Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-28 / 74. szám

Két fiatal közül. Kettes együtt éppen 54 ére­tek, s e tényből az első követ­keztetés azonnal levonható: mindketten fiatalok. Ez persze önmagában senkit sem jogosít fel ama, hogy felkerüljön a je­lölőlistára, de — és ebben egyet­értettek a jétöSőgyűlés résztve­vői — bármelyiküket is választ­ják tanácstaggá, mindegyik al­kalmas lesz arra, hogy választóit iól képviselje. De ne vágjunk a dolgok elébe. A héten zajlott le a békéscsabai városi 19-es számú választóke­rületben a tanácstagi jelölőgyű., lés. Az eseménynek otthont adó DÁV-székház kultúrtermében Szabó János elnökletével folyt le a gyűlés. Először az élőadó Budai István ismertette a me­gyeszékhely fejlődésének, taná­csi munkájának néhány jellem­zőjét, de részletesen kitért a „szűkebto haza”, a Tanácsköz­társaság útja, a Tulipán utca és Kazinczy utca környékén lakók közös gondjaira és eredményei­re is. A szónok beszédét egy közismert Vád Mihály vers so­raival zárta: Nem elég akarni, de tenni, tenni kéül... A Hazafias Népfront jelöltje Patkás János volt Patkás Já­nos — korábban már lapunk­ban is írtunk róla néhányszor — a Vendéglátói pari Vállalat dolgozója, KISZ-titkár és tagja a KISZ város végrehajtó bizott­ságának. Szerény, szorgalmas ember és — erre különben is nagyon büszke — egy kislány édesapja. Sokan ismerik és be­csülik, s nem véletlen, hogy az első hozzászóló, dr. Szabó Gá­bor állatorvos is alkalmasnak találta arra, hogy tanácstag le­gyen. A fiatal hozzászólót egy idősebb, név szerint Ladányi Ist­ván követte. Bár egyetértett a Hazafias Népfront jelöltjével, de javasolta, hogy egy másik fia­talember. Borbola László is ke­rüljön fel a listára. Borbola László és Patkás János. Két jelölt és egy baráti kéz­fogás. Ezt követően többen kértek és: kaptak szót s ki-ki elmondtál a jelöltek érdemeit, s azt is, hogy melyik lenne a legmegfe­lelőbb arra, hogy a városi ta­nácsban képvisel je a választó­kéit A hozzászólások során ter­mészetesen szó esett számtalan olyan problémáról is. amellyel majdan a leendő tanácstagnak kell megbirkóznia. Egy új, illet­ve egy megújuló városrész csi­nosítása, az ott lakók ügyes-ba­jos dolgainak intézése már most sok olyan (ennivalót vetett fel, amely eleve garantálja, hogy a 19-es kerületben megválasztan­dó „városatya” nem tétlenke­dik majd. Felmerült természe­tesen az az igény is, hogy a le­A kivitel erősiti a szabályt Nem lehet próféta senki sémi saját falujában — tartja a köz-, mondás. Nos, hogy mégis lehet, ha nem is próféta, de elismert vezető, szószólója és szorgalma­zója a falu új, szövetkezeti élet­formájának, ezt leginkább Eleki János agrármérnök, a mezőko­vácsházi Oj Alkotmány Tsz fő- agronómusa tanúsítja. A mai, 14-es tanácstagi választókerü­letben született 33 évvel ezelőtt A szülői házban élt 28 évig. Öt évvel ezelőtt költözött új lakás­ba, de azóta is a kerület hazajár ró lelke. Huszonkét éves volt és akkor 1962-t írtak, amikor fris6 dip­lomával gyakornoki beosztást kért a mezőkovácsházi Űj Al­kotmány Tsz-ben. Egy hónap múlva tsz-tag felvételi kérelme mellett döntött a közgyűlés, majd beosztott agronómusbód lőagronómussá lépett eló. Erre 1300 ember hozott határozatot És Eleki János a szövetkezettel együtt serdült felnőtté. Elismert szakemberré vált szülőfalujá­ban és környékén, tágabb érte­lemben a Dél-Békés megyei Szö_ vetkezetek Területi Szövetségé, ben is. Közéleti pályafutása időről' időre gazdagodott. Négy évvel j ezelőtt ugyanebben a kerületben i választották tanácstaggá. A köz­ségi tanács tagjai pedig a végre­hajtó bizottságba jelölték. Bér­lők Ferenc, Mezőkovácsháza Nagyközség Tanácsának V. B. titkára jegyzőkönyvek, feljegy­zések áttanulmányozását ajánl­ja, hogy Eleki János főagronó- musnak a végrehajtó bizottság ülésén elhangzott felszólalásai­ból állítsuk össze a tanácstag, portréját akit most újból jelöl­tek. Ha nem ismernénk Eleki Jánost, elfogadtuk volna a ja­vaslatot, melyből következtetés­ként levonhattuk volna, hogy milyen állhatatosan küzdött az elmúlt négy esztendőben saját községéért Li piák András tsa- jfaSir. említette, hogy * tsz szűk körű vezetősége a szövetkezeti élet csaknem minden rezdülé­séről véleményt vált egymással A feladatokat is közösen hatá­rozzák meg igen alapos, néha bizony éles viták után. A fiatal Eleki jó partner a vitában, mert nyíltszívű és egyenes gondolko­dású. — Mit tart eddigi élete legje­lentősebb teljesítményének? — kérdeztem tőle a minap. — A szövetkezet erősítésében élért eredményeket, különösen a szemestakarmány-termesztésben bekövetkezett fordulatot. A mi szövetkezetünk alakulása óta 1967-ig abraktakarmány-hiányos gazdaság volt. 1968-ban az elő­ző évi 17 mázsa holdanként! kukoricahozamot 38 mázsára növeltük. Tavaly az igen mosta, ha időjárás ellenére is 28 má ásás holdanként! termést értünk éL A takarmányellátás helyi gondját a tsz vezetősége, s ben­ne Eleki János főagronómus példásan oldotta meg. Termé­szetesen a háztájiba is több kukorica jut, mint a korábbi években. A hozamokat ugyanis a háztáji területeken is növel­ték. Így ebben az üzemágban: is fellendülhetett a sertéstartás." Tavaly a háztájiból már 1000- nél is több vágósertés került a szövetkezet közvetítésével a fel­vásárlóhoz. A tsz tagsága jól él.. Tavaly ötmillió forintot tártaié-* coltak 1971-re. Az egy tagra ju_f tó szövetkezetből származó be­vétel így is elérte a 22 ezer fo­rintot, A fiatal főagronómus búcsú- sáskor ezt mondta: — Ha a szövetkezet eredmé-t nyelt is megemlíti, kérem feltét-! len tegye hozzá, hogy ezeket a; tsz vezetőségével, szakembertár-! saimmal és nem utolsósorban, de! a nyomaték kedvéért szülőfa-: lumban élő barátaimmal, elv-; társaimmal közös erőfeszítéssel; értük el Dupsi Károly $ endő tanácstag, mint összekötő és közvetítő a város vezető szer­ve és a lakosság között, vigye el az itt élők véleményét, javas, latait a város egészét érintő kér­dések megvitatásához. Végül is — állapította meg a gyűlést levezető elnök — a részt, vevők a kettős jelölés mellett foglaltak állást A szavazás előtt Borbola László kért szót, hogy bemutatkozzon. A fiatalember 24 éves, nős, két gyermeke van. A Tervező Vállalat mérnöke, de korábbá beosztásánál fogva nincs híján a tanácsi munka alapvető tudnivalóinak sem. így tehát a 19-es választóke­rület két jelöltje — mert végül is a gyűlés résztvevői mindket­tőjüket „felíratták” a jelölőlis­tára — két fiatalember lett. Egyformán alkalmasnak talál­tattak. noha közös jó tulajdon­ságaikat egyéniségükből adódó eltérések motiválják. Mégis úgy érezzük, nem véletlen az, hogy az újjászülető városrész válasz­tói bizalmukat két olyan ember­be helyezték akik ebben a rendszerben nőttek fel, váltak felnőtté és értek meg arra a bi­zalomra, hogy egy kisebb