrája azonban csu­pán eszköz mindenn~mű ki­zsákmányolás és mindenfajta osztályuralom megszüntetésére és előkészítése annak a társa­dalmi rendnek, amely nem is­mer osztályokat...” CIKÁZNAK A DARUTOLLAK 1919. november 16-án tűnik fel Horthy Miklós először az Ország­ház történetében. Ezen a napon vonult be a K. u. K. hadiflotta egykori parancsnoka, mint » „nemzeti hadsereg" fővezére Bu­dapestre. A2 antant egyetértése a párizsi békekonferencia telj­hatalmú kiküldöttjének, Sit Clerknek beleegyezése után vo­nultak a darutollas legények Siófokról a fővárosba. A bevonu­lási menet a Kelenföldi pálya­udvarról indult (Horthy alten- gernagyi egyenruhában, lopott fehér lovon), egy Gellért téri ünnepség után az Országház té­ren fogadták. A fogadásra meghívott élőké lőségek diszmagyarban várták az Országház lépcsőjén. Akkor már sok ezer ember vére tapadt Horthynak és darutollasainak kezéhez. Mindez azonban nem zavarta Csernoch János herceg- prímást: — a lépcsőkön felállí­tott tábori oltárnál maga pon­tifikáit szentmisét az ünnepi al­kalomból. Horthy azonban nem elégedett meg azzal, hogy a Parlament lépcsőjéig jutott — be is akart lépni az épületbe, mégpedig ál­lamfőként. Egy alkotmányos or­szágban — és erre nemcsak a böllérbicskás gyilkos, hanem az uralmát szentesítő antant urak is nagy súlyt helyeztek —, azon­ban mindennek meg kellett adni a módját. S 1920. január 25-én képviselőket választott Magyar- ország. Ezúttal országszerte titkos vá­lasztásokat tartottak, mert erre kényszerítette Horthyékat az an­tant. Clerk angol diplomata, aki 1919 október végén jött Ma­gyarországra, hogy a párizsi bé- kekonferecia — vagyis a hábo­rúban győztes hatalmak — meg­bízásából előkészítse a magyar- országi „politikai rendezést”. A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents