Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-10 / 58. szám
„Fleischmann Rudolf’ emlékplakeUel tüntették ki dr. Gruber Ferenc fűnemesíiőt Tudományos kutatók, mező- gazdasági szakemberek körében futótűzként terjedt el a hír, s őszinte örömmel- fogadták a bejelentést, mely* szerint a hazai növénynemesítés terén végzett kiemelkedő munkájáért „Fleischmann Rudolf’ emlékplaket- tei tüntette ki a mezőgazdasági és élelmiszeripari miniszter dr. Gruber Ferenc fűnemesítőt, a szarvasi ÖRKI tudományos munkatársát. A hatvanéves kora ellenére fiatalos kedvvel, fáradhatatlan lendülettel dolgozó kutató szerény irodájában fogadja a gratulációkat — Az ember soha nem a kitüntetésért dolgozik, menetközben ilyesmi eszébe sem jut, mégis jólesett, hogy az illetékeseknek eszükbe jutottam. Ez az őszinte igazság! — magyarázza az ünnepelt. — A gyepgazdálkodás ügyét 1928 óta szolgálom. Korábban egyetemen tanítottam, de 1950 óta a Szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézetben tevékenykedem. Eddig nyolcfajta füvet részesítettek állami elismerésben, amit én nemesítettem, s most újabb öt fajtajelöltem van. Vannak az öntözéses viszonyokba nemesített füvek, pázsitok, de akadnak szárazságtűrők is. Hisz Magyarországon oly sok a keveset termő szikes, a felújításra váró legelő, hogy nagy szükség volt újabb fűfélékre. No meg a mesterségesen telepített rétek is újfajta magvakat igényelnék. Megtudtuk azt is a barátoktól, kortársaktól — akik rendszerint Feri bácsinak szólítják s nagyon, tisztelik az idős professzort —, hogy különböző fórumokon sokat harcolt a gyepgazdálkodás fellendítéséért dr Gruber Ferenc. Gyakran nem volt foganatja javaslatainak.de ő nem adita fel a harcot. — Kapcsolatot tartunk többek között Dániával, Hollandiával, Skóciával, Angliával, Franciaországgal, Nyugat-Németországgal, Szovjetunióval és más állammal. Cseréljük a vetőmagot, átvesszük a jó tapasztalatokat. Legjobban azonban annak örü- j lök, hogy saját hazánkban is fellendült a2 érdeklődés a gyepgazdálkodás iránt. Kérik a ve-1 tőmagot füvesítésre, pázsittelepítésre, vád-töltések oldalainak, útmentéknek a füvesítésére. Igyekszünk a legjobb fajtákból elit vetőmagot termelni s szaktanácsokat is adunk. Csehszlovákiába is adtunk szaktanácsot', vetőmagot s jólesett, amikor ertem jöttek, bemutatták az eredményeket s előadást kellett tartanom a legelőgazdálkodás időszerű kérdéseiről — lendül bele a tájékoztatásba a professzor. ‘ A beszélgetésből az is kiderül: eddig Jobb mint 600 szakcikket írt különböző szaklapokba, folyóiratokba és 12—14 könyvet. Társzerzőként is ismerik nevét, sőt . speciális gépek újításához adott már értékes szaktanácsokat. A jó erőben levő professzornak mi is jó egészséget kívánunk s várja a magyar mezőgazdaság az újabb fűféléket, magvakat Szarvasról. — Ary — A. póutkíedványok terjesztéséről Beszélgetés a Kossuth Könyvkiadó Békés megyei kirendeltségének vezetőjével Ezután is fontos feladata a pártszervezeteknek a politikai irodalom terjesztése. Ez volt annak a beszélgetésnek a lényege, amit nemrégiben a Kossuth Könyvkiadó Békés megyei ki- rendességének vezetőjével, Ro- szik Györggyel folytattunk. Elmondta: 1970-ben a kirendeltség egymillió 600 ezer forint értékű politika kiadványt érté-1 kesített. illetve terjesztett. Ez aj kirendeltség fennállása óta a legnagyobb eredmény s elsősorban annak a sok száz aktívának köszönhető, akik a párt politikai irodalmának terjesztésében fáradhatatlanok. Sok alapHarminc év alán ismét egyiiil A kapun belépve valamennyien megtorpannak és megilletőd- Ve néznek körül. Tekintetükkel többször is végigpásztázzák -a kétemeletes öreg iskolát, amely az utóbbi harminc évben sem változott. Most is méltóságteljesen tör a magasba, akárcsak 1940-ben, amikor negyvenkét | fiú polgári iskolai bizonyítivány. , nyal a zsebében és nagy reményekkel kilépett kapuján. Azóta harminc év telt el... j Délután 3 óra. Békéscsabán,! a Petőfi utcai volt Állami Pol- j gári Fiú Iskola második eme- j létének egyik tantermében véget ér a szinte gyerekes zsivaj, amely a harminc év* utáni boldog találkozásból fakadt. S az ünnepélyes csendben, elfoglalja helyét a tanári asztal mellett két idős embep: Botyánsz- ki János és Réti Zsigmond. Mindketten négy éven keresztül voltak szaktanárai a polgári iskola negyvenkét tanulójának,, akik közül húszán, a harmincéves találkozón a számukra már szűk padokban, sokan őszülő halántékkal, de minden korábbinál nagyobb tisztelettel figyelik egykori tanáraikat. És mint harminc évvel ezelőtt annyiszor, most ismét az osztálynaplóból olvasta valamennyiük nevét Botyánszki János. De most senki nem beszélgetett, senki nem bökte oldalba szomszédját. Nemcsak azért, _ mert- felnőtt emberekké lettek* hanem mert mélyre ható számvetés volt ez a délután, Számvetés arról, hogy a három évtized alatt ki meddig jutott, j ki hogyan találta meg helyét; az életben. És a nevüket hallva ‘ — mint harminc évvel ez: lőtt j — a pádból kilépve, az életükről beszéltek. Szavaik nyomán nem volt nehéz összegezni, hogy valamennyien a társadalom megbecsült tagjai lettek. Harséget, hogy tanulmányaikat tovább folytassák. És miközben a találkozón többen már arról beszéltek, hogy esténként .térdükön boldogan kacagó unokáik lovagolnák, mást is tudomásul kellett venniük. Azt, hogy ezt a harmincéves találkozót többen nem érhették meg. Azt már a névsorolvasás után j mondták el, hogy tíz évvel ez- j előtt, amikor a húszéves talál-: kozót tartották, tanáraik közül I még heten koccintottak velük a! banketton. Azóta volt igazgatójuk és három szaktanáruk' hunyt el... **« . Éjfél felé járt az idő, amikor a tíz év múlva sorra kerülő boldog viszontlátásra csengtek öszdarutollas terroristák rémtetteiről szóló hírek nagy visszatetszést keltettek Angliában és Franciaországban. Ezzel szemben a nyugati nagyhatalmaknak mégis csak fasiszta Magyarországra volt szükségük, olyan rendszerre, ahol mégegyszer nem ismétlődhet meg a kommün. Clerk tárgyalt a különböző pártok vezetőivel, valamint Horthy Miklóssal, akinek kezében a tényleges hatalom volt, s aki az egész országot terror alatt tartó különítményeseknek parancsolt. Megállapodtak abban, hogy ideiglenes, „koncentrációs kormányt” alakítanak, amelyben helyet foglalnak az összes pártok képviselői, s amely kiírja a választásokat. A szavazásnak ezúttal általánosnak és titkosnak kellett lennie, Clerk ezzel is az általa képviselt országok közvéleményének tartozott. Mégis, ennek az 1920 elején megtartott választásnak vajmi kevés köze vott a demokráciához. A „nemzeti hadsereg” úgynevezett „nemzetvédelmi tisztjei” kíméletlen terrorral gondoskodtak róla, hogy csak olyan képviselőt választhassanak mindenütt, aki Horthy vezéri elhivatottságáról van meggyőzve. A kommunisták — közülük sok ezren sínylődtek az internálótáborokban, szenvedték a fehér terror borzalmait — természetesen eleve nem állíthattak jelölteket. A Szociáldemokrata Párt vezetése ekkor egy jobboldali, munkásáruló csoport kezében volt, de Horthvék szempontiából Pever Károlvék is túlságosan baloldalinak számítottak. ,1919 december 7-én. varrtat* délelőtt terrorista csőcselék szétrombolta a Népszava izerkesz tőségét, kiadóhivatalát és nyomdáját. Aztán egymást követték a különböző megfélemlí- tési akciók vidéken is a szociáldemokrata képviselők és kortesek ellen. A Szociáldemokrata Párt vezetősége ilyen körülmények között úgy döntött, hogy visszalépnek a választásoktól. Az új nemzetgyűlés elsőként elfogadta az 1920. évi I. törvénycikket, amely — hiszen a király nem térhetett vissza —, a kormányzói intézmény létesítéséről intézkedett. Mindenki tudta, hogy ez az államfői méltóság Horthy Miklós számára készül. A törvénycikk kidolgozását Horthy, mint a nemzeti hadsereg fővezére, személyesen ellenőrizte. A törvénytervezet kidolgozása során egymást követték a pártközi értekezletek, de a legnagyobb szava a