kö­zösség szószólód legyenek. a l Rendhagyó beszélgetés a választásokról A gyulai járási pártbizottsá­gon Fazekas Imre titkár, az utóbbi hónapokban nemigen koptatja a székeket. Aki szót akar váltani vele, jobb ha va­lamelyik község felé veszi az útirányt. A titkár ugyanis ál­landóan úton van, egyik falu­ból a másikba. A gyulai járás választási munkát segítő ope­ratív bizottság elnökeként az amúgy sem kevés teendői most jócskán megszaporodtak. Érthető, ha a hét közepén md sem találjuk az irodájában. Utánamegyünk s Eleken éppen akkor találkozunk vele, amikor Kétegyházára indul. Kissé szo­katlan « környezet, amelyben nyilatkozatot kérünk tőle, ám Fazeka* Imre is azt tartja, nem ez a fontos. Szívesen be­szél az elmúlt hetekről. — A választás segítésére ope­ratív bizottságot szerveztünk a párt, a Hazafias Népfront, a tanács és a KISZ vezetőiből, munkatársaiból. Ez egyben út­keresés is ahhoz, hogyan lehet az új választási törvényt járási szinten a legjobban alkalmazni. Bizottságunk célja: segítséget adni a községi szerveknek. — Hogyan érvényesül ez a gyakorlatiban? — Minden falunak megvan az operatív bizottságon belül a felelőse. Szükséges ez a szer­vezés. S a kampány jó alka­lom arra is, hogy találkozzunk, beszélgessünk sok emberrel. Számunkra ez nagyon fontos. Nemcsak a választások miatt, hanem egyéb kérdésekben is. Beszélgetünk az emberekkel mindenről, az életről. S jó do­log, hogy az emberek őszinték. Nyíltan megmondják ami fog­lalkoztatja őket. Azt hiszem nem meglepő ma már, hogy nem egyéni gondjaikról, ha­nem a közösségi gondokról be­szélnek — még ha ez a gond csak egy-egy utca vagy néhány család együttes problémája is. — Hogyan fogadják a vá­lasztópolgárok a Hazafias Nép­front jelöltjeit? —- Általában nagy megértés­sé!. A választók jól élnek a* új választási törvényünk lehe­tőségeivel, Tizennégy körzetben van két jelöltünk és Eleken hármat vettek fel a szavazó­lapra. Az elekiek elmondták: 1. — Megvan? — kérdezi Szán­tód! — Még nincs. — Akkor miért alszik? Kedd van. Holnap délig be kell dob­nunk a szelvényeket — Nem lesz meg.. — Hogy-hogy nem lesz meg? — Nagyon bonyolult — Az ultit tíz perc alatt meg­oldotta, a biliárdot öt perc alatt, Luciánó vállatvon: — Akkor szerencsém volt, és jó formában voltam. Most nem vagyok formában. Szántóéinak megvillant a szeme, szömytf gyanúja támad. Egyszerre minden átmenet nél­kül tegezni kezdi Luciánót. — Szóval át akarsz verni te nyomorult csepürágó. Már ré­gen megvan az egyenlet, s te suttyomban bedobod a szel­vényt Luciánó elszomorodik ettől a gyanúsítástól — Nincs meg az egyenlet, és lehet, hogy nem is lesz meg, csak pénteken délelőtt három­negyed tizenegykor. Szántód) sötéten bólogat — Pénteken háromnegyed ti­zenegykor? A húzás előtt negyed órával. Azt hiszed, hogy én most léptem le a fajvédőről? „Tudjuk, hogy magunknak okozunk gondot, de mind a há­rom jelöltet megfelelőnek tart­juk, bízunk bennük.. Döntsön majd a szavazás.” — Hányán vettek részt a je­lölőgyűléseken eddig, és milyen az érdeklődés? — A járásban — Gyulát nem számítva — a választásra jogo­sult lakosaink száma 39 899.. Eddig a jelölőgyűléseken több mint 14 és fél ezren vettek részt. Vasárnapiig befejeződnek ezek a gyűlések. Számításom szerint ac!"