fővezérségnek volt. Beniczky belügyminiszter járt a parlamentből a Gellért Szállóba, Horthy főhadiszállására, s ő tájékoztata a vez,ért. Főként abban voltak nézeteltérések, hogy megkapja-e az ideiglenes államfő a parlament elnapolásának és feloszlatásának jogát és a parlament által elfogadott törvények visszaküldésének a királyt megillető jogát, azt, hogy újra tárgyalás és új határozathozatal követelésével vissza- küldhesse az elfogadott törvény- javaslatokat vagy pedig köteles az ideiglenes államfő e kérdések- * ben alávetni magát a parlament határozatainak. Végül is Horthy fegyveresei segítségével megnyerte a csatát. 1920. március 1-én a kormányzó-választó ülésre igyekvő képviselőket kínos meglepetés várta. Pintér István (Folytatjuk) Harminc év után ismét az öreg iskola padjaiban. mine évvel ezelőtt, amikor az iskolát maguk mögött hagyták, negyvenkettőjük közül mindösz- sze négyen tudtak tovább tanulni. A többieknek a felszabadulás teremtette meg azt a lehető- i sze a poharaik. „Találkozunk 1980-ban” — mondták csaknem ! egyszerre. És valamennyien ar- j ra gondolták: vajon tíz év múl- j va hányán köszöntik egymást az öreg iskola falai között...? Emlékek és élmények kerülnek osztálynaplójukat lapozzák. szoba, miközben egvkorf Kép, szöveg: Balkus Imre szervezetnél értették meg: a pártkiadványok olvasóinak körét nemcsak a kommunisták soraiban kell növelni, hanem a párton kívüli embereik között: is. A pártfolyóiratok terjesztésével kapcsolatos feladatokról 1968-ban a megyei pártbizottság végrehajtó bizottsága határozatot hozott. Hogyan valósították meg ezt az alsóbb pártszenveze. ték és a kirendeltségek? Tavaly nem történt lényeges előrelépés. Egyedül a békési és a gyulai járásban elfogadható a terjesztés. Egyes járások — mint például a mezökovácshází — jóval elmaradtak ebben az igen fontos munkában. Abban is van tennivaló, hogy a különböző akciókat hatásosabban szervezzék meg. Tavaly például a 10-fl-es akció nem hozta meg a kívánt eredményt megyénkben. Véleményünk szerint ebben jelentősen közrejátszik az is. hogy egyes könyvek árát túlságosan magasnak állapította meg a kiadó. Jól sikerült viszont *z Esc diák — egy könyv akció. A középiskolai KISZ-szervezetek ebben a kampányban csaknem húszezer forint értékű könyvet, kiadványt igényeltek. A kirendeltség ez évi terveiről megtudtuk, hogy tíz községben tartanak terjesztői értekezletet és legfontosabb feladatnak tekintik, minél szélesebb rétegek bevonását a könyvek és kiadványok olvasásába. Ehhez azonban az is szükséges, hogy az alapszervezetek jobban támogassák törekvéseiket s olyan embereket bízzanak meg a terjesztéssel. akiknek munkaköre, lehetővé teszi, hogy egy-egy üzem, Intézmény minden dolgozójához eljuthassanak. Jelentő® segítség ehhez s munkához a kiadó előzetes kiadványterve, amelyből néhány könyv címét felsorolta a kireiv deltségvezető. így például érdeklődésre számíthat Marx— Engels—Lenin A párizsi kom münről című könyve; Magyar' szemtanúk a párizsi kommün ről és minden bizonnyal a Vallástörténeti kislexikon is. A második negyedévben számítanak Domokos József, Achim L. András, a békéscsabai „parasztkirály” életét bemutató dokumentumértékű könyvére és Radó György Túl a Kaukázuson című útibeszámolójára. Sok olcsó kiadvány is megjelenik, így például az Ifjúság a mai magyar társadalomban címmel as MSZMP Központi Bizottságának 1970. februári határozata alapján készült feldolgozás, amely a magyar ifjúság egyes rétegeinek ideológiai arculatát, társadalmi helyzetét mutatja be. A falusi kultúra helyzetével foglalkozik Gulyás Pál Műveltség falun című műve. Kulcsár László írása pedig a falusi ifjúság helyzetét elemzi. B. i. A BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG SZER K ESZTÖSÉGE gyakorlattal rendelkező gépiróntt telve» Minden második héten szabad szombat. Jelentkezes- Népújság Szerkesztősége. BÉKÉSCSABA, Szabadság tér 17. III. eme'et 13 ajtó. smmiess, L»M. SttAKCÍUS 10. 5