-* mintegy 15—16 ezren hallj. ák meg a gyűlé­sek előadóinak mond jni való­ját Az érdeklődésre jellemző, hogy eddig több mint 1900-an szólaltak fel Azt hiszem, ez a rövid statisztika sok min­dent megmagyaráz. — Miről beszélnek a felszó­lalók? — Elismerőleg szólnak or­szágos, megyei, járási és köz­ségi eredményeinkről, de nyíl­tan beszélnek a gondokról .is. Sok helyen sürgetik a kommu­nális létesítmények építését, így például az ivóvízellátás ja­vítását Ehhez felajánlanak tár­sadalmi munkát és a családok­ra jutó pénzösszeget is szívese® vállalják. Sokan kifogásolják az égést járásiban a propán-butángáz- szolgáltatás lassúságát Az igé­nyek jogosak. Sarkadon. Sar- kadkeresztúron és Hűeken a tápszerellátás hibáit panaszol­ják. A háztáji gazdaságokban ugyanis nagy az állattartási kedv, A tápszermennyiség vi­szont nem mindig elegendő. A* ár. és belvíz sújtotta községe­ink választópolgárai az építő anyag-hiányról szólnak. •M A gyulai járás választást se­gítő operatív bizottságában — közvetlenül — több mint öt­venest, estéről estére ott van« nak a községekben. Részesei az új tanácstagok jelölésének. Na­pi munkájuk mellett segítik ezt a felelősségteljes politikai munkát. S rajtuk kívül sokan vannak olyanok, akik ugyan nem tagjai a bizottságnak, de jól tudják, hogy amit az or­szágban most teszünk, az hőse szú időre meghatározza továb­bi életünket. Botyánszkl János — Becsületszavamra. Nem te hetek róla. Van az egyenletbe egy gamma-tényező, amit nem tudok kiküszöbölni. Szántódi megint nagyon söté­ten néz. — MS az a gamma-tényező? — Az én vagyok. Az életem. A vágyaim. A magányosságom. Lassan, pislákolva élek. A gam­ma-tényező azt jelenti, hogy nem így kellene élnem és akkor minden héten szerdán es­tére ki tudnám számítani a nye­rő számokat. Szántódi hosszan, sokáig nézi Luciánót, és megpróbál rájönni szavalnak értelmére. Aztán rá is jön. — Hát nincs ott elég jó nő annál a nyomorult cirkusznál? Luciánó lebiggyeszítd az ajkát — Tíz éve turnézunk együtt, mondjak még valamit? Szántódi ezt mélyen megérti. — Ne mondj semmit. Szántódi egy bütyköst vesz jIő a kabátja szebéből nagyot húz belőle, aztán odanyújtja Lu. ciánónak. — Proszit. Szervusz Ha már úgyis letegeztelek. Luciánó meghúzza az üveget es Szervusz. Rendben van. Baztosftora ne­ked a szerelmet is, de akkor neu kém nem 50 százalék kell, he* nem legalább 60. Luciánó egy kicsit eomdofflk» zik. — Nem lehet. Én az egész tán. sulatnak keresem a pénzt, te meg csak magadnak. — Nekem is van családos». — Az enyém nagyobb. Szántódi feláll, s körbejár a kis szobában. Ideges mozdula- tokát tesz. Hangosan gondolko­zik. — Csakhogy falun vagyunk ám, kisapám! Honnan szerezzek én neked kedden éjjel fél egy­kor egy bomba jó pipit Mindem ki alszik. Aztán egy kis szünet után hoz. záteszi: —• Vagy foglalt:. — Holnap még nem késő — mondja Luciánó. A fekete kocsi kanyarog a fa­lu utcám. Végül megáll egy in­tézmény előtt, amelynek ajtaján, ez a felírat látható: ALLAMI BABAKÉPZÖ INTÉZET. A so­főr és Szántódi nagy üggyel-baj.. jal kitámogatják a kocsiból a becsípett Luciánót. Szántódi be„ vezeti az intézetbe. A bábaképző társalgóját rend. kívüli módon kidekorálták. Gir­landok, virágok, drapériák. Amikor Luciánó Szántódi kar­ján megérkezik a terembe, a bábanövendékek valamennyien felállnak, és tapsolni kezdenek Az igazgatónő elébük siet, be­mutatkozik, az asztalhoz vezeti őket. Szavaikat természetesen nem lehet hallani a tapsvihar- ham Leülnek a díszes asztalhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents